Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

<r» SZOLKOR MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 13 Embertelen intézkedések Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött el a — javarészt brit' útlevéllel rendelkező — színesbőrűek be­áramlása Angliába. Jöttek elsősorban Brit Guayanaból és Jamaicából, aztán egyre többen jöttek Kenyából, Nigériá­ból, Ugandából s más, független országgá vált volt angol gyarmatról, jöttek Indiából és Pakisztánból is, s jöttek olyan indiaiak, pakisztániak, akik eddig afrikai lakosok voltak. A színesbőrűek száma az 55 milliós Angliában ma sem több még 2—2.5 milliónál, ám hosszabb ideje veszett kam­pány folyik ellenük Enoch Powell konzervatív képviselő vezetésével. A fajgyűlölő Powellék addig ágáltak, amíg si­került elérniük: a brit hatóságok bevándorlási kvóta rend­szert állítottak fel, hogy korlátozzák a színesbőrűek angliai belépését és, letelepedését. Ez annál is szégyenteljesebb do­log, mert a rendelkezés zömében — angol útlevéllel ren­delkező, tehát brit állampolgárnak számító egyénekre vo­natkozik: Azaz nyílt bevallása annak, hogy őfelségének vannak másodrendű állampolgárai is, hogy őfelsége útlevele nem biztosít minden alattvalónak egyenlő jogokat. Idi Amin ugandai elnök bejelentése — hogy 90 napon belül száműzi az országában lévő ázsiaiakat — zavarba hozta Angliát. Ezeknek az eddig Afrikában élt indiaiaknak es pakisztániaknak a zöme ugyanis Angliában kíván lete­lepedni és angol útlevél van a zsebében. A brit kormány azért folytatott — eredménytelen — tárgyalásokat Aminnal, hogy legalább határidő módosítást kapjon. Érzi ugyanis London, hogy a bevándorlási kvóta-rendszer ellenére sincs más választása, erkölcsi lehetőségé, mint befogadni az Ugan­dából száműzötteket. Amin nemcsak határidő módosítást nem adott, de most még bővítette és szigorította is eddigi rendelkezéseit. Kije­lentette, hogy szemben korábbi közlésével, amely szerint bizonyos „szakemberek” (tanárok, diplomások, stb.) az ugan­dai „ázsiaiak” közül maradhatnak — mégsem maradhatnak. Azoknak is menni kell! Ezenkívül az „ugandizálást” most kiterjesztette az Ugan­dában élő menekültekre is: mintegy 80 ezer dél-szudáni négerre és 100 ezer ruandaira. Ez még súlyosabb intéz­kedés. Az indiaiak és pakisztániak ugyanis, ha nehézségek árán, de végül csak letelepednek Angliában, sőt, egy ré­szüket — friss jelentés szerint — India is hajlandó befo­gadni. Am a menekültekre, legalábbis egy részükre, ha vissza kell témiök hazájukba, halál, vagy jobb esetben bör­tön, de mindenképpen szenvedés vár. Nem vitás, hogy alapjaiban és múltba nyúló gyöke­reiben a brit imperialista politikát terheli a felelősség, ami­ért ma ilyen helyzetek előállhatnak, hiszen mindez az egy­kor általuk manipulált volt gyarmatbirodalomban játszódik le. Ám nem lehet felmenteni a mai vezetőket. Idi Amin tábornokot és társait sem, embertelen intézkedéseikért Belfastban, a Shankill Boád-on bomba pusztított cl egy v endeglőt. Hírek szerint ennek a robbantásnak nincs poli­tikai háttere: egy magukat „Állatoknak” nevező gengszter- bandát gyanúsítanak a bűnténnyel (Teleíoto—AP—MTI—K£>) Az amerikai képviselőház jóváhagyta a SALT- megállapodást Az amerikai képviselőház pénteken jóváhagyta a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok ideiglenes megálla­podását n hadászati táma­dó rakétafegyverek korlá­tozásáról. A májusban Moszkvában alairt ideiglenes SALT meg­állapodás a szenátusban meg­rekedt egy, a Fehér Ház ál­tal is támogatott módosí­tó indítvány miatt, amely szerint „az amerikai tár* gyaló félnek a hadászati fegyverrendszerek korlá­tozásáról folytatott megbe­szélések következő szaka­szában biztosítania kell a nukleáris rakéta potenciál egyenlőségét.” A amerikai kongresszus képviselőháza a pénteki szavazásnál azonban nem iktatott módosítást az ide­iglenes SALT megállapo­dás szövegébe. Lakott terü/eteket bombáztak az amerikai repülőgépek — Tüzérségi támadás a Chu Lai támaszpont ellen Amerikai repülőgépek csü­törtökön éjjel Hanoi elővá­rosait bombázták. A detoná­ciókat a VDK fővárosának központjában is hallani lehe­tett. Terrortámadásuk másik célpontja Dong Hói észak­vietnami kikötőváros kör­nyéke volt. A pénteki jelentések sze­rint az amerikai stratégiai légierő gépei az elmúlt éjsza­ka összesen 26 bevetésben bombázták Észak-Vietnam lakott térségeit és Dél-Viet­nam felszabadított területeit. Dél-vietnami akcióik fő cél­pontja Saigon, Hűé és Binh Dinh körzete volt. A dél­vietnami főváros környékét hat hullámban bombázták. A dél-vietnami felszabadító erők péntek hajnalban igen heves tüzérségi támadást in­téztek a Da Nang-i amerikai légitámaszpont és a város más katonai célpontjai ellen. A katonai parancsnokság dél­után kiadott sajtójelentése szerint 46 lövedék becsapódá­sáról ad hírt. A saigoni vesz­teség 14 halott és 15 sebe­sült. Az amerikai katonák közül egy meghalt és 21 meg­sebesült. Az amerikai légitá­maszponton jelentős károk keletkeztek: hat repülőgép megsemmisült és 14 megron­gálódott. A népi erők pénteken a Da Nang-i támaszponttól GO kilométernyire délre fekvő Chu Lai támaszpont, a sai­goni második gyalogos had­osztály főahdiszállása ellen is tüzérségi támadást intéztek. Huszonnégy rakéta csapódott be a támaszponra. A pa­rancsnokság által elismert veszteség két halott és 18 se­besült. Az ország más tartomá­nyaiból szintén harcokat je­lentettek. India befogad 10—15 ezer kitelepítettet Oj fejlemény az Ugandá­ban élő, kitelepítésre ítélt „ázsiaik” sorsában. — India mégis hajlandó közülük né- hányezret — a Reuter szerint 10—15 ezret — befogadni. — Azok folyamodtak beutazó vízumért India kampalai diplomáciai képviseletéhez, akik nem vállalják annak kockázatát, hogy új életet kezdjenek Nagy-Britanniában vagy akiknek tekintélyes va­gyonuk van Indiában. A Reu­ter forrásai szerint az indiai útlevélnek egy feltétele van: le kell mondaniuk brit állam- polgárságukról, s fel kell venniük az indiait. Idi Amin ugandai elnök közölte, hogy a kitelepítési rendelkezés alól egyáltalán nincs kibúvó: azok sem ma­radhatnak, akikre szakember­voltuk miatt a kormány ere­detileg igényt tartott. Nem csökkentik a Nyugat­Európában állomásozó amerikai katonák számát MOSZKVA Pénteken a szovjet fővá­rosból hazautazott Helsinki­be Urho Kékkőmén finn köztársasági elnök, aki né­hány napos pihenés céljából nemhivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, A seremetyevói repülőté­ren Alekszej Koszigin szov-. jet miniszterelnök és több más hivatalos személyiség búcsúztatta a baráti állam elnökét. MOSZKVA A Szovjetunióban pénte­ken földkörüli pályára bo­csátották a Kozmosz—515 mesterséges holdat, hogy folytassák a világűr kutatá­sát a régebben meghirdetett programnak megfelelően. PRÁGA Prágában megtartották Csehszlovákia Kommunista Pártja területi bizottságai, valamint a prágai és a po­zsonyi városi pártbizottság első titkárainak értekezletét. A CSKP Központi Bizott­sága elnökségének és titkár­ságának tagjai is részt vet­tek az értekezlet munkájá­ban. A tanácskozást Gustáv llusák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára ve­zette. TOKIÓ Vezétő japán politikusok szerint Tokió, a Kínához fű­ződő kapcsolatok normali­zálása keretében kész meg­nemtámadási szerződést köt­ni Pekinggel, vagy ha „Ilyen messzire nem lehet menni” kívánatos volna, hogy mind­két fél ünnepélyesen jelent­se ki: nem követ el agresz- sziót a másik ellen. NEW YORK Az Egyesült Államok Kommunista Pártja petíció­val fordult Minnesota állam hatóságaihoz, hogy a válasz­tási jegyzékre vegyék fel az amerikai kommunisták je­löltjét, Gus Hallt, aki az el­nöki posztra pályázik. A fo­lyamodványt másfélszer annyi választó írta alá, mint amennyi az állam törvényei szerint szükséges lett volna. COLOMBO Nem lehet 35 holdnál na­gyobb föld egy személy tu­lajdonában —- ilyen értelmű törvényt hozott pénteken Sri Lanka Köztársaság nem­zetgyűlése. A 380 ezer hold- nyi megműveletlen termő­föld felosztására földosztó bizottság alakult. BILBAO Bomba vetette szét pén­teken a spanyolországi Mi- ravalles polgármestere test­vérének üresen álló kéteme­letes házát. A rendőrség az ETA nevű baszk gerillaszer- vezetet vádolja a merénylet elkövetésével. Az amerikai képviselőház NATO-kérdésekkel foglalko­zó különleges i albizottsága az amerikai csapatok továb­bi nyugat-európai ál'omá- soztatása mellett foglalt ál­lást. A Pentagonhoz közel­álló körökben ennek kap­csán megállapították: a kö­vetkező két évbén nem fog­ják csökkenteni a Nyugat- Euröpában állomásozó ame­rikai fegyveres erők lét­számát, hacsak McGovern szenátort nem választják meg az Egyesült Államok elnökévé. McGovern szená­tor, az amerikai demokrata párt elnökjelöltje ugyanis bejelentette, hogy megvá­lasztása esetén felére csök­kenti a Nyugat-Európában tartózkodó amerikai katonák számát. Az 1973. július t-től 1974. június 30-ig terjedő pénz­ügyi évre kidolgozott ame­rikai katonai költségvetés szerint továbbra is a jelen­legi létszámban — 305 000 fő — tartanak fenn ameri­kai katonákat Nyugat-Euró­pában. Néger szervezet kongresszusa A Martin Luther King ál­tal létrehozott, befolyásos néger szervezet — a déli ke­resztény konferencia — 15. kongresszusa kezdődött meg a texasi Dallasban. A kon­gresszus megnyitóján beszé­det mondott, a szervezet, el­nöke, az amerikai polgár­jogi mozgalom ismert veze­tője, Ralph Abernathy lel­kész, Felszólított valameny­nyi vagyontalan amerikait, hogy egyesüljenek jogaik megvédésében. A mesébe illő gazdagság, amely egyesek tulajdona, még jobban hangsúlyozza 40 millió szegény nyomorú­ságát — mondotta. Élesen elítélte a fajelméletet, amely áthatja az ország minden politikai és' szociális intéz­ményét. Marokkóban hallgatnak a légy verek Az uralkodó az ellene megkísérelt merénylet óta Skhirat-1 nyári rezidenci­ájából irányítja az ügyeket, s „a helyzet követelményei­nek megfelelően ad utasí­tásokat”. Alami tábornok az új Ideiglenes — hadügymi­niszter, a hivatalos beje­lentés szerint öngyilkossá lett Ufkir utóda ebből az elkalomból a haderő ..éber­ségéről és hűségéről” biz­tosította II. Hasszánt, de ép­pen a fegyveres erők hűsége az. amiben külföldi megfi­gyelők az újabb katonai puccskísérlet óta a legkevés­bé hisznek. Meglepő fejlemény, hogy Nagy-Britannia kiszolgáltat­ta II Hassznánnak a me­rényletben részes repülő­tisztek Gibraltárra menekült csoportját. Ezek egy heli­kopter fedélzetén érkeztek a brit koronagyarmatra, s kelten közülük politikai me­nedékjogot kértek. Ix>ndon azonban úgy látta helyes­nek. ha ezúttal szertefosz- latja azt az elméletet, hogy a politikai menekül­tek bízvást számíthatnak jóindulatára: fontosabbnál: tartotta megőrizni a jóvi­szonyt II. Hasszánnal. Kissinger Tokióba érkezett Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója pénte­ken reggel újabb megbeszé­lést tartott Nguyen Van Thieu saigoni bábelnökkel. A két politikus csütörtökön csaknem három óra hosszat, pénteken reggel pedig há­rom és fél órán át tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Ellsworth Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete is. Kissinger és Thieu tár­gyalásait változatlanul teljes titoktartás övezi. A UPI amerikai hírügynökség azon­ban jólérlesült saigoni kö­röket idézve azt írja, hogy az indokínai háború és a párizsi négyoldalú tárgyalá­sok legújabb fejleményeiről volt szó. Az amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója pénteken este Saigonból To­kióba érkezett. A repülő­téren a japán külügyminisz­térium magasrangú hivatal­nokai és Robert Ingersoll, az Egyesült Államok tokiói nagykövete fogadták az amerikai vendéget. Az AFP jólértesült forrás­ra hivatkozó jelentése sze­rint Kissinger és Tanaka Kakuei japán miniszterel­nök megbeszélésének napi­rendjén a japán kormányfő szeptember végére tervezett pekingi látogatása és a ja­pán—kínai viszony rendezé­sének kérdése szerepel. A főtanácsadó egyidejűleg előkészíti a Honoluluban augusztus 31-én kezdődő japán—amerikai csúcstalál­kozót. Usztasa gyilkosok szökése Rolovics stockholmi ju­goszláv nagykövet elítélt gyilkosai pénteken hajnal­ban megszöktek n kumlal fegyházból. A két usztasa: a 21 éves Miro Baresics és a 23 éves Andjelko Braj- kovics 15 svéd fogoly tár­saságában „lépett meg”. Nyomukra eddig nem akad­tak. A börtönhatóságok nem tudják, miként sikerült a niagánzárkában őrzött, és ..rendkívül veszélyeseknek” minősített foglyoknak ki­jutniuk, de feltételezik, hogy kívülről jött számukra se­gítség. Baresics és Brajkovics16 hónappal ezelőtt gyilkolta meg Rolovics nagykövetet. Mindkettőjük életfogytig­lani fegyházbüntetését töl­tötte. Liverpool tovább sztrájkol Annak ellenére, hogy a dokkmunkás-szakszervezetek kép ­viselői a munka újrafelvételc mellett döntöttek, több brit kikötő munkásai folytatják a sztrájkot. A képen: A liver­pooli dokkmunkások a sztrájk folytatása mellett foglal­nak állást (Telefoto—AP—MTI—KS) Pénteken a kora délutáni órákban többezer londoni dokkmunkás gyűlt össze, — hogy döntsön a sztrájk to­vábbi sorsáról. A szervezett dolgozók szigorú rendszabá­lyokkal ígérkeztek megaka­dályozni a korábbihoz hason­ló provokációkat. A szakszervezeti bizalmiak csoportjának vezetői felszólí­tották az egybegyűlteket, — hogy támogassák Liverpool és Manchester donkmunká­sainak a sztrájk foytatására vonatkozó döntését. A beszédek elhangzása után zűrzavar tört ki. A rendszabályok ellenére beszi­várgott provokátorok lehur rogtók a szónokot, lökdösőd­ni Kezdtek és megielent a rendőrség is. Szavazásra igy már nem is kerülhetett sor, A dokkmunkások a Jones- Aldington bizottság Jelenté­sének néidánvait meggyújtva széledtek szét.

Next

/
Thumbnails
Contents