Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 20. * Tűi az Északi sarkkörön Aranymosás a Lokanteko tónál 3 Rovanlemilg megy csupán a vonat, aztán utazol, ahogy tudsz — mondták ba­rátaim még Helsinkiben, s mint később kiderült, sajnos Helsinkiben sem ismerik még eléggé Lappföldet. Talán úgy vannak vele, mint a dunán­túli ember a Hortobággyal, vagy a szatmári honpolgár a Balatonnal. Hallottak róla. Rénszarvasairól, a teljes vadászati tilalommal védett fajdkakasairól, a színes népi viseletbe öltözködő „nomád­jairól”: a lappokról, akiknek számát ezen a magyarország- nyi területen huszonnyolc­ezerre becsülik. Rovaniemiben már több tárgyismerettel beszélnek Lappiról. Elmondják, hogy fellendülőben van a nikkel­bányászata, s némi gyémánt- és aranybányászat is segíti az utóbbi időben gyorsuló fejlődését. S a rénszarvasok szabad száguldását bizony a tehenészetek iparszerű ál­lattartása váltotta fel. A huszonnyolcezer lappból mindössze néhányezren élnek már nomád életet, — persze villannyal., vízzel, gázfőzők- kel, s a konfekcióipar ter­mékeibe öltözve. Hallottam valamit az aranymosásról, s titkon meg­simogatva egyre vékonyodó pénztárcámat, megemlítem eszperantista barátomnak Tankavaarat, a Lokanteko- járvi partján ..működő” aranymosót. Nevet, aztán bevallja, hogy diákjaival már ő is ré­gen készül egy ilyen akció­ra, de kétszázhúsz kilomé­ternyire van, s a kocsijával éppen nagyfia kalandozik Svédországban. Aztán veszi a telefont, s néhány perc múlva kész a haditerve: légi­taxival megyünk. Két óra múlva már a hid- roplánon vagyunk. Előttünk egy zömök, koromfekete ha­jú, negyven év körüli férfi ül" a tízüléses gépben. Lá­bán fekete, ráncosszárú bőr­csizma, bricsesznadrág, fehér ing nyitott nyakkal, s szűk- reszabott gombos mellény. Mint egy kiskunsági paraszt- ember. Csak arca oválisabb — szemei mongolosan „met­szettek”. __ Lapp — súgja barátom. — Csalódtam — mondom. — Ez lehetne egy magyar gazda is. Kísérőm a lapp férfihoz fordul, s néhány mondat után bemutat. Kétkézre fog­ja jobbomat Häikiö, s hosz- szasan rázza. Közben ma­gyaráz valamit népeink ro­konságáról, s elmondja, hogy fakitermeléssel foglalkozik Vuotsoban. Van négy gyere­ke, s most éppen kocsit vá­sárol Rovaniemiben. Ladát. / Közben megmozdul alattunk a víz, s a hidrop- lán csónaktalpai szétfröcs­csentik alattunk a „kifutópá­lyát”. További beszélgetésre nincs alkalom, mert ez azért nem TU 134-es! De a Ládá­ról meditálgatok még akkor is, amikor Vuotsoban kiszál­lunk, hogy a következő tíz kilométert busszal tegyük meg az aranymosóig. — A Lada és a Skoda er­refelé kedvelt kocsi — mond­ja Pölönen — és olcsó. Kü­lönösen az üzemeltetése, hi­szen itt már egy márka a benzin literje, s Häikiö a fakitermelésen 3—4 márka órabérért dolgozik. ír Személyenként húsz márka a „beugró” a kis öbölben vé­gezhető aranymosásra. Bará­tom ezt is fizeti, s mert már szaporán szitál az eső, fel­vesszük a combközépig érő gumicsizmákat és a vízhat­lan kabátokat, s fogjuk az 50—60 centiméter átmérőjű mosótálat, ahogyan Yrjö Korhonen és Nillo Raumala aranymosó mesterek mutat­ják. Fogjuk, mint az a több tu­catnyi turista, akik csak ezért az élményért repültek ide a déli városokból, vagy éppen Svédországból. Mert híres mosóhely fez — mondja Korhonen úr, aki több, mint húsz évvel ezelőtt magányo­san kezdte itt az aranymo­sást, s legendákat mesél sikereiről. Most az idegen- forgalmi hivatal fizeti mind­kettőjüket. Ezért aztán nem tudni, hogy Escortjukat. illetve Caprijukat korábbi sikereikből, vagy az idegen- forgalmon. húzott hasznon vették-e? Egy biztos: Rau­mala néhány jelentősebb aranyrögöcskét dob a zse­béből az iszapos vízzel teli tálba, s öt perc sem telik bele, máris tisztára mosta aranyait. A turisták nagy ámulatá­ra. S, hogy fokozza a hatást, elmondja, hogy júniusban egy nyugatnémet kisfiú het­ven grammnyi aranyat mo­sott itt két óra alatt, hogy egy holland hölgy a múlt év nyarán három teljes napot töltött itt, annyira kedvezett neki a szerencse... Történetek. Lapp­földi történetek. Turistaszto­rik. Üj romantika az éjféli nap országában. Közben a négysávos autópályán camio- nok, ötven tonnányi fát ci­pelő utánfutós Volvók és személygépkocsik ezrei ro­hannak. Északról délre és viszont. Kátay Antal (Következik: Napnyugta előtt) Ellesett pillanat a Lappföld szívében. Az ivalói asszony még népviseletben jár, de már bisztróban vacsoráztatja gyerm ekét "te. A sztyeppe-vidék aranya Tengeri Robinsonok A tengeri Robinsonok” nemzetsége két angollal gyarapodott. A 33 éves John Firefax és a 31 éves Sylvia Cook az üvegrostból ké­szült, fedélzet nélküli ..Bri­tannia—2” evezős bárkán szelte át a Csendes-óceánt. 11,7 méter hosszú sajkájuk 363 nap alatt 12 800 kilo­métert tett meg San Fran- ciscótól (Kalifornia) egy kicsiny szigetig az ausztrál partok előtt, John napi tíz órát evezett, Sylvia pedig ötöt. Az utitársak újsághirde­tés révén ismerkedtek ösz- sze, amelyben John társat keresett. Érdekes, hogy Sylvia egyáltalán nem tud úszni, Firefax volt haditenge­részt okmányai „kalandke­resőnek” jellemzik. Nincs egyetlen bokor, egyetlen fa, csak üröm és árvalánvhaj. Nyáron perzse- lően tűz a nap, és a forró középázsiai szelek vastag ho­mokréteggel borítják be a földet. Ilyen a táj az észak­kaukázusi, sztavropoli ha­tárterület keleti sztyeppéjén. Az itteniek számára a víz aranyat ér. Ha nagyritkán esik az eső. a vizet fedett cementtárolóba gyűjtik és olyan óvatosan gazdálkodnak vele, mint a Szaharában. Az SZKP XXIV. kong­resszusának irányelvei ki­mondták: „Folytatni kell a munkát az észak-kaukázusi folyók vízenergia-tartalékai­nak teljes kiaknázására. Meg kell- építeni a nagy Sztav­ropoli Csatornát!” KÜLÖNLEGES CSŐVEZETÉKEK Még néhány esztendő és megváltozik az élet ezen a tájon. Ma még csak gondo­latban tehetünk rövid uta­zást a leendő csatorna men­tén. Hossza 480 kilométer lesz: ez a legnagyobb víz­gazdálkodási építkezés az oroszországi föderáció terü­letén. Ha teljesen elkészül, 210 000 hektár szántó öntö­zését és 3 millió hektár le­gelő és kaszáló vízellátását teszi lehetővé. A csatorna vonalának első kilométereit sima aszfalto­zott úton járhatjuk végig. Ez a csatorna már elkészült első szakasza. ALAGÜTFÜRÁS A HEGYBEN Az első szakasz után az építők tanyáit érjük el, ame­lyek kis szigetek módjára következnek egymás után a sztyeppén. Rajtuk túl már a csatorna második szakasza következik, mely a IX. öt­éves terv egyik legnagyobb, gyorsütemű építkezése. Vo­nala bonyolult domborzati viszonyok között húzódik, hol 20 méteres töltés tete­jén, hol 30 méteres mély­ségben. A legkorszerűbb technikával felszerelt metró­építők szorgos csapata 10 kilométeres alagutat fúr a hegyekbe. A világ legrégebbi könyve A nemzetközi könyvév ke­retében Párizsban a Bibli- othéque Nationale reprezen­tatív kiállítást szentel a „könyvnek”, a könyv törté­netének, a könyvnyomtatás­nak, az egyes országok és egyes korszakok könyvkiadá­sa fejlődésének. A kiállított példányok majdnem kizáró­lag a Bibliothéque Nationale gyűjteményeiből (nyomtat­vány- és kézirattár) kerül­nek ki. A könyv történetét a könyv néhány előfutárával kezdik: egy thébai papiruszteker es­éséi, amelyet a világ legré­gebbi könyvének tartanak (i.e. II. évezred). Jaj a magas* növésűekitek „Ha ilyen ütemben nő az emberek átlagmagassága, nincs más megoldás, mint át kell építenünk a metró valamennyi kocsiját” — mondja Helge Berglund, a stockholmi metró igazgatója. Berglundot az aggasztja, hogy a svédek mindig ma­gasabbak lesznek, az álló utasok közül sokan beleütik arcukat a kapaszkodókba, ha pedig le akarnak ülni, tér­dükkel az orrukat érik. A bajok akkor kezdődtek, amikor néhány héttel ezelőtt üzembe helyeztek az egyik német cégtől 1967-ben meg­rendelt metrókocsikat. A ko­csik belső hasznos magassá­gát a svédek 1965-ben mért átlagos magasságának függ­vényében határozták meg. Hét év alatt azonban a své­dek magassága átlagosan 8 cm-rel nőtt. Az eredmény: az utasok (naponta félmillió) nagy többsége sem állva, sem ülve nem utazik kényel­mesen. Berglund a probléma meg­oldására azt ajánlotta, hogy vásároljanak új kocsikat, hiszen a pozitív mérleg révén anyagi eszközökben nincs hiány. Javaslatát azon­ban nem fogadták ed. NDK—Japán kereskedelmi kapcsolatok Egyre bővül az NDK és Japán közötti árucserefor­galom. Az NDK-ból elsősor­ban szerszámokat, iroda- és tetxilgépeket indítanak Ja­pán felé; ezekért cserébe pedig hajófelszerelések, ipartelepek. elektronikus építőelemek és műszálak érkeznek. Ahhoz. hogy „ szoros együttműködés mindkét fél kölcsönös megelégedésére fentmaradjon. hosszú lejá­ratú állami szerződésre len­ne szükség. CSILLAGASZATI SZAMOK A csatorna medre egyre mélyebben hatol a sztyeppe földjébe. Partjain lakótele­pek tűnnek fel, utak épül­nek. Az építkezések csilla­gászati számokat foglalnak magukba. 700 millió köb­méter földet mozgatnak meg, 2.8 millió tonna be­tont használnak fel, 50 000 tonna vasszerke­zetet szerelnek be. És azok­nak az embereknek, akik az itteni munkákat végzik, tető kell a fejük fölé: lakó­házakra, iskolákra, kórhá­zakra, színházakra, mozikra, kávézóhelyiségre van szük­ség. Magának a csatornának is nagy az „étvágya”. Külön üzemek épülnek, amelyek a csatornát burkolólapokkal, kész elemekkel és szerkeze­tekkel latiak el. — Ma még sok probléma megoldatlan mondja Pavel Tverjajev, a legelső építők egyike. — de a nehézségeket legvűriük. a csatornát a meghatározott időre megépítjük, és akkor más élet költözik a sztvep- pére. i P. JASCSENKO Tökéletes volt a rádióhíd Páratlan értékű információk Kommentárok a Vénusz—b sikereiről A Vénusz—8 automatikus bolygóközi állomás kiemel­kedő telesítménye méltókép­pen járult hozzá a Szovjet­unió megalakulásának 50. évfordulójára elért nagysze­rű sikerekhez. A tudomá­nyos kommentárok a szov­jet lapokban megjelent írá­saikban ismertetik a Vénusz —8 útjának eredményeit, s ennek során különösen ki­emelik a rádióösszeköttetés tisztaságát és a pálya kiszá­mításának pontosságát. Ez­zel kapcsolatban a követke­zők olvashatók: A földön kitűnően lehetett hallani az űrállomás jelzé­seit, amelyek révén a ma­guk nemében egyedülálló in­formációk jutottak el hoz­zánk sok tízmillió kilométer távolságból. Az óriási „rá­dióhíd” kifogástalanul mű­ködött. A pálya adatainak kiszámítása pedig egyenesen csodálatos pontosságú volt. A szakemberek szerint a Vénusz—8 célbajutása olyan teljesítményt jelentett, mint­ha egy mozgásban lévő tÍ£- filléres pénzdarabot találtak volna el egy megadott pont­ján 80 méter távolságból. A szakírók rámutatnak arra, hogy a Vénusz—8-cal végrehajtott kísérlet ismét bebizonyította, milyen nagy lehetőségek rejlenek a nap­rendszerhez tartozó bolygók és a köztük lévő kozmikus térség automatikus készülé­kekkel történő kutatásában. Űjabb startok következ­nek a földkörüli térség ha­tárain túlra és ezek elő fog­ják mozdítani bolygónk és a világűr további megisme­rését. a tudomány és a technika fejlődését, külön­féle népgazdasági feladatok megoldását. Telefon süketnémák számára Bruno Fracassi parókagyár tulajdonos, aki szabad ide­jében találmányokkal fog­lalkozik, feltalált egy olyan telefonkészüléket, amelyet süketnémák is könnyűszerrel használhatnak. Az egy kiló súlyú, elemmel és árammal is működő készülék neve: Fonomorse. Egyfajta keresztezés ez a távíró és a telefon között. A süketnéma hívja a szá­mot, majd ráhelyezi a kagy­lót a felvevő részre és egy billentyűzet segítségével Morse-jelekkel közli mon­danivalóját. A jelek a má­sik fél telefonkészülékén pa­pírszalagon jelennek meg. Száz méter szalag, vagyis kb. másfél órás beszélge­tés nem egészen száz lírá­ba kerül. Piros lámpq ki- gyulladása jelzi, ha cseng a készülék. i „Az egyetlen probléma az,' hogy készülékem használó­inak ismerniük keli a Mor- se-ábécét. Azonban szerin­tem semmiféle nehézséget nem jelentene, ha a Morse- ábécé tanulását kötelezővé tennék a süketnémák isko­láiban.” Fracassi készüléke álta­lános érdeklődést keltett., és a Süketnémák Országos Szövetsége máris száz ké­szülékre adott rendelést. KERESZTREJTVÉNY Az it) kenyérről í,Ma új kenyér került az asztalomra. Most szegtük meg. Még párolog. Meleg.” A versidézet folytatását lásd rejt­vényünk vízszintes 1., függőlges 26 számú soraiban. (A vers cí­me: ..Messze volt a föld”, írója: Kuczka Péteri Vízszintes: 12. Az egykori Ba­bilónia fővárosa volt. 13. Állítóla­gos havasi ember. 14. Egy ke­véssé. 15. Fogó közepe! 16. Ame­rikai cigaretta 18. Tanítás. 20. Spanyolország legnagyobb művé­szeti gyűjteménye. 22. Kilátásba helyez. 23. Feljegyez. 25. A leg- lágyabb fém. 26. Otelló népe. 27. Beletekint 29. Helyrag. 30. Osto­ba. 31. Vadászkutya. 33. Igen — Vas megyében. 34. Szolmizációs hang. 35. A Tisza mellékvize. 37. A Szovjetunióval szomszédos. 39. Őszi gyümölcs. 41. Hegy Közép- Görögországban, a monda szerint itt halt meg Heraklész. 43. Adó­fizető. 44. 50 százaléka. 46. Argu­mentum. 48. Árkus. 49. Indíték. 51. Egyszavas ígéret. 53. Fiatal szarvasmarha. 55. Nyugateurópai nép. 56. Visszaüt! 58. Színt adó. 60. Időegvség. 61. Az ipari tanuló neve egykor. 63. Régi Iskolatípus. 64. Szőrme 65. Cselekszi. 67. Be­cézett férfinév. 68. Bátornak len­ni. 69. Oxigén és kén vegyiele. 70. Paradicsom. 72. Virág része. 74 Kína egynemű betűi. Függőleges: i. Zsemlve tínus. 2. Francia író és publicista (Louis). 3. ..Aki mer. az...” 4. Női név (ford.) 5. Hoffmann, német fan­tasztikus regényíró személyne­vének kezdőbetűi. 6. Tartoznak neki 7. Görög város a hasonnevű tó partján. 8. Rangjelző. 9. Pán hangszere. 10. Ilyen deszkát az uszodában találunk. 11. Költő, a Nyugat második nemzedékének képviselőié, utónevének kezdőbe­tűjével. 17. Megnézi a súlyát. 19. Angol sör. 21. Riadó (német ere­detű szó). 23. Becézett férfinév. 24. Ódon 27. Tág. 28. Zadar ma­gyar neve 39. A Nap teszi déli 12 órakor. 32. A TV vetélvtársa. 34. Régi hosszmér+ók. 36 Görög betű (ford.) 38 Hónap röv. 40. Hatalmas. 42. A vadászat isten­nője a görög mitológiában. 45. A Rákóczi-szabadságharc elindítói a (Tamás). 47. Ilyen állat pl. a hal. 50. Balatoni üdülőhely, 52. Ma­gyar neve Zsolna. 54. GvaraDszik. 55. Női becenév. 57 A leggyako­ribb fém, 59. Tagadás. 60. Érzék­szerv. 62. Tetszetős. 64. Mókus­féle. 66. Női név. 68. Fontos élelmiszer- és ipari növény. 71. Fordított helyrag. 73. Zéta egy­nemű betűi. Beküldendő: a vízszintes 1.. — függőleges 26. számú <?orok meg- fei+áqe. augusztus 24-ig Múlteti rejtvényünk helves meg- fejfse* Szíveket, csak szívvel le­het megnyerni. A lóság a legkü- lönb emberi túladó««4# Köny­vet nyert: Kovács Mária. Szol­nok. — (A könyvet postán küld­jük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rejtvénvsvflve^ye, 1972. augusztus 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents