Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
1972. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervezik a messzi jövőt / lg* készül az ország 15 éves távlati terve Újító kedv Túrkevén Túrkevén, az AFIT XVII. számú vállalatánál már évek óta foglalkoznak új technológiák alkalmazásával. Több eljárás meghonosításában úttörőmunkát végeztek. Legújabb berendezésük az ausztrál gyártmányú, védőgázas hegesztőgép, amelyet forgattyús tengelyek és általában forgástestek feltöltő hegesztésére alkalmazhatnak, híupj egy műszak alatt két IFA W—50-cs főtengely teljes felújítását tudják vele elvégezni. Laczka László — képünkön — torziós csuklós tengelyt hegeszt a berendezéssel. Ugyancsak IFA tehergépkocsik pneumatikus rásegítő fékszelepeit ellenőrzi Ratkai András a bevizsgáló próbapadon, amelyet német műszaki dokumentációk alapján Bencze István mérnök konstruált A pártmunka első vonalában Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztéséhez ma már nem elég az éves és az ötéves terv. Ahogy arra a KGST legutóbbi 26. ülése utalt: napjainkban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, sem tervezhetők meg több ötéves tervidőszakot felölelő perspektíva nélkül. (Az integrációs program maga is hosszútávra szól.) De az ország szakemberellátása, a gazdaság szerkezetének átalakítása, a területfejlesztés, vagy a településrendezés és a környezetvédelemmel kapVagyis az élet, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése új feladatokat tűzött napirendre. Mivel a távlati tervezéshez sem hazai, sem külföldi tapasztalataink nem voltak, ezért sajátos módon kezdtük el a munkát 1968-ban. összesen kilenc társadalmi munkabizottság létesült a különböző minisztériumok, a társadalmi szervezetek (párt, szak- szervezet, MTESZ) a kutató intézetek és tervező irodák vezető szakembereinek részvételével. A sokrétű munka utolsó, befejező szakaszán dolgoznak jelenleg. Legelőször a népgazdaság, az adott ágazat fejlődésének 20 éves tapasztalatait elemezték a bizottságok, majd ezt követően mintegy két évig tartott A távlati tervezés nemcsak a kidolgozás módszereiben, hanem jellegében és tartalmában is különbözik a rövidebb távra szóló cél- és feladatmeghatározásoktól. Nyilvánvaló, hogy minél távolabb nézünk, annál elmo- sottabbak a részletek, s néha még a nagy kontúrok rajza sem teljesen éles. Az idővel arányosan nő a pontatlanság, és bizonytalanság kockázata. Ezért a távlati tervek irányelvjellegűek, s a gyakorlat, a végrehajtás szélesebb határok között korrigálhatja azokat, mint az éves, vagy az ötesztendős elképzeléseket. A távlati tervezés ezért is folyamatos, az időszakos lezárásokat követően „karbantartásra” és „felújításra” szorul, újból és újból meghosszabbítják érvényességi idejét. Így a távlati tervben vázolt hosszútávú gazdasági folyamatok és célok mindenkor irányelvként és kiindulópontként szolgálnak az aktuális ötéves tervek készítésénél. A távlati tervezés azért is nélkülözhetetlen, mert nagyobb a szabadság foíka, s következetesebb, merészebb megoldásokat tesz lehetővé. Bár tudjuk például, hogy a A biztosításról szóló kormányrendelet alapján a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletet adott ki az Állami Biztosítóról. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet részletesen meghatározza az Állami Biztosító feladatait, amelyek célja, hogy társadalmi összefogással a lakosság és a társadalmi intézmények közös ráfordításokkal ellensúlyozzák, csökkentsék a különféle károk anyagi következményeit. Az intézet gondoskodik egyebek között az állami, a társadalmi, a szövetkezeti csolatos tennivalók ugyancsak évtizedekre szóló feladatok. Sőt azok a döntések — például a beruházások — amelyek ugyan néhány év alatt megvalósulnak, de funkciójukat több ötéves időszakon át teljesítik, szántén feltételezik a távlatok lehető legpontosabb ismeretét, azt, hogy milyen irányban és ütemben fejlődik a tudomány, a technika egy- egy ága; a legfejlettebb műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása milyen színvonalon valósulhat meg a tervidőszak egyes periódusaiban. a tényleges tervezés. Jelenleg pedig a távlati elképzelések a bizottságok munkája végeredményeinek összegezésén, egyeztetésén, a különböző ágazatok közötti serves kapcsolatok megteremtésén, s a párhuzamos munka során támadt ellentmondások feloldásán dolgoznak. A távlati terv végül is több változatban készül, s a párt és kormány majd politikai mérlegelés után választja ki a legmegfelelőbb alternatívát. Az elképzelések szerint 1973 derekára lesz az országnak jóváhagyott 1985-ig szóló távlati terve. Az első befejező szakasz után 1973— 75-ben azonban a távlati tervezést tovább folytatják, érvényességi időtartamát 1990-ig meghosszabbítják. gazdaság jelenlegi szerkezete fékezi fejlődésünk ütemét, mégis egy-egy ötéves tervidőszakban viszonylag keveset tehetünk annak korszerűsítéséért. Hosszabb távon viszont lehetőség nyílik a legkedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítására. Hasonlóképpen 15 éves tervidőszakra megtervezhetjük az „ideális” fogyasztási modellt, s a nagyarányú élet- színvonal emelést annak figyelembevételével valósíthatjuk meg. Persze, a tervezés szabadságfoka hosszútávon sem korlátlan. Sőt bizonyos értelemben még behatároltabb, mint rövid távon. A gazdaság objektív törvényeitől az éves tervnél még eltérhetünk, s rövidebb távon többet oszthatunk el például, mint amennyit megtermelünk. Hosszabb távon viszont követni kell a gazdasági fejlődés törvényeit. Takarékosság az élőmunkával Hosszú távon a legnagyobb gondot a nemzeti jövedelem növelés eddigi átlagos (5,5 százalékos) ütemének fennszervek vagyonbiztosításáról, az állampolgárok vagyon- és személybiztosításáról, a nemzetközi biztosítással összefüggő megállapodások létesítéséről, stb. — A biztosító ezenkívül együttműködve a hasonló feladattal megbízott állami és társadalmi szervekkel, felvilágosító és tájékoztató tevékenységet fejt ki a károk megelőzése érdekében. Az Állami Biztosító helyi szervei felkérésre rendszeresen beszámolnak a velük azonos területen működő tanácsoknak a biztosítás helyzetéről, különféle közérdekű kérdéseirőL ... >■ tartása és esetleges növelése okozza. Mindenekelőtt a munkaerő források beszűkülése miatt. Már a következő években, a 70-es évtized derekától a rendkívül alacsony lélekszámú korosztályok állnak munkába, s magas létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokat váltanak fel. Mivel az egyéb munkaerőforrások is mindinkább elapadnak, a dolgozók szabadideje pedig várhatóan tovább növekszik, így a felhasználható összes társadalmi munkaidőalap 1980-ban sem lesz több, mint 1970-ben vol. S ha a gyorsan fejlődő infrastrukturális ágazatok növekvő igényeivel is számolunk, akkor az iparban foglalkoztatott létszám és a munkaidő- alap abszolút csökkenését is a termelékenység emelésével kell pótolni. Ezért az élőmunkával való takarékosság és az ésszerű eszközgazdálkodás a jövő gazdasági növekedésének kulcskérdése hazánkban. A termelés növelésének másik nagy korlátja hosszú távon az elmaradott infrastruktúra. Mindenekelőtt a közlekedés és a közműhálózat fejlesztése kívánatos. Az életszínvonal emelése, a társadalompolitika pedig olyan infrastruktúrális fejlesztést igényelnek, mint amilyen a nagyarányú lakásépítés, az egészségügyi, az oktatási, a kollégiumi hálózat stb. bővítése. Máris nyilvánvaló: beruházási lehetőségeink szűkös volta miatt nem lehet valamennyi infrastruktúrális igényt rövid időn belül kielégíteni, a feladatok rangsorolásával kell a legcélszerűbb változatot kiválasztani. Az arány- és irány v.álr tozás. az új kornak és az új követelményeknek megfelelő optimumok kialakítása, a minőségi ugráshoz vezető mennyiségi növekedések megtervezése a feladat.^ E munka során a tervezőknek számítaniuk kell arra, hogy 15—20 év alatt iparágak, szakmák. tevékenységi ^ területek egész sora szűnik meg, helyüket új. ma még legfeljebb homályosan körvonalazhatók foglalják el; termékfajták tízezeréi adják át helyüket a legújabbak százezreinek; eyors ütemben változnak a fogyasztási igények és szokások; nő a szabadidő és ígv tovább. Jóllehet a gazdasági fejlettségben utói kívánjuk érni az előttünk járó tőkés országokat, de nem másoljuk gépiesen példájukat. Mert el akarjuk kerülni mindazokat a konfliktusokat. buktatókat. amelyek az ellentmondásos tőkés fejlődés velejárói. Hosszútávon bizonyíthatjuk igazán a szocialista gazdaság előnyét, fölényét. magasabbrendű- ségét. K. J. Uzemszociolégiai konferencia Szeptember 26—28 között Balatonfüreden rendezik meg a harmadik hazai üzemszociológiai konferenciát. A referátumok, hozzászólások napjaink műszaki fejlődésének társadalmi feltételeivel és hatásával foglalkoznak. Különösen nagy figyelmet fordítanak a konferencián a dolgozók alkalmazkodási körülményeire, az üzemek technikai változásainak hatására, a vezetés módszereinek feltételeire, a munkás üzemi magatartásának változásaira. A tanácskozáson üzemi, vállalati vezetők és szociológusok vesznek részt. Műkorcsolyacipők Európa országaiba A Jászsági Egyesült Cipész Ktsz idei exportterve 21.5 millió forint értéket tesz ki. Első exportszállítmányukat, 86 ezer pár női műkorcsolyacipőt július közepén indították útnak. Ez azonban nem jelent semmiféle késedelmet, mert a külföldi megrendelő cégek erre az időre kérték a jászsági korcsolyacipők egy részének szállítását. A szövetkezet most már rendszeresen eleget tesz külföldi vásárlói kérésének. Hétmillió forint értékben például 28 ezer pár korcsolyacipőt indított útra legfrissebben a Szovjetunióba, Ausztriába, — Svájcba és Svédországba. — Előreláthatóan exporttervét már november 30-ig teljesíteni fogja. Az exportra készített korcsolyacipők mellett a ktsz év végéig 30 ezer pár férfi divat- és egyencipőt is gyárt belföldi értékesítésre. Könnyítés a dolgozó nők helyzetén Nemrégiben látott napvilágot a Könnyűipari Értesítőben a minisztérium iparfejlesztési és közgazdasági főosztályának közös közleménye, amely az éjszakai műszakok munkakörülményeinek javítását célzó vállalati tervek készítéséhez kíván segítséget nyújtani. Mint ahogy az illetékesek hangsúlyozták: még koránt sincs napirenden az éjszakai műszak megszüntetése, s ezért kell keresni a lehetőséget, hogy a meglévő körülmények javításával könnyíthessenek a dolgozók helyzetén. Csáki Sándor, a jászfény- szarui Béke Tsz párttitkára így mutatja be a barnára cserzett, mosolygós fiatalembert: — Kiss Sándor, a szövetkezetünk neveltje. A 400 holdas kertészetünk vezetője, s az egyik legaktívabb pártcsoportunk bizalmija. — A Zöld Mező Tsz ösztöndíjasa voltam — mondja magáról. — Apám a szövetkezet egyik alapítója volt. s a tsz-ek egyesülése után a Béke Tsz tagja lett. Most növénytermesztési brigádvezető. Engem 1959-ben * küldtek a gyöngyösi középfokú mezőgazdasági technikumba, majd Hatvanban a zöldségtermesztő felsőfokú technikumba jártam és 1965 óta dolgozom a tsz-ben. Az ősszel a Kertészeti Egyetem hatvani tagozatán szeretnék továbbtanulni, s üzemmérnöki képesítést szerezni. A 30 éves fiatalember százhatvan kertész és huszonöt fogatos munkáját irányítja. A kertészeti dolgozók évi 11 millió forint termelési értéket produkálnak. Együtt él az emberekkel. Beosztottjai a hozzáértő kommunista szakembert tisztelik benne, akihez bizalommal fordulhatnak tanácsért. Pedig fiatal párttag. Két évvel ezelőtt vették fel a párt soraiba. Rövidesen pártcsoportvezetővé válaszr tották. A tíztagú csoport az elnökhelyettest, a mezőgazdászokat és a brigádvezetőket tömöríti. Mindannyian a határt járják, sokat vannak a szövetkezeti tagok között. — A havi pártcsoport-ér- tekezleten beszéljük meg, hogy mi foglalkoztatja az embereket. Bizonyos munkák előtt tájékoztatjuk őket, hogy mit, miért kell elvégeznünk, s a munka eredménye hogyan kapcsolódik a népgazdaság, a szövetkezet és a tagok személyes érdekeihez. Segítjük a brigádgyűléseket, ügyelünk a bánásmódrat hisz a tagok gazdái szövetkezetüknek. A politikai munka hatását az eredmények is mutatják. A kertészet hat munkacsapata szocialista brigádokba tömörül. Tagjai nemcsak a termelőmunkában, a magánéletben is segítik egymást. — Ha beteg valaki, meglátogatjuk, és segítünk a háztáji föld művelésében is. A kertészetben sok a szakmunkás. A hároméves tanfolyamokat a főkertész vezette. — Harmincketten négyesnél is jobb átlaggal vizsgáztak két évvel ezelőtt. A minisztérium ellenőre is elégedett volt az új szakmunkások tárgyi tudásával. — Kiss Sándor pártcsoportja sokat kezdeményez — vélekedik a párttitkár. — Pedig néha kényes ügyek is akadnak. A tsz-tagok között többször okozott bérfeszültséget a részes kertészek aránytalanul magas jövedelme. Jónéhányan nyolc holdat is elvállaltak, aztán másokkal műveltették. A bruttó árbevétel 35 százalékát kapták érte, s a terv túlteljesítése után még 10 százalékos prémium is járt. A kötött bérgazdálkodás miatt viszont regulativ (jövedelem növekmény) adót kellett fizetni a tsz-nek. Azért is, hogy a többiek jövedelme ne csökkenjen. Kiss elvtárs pártcsoportjának kezdeményezésére a szövetkezet vezetősége változtatott ezen. Négy, négy és fél holdra csökkent a személyes művelésre kapható terület nagysága, továbbá prémium csak akkor jár, ha a mennyiségi- és árbevételi tervet együttesen túlteljesítik az érdekeltek. Ez igazságosabb elosztási forma, mert csökken az aránytalanság. Nem kis munkába került, amíg a részesművelők is elfogadták ezt. A Béke Tsz-ben kilenc pártcsoport működik, és hetvenhét kmmunista politikai munkáját fogják öszsze. A pártcsoportok jelentős erőt képviselnek a párt- szervezet, a közös gazdaság életében. A pártvezetőség épp ezért számít rájuk, leikarolja kezdeményezésüket. Havonként tájékoztatja őket az aktuális bel- és külpolitikai eseményekről, s a szövetkezetei érintő kérdésekről. — Az utóbbi hónapokban színesebbek lettek a taggyűléseink — mondja a párttitkár. — Véleményünk szerint a „taggyűlési fórum” következtében. Itt alkalom nyílik arra, hogy a tsz és a pártszervezet belső ügyeiről párttagjaink bármit megkérdezzenek, s arra választ kapjanak. Amióta ezt bevezettük, aktívabbak lettek taggyűléseink, s ebben jelentős szerepük van a pártcsoportoknak is. A szövetkezeti pártszervezet rendszeresen foglalkozik a leendő párttagok nevelésével. A párfcsoportok külön megbízatást kaptak erre. — Mi az idén két új párttag felvételét készítettük elő. Rusai István és Pataki László traktorosok ajánlását a taggyűlés is elfogadta. Ügyes szakember mind a kettő. Figyeltük munkájukat, s megbíztuk őket a szocialista brigád segítésével. Kiss Sándor pártcsoportjában mindenkinek van pártmegbízatása. A kommunisták közt vannak pártvezetőségi és gazdaságvezetőségi tagok, versenybizottsági elnök, sajtófelelős, propagandista és segédrendőr. Akiknek megbízatása is állandó. — De időszakos megbízást is ad a pártcsoport saját tagjainak. Időnként azt is megbeszéljük, ki, hogyan tett eleget kötelezettségének. A pártcsoport a legkisebb egység a párt életében. Rajta is múlik, hogyan valósulnak meg a párt határozatai, célkitűzései. Kiss Sándor és pártcsoportja eleget tesz e megbízatásának. — m. 1. — A munka 1958-ban kezdődött Lehetőség a legkedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítására Miniszteri rendelet a biztosítóról