Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
1972. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Négy megye összefogásával Bronzkori településkutatás az Alfölden Gorkij fél évszázada a kővetkezőket írta: A könyv minden csoda közül talán a legbonyolultabb és legnagyobb csoda, amelyet az emberiség a boldogsághoz, a nagyszerű jövőhöz vezető útján teremtett. Napjainkban amikor a világ népei a nemzetközi könyvévet ünnepük, e szavak még mélyebb jelentőséget kapnak. A szovjet emberek szeretik a könyvet, nagyra becsülik nemes erejét. A Szovjetunióban 360 ezer különféle könyvtár működik, közkönyvtárak, műszaki, iskolai, tudományos, gyermek- és más köönyvtárak. A hatalmas országban nincs olyan település, ahol ne volna állandó, vagy legalább fiók, esetleg mozgó könyvtár. Ezek állománya ma 3,3 milliárd kötet, s a rendszeres olvasók között 180 millió' embert tartanak számon. Képünkön a Szovjetunió legnagyobb könyvtára; a moszkvai Lenin Könyvtár Konyhák, cukrászüzemek, élelmiszerboltok Közegészségügyi őrjárat Jászberényben / Az idő problémája mindig izgatta az embereket. Egyik leggyakrabban használt kérdőszavunk — mikor? A régészetnek szinte nélkülözhetetlen alapkérdése; — mikor éltek egyes népcsoportok? — mikor kerültek erre és erre a területre? — hamarabb jöttek? — később? — mikor mentek tovább? A népvándorláskorral, római korral, középkorral foglalkozó régészet gyakran felel így: Hérodotosz írja, vagy i. u. 62-ben, Nero uralkodása alatt, vagy; 1095-ben a garamszentbene- deki alapítólevél említi stb. Az ősrégészet nehezebb helyzetben van, válasza: a neolitikum idején, körülbelül i, e. 4500 táján, a bronzkorban, i. e- 1600—1500-ban, vagy a füzesabonyi kultúra utolsó fázisában. Nincs írásos történeti forrás — honnan veszik mégis a bátorságot a válaszadásra, miből indulnak ki, mivel bizonyítják igazukat? Tárgyak, temetők, települések állnak rendelkezésünkre, ugyanolyan történeti forrásként kezelhetők mint a krónikák, vagy az oklevelek. Talán egy kicsit nehezebb olvasni. Néhol egy mondat van, néhol egy egész lap, néhol már lapozni lehet. Lapozni lehet az időben például a többrétegű bronzkori településeken, ahol 200—300, vagy 600 éven keresztül folyamatos emberi településre bukkanunk. Egy víztől körülvett, jól védett dombháton letelepült az első népcsoport, házakat épített, állatokat tenyésztett, földet művelt. Az időjárás viszontagságai, ellenséges támadás gyakran elpusztította a falvakat, elűzte az ott lakó embereket. Amennyiben településre alkalmas hely volt, nem maradt lakatlanul, az elpusztult falu helyét elegyengették, feltöltötték és új házakat emeltek. A régi faluból ott maradt a házak padlószintje, a ház omladéka és a betemetett használati tárgyak (régészek szá- , mára: települési rétegek). Így emelkedett egy-egy bronzkori település 3—4, esetleg 6 méter magas 1896 februárjában a kormányzat közölte, hogy mindössze ezer forint támogatást hajlandó nyújtani a magyar sportolók athéni, olimpiai szerepléséhez... Papp László három ízben állt az olimpiai dobogó legmagasabb fokán... Legsikeresebb sportág a vívás, 27 aranyérem bizonyítja. A Kossuth Könyvkiadó népszerű „Mit kell tudni” sorozatának új köteteként Te- répyi Imre írt hasznos ösz- szefoglalót az olimpiákról. Felidézi az ókori játékok keletkezését, rendjét, lefolyását, az újkori olimpiai mozgalom létrejöttét, s rögzíti valamennyi nyári és téli olimpia rövid krónikáját. A minden lényeges tudnivalót sűrítő könyvecskét sokféle táblázat egészíti ki, így az olimpiák sportágairól, a magyar sportolók helyezéseiről. Hazánk fiai és lányai eddig 95 aranyérmet szereztek, ebből 61 -et a felszabadulás után! Augusztusban föllobban Münchenben az olimpiai láng, megkezdődnek a XX. nyári játékok. Remélhetőleg túljutunk a századik olimpiai bajnokságon-.. dombbá. Egy ilyen domb az ősrégészet számára kész történeti forrás az ásatások folyamán lehet „olvasni” belőle és hosszú kutatómunka alapján válaszolni a kérdésekre. Attól két, vagy három népcsoport váltotta egymást élesen elkülönül, e régészeti leletanyag, a háztípusok — ezeket a jelenségeket különböző mélységekhez köthetjük. Hazánk területén legelőször éppen Szolnok megyében, 1876-ban került sor többrétegű bronzkori település feltárására a Tószeg melletti Laposhalmon. A Laposhalom rétegsora, mélységadatai hosszú időn keresztül meghatározta a magyarországi bronzkor időrendjét. A régészeti kormeghatározás egyik módja a viszonyítás — például a tószegi halom rétegsorához hasonlítani más, hasonló korú település adatait. Az Alföld területén számos többrétegű bronzkori települést tartunk számon. Ezek egyikén — másikán korábban, esetleg már a neoliti- kumban kezdődött az emberi település, máshol meghaladja a bronzkor időszakát. Sok helyen még nem került sor ásatásra. Ilyen problémáktól indíttatva ültek össze Szegeden ez év májusában Csong- rád, Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megyék megyei múzeumigazgatói és őskoros régészei. Megalakult a négy megye összefogásában egy bronzkori településkutató munkaközösség. Egyelőre négy évre szóló tervet állítottunk össze — minden megye évenként két bronzkori település ásatását, szondázását vállalja. A negyedik év végére 32 bronzkori telep leletanyaga, kronológiai adata áll rendelkezésünkre. Ezek alapján már sok — mikor? — kérdésre választ tudunk adni. Sokkal többet mondhatunk egyes népcsoportok történeti egymás- utániságáról (viszonyító, vagy relatív kronológia) és vándorlásáról. A szerencsésen megválasztott kutatópontok egyes régészeti kultúrák elterjedési területét, határát is tisztázzák. A rendkívül Nem jó jósolni? Mircea Malita román professzor nem is erre vállalkozott. Könyve — amelyet a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg — nélkülözi a fantasztikumba torkolló jósolgatást; tartalma, címe szerint is A 2000. év krónikája. A hasonló témájú művek divatosak világszerte. E munka előnyösen különbözik a többségtől. Nem a vágyott, hanem a lehetséges változásokat kíséri figyelemmel a technikában éppúgy, mint az eszmék tekintetéljen. Nem ott keresi a lényeget, hogy miféle fantasztikus járművek közlekednek majd vízen, szárazföldön, levegőben, hanem a közlekedés egészével szemben támasztott követelményekben. E vizsgálódási mód jellemzi valamennyi tárgykörben, a kilenc fő fejezetre tagolt kötet minden lapján. Remek stílusban, az ál- tudományoskodást messzire űzve kalauzolja az olvasót a 2000. év élelmezési, települési viszonyai között, a kultúra, a tudomány birodalmában. Nem kívánja, hogy mindenben egyetértfontos kronológiai adatok mellett bőséges lehetőség nyílik egy másik kérdéscsoport megválaszolására is — hogyan éltek az emberek ebben az időszakban? — milyen volt a települési rendszer, milyen házakat építettek, mivel foglalkoztak, milyen módon temetkeztek, stb. Itt kerül sor az ásatások folyamán napvilágra bukkant leletek aprólékos vizsgálatára. A régész a háztípusokat, a kerámia- anyagot, az eszközöket, ékszereket, temetkezési szokásokat tanulmányozza, történeti állattannal foglalkozó kollégánk az állatcsontok vizsgálatából ad választ arra, hogy milyen állatokat vadásztak, milyeneket tenyésztettek, mennyi húst fogyasztottak. A munkaközösség megbeszélése értelmében máris elkezdődött a munka — és olyan meglepő, új eredményekkel szolgált, mint a Békés megyei' Vésztő határában végzett ásatás, ahol i, e. 4500 éves fakoporsókra bukkantak a régészek. Egyedülálló lelet ebből a korszakból Európában. A Hajdú-Bihar megyei Gáborján- ban folyó ásatás többek között tisztázta a területükön bizonytalan kora-bronzkori időszakot. Szolnok megye a Törökszentmiklós határában’ .fekvő Terehalom szondázásával járul hozzá a munkához, ahol a középső bronzkor időszakára jellemző háztípusokra nyertünk újabb adatokat. Megvénk területén ha- I todik éve végzünk, hasonló bronzkori telepásatást Jász- dózsa-Kápolnahalmon, amelynek tapasztalatait, eredményeit duplán kamatoztatják majd azok a fiatal szakemberek, akik itt sajátították el a technikailag is igen bonyolult ásatási munkát. A négy évi munka végeredménye, a sok-sok apró mozaikkockából összerakott kép kibontakozik majd abban a kiadványban, mely a négy megye összefogása alapján Csongrád megye gondozásában számot ad majd a munkaközösség tevékenysésünk vele. Megelégszik azzal, ha könyvét úgy tesszük le, hogy ráébredünk: jövőnk legfőbb alakítói magunk vagyunk. Ha szeszélyes is volt az időjárás az elmúlt hetekben, tagadhatatlan, hogy örömeivel és gondjaival együtt itt a nyár. Az egészségügyi szervek részére ilyenkor a meleggel együtt jön a figyelmeztetés, hogy fokozódik az étel- mérgezések veszélye, gyakrabban kell ellenőrizni az élelmiszer- és a vendéglátóipari üzleteket. Hétközben a Jászberényi városi Tanács járvány és közegészségügyi osztályának egyik szakemberével indultunk el megnézni: hogyan tartják be a közegészségügyi előírásokat az éttermek konyháin, a cukrászüzemekben és az élelmiszerboltokban. Utunk következő állomása egy kisüzem — Lőrinc Jenő cukrászmester „maszek” cukrászdája — volt. A látottak meglepően kedvezőek. A szobányi kis presszót a tisztaság és a rend teszi barátságossá. A „mini” cukrászműhelyben pedig találékonysággal, — jó munkaszervezéssel és szakmai hozzáértéssel teremtik meg az egészségügyi követelményeknek megfelelő termelés feltételeit. , i Szénpor és gyümölcs Az ÁFÉSZ 33. számú zöldség-gyümölcs boltjában is — közegészségügyi előírások betartását vizsgáltuk. A bolt egy helyiségből áll, raktára nincs. Az áruval és göngyöleggel teli zsúfolt üzlet egyik sarkában tárolják a téli tüzelőt. (A fát és az eléggé poros szenet). Ilyen körülmények között ■ a boltban nem lehet biztosítani a higiénikus tárolás feltételeit. Ennél rosszabb állapotot találtunk az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 111-es számú élelmiszer vegyesboltjában. A bolt egyetlen raktár- helyiségében szinte ömlesztve tárolják a lisztet, zsírt, fűszer árut, mosószereket. — Nem különb a helyzet az elárusító helyiségben sem. Egymás tetejére rakott' élelmiszer cikkek, a láda számára összegyűlt üres és elmo- satlan sörösüvegek fogadják a vásárlókat. A hűtőszekrényükben fele se fér el annak az árunak, amit kötelezően ott kellene tárolni. A hentesáruk ott „izzadnak” a szabad pulton. A tejet — naponta 60 litert — higiénikusnak egyáltalán nem nevezhető körülmények < között kannából mérik. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak 9 hasonlóan rossz adottságú élelmiszer boltja van Jászberényben. Az ÁFÉSZ 5 zöldségboltjának mindegvikéről el lehet mondani: nemcsak a friss áru hiányzik gyakran az üzletekből, de hányoznak a higiénikus tárolás, a kulturált kiszolgálás feltételei is. Elgondolkoztató az is, hogy a Lehel étterem átalakítási költségeiből — másfélmillió forintból — szinte semmi nem jutott a konyha bővítésére. Vitathatatlan, hogy a város üzlethálózatának — jelenlegi helyzetét tekintve szükség van minden egyes boltra, — még a legkisebbre is. Legalább olyan szükség van azonban arra. hogy ezekben a boltokban megteremtsék az egészséges, a fertőzés veszélyétől mentes tárolás és árusítás feltételeit. _^i . Illés Aulai Ismét csökken a megyeszékhely gépkocsitulajdonosainak elhelyezési gondja, hamarosan átadják tulajdonosaiknak az új Voszlok-úti garázs-sort. A szolnoki garázsépítő és fenntartó szövetkezet az idén még 120 új garázst épít. (Foto; Temesközy) Méreteiben elmarad a követelményeitől A másfél millió Ft költséggel átalakított Lehel étterem konyhájának használt a karbantartás. — Újonnan csempézett helyiségeivel, frissen festett világos falaival, a higiénikus konyha megnyugtató képet nyújtott. A 600 adagos, vegyesen szén és gáztüzelésű konyha különböző rendeltetésű helyiségeiben — a hús előkészítőben, a zöldségedben, a mosogatóban, a nyersanyag raktárban — rend és tisztaság van. Megfelel a közegészségügyi követelményeknek a nyersanyag tárolása, az edények és egyéb Jó munkaszervezéssel Á Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat jászberényi cukrászüzemében láttuk a minden követelménynek megfelelő higiénikus cukrászipari termelést. Nagy hozzáértéssel és gondossággal csinálják a cukrásziparnak egyik legtöbb gondot okozó munkát, a fagylalt főzést. A jó munkaszervezéssel magyarázható, hogy a termelés valamennyi fázisát korszerűen, a közegészségügyi előírásoknak — megfelelően konyhafelszerelések karbantartása, az élelmiszer minták kezelése. Sajnos méreteiben a konyha elmarad a jelenlegi követelményektől. Nem biztosítottak a feltételek a tojás előírás szerű fertőtlenítéséhez. A tojás mosogatóban végzik a járulékos főzést (pl. a hagymád insztelést) és ott tárolják az előző napról megmaradt főtt ételeket. Hiba továbbá, hogy közvetlenül a konyhából nyíló udvar gondozatlan, poshadt vizű gödreivel, elhanyagolt szeméttárolójával —■ fertőzés veszélyes. végzik. Mintaszerű a tej, a tojás, a nyersanyag, a félkész és készáru tárolása. Megnyugtató, hogy a fertőzés veszélyét magán hordozó tojást feltörés előtt nagy figyelemmel és korszerű eljárással fertőtlenítik. A termelőmunka mellett — fontosságának megfelelő gonddal törődnek a szükséges „adminisztrációval”. Rendben vannak a dolgozók egészség- ügyi könyvecskéi, az egészségügyi tablót gondosan, át- tekintően vezetik. gérőL Stanczik Ilona Kilencvenöt aranyérem A holnapután krónikája
