Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

2 % SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1972. július 1. HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Fidel Castro. — Megalakult az olasz kormány. KEDD: A Biztonsági Tanács elítélte Izraelt a Libanon el­leni támadások miatt. — A Közös Piac miniszte­reinek tárgyalása Luxemburgban a valutaválságról. SZERDA: A nyári szünet előtti utolsó Kohl—Bahr talál­kozó. — Indira Gandhi és Ali Bhutto Simlában megkezdte tárgyalásait. CSÜTÖRTÖK: Tüntetések Argetína nagyvárosaiban. —Vé­get ért a Szocialista Internacionálé bécsi gyűlése. PÉNTEK: Nixon sajtóértekezleten kilátásba helyezte, hogy az USA visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz. — Schumann francia külügyminiszter befejezte bécsi látogatását. SZOMBAT: Az észak-írországi protestánsok megmozdulásai a tűzszünet ellen. — Nixon nyilatkozata után is folytatódik a VDK területének amerikai bombá­zása. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy Józueí: Nincs végleges megállapodás Gandhi és Bhutto között Hol vannak már azok az idők, amikor nyaranta a nemzetközi életben „ubor­kaszezon” uralkodott el? Ha ma történik is néha hivat­kozás nyári szünetre, annak is inkább politikai tartalma, célja van. A két német ál­lam közti tárgyalássorozat mostani szakaszában például a nyárra hivatkozással hagy­tak maguknak szünetet a tárgyalófelek, de nyilvánva­lóan nem azért, hogy Kohl, ez NDK és Bahr, az NSZK miniszterelnökségi államtit­kára a jól megérdemelt va­kációt élvezhesse, ók ütöt­ték nyélbe a két német ál­lam közti első. nemzetközi jogi jellegű egyezményt, a közlekedési megállapodást. Most az a feladatuk, hogy az ún. általános szerződés lehetőségét egyáltalán, majd pedig e szerződés elveit és részleteit vitassák meg. Egye­lőre még hivatalos szóhasz­nálat szerint csak az „esz­mecsere” szakaszánál, nem pedig a tényleges tárgyalás stádiumában tartanak. Nyil­ván azért, mert az NSZK hivatalos körei — talán a közelgő választásokra való tekintettel is — felsrófolták a maguk követeléseit. A bonni külügyi államtit­kár, Paul Frank a héten ment Prágába, hogy Jiri Götz külügyminiszter-helyet­tessel újrakezdje a megbe­széléseket a két ország kap­csolatainak normalizálásáról. Hosszú alkudozásra van itt is kilátás. A fő kérdés az 1938-as müncheni diktátum kezdettől való érvénytelensé­gének, semmis voltának az elismertetése a bonni kor­mánnyal. Willy Brandt ma már elismeri: az a szerző­dés, amit annak idején Hit­ler fegyveres fenyegetéssel csikart ki Chamberlaintől és Daladier-tól, s amelyben Anglia és Franciaország tu­lajdonképpen beleegyezett Csehszlovákia feldarabolásá­ba — ma már nem érvényes, a maga idejében pedig mély­ségesen igazságtalan volt.. . A megítélésnek azonban nem ilyen érzelmi, hanem száraz, de hatásos jogi alapokon kell megtörténnie. Minthogy az 1938-as szerződés érvény­telensége nemcsak politikai, hanem jogi és pénzügyi kö­vetkezményekkel jár Cseh­szlovákia javára! , A héten — nyár ide, nyár oda — sor került egy olyan csúcstalálkozóra, amely tör­ténelmi jelentőségű lehet a földrész-nagyságú India és északnyugati szomszédja, Pakisztán között. Közismert, hogy negyedszázada tart az engesztelhetetlennek látszó ellentét a két ország között — a volt gyarmatositók, az angolok, India függetlensé­gének kényszerű megadása­kor gondoskodtak arról, hogy elhintsék a viszály magvait. Pakisztán létreho­zásával egy mesterséges ál­lamot teremtettek, a lakos­ság-cserével ide költöztették (Telefoto — CTK—MTI—KS) át az indiai mohamedán val­lasd népek egy részét, Kash- mimál éppúgy vitás terüle­tet hagytak, mint ahogyan a bengál népet is kettésza­kították, igy az Indiához csatolt Nyugat-Bengáliában és a Kelet-Pakisztánnak mondott részen egyformán laknak bengálok. Az utóbbi­ból lett Bangla Desh, a Ben­gál Népi Köztársaság. Emlé­kezetes, a múlt év végén és az esztendő elején lezajlott indiai—pakisztáni háború, amely végül is a pakisztáni központi kormány vereségét hozta. Akkor úgy látszott, hogy szinte feloldhatatlan az indiai—pakisztáni ellentét. Indira Gandhi határozott po­litikája és Ali Bhutto reali­tásérzéke most mégis lehető­vé tette a csúcstalálkozót. Az indiai miniszterelnök és a pakisztáni államfő megbe­szélésein a két ország kö­zötti megállapodástervezetről Volt szó. Bizonyos kompromisszum­mal, kölcsönös engedménye­ken alapuló megállapodással ért véget — legalábbis át­meneti időre — az a huza­kodás, amely hetek óta meg­figyelhető a libanoni kor­mány és a palesztin parti­zánok között. A Tel Aviv-i repülőtéren történt véreng­zés következményeként Iz­rael sorozatos támadásokkal igyekezett provokálni a bej­rúti kormányt, hogy az for­duljon szembe a Dél-Liba- non földjén tábort vert pa­lesztin gerillákkal. A komp­romisszum eredményeként nem számolják fel a Liba­nonban működő palesztin gerillamozgalmat, a gerillák viszont — legalább is egy időre — beszüntették akciói­kat Izrael ellen. Nem fölös­leges emlékeztetni arra, hogy Libanon tulajdonképpen nem tisztán arab állam, de nem­csak lakosságának többsége miatt tart az arab világgal, hanem azért is, mert — a Közel-Kelet bankárja ez a kis ország. Tőkés uralkodó osztálya inkább Amerika- barát. Nem volt tehát meg­lepő, hogy 1967-ben Libanon kormánya nem üzent hadat a déli szomszédjának, Izrael­nek. Bejrut politikusai sem­legességet hirdettek... Az óta azonban Libanon politi­kájában lassú változás ment végbe, amely többek közt Izrael agresszivitásának a következménye is. A mosta­ni izraeli akciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét megbélyegezte, persze plátói ez a döntés is, csak az er­kölcsi hatása ér valamit. A hét legfontosabb esemé­nye — mert a világ első­számú háborús problémakö­rével, a vietnami válsággal kapcsolatos — Nixon elnök­nek az a bejelentése, hogy az Egyesült Államok kül­döttsége ismét vissza kíván térni a párizsi tárgyalóasz­talhoz. önmagában véve ör­vendetesnek lehetne monda­ni ezt az amerikai elhatáro­zást. De azzal, hogy bejelen­tését bombák hullása, az ak­nazár fenntartása és a há­borús erőfeszítések fokozása kíséri, kételyeket és aggo­dalmakat támaszt. „Az erő helyzetéből” tárgyalni eddig sem volt célravezető. Felme­rül a kérdés, hogy Nixon puszta tárgyalási ígérete minden kedvezőtlen tényező fenntartása közepette elve­zethet-e a 150. üléshez a pá­rizsi Vietnam-konferencián? A nemzetközi közvélemény figyelmeztetésként értékelte Leonyid Brezsnyevnek két nappal a nixoni sajtókonfe­rencia előtt Moszkvában, a Fidel Castro kubai kormány­fő tiszteletére adott banket­ten egy pohárköszöntőben mondott szavait. A Szovjet­unió határozottan elítéli az USA délkelet-ázsiai agresz- szióját, a VDK kikötőinek blokád alá helyezését, nép- gazdasági objektumait, köz­lekedési vonalainak és la­kott településeinek fokozott bombázását — mondotta az SZKP főtitkára. A Szovjet­unió követeli az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak teljes kivonását Dél-Vietnamból. az igazságos politikai rendezést minden­nemű külső beavatkozás nél­kül. Brezsnyev hangoztatta: „A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben világos és változatlan. A vietnami nép számára nyújtott támo­gatásunk és sokoldalú segít­ségünk folyta tód ró fog a vietnami nép igazságos ügyé­nek győzelméig”. Koszi gin és Castro Voronyezsbe utazott A hivatalos baráti látoga­táson a Szovjetunióban tar­tózkodó Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi kormány elnöke szombaton Moszkvá­ból a Don melletti Voro­nyezsbe utazott. Fidel Castrót vidéki láto­gatására elkísérte Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és több más hi­vatalos személyiség, v A saigoni amerikai pa­rancsnokság közlése szerint a légierő B—52-es nehéz­bombázói péntek reggeltől szombat reggelig 25 légitá­madást hajtottak végre a két vietnami országrész el­len. A támadások közül há­rom jutott a VDK területé­re: az óriásgépek a demar­kációs vonaltól hetven kilo­méterrel északra Dong Hói város térségében szórták le bombaterhüket. Ugyancsak saigoni közlé­sek szerint, a felszabadító erők alakulatai elfoglalták a kormánycsapatok három állását, közöttük két járási törzskart a Saigontól 125 kilométerrel északra fekvő Song Be tartományi szék­hely térségében. .Miközben a saigoni kor­mánycsapatok szóvivői azt állítják, hogy másfél kilo­méterre közelítette meg Quang Trit az a tengerész- gyalogos különítmény, ame­lyet amerikai helikopterek­kel juttattak a népi erők által felszabadított tarto­mányba, a VNA bejelentet­Az Arab Köztársaságok Szövetségének Elnöki Taná­csa legutóbbi ülésén Mersza Matruhban megvitatta az amerikai beruházások hely­zetét az arab világban. A három elnök kötelező jel­legű határozatot hozott az amerikai érdekeltségekkel szemben követendő politi­káról, amelynek az lesz a célja, hogy ráké ny szeri tsék az Egyesült Államokat egy­oldalú Izrael-barát állás­William Rogers amerikai külügyminiszter egynapos indonéziai látogatását befe­jezve útnak indult a Jemeni Arab Köztársaságba, ahol villámlátogatást tesz. Hogers tegnap kétórás eszmecserét folytatott indo­néz kollégájával. Malikkal, majd fogadta őt Suharto elnök. A trágyalásról mind­két fél elégedetten nyilat­kozott. Közleményt nem ad­tak ki. de sajtókörökben úgy tudják, hogy elsősorban Szimlában szombat dél­után folytatódott Indira Gandhi és Zulfikar Ali Bhutto tanácskozása. Illeté­kes forrásból közölték, hogy az indiai—pakisztáni csúcs- találkozót legalább egy nap­pal meghosszabbítják. Ere­detileg szombat este kellett volna befejeződnie. Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony szombat dél­előtt rövid sajótértekezleten válaszolt a pakisztáni új­ságírók kérdéseire. Elmond­ta, hogy Bhutto elnök meg­hívta Pakisztánba, de nem közölte, hogy Bhutto meg­hívását egy újabb csúcsta­te, hogy Quang Tri és Thua Thien tartomány népi fel­szabadító fegyveres erői jú­nius 28-án és 29-én feltar­tóztatták, illetve visszavetet­ték a kormánykatonaságnak azokat az alakulatait, ame­lyek Hűétől északra a My Chanh folyón átkelve kísé­reltek meg ellentámadást. A hadijelentés beszámol arról, hogy a felszabadító erők a kormánycsapatok két alaku­latát morzsolták fel, lelőttek hét repülőgépet, használha­tatlanná tettek tíz páncélo­zott járművet és nagymeny- nyiségű hadianyagot zsák­mányoltak. A saigoni szóvivők szom-' bat reggel több összecsapást jeleztek An Loc tartományi székhely térségéből és a Mekong deltavidékéről. A szóvivők azt állították, hogy a kormánycsapatoknak si­került megnyitniuk a Köz­ponti Fennsíkon, Kontum és Pleiku között azt az útsza­kaszt, amely . több mint egy hónapja a népi erők ellen­őrzése alatt áll. pontjának felülvizsgálatára. A Gumhurija nem közli, miben áll a határozat, de hozzáteszi, hogy a közel­jövőben egy küldöttség dip­lomáciai körutat tesz az arab országokban. hogy megszerezze a kívülállók támogatását is a döntéshez. Az amerikai érdekeltsé­gek egyébként nem csök­kentek, hanem erősödtek az arah országokban az 1967-es háború után. a kétoldalú kapcsolatokat tekintették át. Szanaaban bejelentették, hogy a Jemeni Arab Köz­társaság felújítja a diplo­máciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, s eb­ből az alkalomból Rogers rövid látogatást tesz az arab országban. A két or­szág diplomáciai kapcsolatai 1967-ben, a hatnapos hábo­rú után szakadtak meg. Izrael nem adja ki az elrabolt tiszteket Jigal Állón izraeli mi­niszterelnökhelyettes egy te­levíziós interjúban elmon­dotta, hogy a legutóbb elra­bolt öt szíriai tisztet csak egy általános hadifogoly­csereakció keretében haj­landók szabadon bocsátani. Ugyanezt erősítette meg Ab­ba Eban külügyminiszter is. Mint ismeretes a Biztonsági Tanács legutóbbi határozata a szíriai tisztek szabadon- bocsátására is felszólította Izraelt. lálkozó gondolata sugallta-e; arra sem válaszolt, hogy el­fogadta-e a pakisztáni meg­hívást. Egy újságírónak arra a kérdésére válaszolva, mi lesz a pakisztáni hadifoglyokkal, Gandhi asszony azt mondta, hogy ügyük nemcsak Indiá­ra, hanem a Bengáli Népi Köztársaságra is tartozik. Egyes pakisztáni megfigye­lők úgy magyarázzák az in­diai miniszterelnöknek ezt a válaszát, hogy India mind­addig nem járul hozzá a hadifoglyok repatriálásához, amíg Pakisztán el nem is­meri nemzetközileg az új bengál államot. Gandhi asszony azt is mondta, hogy eddig „sem­miféle végleges megállapo­dásra” nem jutott Ali Bhut- toval. Hozzáfűzte azonban: nem borúlátó a végső ered­ményeket illetően, ha ezek elérését hosszabb távon fog­ja feL MEXIKÓVÁROS A mexikói Culiaean város­ban fegyveres parasztok egy csoportja elrabolta Juan Es- cutia — belügyminisztériumi tisztviselőt és három kör­nyékbeli földbirtokost. A legutóbbi jelentések sze­rint az emberrablók foglyaik szabadonbocsátása fejében azt követelik, hogy helyezzék szabadlábra azokat a parasz­tokat, akiket egy nagybirtok elfoglalása miatt tartóztattak le egy hónappal ezelőtt TOKIÓ Az utolsó napjait élő Sza- to-kormány, amely egymás után emeli a közszolgáltatá­sok árait, nem feledkezett meg az államkassza számára egyáltalán nem mellékes bír­ságolási rendszer megszigo­rításáról sem. Huszonnégy év óta először, de egyúttal négy­szeresére növelték a bírsá­golási díjakat július elsejé­vel. Az új rendelkezés értelmé­ben például egymillió yennel bírságolhatok meg azok az ál­lampolgárok. akik szemérem­sértő képeket, könyveket vagy filmeket készítenek, illetve árusítanak. — Ehhez kénest rendkívül enyhe büntetésben, mindössze négyezer yen bír­ságolásban részesülnek azok, akik nyilvános helyen kön- ködnek, vagy engedély nél­kül ragasztanak ki hirdet­ményt. BUENOS-AIRES , Beadta lemondását Tsmael Bruno argentin igazságügy- miniszter miután egv bíró azzal vádolta, hogy megpró­bálta befolyásolni esy nem­zetközi üzleti társaságot érin­tő per alakulását. » DJAKARTA-SZANAA William Rogers amerikai külügyminiszter egvnaoos in­donéziai látogatását befejezve útnak indult a Jemeni Arab Köztársaságba, ahol villám- látogatást tesz. Szanaaban bejelentették, hogy a Jemeni Arab Köztár­saság felújítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Ál ­lamokkal, s ebből az alka­lomból Rogers rövid látoga­tást tesz az arab országban. — A két ország diplomáciai kapcsolatai 1967-ben, a hat­napos háború után szakadtak meg. PEKING Pekingben Szirimavo Ban- daranaike asszony ceyloni miniszterelnök, Csou En-laj kínai miniszterelnök és Iá Hszien-nien miniszterelnök­helyettes jelenlétében aláír­ták a Kínai Népköztársaság és Ceylon gazdasági és mű­szaki együttműködéséről, va­lamint gyapotfeldolgozóüzem építéséről kötött megállapo­dásokat, Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Köz­társaság miniszterelnöke a héten Moszkvába érkezett Dr. Paul Frank (jobboldalt), nyugatnémet államtitkár Prá­gában, Képünkön: csehszlovák tárgyalópartnere, J. Götz külügyminiszter-helyettes Összecsapások Quang Tri környékén Erősödtek az amerikai érdekeltségek az arab országokban Rogers körútja

Next

/
Thumbnails
Contents