Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

1972. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP JB® /uutfchnr *iOb&íZcíti Irodalmi kávéház Üj műsorforma indult va­sárnap délelőtt a Kossuth adón. A Centrál kávéházban, a valamikori irodalmi kávé- házak, a Japán, a Simplon, no és persze a Centrál han­gulatát próbálja felidézni Sediánszky János, a műsor szerkesztője és vezetője, al­kalmi partnereivel. Közülük most a főszerep Zelk Zol­tánnak és Mándy Ivánnak jutott, ök emlékeznek első­sorban nagy találkozásokra; Adyt, Karinthy Frigyest, József Attilát, Nagy Lajost idézik meg. Anekdotákat mesélnek, apró-cseprő embe­ri dolgokra emlékeznek. De nemcsak ők, hanem híres íróbarát-pincérek is megszó­lalnak. Olyan is, mint Kapás úr, aki mindig tudja, hogy mi a kedvenc étele Szécsi Margitnak vagy Nagy Lász­lónak. Közben — hogy aki való­ban műsort, irodalmat is szeretne kapni, ne érezze ki- semmizve magát — egy-egy irodalmi alkotás is elhang­zik. És sok zene. Ami jó ebben a magazin­szerű műsorban, az elsősor­ban az, hogy nem hat mes­terkéltnek, hogy a nosztal­giának legfeljebb itt-ott üt­köznek ki foltjai. (ÍMinden- esetre jóval kevesebb, mint az a régen-volt kávéházak siratása ürügyén esetleg le­hetne.) Ami jó ebben a magazin- talán a műsorválogatás. Le­het, hogy ez csak az első adásra igaz, amely irodalmi helyett inkább kávéház- centrikussá sikeredett; min denesetre reméljük, hogy az elkövetkezőkben inkább az irodalom fog dominálni. Még egy apróság A mű­sorban elhangzott: úgymond bárki idejöhet, részt vehet a műsorban. A Rádióújság vi­szont képeket közöl a mű­sor felvételéről. Az adott időpontban — vasárnap reg­gel — tehát valószínűleg senki sem volt a Centrálban. Legalábbis az adás szereplői közül. Akkor hová invitálta a műsor kedves hallgatóit? Egy—meg kétpercesek Az egyperces, mint novel­laforma Örkény István ta­lálmánya. örömmel üdvözöl­tük immár másodszor Ma­jor Tamás kiváló tolmácso­lásában a havi rádiókabaré­ban. Üj szín, változatosság, szükség van rá. De az egy-meg kétperces, mint műfaj a rádiósmester­ség közismerten legnehezebb feladata. Vajon hogy állunk ezzel? Lássunk néhány pél­dát. Annak, aki jegyzetet ír és olvas fel, könnyebb dolga van. Ezért van talán, hogy a mostanában egyre gyak­rabban elhangzó apró írások általában jól sikerültek. A rövid riport már nehe­zebb dolog. Például azért, mert jól kell megválasztani a beszélgető partnert. Még akkor is, ha csupán meteo­rológiáról van szó. Mert, ha azt mondja az illető, hogy „Sziófokon ész környékén szehol szem várható vihar” — több százezren előbb el­mosolyodnak, aztán bosszan­kodnak. Szintén új színfolt, és ugyancsak reggel jelentke­zik a napi műsorelőzetes. Az aznap elhangzó fontosabb műsorokból ragad ki kedv­csináló, érdekes részleteket. Jó kezdeményezés, nem ár­tana bővítenij — trömböczky — Dolgozó diákok SZÜNIDŐBEN r y y*­Nyár van. Itt a szabadság, a pihenés ideje. Mégis sok diák áldozza fel a régen, várt nyári szünidő egy részét ar­ra, hogy dolgozzon. Ki gyár­ban, vállalatnál, ki mező- gazdaságban. Az építőipari vállalat a termelési gyakorlaton részt vevő diákok mellett a nyári szünidőben, június 15-től augusztus 15-ig száz közép- és általános iskolai tanulót foglalkoztat, elsősorban sa­ját dolgozóinak gyermekeit. Szolnokon a Réz utcai építkezésen segédkezik Mi­hályi István és Ikladi Pál. Mindketten most végezték a nyolcadik osztályt. — Még nem dolgoztam, ez az első munkahelyem, — mondta Mihályi István. Azért jöttem el az építkezés­re, mert motort szeretnék venni és kell a pénz. Reg­gel 7 órakor kezdünk és dél­után három óráig dolgozunk. Elég jól fizetik a munkán­kat, az órabérünk 6 forint. — Tavaly is az építőipari vállalatnál dolgoztam és na­gyon jól éreztem magam — folytatta Ikladi Pál. — Ne­héz testi munkát nem kell végeznünk. A mi feladatunk, hogy az elkészült lakásokból kihordjuk a szemetet. Most állványbiilincseket váloga­tunk és tízesével drótra fűz­zük. Augusztus 1-ig dolgo­zom és a pénzt, amit kapok egyelőre nem költőm el, mert egy motorkerékpárra gyűj­tök. munkával. Hat órát kell dol­gozni naponta, délelőtt vagy délután. Egy hónapra 8—900 forintot kapunk. Az első ke­resetemet azt hiszem kirán­dulásra, utazásra költőm. Szolnok egyik legnagyobb üzeme a Tiszamenti Vegyi­művek, ahol most is — mint az előző években — sok diák dolgozik. Mivel vegyipari üzem, csak 14 éven felülie­ket tudnak elhelyezni. Ott három fiataltól érdeklőd­tem; miért dolgoznak a nyá­ri szünidőben? Kertész Klárit már jól is­merik, mert harmadik éve minden nyáron az üzemben dqlgozik: — Jelenleg a sa­vas laboratóriumban vagyok. Nagyon szeretem ezt a mun­kahelyet, mert fiatalok kö­zött vagyok és jól megértjük egymást. Nagyon sok érde­kes, hasznos dolgot látok, tanulok. Hasznosan töltöm ed a szünidő egy részét — Nagy örömet jelent az, amikor még valaki diák és nyáron elmegy dolgozni, amiért fizetést kap — kap­csolódott a beszélgetésbe Ézsiás Kálmán. — Én már megszoktam a munkát és megszerettem az üzemet is. Ez abból is látszik, hogy harmadszor is visszajöttem, sőt jövőre is szeretnék itt dolgozni. A porfesték üzem­ben mindenki nagyon rendes hozzánk, segítenek, magya­ráznak. Saját keresetemből fedezem majd a nyíregyhá­zi—debreceni utamat. — Tavaly a vízügyi igaz­gatóságnál dolgoztam, de az idén nem sikerült ott elhe­lyezkednem, — vette át a szót Kolláth Tamás. — Egy ismerősöm szólt, hogy a ve­gyiművekben van hely, és így jelentkeztem. A ková­csoló műhelybe osztottak be. A pénznek, amit kapok, lesz helye. A munkát július 15- én fejezem be, 16-án utazom Csillebércre építőtáborba és a régi kerékpáromat is sze­retném kicserélni. — sze — Csend és munka... Megszokott dolog, hogy a perselyes autóbuszokon az utas jegyet nem kap, de úgy szállhat fel, ha a két forin­tost bedobja a perselybe. Két-három napja azonban fiatal lányok és fiúk jegyet nyújtanak át az utazóknak. Ezt a munkát, vagyis az utasszámlá|ást középiskolás diákok végzik. — A barátnőmmel együtt elhatároztuk, hogy elme­gyünk dolgozni nyáron, így kerültünk a Volánhoz, mint utasszámlálók — mondta Bede Klára, a közgazdasági technikum második osztályos tanulója. — Érdekesnek tar­tom ezt a munkát, mert utazhatok, embereket ismer­hetek meg. Nem mondom, hogy nem jobb lenne pihen­ni, szórakozni, de a pénz is kell. Augusztusban Balaton­kenesére utazom, hamarosan itt az új tanév, kellenek a tanszerek, meg édesanyám­nak is adok a keresetemből. Lapacsi Erzsébet Cibak­házáról jár minden nap haj­nalban Szolnokra: — A be­járást már megszoktam, mert a kunszentmártoni Jó­zsef Attila Gimnáziumban tanulok és otthonról járok autóbusszal iskolába. Most is fél hatkor kelek és fél nyolcra a munkahelyemen vagyok. Nem létszükséglet, hogy dolgozzam, de nem árt, ha ismerkedem egy kicsit a Üresek a hálótermek, a folyosón sem hallatszik már gyermekzsivaj. Vége a tan­évnek. elutaztak a kollégi­um lakói. A jászberényi ta­nyai diákotthonban készül­nek a nyári nagytakarí­tásra. a berendezések fel­újítására, a szükséges át­alakításokra. De más fela­datok is várnak a diákott­hon vezetőire. Összegezni kell — mert ez is a nyári feladatok közé tartozik — a kollégium eddigi műkö­désének tapasztalatait. A hatvan személyesnek épült diákotthonba több mint nyolcvan gyereket vet­tek fel. A bentlakásos in­tézmény legfontosabb fela­data, már kezdetben a mun­kás-paraszt szülők tehetsé­ges gyermekeinek segítése, hátrányos helyzetük meg­szüntetése, a családi neve­lés kiegészítése volt. A diákotthon nevelői, a tanórákon kívül segítették a tanulókat a felkészülés­ben, pótolni igyekezték a családi fészek melegét. a szülőkkel való mindennapos együttlét hiányát. Köny- nyttette a nevelők munká­ját, hogy az iskola rend­szeresen tájékoztatta őket a tanulók magatartásáról, ta­nulmányi eredményeiről. Segítette a diákotthon mun­káját, hogy jó kapcsolata alakult ki a szülőkkel. Leg­többjükkel sikerült megér­tetni, milyen előnyt jelent gyermeküknek a kollégi­um. Különösen olyan gye­rek számára, akinek ott­hon sok testvére van. vagy azoknak, akik korábban 4— 5 kilométert gyalogoltak naponta esőben fagyban, a csak legelemibb tanulási feltételeket biztosító tanyai iskoláig. Melyek azok a feltételek, amelyek elősegítik a diák­otthon működését, és mi az, ami nehezíti munkájukat? A bentlakásos intézmény­ben van jól felszerelt klub­terem, az iskolában min­den igényt kielégítő ifjúsági könyvtár. Az idén befeje­zik az iskola sportpályájá­nak építését. Sokat jelentett az a se­gítség. amit a Tanítóképző Intézet adott. Tavaly húsz. az idén huszonhét tanító- képzős hallgató korrepetál­ta a tanulmányokban elma­radt gyerekeket számtanból és oroszból. Nehezíti a munkát, hogy a hálótermek túlzsúfoltak, kevés a korrepetálásra al­kalmas terem, a nagv ab­lakfelületű klubot télen ne­hezen lehet fűteni. Üresek a hálótermek, csend üli a folyosókat, nyá­ri szünet van. A tanyai diákotthon falai között azon­ban tovább folyik a mun­ka. Számba veszik a kollé­gium eredményeit és gond­jait, készülnek az új tanév­re. Arra. hogy tovább csök­kentsék a tanyákon lakó gyerekek hátrányos helyze­tét és segítsék őket abban, hogy a tanulásban is fel­zárkózhassanak a városi is­kolákban tanulók eredmé­nyeihez. — illés — Nemzetközi elméleti konferencia Július 5—7. között Prá­gában a Béke és Szocializ­mus folyóirat, valamint az SZKP KB Marxizmus—Le- ninizmus Intézetének rende­zésében a Szovjetunió meg­alakulása 50. évfordulójának szentelt nemzetközi tudomá­nyos konferencia zajlott le, amelyen 47 kommunista és munkáspárti képviselő vett részt. „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának és fejlődé­sének nemzetközi jelentősé­ge” címmel B. N. Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára tartott előadást. A konferencia résztvevői felszólalásaikban aláhúzták a Szovjetunió tapasztalatai­nak világtörténelmi jelentő­ségét a nemzetiségi kérdés megoldásában, a szocializ­mus építésében, valamint a szovjet állam és az SZKP hozzájárulását a társadalmi és a nemzeti elnyomás ellen folyó világméretű felszaba­dító harchoz, a béke, a de­mokrácia. a nemzeti függet­lenség és a szocializmus ügyéhez. Sok felszólalásban szó esett a Szovjetunió meg­alakulása 50. évfordulójával kapcsolatban szervezendő rendezvényekről. Az értekez­let az érdemi és elvtársi vé­leménycsere légkörében zaj­lott le. Az MSZMP KB kép­viseletében részt vett a kon­ferencia munkájában dr. Szabó József kandidátus, a politikai főiskola rektorhe­lyettese, dr. Bán Károly kandidátus, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Lipko- vics Károly kandidátus, a politikai főiskola docense és dr. Nagy László, az MSZMP KB képviselője, a Béke és Szocializmus folyóiratnál. Szépül az egri vár Az egri várban elkészült a bástyasétány első szaka­sza — közölték hétfőn az Országos Műemléki Felügye­lőség egri építésvezetőségén. Elmondották, hogy az egri vár megmaradt létesítmé­nyeinek és romjainak kon­zerválása 15 éves távlati terv szerint halad, és ez az ér­dekes munka most rendkí­vül látványos, fontos szaka­szához érkezett. Helyreállí­tották ugyanis a városra né­ző déli várfal 50 méteres szakaszát. A több mint négyméter vastag várfal tetején 280 centiméter szélességben sé­tányt építettek. A vár be­járatát képező Varkots-ka- putól a gótikus kaputoro­nyig most máh kényelmesen sétálhatnak a vár fokán a város vendégei. ' « * *5*51. ~ íj ÜT ■■■■: / . . . : ■ ■" ; - • £»-í."' gKJs&i, -i •. Még ma is üzemel a közel 200 éves túrkevei szélmalom. Igaz, nem a szél segítségével, hiszen a lapátok már rég elpusztultak. A régi falak közé betört a modern technika, villanymotorral darálják a szénái és a szemesterményt Ének és tánc diadala Két sok sikert aratott szolnoki művészeti együttes újabb sikeréről számolhatunk be olvasóinknak. Az ÁFÉSZ Kodály Kórusa a Debrecenben rendezett Bartók Béla Nemzetközi kórusfesztiválról, a Ságvári Endre Tisza Táncegyüttese pedig tíznaposlengyelországi vendégsze­replésről érkezett haza felejthetetlen élményekkel, hasz­nos tapasztalatokkal, értékes eredményekkel. A legjobb tizenkettő között — Mit jelent tulajdon­képpen, hogy a Kodály Kó­rus a „Fesztiválkórus” mi­nősítést kapta meg Debre­cenben? — kérdeztük Bu­dai Péter karnagyot, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét. — Eddig az Aranykoszorú diplomával minősítés volt az énekkarok számára elér­hető legmagasabb fokozat. A Művelődésügyi Miniszté­rium, a Kórusok Országos Tanácsa és több illetékes kulturális szerv úgy vélte, hogy további differenciálás­ra vgn szükség mivel a ma­gyar kórusmozgalom olyan mértékben fejlődött, hogy néhány év alatt több mint negyven kar érte el a diplo­más aranykoszorút. Ezek közül huszonötöt hívtak meg a debreceni fesztivál minősítő hangversenyeire, de csak tizenhat kórus vál­lalta a részvételt. Nagy volt a kockázat. — Ugyanis nemcsak ma­gasabb minősítést lehetett szerezni de fönnállt a ve­szély, hogy elveszítjük a már elért besorolást. A Va- szy Viktor elnökletével ítél­kező külföldi zenei szak­emberekkel „megerősített” zsűri sokkal szigorúbb, igé­nyesebb volt. mint általá­ban a hazai minősítő hang­versenyek bírálóbizottsága. — Az aggodalom végül is fölöslegesnek bizonyult, hi­szen a Kodály Kórus — mint minden eddigi minő­sítő hangversenyén —is­mét előbbre lépett egy fo­kozattal. — A miénknél magasabb minősítést. a ..Fesztiválkó­rus diplomával” címet csak ö+ budapesti együttesnek sikerült elérni. A KISZ KB, a Vasas Központi Művész- együttes, az ELTE énekka­rának, a Zenebarátok Kó­rusának és a Vándor Kó­rusnak. Csupa patinás név, és azt hiszem nem kell hosszan bizonygatnom, hogy ezek a művészeti csoportok összehasonlíthatatlanul elő­nyösebb feltételek mellett dolgozhatnak, mint mi. A fesztiválkórus minősí­tést összesen hét énekkar kapta meg Ez azt jelenti, hogy a szolnoki dalosokat az ország legjobb tizenkét kórusa között tartják szá­mon. Lengyelországból jöttünk — Hihetetlenül mozgal­mas tíz napot töltöttünk Lengyelországban — mondja Cseppentő Miklós a Ságvá­ri Endre Megyei Művelő­dési Központ igazgatója. — Nyolc alkalommal lépett fői a Tisza-együttes, a művelődési központ népi zenekara és Gyalog Mag­da mezőtúri énekes-citerás népművész. A kazimierzi nemzetközi néptáncfesztivá­lon és a lublini egyetem diákszínpadán két-két órás önálló műsort adtak. Ezen kívül egy sere<j kisebb helységben jártunk Lublin körzetében, meglátogattuk Varsót és Krakkót. — Hogyan jött létre ez az izgalmas vendégszerep­lés? — A lublini Glusk és a szolnoki Tisza-együttes kö­zött régi keletű a jó kap­csolat, elsősorban kitűnő ko­reográfusunk, Várhelvi La­jos révén akit többször meghívtak már magyar tánckompozíciók betanítá­sára. Ezen az úton a lub­lini mezőgazdasági dolgo­zók szakszervezete volt a vendéglátónk. — Hogyan fogadták a Ti­sza fellépését a kazúnierzi fesztiválon, ahol, mint hal­lottuk. igen erős nemzet­közi mezőny gyűlt össze? — Csak közhellyel tudok válaszolni: fergeteges siker. Ismételten meggyőződhet­tem, hogy nem a mi nem­zeti elfogultságunk látja annyira szépnek a magyar táncfolklórt. Felidézhetet- len hatása volt a fesztivál közönségére és a többi tán­cosra is. Ránk viszont a kazimierzi fesztivál rende­zése és hangulata volt nagy hatással. Nem olyan zárt­körű, szakmai vetélkedő volt mint a mi művészeti seregszemléink általában, hanem az egész város ün­nepe, óriási közönségsiker­rel. Sz. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents