Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

1972. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevesebb szekunda Pedagógusok összefogása a bukások ellen Évek óta nagyon sok Pe­dagógus foglalkozik a prob­lémával : hogyan lehetne csökkenteni az első osztá­lyosok bukásának számát. Miniszteri rendelet is jelent meg arról, hogy annak a gyereknek, aki az első osztályban néhány, megha­tározott tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem kell osztályt ismételnie. A probléma azonban ezzel meg nincs megoldva, llku Pál A kunszentmártoni példa A kunszentmártoni járás­ban példamutatóan valósít­ják meg a miniszteri levél útmutatásait. Az óvónők ne­gyedévente szakmai, politi­kai továbbképzésen vesznek részt. A tanfolyamokat a Szarvasi óvónőképző intézet tanárai vezetik. A nagycso­portos óvónők gyakran ellá­togatnak első osztályokba, a tanítók pedig óvodákban hospitálnak. A tapasztala­tokat kölcsönösen felhasz­nálják munkájukban Sza­badkai Lászlóné (Cibakhá­za), Horváth Endréné (Csé- pa), Péter Lászlóné (Kun- szentmárton) nagycsopor­tos óvónők a többiektől va­lamivel eredményesebben ko­vácsolták kis közösséggé cso­portjukat. A követelmény- szint mindenütt egyforma, de a tömeges szemléltetés, a sok-sok játék, a közvet­Iskola-előkészítő tanfolyamok Egyre több gyerek vesz részt hathetes iskola-előké­szítő tanfolyamon a kun­szentmártoni Deák Ferenc művelődésügyi miniszter 1972. február 2-án körleve­let intézett az ország pe­dagógusaihoz, melyben töb­bek közt, foglalkozik a nagycsoportos óvónők mun­kájával. A jövőben több gondot kell fordítani az 5—6 éves gyerekek megkö­zelítően azonos tudásszint- jének kialakítására. Nagyon fontos ugyanis, hogy a tervszerű nevelőmunka már az óvodában elkezdődjék. lenség. a személyiség ala­pos ismerete jobb munkát eredményezhet. Az 5—6 éves gyerekek megismerkednek a tér. a forma, a mennyi­ség fogalmával. Megtanul­ják a helyes ceruzafogást, s alapos anyanyelvi isme­reteket szereznek, a járás óvodásai rendszeresen és gyakran látogatnak el pia­cokra, üzemekbe, orvosi rendelőkbe, stb. A gyerekek sokoldalú megismerését szol­gálják a névnapi ünnepsé­gek, a hazafias ünnepekről való megemlékezések, a csa­ládlátogatások. A szülők, sőt az üzemek is gyakran nyújtanak jelentős segítsé­get az óvodáknak. A leg­utóbbi pedagógiai napok al­kalmából a gépjavító vál­lalat KISZ-szervezete tízezer forint értékű óvodai játé­kot készített. úti. a Mátyás király úti és a cibakházi iskolákban. Itt sűrítve és rövidítve tanít­ják meg a gyerekekkel az óvodai anyagot. Az 1971/72-es tanévben a járásban 923 óvodásgyerek iratkozott be az iskolába. Ugyanekkor 389 volt az öt­évesek száma, ebből 311 járt óvodába, előkészítő tan­folyamon 39-en vettek részt, csupán az ötévesek 10 száza­léka nem járt óvodába, vagy előkészítőre. Minden évben, március— áprilisban Szabó Istvánná óvodai felügyelő, a nagy- csoportos óvónők és a le­endő első osztályos neve­lők .megvizsgálják” a gyere­keket. hogy alkalmasak-e az iskolai tanulásra. A járás­ban még nem vezették be a tesztvizsgát. kérdésekkel győződnek meg a gyerekek ismeretköréről. Az iskola­érettek orvosi igazolást kapnak, a problematikus gyerekekkel pedig Bencsik Endre pszichológus foglal­kozik. A sokoldalú előkészítés meghozta eredményét. Éven­te egyre kevesebb iskolásko­rú gyerek marad vissza az óvodákban, (1—2 százalék), s csökken az első osztályok­ban a bukások száma is. A cél tehát az. hogy mennél több ötéves gyerek kerül­jön óvodába vagy vegyen részt iskolaelőkészítő tan­folyamon. A probléma felvetésé­nek aktualitását az adja, hogv nemsokára ismét kez­dődik egy tanév, és az is­kolákban hamarosan le­mérhető lesz .milyen előny­nyel indulnak a volt óvo­dás gyerekek. t. m. Kiállítások, tárlatok Masyar kerámia külfö dön FILMHETEK A BALATONNÁL Kedden este a siófoki te­remmoziban Horváth Lajos, a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitotta a bala­toni filmheteket. Ebből az alkalomból ősbemutatóra ke­rült sor: Bacsó Péter Forró vizet a kopaszra című szí­nes magyar filmkomédiáját vetítették. A bemutatón részt vett a film rendezője és két főszereplője Gyarmati István és Szabó Lajos erdélyi szín­művész is. Augusztus 19-én a Szép- művészeti Múzeumban sze­repel „Az európai tájképfes­tészet kezdetei” című kiállí­tás, amelyet előzőleg Ber­lin, Varsó, Drezda és Prága közönsége tekinthetett meg. A tárlat — amely az 1550— 1650 közötti évek festmé­nyeit vonultatja fel — négy szocialista ország múzeumá­nak közös vállalkozása, amelyhez a világhírű lenin- grádi Ermitázs is csatlako­zott. A magyar—svéd kulturális munkaterv alapján kerül sor augusztus 26. és szeptember 17. között az „Ember és kör­nyezet” című mai svéd kép­zőművészeti kiállításra az Ernst Múzeumban. A külföldi magyar kiállí­tások közül figyelmet érde­mel a „Rómaiak Pannóniá­ban” című bemutató, amely számos eredeti tárgyat, má­solatot tartalmaz, júliusban nagy sikert aratott már Moszkvában is. Műemléki grafikák Az októberben megrende­zésre kerülő műemléki és honismereti hónap alkalmá­ból a Jászberényi Járási- Városi Könyvtár ismét kis- grafikai kiállítást rendez, összegyűjtik azokat a kis- grafikákat (ex libriseket, alkalmi lapokat), amelyek a magyar műemlék-épülete­ket, vagy részleteiket ábrá­zolják. A könyvtár és dr. Semsey Andor gyűjteménye, továbbá régi kiállítási ka­talógusok alapján összeállí­tottak egy jegyzéket, amely 140 ilyen lapot sorol fel. Ezt a jegyzéket á könyv­tár elküldte minden magyar grafikusművésznek, ex lib­ris gyűjtőnek, s kérték őket, hogy gyűjteményük alapján egészítsék ki és kölcsönöz­zék a tulajdonukban lévő kisgrafikákat a kiállításra. Ilyen módon nemcsak érté­kes kiállításhoz jut a könyvtár, hanem a készülő katalógus a művészettörté­neti kxstatás értékes forrá­sává is válhat. Szederkény 700 éves A Baranya megyei Sze­derkényben kedden jubile­umi tanácsülést tartottak abból az alkalomból, hogy az 1800 lakosú község most ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Az ülésen meg­emlékeztek a karasica-menti magyar és német lakta te­lepülés küzdelmes századai­ról. s méltatták a falu fej­lődését. virágzó jelenét. Az utóbbi negyedszázad alatt — többet fejlődött a község. mint a megelőző 675 esztendőben. Többek között törpevízművet léte­sítettek és mintegv másfél­száz házban bevezették már a vizet. A Karasica felett új híd ível. Száz személyes szociális otthon nyílt e köz­ségben. Modern sportpályát építettek. Teljesen újjáter- remtették a falu úthálóza­tát és közvilágítását. Fel­újították és bővítették az iskolát, s óvodát hoztak létre. A község új — száz házas — lakónegyedében megkezdődött az építkezés az idén. Both Fülöpné szerkesz­tőségünkhöz küldött leve­lében arra kér választ, hogy mire lehetne felhasz­nálni egy jókarban lévő páncéltőkés zongorát? Le­velében őszintén elmondja, hogy amikor kisfiúk, ifjú Both Fülöp másfél hóna­pos lett, elhatározták: hí­res zongoraművészt nevel­nek belőle. Ebből a célból vásárolták a zongorát. A kis Fülöp nagy talentum­ról tett tanúságot. Már az első zongoralecke után összeomlott az albérlő idegrendszere, és amit év­tizeden át nem tudtak el­érni Bothék: az albérlő a második zongoraórát meg sem várva kiköltözött. Miután Vszjatoszlav Richter más elfoglaltsága miatt nem tudta elvállalni a gyerek tanítását, Bothék kénytelen-kelletlen helyi tanerőkre bízták Fülöpkét. Jellemző azonban a ma­gyar zenepedagógusok áll- hatatlanságára, hogy Fü- löpke mellett alig fél esz­tendő alatt hét zongorata­nár és tanárnő kedvetlene­déit el. Közülük hárman sekrestyés-harangozói ál­lást vállaltak különböző dunántúli egyházközségek­ben, négyen pedig a zenei pályát is elhagyva villa­moskalauznak mentek. Így aztán Fülöpke magára ma­radt tehetségével. De szó szerint, mert a család ba­rátai is egyre ritkábban és egyre rövidebb időre láto­gattak el Bothékhoz. Fülöpke tavaly nyáron felismerhetően eljátszotta az Eleonóra-nyitányt, amit a kis Aradszky is szokott énekelni. Ez váratlanul nagy sikert hozott. Sike­rült felépíteni Bothék ba­latoni nyaralójának egyik falát azokból a küldemé­nyekből, amelyeket az egyszerű, ismeretlen járó­kelők, gyakran még zárt ablakon keresztül is feldo­báltak Fülöpke szobájába. Ősszel már a másik falhoz szükséges tégla- és bazalt- kőmennyiség gyűjtéséhez kezdhettek volna, amikor a gyerek váratlanul rossz társaságba keveredett. Gimnáziumba került, ahol megismerkedett a fiziká­val. Ettől kezdve Fülöpke egyre kevesebbet ült a zongorához. Nem is tudott volna odaülni, mert a zon­goraszéket felhasználta egy centrifugális erő kísérlet­hez. Olvasónkat az kész­tette levélírásra, hogy a minap Fülöpke Galvanl­elemet akart készíteni a legvastagabb zongorahúr­ból. Mit csináljon szegény szülő? — teszi fel a kér­dést Both Fülöpné. Es mert a kérdés közérdekű, szívesen válaszolunk: Ha már megvan a zon­gora, kár lenne azt a szár­nyaló és vakmerő remé­nyekkel együtt izzé-porrá törni. Egy kis ügyességgel, leleményességgel hasznos tárgyat készíthetünk min­den valamirevaló zongorá­ból. Kedves levélírónk pél­dául, amennyiben vezet háztartást, a zongora fe­delét jól felhasználhatja gyúródeszkának. Fája rend­szerint kitűnő, tartós, a politúr is csak eleinte jön le róla. Kitűnően alkal­mazható bölcsőnek, de ilyenkor támasszuk fel a zongora tetejét és a hú­rokra tegyünk meleg, szin­tetikus plédet, alája pedig használaton kívül helyezett lavórt. Ha bölcsőnek hasz­náljuk a zongorát, akkor sem jövünk zavarba, ha feleségünk kettős-hármas ikrekkel tér haza a szülő­otthonból. Sok család hasz­nálja a zongorát például vzennyesládának. Elegáns, diszkrét, tartós és kitű­nően szellőzik. Jól elhe­lyezve a zongora kiválóan alkalmas arra, hogy serdü­lő gyermekeinket zavar- gassuk körülötte, ha a nyári szünidőt nem akar­ják az olasz tengerparton, vagy a francia Riviérán tölteni. Rendkívüli esetek­ben is hasznát vehetjük a zongorának. Ha például erős felindulásban meg­fojtjuk a társbérlőnket, néhány napig feltűnés nél­kül tárolhatjuk benne. Példáink is bizonyítják, hogy a zongora minden­képpen hasznos bútorda­rab. S ha rögeszménktől nem tudunk megszabadul­ni, és erőnek erejével zon­goraművészt akarunk ne­velni a családban, nos ak­kor már csak a rend­szeres és folyamatos gyer­mekszüléssel kell foglal­koznunk. Tudniillik a má­sik kellék, a zongora már objektive adott. Es ha a hetedik utód sem teljesíte­né a szülői akaratot, akkor se legyünk kétségbe esve. A február elsején felemelt családi pótlékból, könnyen megtakaríthatunk annyi pénzt, hogy egy szép na­pon fuvarost fogadjunk, és elvitessük a hangszert va­lamelyik hulladékgyűjtő telepre. MlSKOLCZl MIKLÓS: Mire jó a zongora ? Három karcagi középiskolás diáklány, Perge Mária, Szi­lágyi Zsuzsa és Köti Erzsébet olyan nyári munkát talált magának, amivel nemcsak pénzt keresnek, hanem sok örömet is találnak benne. Kántor Sándor fazekas népmű­vész műhelyében segédkeznek, elsősorban az .,{rókázás­ban”, a butellák, tányérok, kancsók díszítőmutívomainak felrajzolásában Debrecenben, néhány száz méterrel a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem mögött min­den átmenet nélkül megszű­nik a város, és 23 kilométer hosszúságra elnyúló erdő kez­dődik, a híres Nagyerdő, — ahonnan „messze száll a felhő...” — Most van igaza a dalnak — törölgeti homlokát Terge Lajos táborvezető, a Hajdu- Bihar megyei KISZ-bizottság munkatársa. — Amióta meg­kezdődött a VI. Országos DiáK Honismereti Tábor, en­nek épp egy hete, még felhő­foszlányt sem láttunk. Száz­hét középiskolás és szakmun­kástanuló érkezett ide a nagyerdei KISZ-táborba az ország legkülönbözőbb vidé­keiről, hogy két hétre elmé­lyedjenek a honismereti ku­tatás legcélravezetőbb mód­szereméit tanulmányozásá­ban. — Száztizenhét ember egy­szerre hogyan végezhet el­mélyedt kutatómunkát? — Sehogy. Épp ezért ki­sebb szakcsoportokat szervez­tünk belőlük érdeklődési kö­rüknek megfelelően. — Munkásmozgalmi üzem- és tsz-történeti, helytörténeti és krónikaíró csoportokba, to­vábbá szellemi és tárgyi nép­rajzi emlékeket, népdalokat, helyneveket irodalmi hagyo­mányokat gyűjtő körökbe tö­mörültek a fiatalok. így már produkcióra alkalmas kis műhelyek jöttek létre. — Az a célunk — veszi át a szót Gálos Tibor, a Műve­lődésügyi Minisztérium főelő­adója — hogy a honismereti tevékenység az iskolai oktató­nevelő munka szerves részé­vé váljon. Erről beszélek mai előadásomban. Azt szeretném sugalmazni az itt megjelent fiúknak, lányoknak, hogy ér­tessék meg iskolájukban ta­nulótársaikkal: az elsajátított tananyag akkor válik igazán élővé, ha saját környezetük példatárán mérik le a meg­ismert törvényszerűségeket. — Az iskolák ebben a te­kintetben máris szép ered­ményeket értek el — teszi hozzá Hevér László, a KISZ KB osztályvezetője. — A tá­bort immár hatodszorra meg­rendező szervekkel, a Műve­lődésügyi és a Munkaügyi Mi­nisztériummal, a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gével és a Népművelési Inté­zettel karöltve azt szeret­nénk elérni, hogy a honismer réti érdeklődés a dolgozó fia­talok alapszervezeteinek munkájába is bevonuljon. — Épp ezért örülök, hogy az idén először szakmunkástar nulók is tagjai a tábornak. Megyénkből szakmunkás-' tanuló nincsen ugyan, de an­nál inkább három középis­kolás leány: Szabó Ilona Tiszaföldvár- ról: — Néprajzi szakcsoportnak vagyok tagja. Elsősorban a „Hortobágy mellyékére” tett gyűjtőút élményei miatt örü­lök, hogy idejöhettem. Izga­lommal várom a másik ki­rándulást, amikor a Sárrétre, többek között Kölcsey falu­jába, Álmosdra megyünk. Takács Katalin Kisújszál­lásról : — Nekem két esti foglalko­zás tetszett nagyon. Egyszer az Alföld című folyóirat al­kotói, másodszor a „Ki mit tud?”-ban olyan nagyszerűen szereplő Debreceni Népi Együttes látogatott meg ben­nünket. Most nekünk kell szereplésre készülni. Minden megye tájjellegű összeállítást ad. Török Márta Szolnokról: — Gyűjtés, vita, szakcso­port-pályázat, daltanulás, ve­télkedők... Igazán nem nva- ralni jöttünk a Nagyerdőre. Remélem, hogy az új tanév­ben sikerül valamit átadni iskoláink szakköreinek abból,- amit itt tanultunk; (Okvetlenül megnézzük.) Sz. J. * Uj tengerszem a Mátrában Az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat a Sót ala­pozásával hozzákezdett a mátrai vidék új „tengersze­mének” kialakításához. A Mátraháza melletti, úgy­nevezett Csóréti völgyben épülő gáttal egymillió köb­méter vizet felfogó mester­séges tavat képeznek. Ez a tó látja el ivóvízzel a Kékestető környékén lévő öt községet, valamint az üdülő­telepeket. Az új vízmű na­ponta háromezer köbméter egészséges ivóvizet szolgál­tat. A százhúsz millió forintos beruházással készülő új mes­terséges tó lehetővé teszi a hazai és külföldi turisták ál­tal mind nagyobb számban látogatott üdülőövezet to­vábbfejlesztését is. Nagyerdei honismerók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents