Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
1972. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Uj utakat keresve A hukoricalermesztés jövője Szolnok megyében Szolnok megye közös gazdaságai üzemméreteiknél és közgazdasági adottságánál fogva lényeges szerepet töltenek be az ország lakosságának élelmiszerellátásában. Megyénk mezőgazdasága az utóbbi években csak részben felelt meg a népgazdasági követelményeknek. A hozamok Megyénkben a kukoricatermőterület alakulása kedvező ugyan, azonban a területegységre eső hozamérték nem a legjobb. A kukorica világméretekben — a búza és a rizs után — a harmadik legnagyobb területen termesztett növény, jelenleg mintegy 105—106 millió hektáron terem. Vetésterülete az elmúlt években mintegy 20 százalékkal növekedett, elsősorban Dél- Ameri kában és Afrikában. A terméshozamok jelentősen, mintegy 65 százalékkal nőttek. A kontinensek közül Észak-Amerikában takarítják be a legnagyobb terméshozamot, míg másodikként Európában. Hazánk, kukoricatermesztési eredményeivel az utóbbi években szorosan felzárkózott a világ élenjáró országai mögé. Az 1969-i 37,9 mázsa hektáronkénti termésés a ráfordítások aránytalansága annak szükségességét igazolja, hogy a szomszédos megyékhez hasonlóan nálunk is nagy létjogosultsága van az új utak keresésének, az új termelési eljárások bevezetésének. Főképpen a kukoricatermesztésben. átlaggal a 4. helyet foglaltuk el a világranglistán. A biológiai alapokat — hibrideket —, a termőhelyi adottságokat, valamint a termelés egyéb feltételeit tekintve 1975Tben 40 mázsás terméshozammal számolunk. Megyénkben a kukorica, a kenyérgabona után a második olyan növény, amely a legnagyobb vetésterületet foglalja el, sőt évről évre többet vetnek belőle. 1970- ben a kukorica 67 400 hektáron termett Szolnok megyében, míg 1972-ben már 74 ezer hektáron vetettek, 1975-ig pedig mintegy 80 ezer hektárra fog növekedni. A megyei terméseredmények az elmúlt években az országos átlag körül mozogtak. Talajtani, éghajlati és egyéb adottságainknál fogva azonban népgazdaságunk joggal várja el a megye mezőgazdaságától az országos átlag feletti hozamokat. bolnai Állami Gazdaság. Egy-egy gesztorgazdaság általában 35—40 üzem partnere. Például a Szekszárdi Állami Gazdaság partnere megyénkből a zagyvarékasi Béke, a jászladányi Haladás, a tószegi Dózsa, a szolnoki Lenin és rákóczifalvi Rákóczi Tsz. A zártrendszerben résztvevők előnyöket élveznek hitelek elbírálásában, továbbá a gépek vásárlásában. A zárt termelési integrációban létrejött élénk szellemi ismeretáramlás és a tanulságok gyors felhasználása lehet a legfőbb rugója annak, hogy megyei méretekben a gyenge termelőszövetkezeti gazdaságok is bekapcsolódhassanak a legkorszerűbb termelési rendszerbe. * Húsz gazdaság elkezdi Megyénk termelőszövetkezeteinek egy része már felismerte a zártrendszerű termesztésben rejlő lehetőségeket és mint említetem csatlakozót a szekszárdi típushoz. Szükségesnek tartjuk azonban e rendszerek továbbfejlesztését. Azért is, hogy hosszabb távon a kooperációban résztvevő partnerek olyan többlethozamot érjenek el, amelyből vissza tudják fizetni a fejlesztési költségeket. E cél szolgálatában a termelőszövetkezeti szakemberek egy csoportja július 18- án tapasztalatcserére utazik a Bajai Állami Gazdaságba. Azokról a Szolnok megyei gazdaságokról van szó, amelyekben legjobban meg vannak a feltételeik a zártrendszerű termesztéshez. Többek között: a kengyeli Dózsa, a kunhegyesi Vörös Október, az abádszalóki Lenin, a jászapáti Alkotmány, a karcagi Május 1., Lenin, Béke Termelőszövetkezetekben, összesen húsz Szolnok megyei tsz- ben. Ezek mindegyike olyan gazdaság, ahol biztosított a legkevesebb, 350—400 hektáros zártrendszerű kukoricavetés. Meggyőződésem, hogy javaslatainkat a mezőgazdasági üzemekben elfogadják. Ezzel újabb úton indulhatnak el üzemeink az iparszerű mezőgazdasági termelésben. Dr. Csizmás Sándor az MTVB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya csoportvezetője Mit jelent a zárt rendszer? Növeli a kukoricatermesztés jelentőségét, hogy a különböző takarmánykeverékek alapja. Ebből ered, hogy a hústermelés a kukorica- termelő övezetekben általában jövedelmezőbb. Meggyőződésem szerint a hozam- növelés az üzemekben (a termelés rendszerezésével, a technológia szigorú és pontos betartásával, az egész termelési folyamat optimális összhangjával) könnyen elérhető iparszerű termelési rendszerben. Leginkább csak zárt termelési rendszerben lehet elképzelni a nagy területen történő öntözött kukoricatermesztést is. Mezőgazdasági növényeink közül az öntözéses kukoricatermesztés agrotechnikája jól kidolgozott. Az öntözővizet megháláló növények közé tartozik a kukorica. Hozama öntözéssel még gyengébb minőségű talajokon is jelentősen emelhető. Jó talajokon pedig kiemelkedő termés lehetséges. Bizonyíték: az újszászi Szabadság Tsz már elérte a hektáronkénti 40 mázsás hozamot. Hasonlóképpen a Héki Állami Gazdaság is. Ráadásul mindkettő még az új, a zárt- rendszerű termelési eljárás nélkül. A fövő útja azonban a zártrendszerű technológia. Csak ez biztosíthatja a javuló anyagi-műszaki és szellemi feltételek kihasználásával a termésátlagok állandó növelését. A zártrendszer röviden azt jelenti: mindig az adott terület talajtani, éghajlati adottságainak megfelelő és a gazdaságok műszaki színvonalához igazodó technológia kidolgozása és annak következetes alkalmazása, amelyet a gesztorgazdaság irányít. Űj fogalom a gesztorgazdaság, magyar megfelelője talán a vezérgazdaság. Szakmai előnyéből adódik ez a szerepe. Történetesen nagynevű gesztorgazdaság az országban: a Bajai, a Szekszárdi és a BáAlumíniumedéiiyelí exporíja a vilii« minden iájára A* Alumíniumgyár tiszafüredi telepén néhány éve indult meg az alumíniumedé- nyek gyártása. Az itt készült edények eljutnak a világ minden tájára. (MTI foto —Bereth Ferenc felv. — KS) Nyolcvanezer hektáron Bálázzák az őszi árpa szalmáját a túrkevei Búzakalász Tsz-ben Csak a parketta hiánycikk Javult, megfelelő az építőanyagéi!átás Az eddigi forgalom nagyjából a tavalyi szinten alakult, az előirányzott lakás- építkezésekhez elegendő anyag áll rendelkezésre, a kereslet azonban változatlanul meghaladja a kínálatot — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztáya az építőanyagkereskedelem félévi munkájának értékelésekor. A tapasztalatok szerint az építőanyagok árváltozása nem befolyásolta különösebben a forgalmat. A beruházási ütem lassulása miatt viszont a közületek csökkentették vásárlásaikat, így a lakosságnak több éptőanyag jutott s a tavalyival azonos szintű forgalom tulajdonképpen a lakossági forgalom növekedését jelenti. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy június végéig mintegy 15 százalékkal több téglát adott a kereskedelem a lakosságnak. A falazóanyagokat kivéve az építőanyagkereskedelem eddig ki tudta elégíteni az igényeket. Téglából ugyan változatlanul többre volna szükség, bár a termelés örvendetesen fejlődött. A kereskedelem a szezonon kívül az év végére még — hosszú idő óta először — készlettel is számol. Ugyancsak évek óta először megszűnt a beA nemrégiben közzétett statisztikai kimutatásokból megállapítható, hogy az elmúlt évben hazánkban 11 percenként következett be közlekedési baleset; minden hatodik órában meghalt egy ember és 17 percenként megsérült valaki. Ezek a számok is a közlekedési szabályok fokozottabb betartására irányítják a figyelmet. hiszen a megnöveke- dett forgalom növeli a közlekedési veszélyeket is. Az elmúlt esztendőben mintegy 20 milliárd kilométert utaztak hazánkban autón, autóbuszon és hajón. A közlekedési esaiközök közül nálunk, A hetvpnes évek elejéhez viszonyítva 1980-ig több mint kétszeresére nő a mezőgazdaság villamosenergiafelhasználása — állapította meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely összegezi a szükségleteket és a lehetőségeket. A nagyszabású tervek megvalósítására fel kell készíteni a mezőgazdasági üzemeket. Elsődleges feladat a megfelelően képzett szakembergárda kialakítása Naoia:nkban a mezőgazdaságból 300 mérnök és technikus továbbá háromezer villanyszerelő hiányzik, tonáru-hiány. A beruházások csökkenése miatt a betonipar a lakoság számára szükséges gerendák, tálcák gyártására állította át felesleges kapacitását, s így egyre több betonárut kínál fel a kereskedelemnek. Cementet is folyamatosan szállít a hazai ipar, az import azonban késik. A tavalyinál több mész kerül forgalomba. A szállítás javítása érdekében a darabos mész fuvarköltségét július 1-től felemelték, a fogyasztói ár azonban nem lesz drágább, mert a szabadáras helyi termelésből és az importból eddig magasabb áron vásárolta a kereskedelem a meszet. A csempe, a mozaiklap tőkés importját megszüntették, az idén a felfutott hazai termelésre állt rá a belkereskedelem. Ez ugyanis elegendő már a hazai igények kielégítésére. Időszakos hiánycikknek számít a fehér csempe. Javult a metlachi- lap-ellátás. Ajtó, ablak, gerenda és egyéb faáru van elegendő. Egyetlen hiánycikk a parketta, pedig van bőven alapanyag, amelynek exportjára is adtak engedélyt. A feldolgozó kapacitás viszont kevés. és világszerte a legkevesebb baleset a vonattal történő utazás közben adódig. De azért — különösen egy év távlatában — jónéhány baleset történik a vonatokon, illetve a vasúti pályákon is. Nálunk például egyetlen esztendőben — 1971-ben 149 halálos végű balesetet jeleztek a MÁV vonalain, nem beszélve a sok sérü- léses balesetről, összesen több mint 11 millió forintot fizetettek ki csupán ebben az egy évben az utas — baleset- biztosítással rendelkező károsultaknak vagy hozzátartozóiknak, A mezőgazdaságban ma még nincsen olyan üzem, amely a korszerű villamosítást reprezentálja. Éppen ezért az OMFB támogatásával bemutatótelepeket hoznak létre. Az első ilyen telepet már berendezték a solti Vörös Csillaff és a kecskeméti termelőszövetkezetben. Kecskeméten a szarvasmarha-telep teljes gépesítésére rendezkedtek be. A bemutatósazdasáeok tapasztalatai alapján látják majd el fontos tanácsokkal, gazdaságossági számításokkal a villamosításra készülő mezőgazdasági üzemeket. Szafoli „szép este" Az ölszáz forintosok amióta csak forgalomba kerültek, állandóan problémát okoznak — legalábbis nekem. A leggyakrabban az a baj, hogy nincs belőle, de néha az is gondot okoz, ha van. Vasárnap este Szajolból Szolnokra szerettünk volna utazni vonattal. Az állomáson annak rendje, módja szerint kértem jegyet, a pénztárosnő adott is, de amikor meglátta kezemben az ötszázast, gyorsan visszavette. — Nem tudok visszaadni — közölte mogorván. Ilyen előfordulhat gondoltam én, de a nyitott fiókban nagy halom aprópénzt, tízest, húszast, százast láttam. „Az másra kell” világosított fel a pénztár zordon asszonya, és becsukta az ablakot. Kopogtattam, és kértem a panaszkönyvet. — A panaszkönyvet? — nézett rám megütközve a pénztárosnő. — Miért? — Szeretnék néhány sort írni bele. — Azt nem adom oda! -> és az ablak ismét bezárult. Megkerestem, azaz csak kerestem volna az állomás- főnököt, de sem őt, sem a helyettesét nem találtam, csak a forgalmi szolgálattevővel tudtam néhány szót váltani, mert egy tőmondattal „eligazítottnem őrá tartozik. Közben beérkezett a vonat. Volt, aki azt javasolta, hogy szálljunk fel jegy nélkül, de ezt nem mertem megkockáztatni, féltem, hogy az ötszázas nem lesz elég hármunk büntetésére. A MÁV ugyanis abban szigorúan precíz. Nem szaporítom a szót. A vonat elment, mi maradtunk. Időnk most már volt bőven, egy negyedóra múlva megint visszamentem a pénztárhoz, hátha most már az én számomra is akad aprópénz. Nem akadt. Kértem ismét a panaszkönyvet, azt sem kaptam meg. Mit tehettem. sorra kérdezgettem a várakozókat: nem tud-e valaki felváltani egy ötszázast? A tizenkilencedik utasnál szerencsém volt. Aprópénzért kaptam most már jegyet is, de azért ismét kértem a panaszkönyvet. A pénztárosnö nem éppen a. legnyájasabb arccal közölte, hogy nincs is nál&. A főnökségen keressem. Kerestem, azaz az oltani dolgozók keresték, míg végül a fiók mélyén rábukkantak. A MÁV mindenkit megbírságol, aki „megszegi az utazási fegyelmet". És az utas vajon mikor várhatja el, hogy a pénzéért jegyet kapjon, vagy legalább a panaszkönyvet készséggel odaadják? — zambo — Közlekedési baleset minden tizenegyedik percben Bemutató mintatelepek az Alföldön Villamosítás a mezőgazdaságban
