Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
1972, július ti SZOLNOK MEGYE! NffPLAP 3 A tudomány a szocializmusban II. A tudomány és a társadalmi íejlődés kérdései A társadalomtudományi kutatások íeladata bevilágítani az emberi társadalmak előtt a fejlődés lehetséges útját. Lényegében tehát ezzel foglalkoznak a társadalomtudományok művelői, akik azonban Keleten és Nyugaton különféle filozófiai felfogásból közelítik meg a problémáikat. A társadalomtudományok körében a filozófiának is meghatározó jelentősége van, mert a legalapvetőbb problémát vizsgálja: az ember viszonyát az objektív világhoz. A probléma lényege a filozófia alapkérdésében is kifejeződik: hogyan viszonylík a gondolkodás a léthez? A filozófia feladata. hogy tisztázza az embernek, mint társadalmi lénynek a természetét, meghatározza az emberi ész és az emberi munka lehetőségeit a környező világ megváltoztatása. saját lényének a társadalmi fejlődésben történő átalakításával. Az ember problémája a marxista filozófia alapproblémája. A megoldást a marxizmussal ellentétes, szembenálló filozófiai iskolák is keresik, de mint láttuk, a »hétköznapi” filozófiától kezdve a hivatalos és tudományos fi lozóffákig, a pesszimizmusra hajlanak, oda torkollanak. A polgári ideológusok előszeretettel beszélnek az emberi természet vál'Sztathatatlanságá- ról: a kommunisták azon törekvése, hogv új társadalmat építsenek — mondják —, éppen azért eleve sikertelen kísérlet, mert meg kell hiúsulnia az emberi természet és lelkűiét megkövült zátonyain. A marxista filozófia álláspontján ez képtelenség, hiszen az emberi lelkűiét mennyit változott történelme során sőt az egyik generációról a másikra! A jövő történelme bizonyára még nyomosabban igazolja a marxizmus optimizmusát ebben a kérdésben is, .de napjainkban ugyancsak sok jel mutat aj-ra, hogy az emberi lelkűiét; az emberi társadalom — noha csakugyan konzervatív sok dol- logban — állandóan változik. A polgári tudományok meg is előzték a szocialista országok egyes társadalomtudományi szektorait azoknak az emberi, társadalmi változásoknak kutatásában — például a szociológia. a kibernetika stb. bizonyos területein —, amelyek napi érdekűek és főként a profit kitermelés hatékonyságával vannak összefüggésben. Előtérbe került a társadalomtudományok és a ter- fnészettudományok egységének kérdése és jelentősége a larsaciaimi lejlődes es haladás vizsgálatában. Nálunk is beszelnek olykor „gyorsuló időről”, amely állítólag az éiettempó folytonos gyorsítására kényszerít bennünket, s amely elhatalmasodni látszik felettünk. Nagy szerepet játszik a tudományos információelmélet, amelyet n számí- tastecnnikai rendszerek, számítógépek összekapcsolt haiozatai támasztanak alá a gyakorlatban. Ma már elvben megvalósítható, hogv a háziasszony telefonon rendelje meg napi bevásárlását egv számítógéptől, amely gyorsan és pontosan intézkedik. Nem emberek, gépek lehetnének akár ma is azok, amelyek bekapcsolódva például a minőségvédelem munkájába, a háziasz- szonyt biztosítják a lehető legjobb, ónműködő műszerekkel vizsgált élelmiszerek beszerzéséről. Már a gyakorlati ember szemében is sokszor feltűnik az információ új tartalmainak lényege és kezdjük megérteni, alkalmazni az elméletet a gyakorlatban is. A polgári világban erre azt mondják, hogy a kibernetikus gépek, az információelmélettel a háttérben és más módokon is, feleslegessé és elavulttá teszik a marxista ideológiát, és társadalomtudományokat. Pusztán természettudományi eredményekkel és kísérleti módszerekkel lehet „manipulálni” a társadalmat, vagyis olyanná átalakítani, amilyenné a termelőerők ős a termelési viszonyok fejlettsége ma és holnap megkövetelik. A tudományos ismeretek egysége azonban az emberi haladás egyik legfontosabb eredménye, egyik nagy vívmánya a történelmi tanulságok szerint, a tudmányos ismeretek másrészről természetüknél fogva egységesek. Naiv dolog bizonygatni, hogy a természettudományok óriási sikerei a természettudósokat avatják a jelenkori tudományos ismeretek egyedül teljes jogú és illetékes képviselőivé. És ugyanilyen tévesek azok a nézetek is. hogy a társadalomtudományok úgyszólván csak általános jellegű beszélgetések, folyton változó értékítéletekkel és ingatag feltevésekkel. A polgári szociológiában például elterjedt nézet, hogy a jelenkori társadalomtudomány még csecsemőkorát éli és még mindig körülbelül ott tart, mint a XVII. században a természettudományok: „A háború, a kizsákmányolás. a nyomor, a diszkrimináció, a védettség hiánya stb. jelentik a bajt az emberek életeben mai társadalmunkban... A szociológia tudós műveiéi a problémák egyikére sem tudnak tudományos megoldást, mert nem áll rendelkezésükre tudományos szociológiai elmélet... A szociológiára még szülési fájdalmak várnak, amelyek eredményeként talán . 40 vagy 50 év múlva neki is lesz egy Newtonja vagy Darwinja...” — mondja R. Marton ismert amerikai szociológus. Az ugyan igaz, hogy az amerikai és általában polgári szociológiának nincs se Newtonja, sem pedig Darwinja, de nem is lehet, hiszen a történelmi materializmusban ott. szerepel mindazon problémák megoldása. amelyre gyógyírt az amerikai tudós „40—50 év múlva’’ egy új megváltótól, egy új Newton, Darwin megjelenésétől vár. Ezek a kérdések nemcsak a tudományos világ problémái, hanem • a nagyközönségé is. Nemcsak azért, mert például a háborúk éppen a nagy tömegeket sújtják a legjobban, hanem azért is. r népszerű tudományos „művekben”, gondolkodását is foglalkoztatják. A napjaink fantasztikus tudományos irodalma könyvben, filmben egyaránt olyan elképzelt technikai eszközöket vonultat fel emberi és társadalmi problémák megoldására, amelyek lényegében néhány „főtudós” kezébe adnák az emberiséget és ki- vti urnák őket a társ; Halom ellenőrzése alól. Csodalézerekkel. leperfegyverekkel, kémiai — biokémiai eszközökkel „bisztrizálnák” az emberiséget és az embereket a távoli jövőben. „Mi sem könnyebb, mint „energetikai”. vagy „tórsada- lombiológiai’’ címkét ragasztani olyan jelenségekre, ipint a válságok, a forradalmak, az osztályharc stb., de nincs ennél meddőbb, skolasztikusabb, holtabb munka” — írta Lenin a tudománykodókról. Az emberi társadalomnak, de különösképpen a szocialista (társadalmaknak kialakult módszerei. mechanizmusai vannak ahhoz, hogv a haladást tudományosan megalapozzák, a tudományok működését társadalmilag ellenőrizzék és igaz emberi, társadalmi céloknak rendeljék alá. Napjainkban a hazai tudománypolitikai események ezt kiválóan példázzák. Szluka Emil (Következik: Mire képes a. tudomány? III.) Bevezették a vacsoraszolgáltatást Fiiss étel az aratóknak Javították Jászárokszállá- son a „Búzavirág” étterem üzemeltetésének feltételeit. Az éttermet 1970-ben a Táncsics Tsz hozta létre, eleinte üzemeltetéséről is a szövetkezet gondoskodott. Időközben kiderült, hogy a tsz-nek nem gazdaságos az étterem fenntartása, nincsenek vendeglátóipari szakemberei. Tavaly júliusban az éttermet bérbévette a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat. Az eltelt egy esztendő alatt jelentősen javult a „Búzavirág’' munkája. Több mint 30 százalékkal nőtt az Konkoly Katalin konyha- vezető. akinek keze alól naponta 250 adag étel kerül ki. Foto: N. Zs. étterem forgalma, ezen belül az ételforgalom 55 százalékkal, Nőtt az előfizetéses étkezők száma — jelenleg 46 százalék — bevezették a régen hiányolt vacsoraszolgáltatást. Újszerű, hogy a nagyközségben ideiglenesen dolgozó vállalatok részére (például az építőipari vállalatnak) előrendeléses étkezést biztosítanak. Nyáron egyik legnépszerűbb szolgáltatás az aratók étkeztetése; a vendéglátó vállalat három tszszel állapodott meg, több mint 100 adag friss ételt — ebédet — szállít naponta a határban dolgozó aratoknak, A Szolnok megyei Szesz- Üdítőital és Műjéggyártó Vállalat szolnoki üzemében a múlt hónapban 220 ezer liter szikvizet és hatféle szörpből összesen 480 ezer üveg üdítőitalt gyártottak / Mire megjön a víz Így várják a Tisza II-őt Cibakházán A terv alapvető célja, hogy a gazdaság olyan termelési színvonalat érjen el, amely a termelőeszközök növelésével és a termelési alapok fejlesztésével lehetővé teszi a tagok jövedelmének indokolt növekedését iST A komplex fejlesztési terv — a gazdaság adottságainak megfelelően — a növénytermelés és az állattenyésztés termelésének nagy mértékű növelését rögzíti. Átalakul a termelési szerkezet a tsz-ben 1975-ig és azt követően. Az állattenyésztésben a szarvas- marha- és sertéságazatot fejlesztik nagyarányúan. Az állatállomány emelése azzal jár, hogy nagymennyiségű takarmányt kell megtermelnie a gazdaságnak. Ezért a felkészülési időszakban 1975- ig, 1967-hez mérten a takarmánytermelést növelik, az árutermő területet viszont csökkentik, számítanak a nagyarányú öntözésfejlesztésre. A szarvasi öntözési kutató intézettel középtávú gazdaságfejlesztési tervet készítettek az oda érkező öntözővíz gazdaságos hasznosítására. Az öntözés nagyarányú ki- terjesztésével egy-egy takarmánynövényt kisebb területen képes megtermelni a gazdaság. S amig az őszi búza vetésterülete változatlan marad náluk, a fővetésű silókukoricát jóval kevesebb földön termelik. Felemelik ellenben a zöldborsó, az olajlen és a cukorrépa Vetés- területét az elkövetkezendő nyolc évben. A tömegtakarmányt adó silókukorica termelése 400 holdon másodvetésben. öntözött körülmények között történik. A termesztett növények számát jórészt az átvételi ár alakulása határozza meg, de azt tervezik, hogy 8—10 árunövénynél többel nem foglalkoznak. Természetesen a legjövedelmezőbb növényekről van szó, A növényszám csökkentése lehetővé teszi a gépesítés műszaki színvonalának tökéletesítését és a gépüzemeltetési költségek leszorítását, is. vállalati jövedelemhez képest 1980-ban a termelési érték megduplázódik, a vállalat tiszta jövedelme pedig 24,1 százalékkal nő. A termelőszövetkezet tudatában van a fejlesztési és termelési elképzelések költséges voltának. Ezért körültekintően tervezték a beruházásokat, vigyázva a tagok személyi jövedelmére is. Érdemes vizsgálni a személyi jövedelem és a felhalmozás arányát. A személyi jövedelem aránya 1967-ben 65 százalék volt, ez, a terv szerint, 1980-ban 61 százalékra csökken. A felhalmozás viszont 1980-ban az 1967-i 35 százalék helyett 39 százalék lesz. KISZ-védnökséggel Az üzemfejlesztési terv azt mutatja, hogy a gazdaság 1975-ig megfelelően fel tud készülni az öntözővíz fogadására. Addig a szárazgazdálkodás lehetőségeit kihasználja. Utána további , nagyobb arányú öntözésfejlesztés kezdődhet. A MÉM Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodájának megítélése szerint az öntözéses gazdálkodás sikerének meg vannak a feltételei Cibakházán. A változó közgazdasági környezet azonban módosíthatja a fejlesztési, gazdasági döntéseket. Ezért van nagy jelentősége a tervezői művezetésnek. A fejlesztési terv a cibak- házi tsz-tagok jövője. Tudatában vannak ennek a ci- bakházi fiatalok is. A nagyszerű terv megvalósítása, a gazdaságos öntözés felett a termelőszövetkezet KISZ- fiataljai védnökséget vállaltak. A termelőszövetkezet KISZ-alapszervezete ebben együtt dolgozik a szarvási öntözési kutató intézet KISZ-szervezetével is. szocialista szerződés alapján. Cseh Vendel Zárolt száraztészta t A száraztészta alapvető élelmiszereink közé tartozik. Ennek ellenére nincs belőle annyi, mint amenn -i elfogy-, na. A kereskedelem jelentős mennyiséget importál, mert a hazai ipar egyelőre nem győzi az igények kielégítését. Az utóbbi időben jó néhány tsz-szövetkezet — felismerve a jó piaci lehetőséget — elkezdett száraztésztát gyártani. Az esetek nagy többségében kitűnő minőségű, úgynevezett házi száraztésztát készítenek, a vevők keresik is. Mindez jó a vásárlónak, és megtalálja a számítását a tsz, a szövetkezet is. De az már egyáltalán nincs rendjén, hogy akadnak olyanok, akik lelkiismeretlenül kihasználják a helyzetet, felrúgják a szigorú minőségi előírásokat, és hibás, fogyasztásra alkalmatlan árut küldenek piacra. A Debreceni Hatósági Élelmi szerellenőrző Intézetnek legutóbb csaknem 130 mázsa száraztésztát kellett zárolnia, mert íz- és szaghibás volt, leírhatatlan színű és minőségű áru került a kereskedelemhez. A gyártó: a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ. Az eset után országos „razziát” rendeltek el a szolnoki ÁFÉSZ száraztésztáira, és lefoglalták a már forgalomba került árut is. A népgazdasági kár 400 ezer forint. A hatósági ellenőrök gazdasági bírság kiszabására tettek javaslatot a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ ellen. (A Népszavában olvastuk.) (V, u Nyolc-tíz növény A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, 1975-ig, állami beruházásból mintegy ezer holdon bővíti öntözését a Tisza II. programba illően. A termelőszövetkezet szakemberei 1968 óta Megduplázódik a termelési érték Az állattenyésztés fejlesztésében a szakosított szarvasmarha-telep építése befejeződött. A telep 532 tehén korszerű elhelyezését biztosítja. Hozzátartozik a 220 borjú korszerű körülmények közötti felnevelését biztosító épület is. A tej kezelése ég előkészítése a telephez kapcsolódó feldolgozó üzemrészben történik. A tejfeldolgozó (polipakk) üzem „Dóra” márkanévvel minőségi tejet forgalmaz jelenleg is, a fogyasztók megelégedésére. A gazdaság jelentős ágazata a szőlőtermelés és a szőlőiskola. Lehetőséget ad a tagság folyamatos foglalkoztatására, és számottevő bevételi forrás. A termelőesz-. közök bővülése és minőségi változása egyben növeli a gazdaság termelési értékét és a terv szerint elérhető vállalati tiszta jövedelmet Az 1967-i termelési értékhez,
