Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
1972. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezer kilométer kerékpáron Amerre Petőfi járt Intrika és demagógia Az ama illetékes fórumon elmondott segítő szándékú, megalapozott bírálat nemcsak jog, hanem a párt tagjai számára kommunista kötelesség. Ha azonban a bírálat nem az arra illetékes helyen hangzik el, nem megalapozott, a legjobb szándék ellenére is visszájára fordul, s könnyen intrikának vagv demagógiának minősülhet. Miért tartjuk fontosnak hangsúlyozni ezt? Egyrészt azért, mert tapasztalható manapság egyfelől felelőtlen, kellő indok és alap nélküli bírálgatás, másfelől viszont egyesekben él olyan félelem: vajon, ha bírálok, nem minősítenek-e in.tri- kusnak, vagy nem sütik-e rám a „demagóg” bélyeget. Az intrika és a demagógia lényegének, sajátosságainak tisztázása, feltétele tehát az egészséges, konstruktív bíráló szellem további fejlesztésének. Felelő »seggei, megalapozottan A felelőtlen, nem megalapozott bírálgatás ok és ürügy lehet arra, hogy elutasítanak egyébként jogos bírálatokat, hogy intrikusnak minősítenek olyanokat is, akiknek bírálatában alapjában minden indokolt és jogos, csak éppen valami lényegtelen pontatlanság van. Ahol pedig a demagóg hangulatkeltéssel találkozni, a dolgozók gyakran csak nehezen tudják elválasztani, mi a jogos és mi a jogtalan kérés, bírálat, kik képviselik az egyiket, kik a másikat. Így megeshet, hogy kellő körültekintés, mérlegelés híján a demagógia hatása ailá kerülnek. De fennáll az a veszély is, hogy a jogos bírálattól menekülni akarók demagógiának minősítenek olyan véleményeket, követeléseket is, amelyek jogosak. A veszély, a kár tehát minden esetben kettős. Ártalmas az intrika, a demagógia önmagában is, hiszen, valótlanságot terjeszt, illetve indokolatlan követeléseket támaszt, de ártalmas azért is, mert elnyomhatja az építő kritika hangját, elbátortalanítja a bírálókat, alkalmat, ürügyet teremt a jogos bírálatok, kérések visz- szautasítására. Az intrika és demagógia, bár sok tekintetben hasonlítanak egymásra, nem azonos fogalmak. Az intrikus bélpontja rendszerint egy vagy több személy, egy vezető testület, módszere pedig a valótlanságok terjesztése, elhintése minél több helyen és minél több alkalommal. Az intrikus azt reméli, hogy a rágalmak előbb-utóbb lejáratják a célbavett személyek tekintélyét, valami mégis csak rájuk ragad a rágalmakból, ő pedig éppen ezáltal személyes előnyökhöz jut. A demagógia már nem annyira személyek, mint inkább intézkedések, a helyi politika vagy a párt általános politikája ellen irányul (ilyen értelemben persze közvetve személyeket is érint). A demagóg' elemek tudatosan vagy felelőtlenül, a tények alapos ismerete nélkül, sőt olyokr azok meghamisításával, tendenciózus, rosszindulatú beállításával felnagyítják egyfelől a lehetőségeket, amelyekkel — úgymond — nkm élnek a dolgozók javára, másfelől lekicsinylőik a megtett intézkedéseket. Jószándék nélkül Egy termelőszövetkezeti agronómus 28 helyre küldött tsz-etnökét, vezetőit vádló bejelentéseket. A vádak kivizsgálásakor íkitűnt: a jószándék legkisebb jelét sem lehetett felfedezni az illetőnél. Egyszerűen így akarta maga mellé állítani a tagságot, a felettes szerveket,, hogy ő lehessen a tsz elnöke, Nyilvánvaló példája az intrikának, a lassú, tudatos „légkör-mérgezésnek” az önző mögöttes szándékkal. Nehezebb dolgunk van abban az esetben, amikor azt kell megítélnünk, demagógnak minősíthetünk-e egy állásfoglalást, véleményt. Egyik fontos nagyüzemünk példájával érzékeltethetjük ezt Jó néhány munkás mondogatta itt az elmúlt évben: miközben emelkednek az árak, az ő keresetük évek óta stagnál. A pártbizottság — éppen azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a valóban demagóg hangulat- keltést a gyárban — egy felmérést végeztetett, összehasonlították a bérek 1967— 1971 közötti alakulását. Kiderült, hogy a keresetek át- . lagosan 13.3 százalékkal emelkedtek. A külön is megvizsgált száz munkás-kereset között csak egy esetben volt kifejezetten kismértékű az emelkedés. Ám ezek után sem minősítették demagógnak a fizetésükkel elégedetlen munkásokat, hiszen abból indultak ki: nyilván nem végeztek pontos számításokat, pillanatnyi hatások, hangulat alapján nyilvánítottak véleményt, esetileg éppen annak nyomán, hogy abhan a hónapban kisebb volt a kereset, vagy valamilyen áremelkedés miatt keseredtek el. Azt az utat sem követték, hogy általában érveljenek, az országos átlagokra hivatkozzanak, hiszen ebben az esetben az hatástalannak bizonyult volna. Beszéljenek a tények, a szórnak — ezt az elvet és gyakorlatot követték, helyesen. / Azonnal és felelősséggel Az említett példa azonban más tanulsággal is szolgál. A pártbizottság azért tudott azonnal és hatásosan fellépni a megalapozatlan elégedetlenséggel szemben, mert időben, tájékozódott róla, mert a vélemények eljutottak a pártbizottság vezetőihez. Azt mutatja ez, hogy ott lehet eredményesen küzdeni minden demagóg hangulat- keltés ellen, ahol a kommunisták ismerik a dolgozók hangulatát, ahol a dolgozók meg merik mondani a véleményüket, ki merik mondani kételyeiket, akár elégedetlenségüknek is kifejezést • mernek adni. Ez teszi lehetővé, hogy időben avatkozzanak be és megnyugtatóan, egyetértéssel zárják le a dolgozók körében felmerült kérdéseket. De ugyanezt elmondhatjuk az intrika esetében is. Vajon küldhetett volna 28 helyre rágalmazó levelet az előbb említett agronómus, hangulatot tudott volna kelteni a tsz-elnök ellen a tagok között, ha a pártszervezet, a kommunisták kapcsolata a tagsággal szoros, bi- zalomteli? Az intrikusok, a demagóg elemek éppen ennek hiányára építenek. Arra, hogy amit mondanak és tesznek, az úgy mérgezi a hangulatot, a munkahelyi légkört, hogy az illetékesek egyelőre nem is sejtik. Amikor pedig már tudomást szereznek róla, az egész „közvéleménnyel” találják magukat szemben, amely — ezt remélik az intrikusok, a demagógok — őket igazolja. A munkahelyi demokratizmus erősítése Mindent egybevetve: az intrika, a demagógia legjobb ellenszere a munkahelyi demokratizmus erősítése, s nem pedig annak szűkítése. Vannak ugyanis olyanok, akik az intrika, a demagógia megnyilvánulásai láttán a demokráciát sokallják. Megfeledkeznék arról, hogy éppen ott tudnak létezni, aknamunkát végezni az intrikus és demagóg elemek, ahol baj van a demokratizmussal. Mit jelent ugyanis a demokratizmus? A vélemények nyílt kimondását, a pártszerű, elvi vitákat, a személyre való tekintet nélküli bírálatot, a hibák,' a tévedések azonnali, késedelem nélküli felvetését, s az egységes fellépést, a cselekvést a hibák megszüntetéséért, a helytelen nézetek leküzdéséért. Az ilyen légkör nem kedvez sem az intrikusoknoik, sem a demagógoknak, ők itt nem tudnak megélni. Ezt kell szem előtt tartanunk nemcsak akkor, amikor már szembekerülünk az intrikával, a demagógiával, hanem minden nap, minden tevékenységünkben. Mert inint oly sok minden másban, itt is a megelőzés bizonyulhat a leghatásosabbnak. Faragó Jenő Magyar—osztrák kooperációs megállapodás Minisztériumi pályázat A LIGNIMPEX és az osztrák Mayer Meinhof kartonlemezgyár vezetői kedden, a Papíripari Vállalat Alkotmány utcai bemutatótermében kooperációs megállapodást írlak alá a kartonlemezek gyártására. A szerződés értelmében az osztrák cég a Papíripari Vállalatnak műszaki dokumentációkat ad át és technikai segítséget nyújt ahhoz, hogy a magyar vallalat budafoki kartonlemezgyárában most meginduló új gépsoron korszerű eljárással, gazdaságosan, kiváló minőségű kartonlemezeket állítsanak ’ö. Az osztrák cég szakemberei sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek, ame- . lyek alapján olcsó alapanyagból, főleg papírhulladékból korszerű, kiváló minőségű, többszínű nyomásra is alkalmas kartonokat állítanak elő. Ezt a módszert adják át a magyar vállalatnak. Vállalták azt is, hogy a magyar szakembereknek messzemenő műszaki segítséget nyújtanak és tapasztalataikat is átadják. Megállapodtak abban is, hogv az osztrák vállalat a LIGNIMPEX . útján évi nyolcezer tonna papírhulladékot vesz át Magyarországtól. A szerződés értelmében a LIGNIMPEX a Mayer Mein- hof cégtől 1972 és 1975 között meghatározott kereteken belül olyan kartonárukat vesz át, amelyek hazai gyártására nincs megfelelő kapacitás. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatot írt ki állattartási épületek korszerű és gazdaságos épületgépészeti egységeinek megtervezésére. Elsősorban a szarvasmarha- és a sertéstartási épületek szellőző és fűtőberendezéseinek, egységeinek terveit kell kidolgozni. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb október 30-ig kell beküldeni. A legjobb munkák díjazására összesen 260 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság december 10-lg teszi közzé a pályázat eredményét. A kezdet; a törökszentmiklósi 71-es számú Petőfi Sándor Üttörőcsapat meghirdette az: „1000 kilométer Petőfi útján’’ című kerékpáros akciót. A terv, hogy két évben, nyáron egy-egy túrát tesznek. Az idén Tö- rökszentmiklós — Kiskunfélegyháza — Kiskőrös — Du- navecse — Szalkszentmárton — Dömsöd — Budapest — Isaszeg — Aszód — Hatvan — Szolnok — Törökszent- miklós az útirány. Jövőre el akarnak jutni egészen Segesvárig. hogy a nagy magyar költő halálának évfordulóján koszorút helyezzenek el Petőfi Sándor emlékművénél. A folytatás: 9 napig tartó, több mint négyszáz kilométeres út után, az első túra utolsó áll omásán Szolnokon találkoztam a lelkes kis gárdával, a tizenhat — többségükben — hetedikes pajtásokkal a túra vezetőjével Molnár Imre csapatvezetővel és két peda- gógusnővel Csurdi Veronikával és Bernáth Etelkával. Valamennyien napbarnítottak, vidámak, egyáltalán nem látszott rajtuk fáradtság, hogy egy meglehetősen nehéz útvonalat hagytak maguk mögött. Mindjárt beszélgetésünk elején kiderült, hogy Veronika és Etelka csupán vendég a túrán, ők ugyanis egy másik iskolában tanítanak, és tapasztalatot gyűjteni vettek részt ezen a nagyszerű utazáson. A többiek viszont amikor hírét vették az akció indításának önként jelentkeztek, hogy mint a Nemzetközi kórusfesztivál A debreceni V. nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválon kedden délelőtt az Arany Bika Bartók termében megkezdődtek a kórusok minősítő hangversenyei, összesen tizenhat együttes lép fel négy napon át. Az első napon a budapesti Vándor kórus, a veszprémi Kisfaludy művelődési ház ve- . gyeskara, a pécsi Mecsek énekkar, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem énekkara mutatta be műsorát. A minősítés eredményét a fesztivál zárónapján, július 8-án hirdetik ki. Gazdag kiállítási program Gazdag választékot kínál az idei nyár kiállítási programja. Július elején nyílik meg Balatonszárszón a renovált József Attila emlékmúzeum, ahol a korábbinál sokkal átfogóbb, gazdagabb anyag szemlélteti a nagy költő életútját. Szegeden július 23-án nyílik a XIII. szegedi nyári tárlat, Szombathelyen pedig július 21-én, a Savaria mú-' zeumban a II. fal- és tértextil biennélé. Kellemes élményt ígér a Balaton partján üdülőknek a keszthelyi balatoni múzeumban sorra kerülő nyári tárlat. Székesfehérvárott az István király múzeumban augusztus 20-tól mindössze két hétig fogadja a látogatókat a „Székesfehérvár a történeti forrásokban” című kiállítás, amelyen olyan ritkaságok szerepelnek, — köztük számos külföldi múzeum anyaga, — amelyeket a magyar közönség eddig még egyáltalán nem láthatott. A hajdúböszörményi Hajdúsági múzeumban a helyi művésztelep alkotóinak munkásságába nyújt majd bepillantást a júliusban megnyíló tárlat. Ugyancsak itt állandó képzőművészeti kiállítás felállítását tervezik. Debrecenben a Déry múzeumban Basilides Barna alkotásai gyönyörködtetik majd a látogatok csapat tagjai „hivatalosan” tapossák majd a pedált sok-sok kilométeren keresztül. Az út előtt szigorú edzéseket tartottak: egy héten keresztül fokozatosan el kellett érnie egy-egy résztvevőnek, hogy meg tudjon tenni kerékpáron napi ötven kilométert. Az edzés hasznukra vált: egy-egy napi út után még mindig volt kedvük focizni, játszani, míg Veronika vezényletével három bográcsban a szakácsok főzték az öreg- lebbencset, a gulyáslevest — vagyis a jófajta tábori ételeket. A kis csapat ugyanis önellátó volt. Kérdeztem tőlük, és a reggeli? — Tejboltban ittunk tejet. kávét. Kezdtük első nap három decivel, de ma reggel már megittuk az egy liter tejet fejenként. Az első állomáson. Cser- keszöllőn, még félóráig tartott a táborverés, de Pest- szentlőrincen amikor látták, hogy nyakukon a vihar, 10 perc alatt álltak a sátrak, s a ponyvák alól pislogtak a túrázók a szapora esőbe. A kerékpárok szerelője Polgár Jóska volt: egy defek- tet 12 perc alatt javított meg. Balogh Laci — a mókamester —, az első nap szaporán potyogtatta el csomagjait. mérges is volt emiatt, de aztán úgy megtanulta odakötözni a tartóra, hogy alig tudta leszedni. Megerősödtek a gyerekek a túra alatt, fegyelmezettek lettek, sok vidám élményben volt részük, de talán Szőke Sándor, az MTI munkatársa írja: A most zárult tanév jellemző adatait összegezték a szakén,berek. A számszerű elemzésekből kiderült, hogy hazánkban a nappali, esti és levelező tagozatokon együttvéve 2 millió 23 ezer diák tanult a különböző iskolatípusokban. Ez azt jelenti, hogy az előző tanévhez képest mintegy 30 ezer az apadás. Legtöbben — szám szerint 1 millió 70 ezeren — az általános iskolák .nappali tagozataira jártak. A korábbi évekhez képest azonban még szembetűnőbb a létszámapadás : 1965-ben még 2 millió 381 ezer volt a diák- összlétszám Magyarországon. Igaz, hogy ekkor 1 millió 413 ezren jártak az általános iskolák nappali tagozataira, a létszámcsökkenés tehát lényegében a demográfiai hullámvölggyel magyarázható. A fizikai foglalkozású szülők gyermekei az összes tanulók több mint 80 százalékát tették ki az általános iskola nyolcadik osztályában. Lényegében ugyanennyi az arányuk a szakmunkásképző intézmények első évfolyamán, a középiskolák első osztályaiban 55.3 százalék, a középiskolák negyedik évfolyamain 48.9 százalék, a felsőoktatási intézmények negyedik évfolyamain 48.9 százalék, a felsőoktatási intézmények első évfolyamain ugyanakkor 38.8 százalék volt az eltelt időszakban. Az óvodákban elhélyezett gyerekek száma megközelítette a 247. ezret, s a korábbi évhez képest ez mintegy 20 ezres emelkedést jelent. Ma már 219 ezer óvodai hely van az országban, ami azt jelenti, hogy ezer óvodáskorú gyermekre 508 hely jut. Tizenöt esztendővel ezelőtt még csupán 129 ezer óvodásgyereknek jutott hely az országban, minden ezer óvodáskorú kisgyermek közül 248 juthatott akkor az intézményekbe. mindennél többet ér az a kincs, amivel szellemük gyarapodott. Donkó Judit így fogalmazta ezt meg: „Más volt ez, így hallani Petőfiről, megismerni az életét. Átkarikáztunk a Kiskunságon, amerre a költő járt, láttuk a gémesku- takat. a Kutyakaparót. Önkéntelenül is felidéztünk jó néhány versét.” Lőrinczi Márta a kiskőrösi Petőfi házról, a kis múzeumról beszélt. Divéki Tivadar a Kiskunfélegyházán töltött időt emlegette: ahol ünnepélyesen fogadták őket az úttörők, ahol a Petőfi szobornál adóztak a költő emlékének. És beszéltek a gödöllői Petőfi szoborról is, az egyetlenről, ahol nemcsak mint költőt, de mint harcost is ábrázolta őt az alkotó művész. A dunave- csei mólón üldögélve úgy megragadta őket, a táj sajátos hangulata, hogy órákon át Petőfi dalokat énekeltek, meg dunai nótákat. — A legmaridandóbb. hogy amerre jártunk mindenütt azt tapasztaltuk: az emberek szívében él a költő emléke, szeretettel beszélnek róla, és ezt az érzést szeretnék elültetni mások szívében is. — mondta Molnár Imre. Had tegyem még hozzá: a 9 nap után ezek a gyerekek talán észre sem vették, de másképpen beszéltek a hazáról. a hazaszeretetről, amely most egyszerre nem elvont fogalom, hanem nagyon is kézzel fogható valóság lett számukra. V. V. A különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozatain tanuiló diákoknak 83—84 százaléka részesült rendszeres állami támogatásban. Az összes hallgatók 48.8 százaléka már diákotthonban lakott, s csaknem 70 százalékuk vette rendszeresen igénybe a kedvezményes menzai étkeztetést. Európában is rangos, előkelő helyet foglal el hazánk az alsó- és középfokú iskolai oktatásban részesülők arányát tekintve. A megfelelő korú népesség százalékában kifejezve a legutóbbi adatok szerint « hazánkban 85.9 az alsó- és középfokon iskolázöi aránya, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 18 éves korig 100 fiatal közül 86 járt, illetve jár általános vagy középiskolába. Ezzel az eredménnyel egyebek között megelőzzük Európában Svédonszágot, Norvégiát, a Német Szövetségi Köztársaságot, Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát.. A demográfiai tényezők a következő években is rapszodikusan a laid t jak a különböző iskolatípusok tanulólétszámát. Jelenleg, például 156 100 a tizennégy évesek létszáma. 1969-ben még meghaladta a 205 ezret Is. A legkevesebb 1977-ben lesz: a 123 ezret sem éri el. Ezután fokozatosan növekszik majd és 1983-ban várhatóan 147—148 ezer lesz. Ugyanígy változik majd a tinédzserek — a 15—19 évesek — népességszáma is. Ebben az esztendőben összlétszámúk meghaladja a 935 ezret — ez az utóbbi évek maximumát jelenti. Mostantól kezdve azonban folyamatosan csökken, s legkevesebb 1982-ben lesz, amikor is alig haladja meg a 630 ezret. Az apadás tehát igen jelentős mértékű: mintegy 300 ezer. Több mint kétmillió diák as idén Tinédzser—maximum — Adatok a most befejeződött tanévről
