Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

1972. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nagyszabású alumíniumipari program jegyében Kilenc kutató intézetben, négy tervező vállalatnál és 15 termelő üzemben kezdték meg a nagyszabású alumíni­umipari központi kiitatási és fejlesztési program megvaló­sítását, amelyet ez évben kormányszintű tudományos programmá erdeit a Minisz­tertanács határozata. A tudományos program előzménye az 1970-es évi minisztertanácsi határozat, amely az alumíniumgyártás fejlesztését kiemelt kormány- programnak határozta meg. Ennek értelmében 1985-ig a bauxit-termelést több mint egymillió tonnával növelik, csaknem négyszázezer ton­nával a timföldgyártás és 30 ezer tonnával az alumínium- gyártás évi volumenét. Mint­egy háromszorosára emelik az alumínium-készárugyár- tást és az alumíniumhordozó készáruk exportját is. A technológia korszerűsítése A tudományos program az alumíniumgyártás valameny- nyi fázisát felöleli összehan­golja, koordinálja a kutatá­sokat és meghatározza, hogy mely témákban érdemes a hazai szellemi kapacitásra támaszkodni és mely terüle­ten gazdaságosabb a külföldi tapasztalatok, licencek, know-howok alkalmazása. Az alumíniumgyártás folya­matainak sajátossága szerint ezt a fejlesztő tevékenységet két önálló főtémaként dol­gozták fel. Az egyik az alap­anyaggyártás fejlesztésére, a másik a készárugyártás fej­lesztésére vonatkozik. Az alumíniumgyártás első és legnehezebb mozzanata a baüxitbápyászat, amely a kőzetek különböző elhelyez­kedése miatt egymástól igen eltérő földalatti munkahe­lyeket biztosít dolgozóinak. Több bányában már megva­lósították a gépesített front­fejtést, másutt azonban az úgynevezett lencsés kifejlő- désű bauxit-bányákban ma is szűk kamrákban fejtik ,a bauxitot. A kutatók és a mű­szaki fejlesztők feladata, hogy korszerűsítsék ezeket a kamrákat és alkalmassá tegyék a gépek alkalmazásá­ra. Timföldgyártásunk a kor­szerű Bayer technológiát al­kalmazza, amelyet a termelés növelése érdekében tovább kell fejleszteni. Elsősorban olymódon, hogy az eddigi­nél magasabb legyen a tim­föld-kinyerés aránya és meg­mentsék a gyakran hulla­dékba menő vanádiumot, galliumot és vasat is. Külföldi tapasztalatok átvétele A hazai alumínium-kohók legfontosabb műszaki muta­tói már elérték a világszín­vonalat. Ugyaniakkor azon­ban elmaradt a kohók gépe­sítése, automatizálása. Éppen ezért itt a legfontosabb ku­tatási feladat, hogy az alu- mínium-kohósítás termelé­kenysége és költsége is' lé­pést tartson a világszínvo­nallal. Alumínium-félgyártmány és készárugyártó iparunk ál­talában lemarad a nemzet­közi élvonaltól. Éppen ezért ezen témákban ajánlatos a hazai kutatás mellett a kül­földi tapasztalatok, licencek, know-how-ok átvétele. A tervek szerint már 1975-ig összesen 1,6 millió dollár ér­tékű licencet vásárolunk a francia Cegedur cégtől. A IV. ötéves tervben a kuta­tás legfontosabb feladata en­nek az ismeretanyagnak a hazai realizálása. Az alumíniumipari köz­ponti kutatási-fejlesztési program megvalósításánál hasznosítják (a nemzetközi kapcsolatokat. Ezek közül legrégibb és leggyümölcsö­zőbb a szovjet kutató inté­zetekkel kialakított együtt­működés, melynek eredmé­nyeit elsődlegesen az alap­anyaggyártásban alkalmaz­zák majd. Kétoldalú együtt­működés .alakult ki NDK és lengyelországbeli intézmé­nyekkel, valamint a francia Cegedur céggel is. Nő az export A készáru-gyártáshoz 13 külföldi licencet vizsgáltak meg, melyek közül többnek a megvásárlásáról megkezd­ték' a tárgyalásokat. Szere­pel ezen licencek között konzervdobozgyártási tech­nológia, előregyártott lakó­házak licence, alumínium­csapágyak, konténerek és könnyűfémszerkezetek gyár­tási eljárása is. A nagyszabású program megvalósításának eredmé- / nyeképpen jelentősen megnő majd az export, s ugyanak­kor a belső fogyasztás is. A számítások szerint 1985-ben az egy főre jutó alumínium- felhasználás eléri a 19,5 kilo­grammot, amely megfelel a nemzetközi élvonalnak. Hatvan új diplomás tanító f Ünnepség színhelye volt tegnap a jászberényi Tanító­képző Intézet díszterme. Az immár 55 éves tanítóképző­ben hatvan, az idén végzett diplomásnak ádták át az ál­talános iskolai tanítói okle­velet 1962, az intézet felső­fokú intézménnyé válása óta hatszázharmincán végeztek nappali tagozaton. Andrási Béla, az intézet igazgatója ünnepi beszédében a következőket mondta; A most végzett évfolyam átlagában is kiváló. Az ál­lamvizsga átlageredménye 3.86. Kitüntetéssel, vörösdip­lomával végzett Makai Esz­ter és Nyíri Lajosné. — Az utóbbi a pedagógusjelöltek ez évi pécsi találkozóján dolgo­zatával első díjat nyert, és elnyerte Pécs város nagydí­ját is. Most államvizsgázott, az azóta országszerte megis­mert és megszeretett Szabó Olga, a Ki mit tud döntőjé­be jutott versmondó. Az intézet igazgatója ki­osztotta a friss diplomákat, — majd baráti beszélgetésen búcsúztak az iskolától, volt tanáraiktól az ifjú kollégák. „Pipere44 villany- vasalók futó­szalagon A Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezetben több válto­zatban gyártják a tetsaetős külsejű villanyvasalókat. Évente többszázezer kerül le a futószalagról. Most meg­kezdték a könnyű, hőfoksza­bályozós vasalók sorozat- gyártását is. A Luxus és Pi­pere néven forgalomba ke­rülő hőfokszabályozós vasa­ló krómozott öntöttvasból készül, műanyag fogóval. „Mini"-autósokna,k Öt milliárd mezőgazdasági hulladékból Évente mintegy 40—50 mil­lió mázsa kukoricaszárt szán­tanak; be, további 10 millió mázsa pedig a górék körül semmisül meg. Olyan hatal­mas mennyiségű, túlnyomó- részt pusztulásra ítélt hul­ladékanyag ez, amely — meg­felelő hasznosítással —, te­hén- és szarvasmarhaállomá­nyunk téli takarmányeüátá- 6ának jelentős részét bizto­síthatná. Hústermelésünk jelentős emeléséhez is hozzá­járulhatna. Számszerűen ki­fejezve például 1.2 milliárd liter tejet 5 milliárd forint értéket —■ lehetne úgvszólván a semmiből produkálni. Dr. .Istók Barnabás, az Ag-‘ rártudományi Egyetem üzem- gazdasági szakának adjunk­tusa nemrégiben agrár-bio­lógus szakemberek tudomá­nyos plénuma előtt sorolta, fel ezeket az adatokat. Tudó­saink hosszú ideig — kü­lönböző elképzeléseken kívül — konkrét eredményre nem jutottak. Most azonban „meg­tört a jég”: Cseri Zoltánnak, a Chinoin gyógyszer- és ve­gyészeti termékek gyára mik­robiológusának csaknem tíz­évi kutatómunka eredménye­képpen sikerült kidolgoznia egy nagyipari gyártásra al­kalmas technológiát. Cseri Zoltán kidolgozott munkája lehetővé teszi, hogy az antibiotikumok gyártásá­ra szolgáló berendezésekben, fermentorokban. megfelelő’ táptalaj összeállításával és természetesen — ugyancsak megfelelő biológia; feltételek biztosításával, — hihetetlen gyorsan — 2—3 nap alatt — tonnaszámra lehessen szapo­rítani az oltóanyagul szolgáló micéliumot. Tapasztalatai szerint ugyanennyi idő alatt 100 milliliter taplógomba mj- céliumból 20—25 köbmétert lehet előállítani. Kísérletei világviszonylatban is úttö- rőek. mivel olyan gombaféle- segek szaporítását is lehetővé teszik, amilyeneket — eddig máshol nem tudtak ilyen cé­lokra alkalmazni. Modern vonalú, könnyen felszerelhető személygépkocsi utánfutók sorozatgyártását kezdte meg a napokban a Jászberény- és Vidéke ÁFÉSZ. Sárgabarack export Mátraaljáról A Mátraalján termett ízle­tes gyümölcs számos európai ország piacán keresett áru. Eddig 15 vagonnal exportál­tak. Szerdán újabb fajtával gazdagodott a választék. A gyöngyösi vasútállomásról — hűtőkocsikban három vagon sárgabarckot indítottak út­nak Svájc, valamint a Német Szövetségi Köztársaság pia­caira. A következő szállítmány — ma Ausztriába indul. A He­ves megyei Szövtermék tá­jékoztatása szerint az idén a tervezett ötven vagon helyett körülbelül 120 vagon sárga­barackot szállítanak Heves megyéből a határon túlra. Sátortetővel felszerelve la­kókocsinak is kiválóan al­kalmas- Mini nevű utánfu­tók két campingággyal. összecsukható campingasz­Érdekes tanulmányt ké­szített Szendrői György, a Komáromi Lenfonógyár igazgatója arról, hogyan vált „nemzetközivé” üze­mük. Leírja, miképpen ta­láltak jó munkaerő forrást a szlovákiai munkásnőkben, és hogyan lett azoknak má­sodik otthonukká a magyar gyár. Ma már csaknem 200 leányt és -asszonyt hoz­nak nap mint nap műszak­kezdésre a Duna túlsó part­járól a különjáratú autóbu­szok. Hogyan jött létre a mindkét fél számára gyü­mölcsöző nemzetközi együtt­működés — ezt örökíti meg a szerző írásában, amely minden bizonnyal érdekes történelmi dokumentummá válik majd. 1970. augusztus 13-án gördült be a gyár kapuján a CSAD első autóbusza, amely ötvenhárom szlová­tallal és székekkel rendez­hetők be. A Mini kiskocsik­kal. például Trabanttal is könnyen vontatható. — temesközy — kiai munkásnőt hozott. A fogadás ünnepélyes külsősé­gek között zajlott le. A ma­gyar munkásnők magatar­tása, segítőkészsége meg­könnyítette az új dolgozók beilleszkecjését. a munkafo­gások elsajátítását. Igv a létszám hétről-hétre emel­kedett. A tanulmány végül elem­zi, hogy mit jelentett a gyár számára a határmenti együttműködés. Nemcsak a munkaerőhelyzetet, hanem a munkafegyelmet is nagyon kedvezően befolyásolta. Termelési feladataikat siker­rel megoldják, így még jobban tudják gyümölcsöz- tetni a korábbi évek jelen­tős beruházásait. A komá­romi Lenfonógyár példájára a Nyergesújfalui Magyar nak már szlovákiai lányok. Viscosa avarban is dolgoz­asszonypk. Ezt a tegnap elszállított utánfutót a jövő héten tulajdonosa már osztrák—nyugat­német-svédországi körúton próbálja ki. Tanulmány a vendégmunkásokról Fontoskodók A napokban a szirénázva száguldó tűzoltókocsik után eredtem. Szajolba mentek, ahol tarlótűz volt. A kojtoló búzatábla szélén félre álltam, nehogy akadályozzam a tűzoltók munkáját. Csak akkor mentem oda a „tűzhöz”, mikor már régen fekete hamu volt a helyén. Azaz csak mentem volna, mert egy helyi ember utamat állta: amíg ki nem vizsgálták, hogy mi okozta a tüzet, nem lehet arról egy sort se írni. Értetlenül néztem rá. hiszen az első láng íellobbaná- sának pillanatától mindenki tudta, hogy a tüzet egy ott dolgozó traktor elektromos meghibásodása okozta... Az egyik hivatalban — a tizenhatodrendű fontosságú kartotékon — pontatlanul volt feltüntetve a házszámom. Mondom a tisztviselőnek, én naív, hogy „nem négy szám, hanem söt...” I Rámnéz szigorúan és kéri a személyi igazolványomat. Sajnos nincs nálam, füllentem, mert kíváncsi lettem a to­vábbiakra, és gyorsan hozzáteszem: tessék elhinni, hogy a ... út 5 szám alatt lakom. Mi érdekem lenne önöket félrevezetni, hiszen naponta rá vagyok szorulva az önök segítségére, érdekem, hogy pontosan tudják a lakcímemet. A tisztviselő most már villámló szigorral mér végig és fagyosan közli, hogy írásban jelentsem be a pontos lakcímemet... Hányszor halljuk: nem olyan egyszerű ez a dolog, bonyolult ügy ez kérem! Ha az ember valamit el akar intézni, és netán sürgeti a dolgot, szépen lehűti: nem olyan egyszerű az, kérem.~ Kifogásol az ember valamit, netán azt, hogy egyes szolnoki boltokban — minden ígéret ellenére — napokig nincs fagyasztott csirke, — már modják is az illetékesek: nem olyan egyszerű az kérem, ahogy azt elképzelik... Pedig egyszerű. Csirke van bőven, kereslet is van rá, — csak éppen a hűtőpult rossz... Meg kellene csináltatni. Egyszerűen... B osszankodik azvember a mulasztásokon, hanyagsá­gokon. Mondja, dühöng. Rögtön akadnak, akik fon­toskodva leintik, suttogni kezdenek, jelezvén, hogy nekik is ez a véleményük, de nem mondják hangosan. Ebből viszont logikusan az következik, hogy nálunk nem lehet kimondani az igazságot Ez persze buta fontoskodás, — egyebek között. Az élet apróbb dolgaiban is sűrűn fontoskodunk, kö- rülményeskedünk. Figyeljük csak meg az „alkalmából” szócska gyakori előfordulását A leglehetetlenebb gon­dolati összetételekben bukkan feL Éppen lapunk tegnapi számában olvastam, hogy a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából operett hangversenyt rendeznek valahol. Hogy a két dolognak ml köze van egymáshoz, arra azt hiszem a legnagyobb fontoskodók is csak nehezen tudnának ér­demben választ adni. Egy arra a célra alakult bizottság napirendre tűzte a vízi karnevál politikai előkészítését. Nem értjük... Beszél­hetünk technikai, szervezési, rendészeti előkészületekről, _ de politikairól? Ez is fontoskodás. Mi okozza vajon az annyira elburjánzott körülmé­nyeskedést? f • Elsősorban talán a határozottság, a kellő szakmai biz­tonság hianya. Aki nem tudja az egyszer egyet, annak a 6x7x8 megoldás-képlete is nehéz, — az elemi matema­tika is „bonyolult ügy”. Aki önmagában nem érzi elég fontosnak a munkáját, hozzáköti valami rangosabbnak vélt eseményhez, szem­ponthoz. Az enne! is rosszabb esetekben önfelfújasrol van szó. közéleti fontoskodás mindenképpen káros, mert " ” rendszerint lassítja az ügyek intézését,- késlelteti a társadalmi fejlődés érdekében hozott tervek, határozatok megvalósítását, áldemokratizmust szülhet, téves és karos gondolati összefüggéseket teremthet. Szerencsére — az esetek többségében — ügy járnak a különböző ügyek, rendelkezések, határozatok fölött mind­untalan és végkimerülésig értekezgetők, fontoskodók, mint az újságokban is megírt perui anyakönywezető. Addig hókusz-pókuszolt az ifjú pár összeadásával, míg megszületett a gyerek. — ti — Gondos piackutatás, előnyös szerződés Jászberényben, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tavaly decemberben határo­zatot hozott: a helyi Vegyes­ipari Szolgáltató Vállalat épí­tési részlegét csatolják a vá­rosi tanács költségvetési üze­méhez, Ezzel egyidőben in­tézkedett, a vállalat — mint­hogy dolgozóinak többsége csökkent munkaképességű — növelje textilipari termelését. A vállalat alapos piacku­tatás után és eredményeként megállapodott a diósdi szak- szövetkezettel 100 ezer pár munkavédelmi kesztyűnek bérmunkában való gyártásá­ra. Az új üzletkötéssel — az előző évi 120 ezer párral szemben — az idén 250 ezer pár kesztyűt gyárt, 11 millió forint értékben. Ezért az el­múlt hónaoban negyvenegy nőt — szabászokat és bedol­gozókat — vett fel a kesztyúrészlegbe. Az év hát- 1 ralévő részében még har- minc-harminckét dolgozó al­kalmazására, továbbá új gé­pek vásárlására lesz szükség. A gépek — két kardkéses sza­bász varrógép és 10 „Csepel” ipari varrógép — csaknem 130 ezer forintba kerül. Mi­vel a vállalat saját erejéből nem tudja megvásárolni eze­ket, a városi tanács 150 ezer forint támogatást ad erre a célra. A jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat gondos piackutatással, textilipari ter­melés növelésével úiabb het­ven nő részére biztosított munkalehetőséget. A költség- vetési üzemhez átkerült az ötvenhárom éoítőipari mun­kás. Ezenkívül az úi válla­lással pótolják az éoítörész- leg megszüntetése miatt ki­esett évi mintegy 5 millió fo­rintos termelési értéket. — illés —

Next

/
Thumbnails
Contents