Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

1972. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TÖBB MINT EGYMILLIÓ FÜRDŐ VENDÉGET VÁR AZ IDÉN HAJDÚSZOBOSZLÓ. JELENTŐSEN NÖVEKEDETT A VAROSBAN A SZÁLLODALEHETÖSÉG, BŐVÍTET­TÉK A FIZETŐVENDÉGSZOLGÁLATOT, ÚJ ÜDÜLÖK ÁLLNAK A BEUTALTAK RENDELKEZÉSÉRE. TÖBB ŰJ LÉTESÍTMÉNNYEL GAZDAGODOTT A GYÓGYFÜRDŐ IS. ELKÉSZÜLT A TERMÁL FEDETT CSARNOK, VERSENY- USZODA ÉPÜLT, ÚJ ÖLTÖZŐÉPÜLETET KAPÓIT A FÜRDŐ. Bár az elmúlt napok időjárása nem túlságosan kedvezett a fiirdőzőknek, mégis sokan látogatták a kellemes, 32° C-os vizű medencét. A háttérben a csaknem 10 millió forintos beruházással épült új tcrmálrészleg látható. V ' , ■ . \ ' . Gazdag kulturális program a Duna-kany arban Délutáni álmából riasztot­tam fel Tiszaroffon Bodon Bélát. Leeresztett redőnyök mögött kellemes hűvösben pihent. Egyetlen hang sem ért el az egyébként is ki­halt utcáról a kert mélyén álló h^zba. — Egyhetes igazgatói tan­folyamon voltam, ez az első szabadabb napom. Persze még ez sem az igazi. Az is­kolában kezdődik a takarí­tás, a karbantartás, igazi szabadságról csal? körülbelül két hét múlva lehet beszél­ni. — Mivel tölti a nyarat? — Pihenéssel. Kell egy kis nyugalom az egész évi hajrá után. — Itthon marad? — Nem. Pestre megyünk, ott töltjük a nyarat a la­kásunkon. Más Pestről vi­dékre megy, mi éppen for­dítva csináljuk. Megnézzük a nyári rendezvényeket, ki­állításokat. Eddig minden évben külföldön voltunk, most is készültünk Svédor­szágba. El is intéztünk min­dent, azután mégis úgy dön­töttünk, .hogy ezen a nyáron itthon maradunk. Nem le­szünk végig Pesten, minden évben bejárjuk az ország valamelyik részét. Voltunk már Szegeden. Sopronban, Győrben, Székesfehérváron. Megpróbálom bepótolni, amit év közben kényszerű­ségből elmulasztottam. És nemcsak szakirodalmat aka­rok olvasni. Testnevelés sza­kos vagyok, de alapjában humán érdeklődésű. Sajnos a szépirodalomra is kevés időm marad és most kihasz­nálom az alkalmat egy kis olvasásra. tűr Kunhegyesen gödrök, ho­mokdombok között botorkál­va lehet megközelíteni Cseh Zoltán hevelőtanár lakását. Az épületet fél éve adták át, közvetlenül mellette azonban még tart az építkezés. Cseh Zoltán egy három és fél szo­bás, kétszintes lakásban él a családjával. Jelenleg kol­légiumi nevelőtanár. — Az új lakás bizony elég­gé kimerítette anyagi erőn­ket, nagyon meg kell gon­dolni, mit csinálhatunk a nyári szünetben. Nyáron csak az alapfizetést kapjuk, s ez kevesebb, mint ami év köz­ben összejön. Rendszerint kerestem magamnak valami munkát nyáron az utóbbi években. Főleg úszóoktatást vezettem a strandon, úttö­rőtáborban. sporttáborban voltam. Biológia-testnevelés szakos vagyok, ezért a nyári versenyekre be kell járnom. Dolgozom a helyi sportkör atlétikai szakosztályában és magam is játszom a röplab­da-csapatban. A nyár na­gyobb részét itthon töltjük, legfeljebb augusztusban me­gyünk el két hétre a Mát­rába. Az apósom felcser, ne­ki . segítek majd az állatok oltásában. Szerettem volna elmenni Bánhalmára az ál­lami gazdaságba dolgozni, de annyiért, amennyit fizetnek, nem érdemes feláldozni 1 a nyarat. — Gyakori jelenség-e a fiatal pedagógusok körében, hogy a nyári szünetben mun­kát vállalnak? — "Eléggé gyakori, leg­alábbis az ismerőseim köré­ben. — Nem megy ez a pihe­nés rovására? — .Szerintem nem.' A fi­zikai munka kikapcsolódás, pihenés a tanítás után. A napi munka befejezésével pedig marad még idő az ön­képzésre, szórakozásra is. Persze csak akkor, ha az em­ber nem hajszolja agyon . magát, tudja, hogy mennyi munkát vállalhat. ☆ Igazság szerint még nem is számít nyugdíjasnak, csu­Az ország legszebb és mé­reteiben legnagyobb barokk épületében, a fertődi Ester­házy kastélyban tizenöt év­vel ezelőtt, dr. Rados Jenő professzor vezetésével kez­dődött meg a helyreállítás. A munka azóta is megsza­kítás. nélkül tart. A fertődi Esterházy kas­tély főépületében jelenleg öt teremben dolgoznak a res­taurátorok. Helyreállítják a kínai szobát, ahol a felbe­csülhetetlen értékű kínai lakk és arany festésű fali­képek már a helyükre ke­pán ősztől megy nyugdíjba. Sági Ferenc negyven évig tanított, legtovább mostani helyén Tiszaburán. Tavaly megkapta „Az oktatásügy ki­váló dolgozója” kitüntetést. Nehezen törődik bele, hogy el kell válnia az iskolától... — Igazából nem is kelle­ne; de az egészség... Mond­ták, hogy maradjak, de már nehéz. Helyettesíteni azért visszamegyek még. Nehéz negyven év után egyszerre csak abbahagyni. Az egésá család pedagógus. A felesé­gem is. a gyerekek közül is többen. Két gyerek itt lakik, kettő távol. Ők hazajönnek, az itteniek meg elmennek a rokonokhoz Baranyába. Ott él a rokonság nagyobb ré­sze. Most itthon maradunk a feleségemmel. Gyakran voltunk üdülni a korábbi években, Hévízen, a Mátrá­ban, egyszer Lengyelország­ban is voltam. — Hogyan töltik a nyarat? . — El lehet menni a Tiszá­ra, esténként a kulturház klubszobájába. A kertben is eltöltjük az időt, és az álla­tok gondozása is munkát kí­ván. A feleségem jövőre megy nyugdíjba. Ügy ter­vezzük, hogy több állatot tartunk, ipint eddig, lesz időnk. Persze ezek csak ter­vek. Egy évet mindenképpen pihenek, azután ha. lesz erőm, és szükség lesz rám az is­kolában, még visszamegyek. B. A. rültek. A fára festett tíz nagyméretű kínai faliképet Borsa Antal győri festőmül vész restaurálta. A termek­ben valamennyi barokk dí­szítésű fafaragást kiegészí­tenek. Egy-egy negyven centiméter hosszú barokk fali díszléc elkészítése há­rom-négy heti munkát igé­nyel. Teljes pompájában ra­gyog az arany és fehér fes­tésű, díszítésű hercegi háló­terem is, ahol rövidesen el­helyezik Esterházy Miklós baldachinos ágyát MIT ÍGÉR A TÉVÉ A JÖVŐ HÉTRE ? Július 11-én, kedden „Szín­házi esték Brüsszelben” cím­mel ízelítőt ad a televízió a belga színházművészetből. — Először Moliere Tartuffe-jé- nek belga tévéváltozatát lát­hatják a nézők. Ezután, új­szerű televíziós műfajkísér- íet tanúi lehetnek a nézők. Bhakti’ címmel olyan filmet láthatnak, amely egy gondo­lati mag* köré csoportosítja témáit felhasználva Maurice Bejárt, a világhírű koreográ­fus és táncművész balettjét Július 12-én, szerdán az FTC—Tatabányai i Bányász labdarúgó MNK döntő mér­kőzéséről adnak közvetítést a Megyeri úti pályáról. Július 13-án, csütörtökön a „Négy páncélos és a kutya” újabb kalandjai után a „Vas­fejű ungoriak” címmel doku­mentumfilmet sugároz a tévé. A filmben Urbán Ernő is­merteti meg a nézőkkel a kemény akaratú ungoriak erőfeszítéseit, amelyeket a kulturáltabb életkörülmé­nyek elérésére tettek. > Július 14-én, pénteken nép­szerű műsorok ígérnek jó szórakozást: A „Kétszer ket­tő” és a „Kék fény” adása szerepel műsoron. Július 15-én, szombatom Tabi László „Különleges vi­lágnap” című vígjátéka kerül képernyőre a veszprémi Pe­tőfi színház előadásában, fel­vételről. Az „éjszakai elő­adás” keretében Fellini *195?- ben készült díjnyertes film­jét a „Cabiria éjszakáit” mu­tatják be, Giulietta Massiná- val a főszerepben. VII. 16-án, vasárnap este ve­títik a „Gyilkos vagy áldo­zat” című izgalmas francia lélektani-bűnügyi filmet. A biztosítási csalással kapcso­latos történet főzereplői So­phia Loren és Anthony Per­kins. A „Jó éjszakát felnőt­tek” sorozatban folytatódna^ Casanova és Kékszakáll ka­landjai. | : 1 , i , i 1, 5 Évről évre növekszik a Duna-kanyarba látogatók száma. Tavaly 5,5 millióén keresték fel a festői táj kedvelt kirándulóhelyeit, gazdag történelmi múltú városait, községeit. Az idén 6 millió vendégre számíta­nak. akiknek szórakoztatá­sára gazdag kulturális prog­ramot állítottak össze. A Duna-kanyar egyik leg­látványosabb eseményének a Szentendrei Teátrum ígér­kezik. A város barokk-há­zakkal övezett főterén fel­állított színpadon már pró­bálják a Botcsinálta böl­csek, A szüzesség acél- tüköre. a Comico tragoediát, valamint Pikko Hertzeg és Jutka Persi című darabo- ‘ kát. Az első előadást pén­teken tartják, s utána a hétvégi napokon még 13 al­kalommal lépnek színre a darabok neves szereplői. Esztergomban nyolcadik alkalommal szervezik meg az Academia Istropolitana Nova-t, amely az idén a Kodály tanítása alapján ki­alakult magyar zenei neve­léssel foglalkozik. Az ősi városban az idén emlékez­nek meg a humanista érsek, Vitéz János halálának 500. évfordulójáról. Gazdag a nyári hangversenyprogram is: a győri filharmonikusok, az esztergomi Balassa kórűs, a Vasas Művészegyüttes sze­repel majd a városban. Az prgonamuzsika kedvelői szá­mira a Bazilikában rendez­nek hangversenyeket. Teljes fényében ragyog A Nádass József: A király órája Az óráknak is van társa­dalmuk, talán még világ­nézetük is. Gondoljatok csak arra, milyen régen élnek már órák. Dehát ez termé­szetes is. ősi nemzetség ez bár kissé tompaujju kísér­lethez szolgál eszközül. Már az ókorban is volt napóra, meg homokóra. A legifjabb fajta, á kerékjáró, rugós, azonban alig nyolc-kilenc- száz esztendős. A századok alatt millió és millió óra született és halt meg, úgy hiszem, e pillanatban is leg­alább százmillió óra mutat­ja a gyönyörűen berendezett világnak a helyes vagy hely­telen időt. Bocsánat: száz-K millió és egy. Majdnem meg­feledkeztem arról, amelyik a Lajos-erdői kovács háza melletti sorompóőr konyhá­jában kakukkoL.. Mennyiféle óra, biztosabb és bizonytalanabb, neme­sebb és közönségesebb. Kar­órák, zsebórák, toronyórák, finomkodó nők gomblyuká­ban viselt díszórák és izza­dó, izgatott paraszti szerke­zetek. Magam is sokféle órával találkoztam, nem rövid éle­temben, néhánnyal szerződé­ses viszonyban is állottam. Öt vagy hat óra robotolt eddig szolgálatomban, az első ifjúságom messze ho- , mályában ketyeg elhaló han­gon, alakjára alig, csak csendes szavára emlékezem és fedelének síkos belső lap­jára, amelyre vöröshajú sze­relmem arcképét, ragasz­tottam. A . második világító számlapú karóra volt, ott maradt a kórházvonat abla­kának párkányán, amikor a lázban fetrengő fiút a lem- bergi állomáson hordágyra emelték. A harmadik arany- nya] díszített tulaezüst volt, akkoriban nagyon divatos, igen előkelő; ezt egy lu­xemburgi. környéki bisztró­ban hagytam zálogul a Jó­zsef Attilával és Tihanyi La­jossal elfogyasztott közös ebédért — mivel, hogy egyi­künknek sem volt pénze. A negyediket iMáthausenben vették el tőlem, hogy kinek a zsebében 'ketyeg most, nem tudhatom, fontos, hogy vála- kit csak felvilágosít, hogy hányat ütött az óra... Ha ugyan ráébred. • Lehet, hogy a gazdáik szo­kásai fertőzték meg őket, bizony az órák nem tartanak össze. Az együttérzés teljes hiányáról kapok állandóan hírt. A nemesfémbe öltözött például semmibe se veszi az acélórát. Láttam egyszer, amikor egy előkelő úr autó­jába bepillantottam, hogy Patek-órája nyelvet nyújtott a sofőr szerény karórájára/ Az órásboltokban is igyekez­nek túlkiabálni egymást, szóval nagyonis embertele­nül, vagyis inkább ember- módjára — viselkednek.. Az órák közötti vitának, a gőgösködésnek és széthúzás­nak legmegdöbbentőbb pél­dáját nemrég, északon jár­tamban hallottam. A messze északon fekvő városka polgármesterének remekbe készült órája volt. Aranyóra, bizony, drágakö­vekkel kirakva, a tetején mindenféle cirádák díszeleg­tek és még külön haran­gocska mondogatta a negyed- és félórákat, a betelt órát meg kürt harsonázás, jelezte. Nagyszerű, csodálatos óra volt, alapjában véve meg­magyarázhatatlan, hogy egy ilyen is'ten és hegyek háta- mögötti városkába, még ha polgármesterhez is, ilyesmi elkerülhetett. Nos, a dolog úgy történt, hogy egy ki­rály vagy herceg a közeli fjordban csónakázott, a ko­rona hirtelen leesett a fejé­ről, mert a felséges úr elfe­lejtett bukósisakot húzni rá. Bele is veszett volna a ten­gerbe, de a polgármester, pedig már volt egy kis po­cakja, utánaugrott, a ten­gerfenékre bukott és felhoz­ta. Ezzel tulajdonképpen a szórakozó uralkodó tekinté­lyét mentette meg. Mert ho­gyan mehetett volna haza a király korona nélkül? Világ­gá kellett .volna bújdosnia. A király örömében előbb tapsikolni kezdett, aztán keblére ölelte a polgármes­tert. — Te, a IV/b fizetési osz­tályba sorolt, valóságos köz- szolgálati alkalmazotti reno­mémat mentetted meg. Kérj, amit akarsz, minden kívánságodat teljesítem. Akkorra már sok ■ nép gyűlt egybe a parton, rop­pant kíváncsi volt mindenki, mi történik most, mit felel a polgármester. A polgár- mester kinyitotta a .száját és beszélni akart, de csak el­tüsszentette magát. (Ezt nem is lehet rossznéven venni, bár nyár volt, alig 10 Cel­sius fok volt a víz..; Ezt később olvastam a lapok­ban. Még egyszer kinyitotta ' a száját, megint nem tu­dott válaszolni, mivel me­gint csak tüsszentett egyet. A király, ez a jóságos kéj- utazó, akinek a szíve tea­vajból volt, látta, hogy a szegény polgármester szub­jektív nehézségek miatt nem tud felelni, segíteni akfrt neki és megkérdezte:­— Mivel háláljam meg nemes és önfeláldozó csele­kedeteidet? Képzeljék el “a polgármes­ter zavarát. Mit illik ilyen­kor kérni ? A király türel­metlenkedett, unta az álldo- gálást, nem akarta lekésni a repülőgépet, este nyolckor örökbarátsági szerződést kel­lett aláírni egy országgal, amit másnap meg akart tá­madni a hadserege, elővette az óráját, rápillantott. De a polgármester is odapillan­tott elbűvölten, mert az aranyóra gyémánt, rubint és zafír' kövei gyönyörűen csil­logtak. A király észrevette a te­kintetet és mosolyogva kér­dezte: — Akarod az órát? A polgármester nyelt egyet ég kinyögte: — Igenis, felség. Mire megkapta az órát, az odaugró főhadsegéd még egy bársony bélés tokot, egy ok­levelet és tisztogatásra egy aranyszélű szarvasbőrt is nyújtott át. Földhözragadt naturaliz­mus lenne, ha én most vég­re nem beszélnék az óra gondolatairól is. Nem, sen­kit nem lephet meg, hogy az ára nagyon rosszul érezte maiját új tulajdonosánál. Az Óra előkelő környezethez szo­kott. micsoda sérelem, a fő­városból. megkérdezés nél­kül vidékre helyezték át. És nemcsak a lakosok vol­tak egyszerű emberek, de ráadásul milyenek voltak a többi órák! Micsoda társaság volt ez! A királyi óra mé­lyen szégyellte, hogy őt is órának nevezik, őt, a fel­sőbbrendűt, ha ezeknek a horpadt, vaskos, nehézkes acél- és nikkel szerkezetek­nek ez a nevük. Majd meg­pukkadt, ha újdonsült gaz­dája néha összehasonlította őt a többiekkel, hogy vajon jól jár-e..; Mi• jut ezeknek az eszükbe, hogy őt egyábr- ba helyezik őzekkel? Ho­gyan mutassa meg az egész bandának, hogy ő egészen más valaki... Végre ráeszmélt mit kell tenni. Egy szép napon el­kezdett hátrafelé járni. Hat­van perccel nyolc után nem kilencet, hanem hetet muta­tott, majd ötöt és így tovább. Ijesztően különleges dolog volt. A polgármester egy ideig azt gondolta/ rosszul lát, eszébe sem' jutott, de-r hogy merészelt ilyesmit, hogy a királyi órában lehet talán a tóba. Végül elfogad­ta az előkelő óra utasításait. És mert a környéken a pol­gármester volt a legtekinté­lyesebb úr, az emberek kénytelen-kelletlen elfogad­ták az új időmérést, óra­járást. Mindenki a különle­ges óira után igazodott, az­után igazította a saját sze­rény óráját. Eleinte ugyan néhányan, kellemetlen okve- tetlenkedők, izgágák, mo­rogtak és kételkedtek, de miután a leghangosabbakat lecsukták, mindenki megha­jolt és néhány nap múlva az új időmutatást találták természetesnek. És mert ez télen történt, és azon a vi­déken olyankor hónapokig sötétség uralkodik, még a nap állása sem zavarta meg őket. A sötétség uralmának ideje alatt belenyugodtak, vagy beletörődtek: a vissza­felé járó óra diadalmasko­dott. De aztán. s. Nos aztán a sötétség oszlani kezdett, a jég a fjordokon, a hó a völ­gyekben elolvadt és a vidék felszabadult a zord idők rab­sága alól. Az első ember, aki az ösvényen, a hegye­ken át megérkezett a város­ba, egy vándorlegény volt. Csodálkozva látta, hogy reggeli kilenc órakor éjfélt mutat toronyóra! A meg­szólított emberek kijelentet­ték, hogy ez a helyes idő és mert a legény makacsko- dott, mint legfelsőbb tekin­télyre, a bíró gyémántos órá­jára hivatkoztak. A legény elment a polgármesterhez, megnézte az órát és nagyot kacagva felkiáltott: — De hiszen ez visszafelé jár! Nagy felzúdulás támadt, a polgármester utasítására a poroszlók el akarták fogni a felségsértőt. Csakhogy *most már sokan akadtak, akik a pártjára keltek, egyre töb­ben felismerték az igazságot és kinevették az órát. A gyémántos óra pedig úgy felmérgesedett, hogy dühé­ben elpattant a rugója. \Mit tehetett a polgármesten a tengerbe hajította a haszon­talan holmit. Később az újságból értesült róla, hogy magával n királlyal is kö­rülbelül ez történt. — Tény, hogy ettől kezdve a kisvárosban is előre for-; gott az idő kereke..^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents