Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
1972. július 29. 6ZOLNOE MEGYEI NCPLAP 3 A szükségletek és a termelés összhangja érdekében (Folytatás t. oldalrólj Emelni kell a tenyésztői munka színvonalát. A gazdaságos nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés megvalósításához a különböző hasznosítási irányok szétválasztására van szükség: fokozatosan ki kell alakítani a nagy tejhozamú tejelő, illetve a csak húst termelő tenyészeteket. Ennek megvalósítását a célnak megfelelő differenciált ösztönzéssel is elő kell segíteni. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyészetek kialakítása során a tejtermelő tehenészetekben a jelenleginél lényegesen nagyobb — 4000— 5000 liter — tej hozamot kell elérni, a hústermelő gazdaságokban pedig a tehenenként évenkénti egy borjúszaporulat, a húskitermelés és minőség javítása, a hizlalás intenzitásának növelése a cél. Az állomány fajta- összetételét ennek megfelelően kell kialakítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alapozni a magas hozamú fajták keresztezésre történő felhasználására és fajtatiszta tenyésztésben való tartására. A háztáji gazdaságokban és a kisüzemekben a magyartarka állomány tej- és hústermelő képességét kell fokozni. Gyors ütemben — a szakosodási, hozamnövelési célkitűzéseknek megfelelően — kell fejleszteni a mesterséges termékenyítés műszaki színvonalát, és növelni kell • biztonságosan örökítő apaállatok számát. Növelni kell az üszők tenyésztésbevételének arányát és a tehenek termelésének időtartamát. A tbc és brucellózis mentesítési munkát a korábbi határozatoknak megfelelően kell folytatni. Az állategészségügyi munkában alkalmazzák fokozottabb mértékben a preventív módszereket. A takarmánytermelés, betakarítás, tárolás, takarmányelőkészítés gépesítésére van szükség. E téren is az iparszerű termelési módszereket kell alkalmazni. Bővíteni kell a korszerű nagyüzemi szarvasmarhatartáshoz szükséges — tömegtakarmányra és mellék- termékekre alapozott — ke- veréktakarmány-gyártá.t. A nagyüzemi takarmánytermelés növelésével, a mél- léktermékek és a szétszórt gyepfelületek hasznosításával, a közös és a háztáii gazdaságok közötti kapcsolat további javításával biztonságossá és kiegyenlítetté kell tenni mind a nagyüzemi, mind a háztáji sz— /asmarha-állomány takarmány ellátásé t. Arra van szükség, hogy fokozzák az ágazat részére a szakember- és szakmunkásképzést és javítsák a munkakörülményeket. Fokozni kell a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók társadalmi megbecsülését, a szocialista brigádmozgalomba való széles körű bekapcsolódásukat. Gondoskodni kell az értékesítési biztonság további növeléséről, különösein a háztáji és kisegítő gazdaságok által felkínált tej, szopós és növendékállatok szervezett felvásárlásáról, és új tejfeldolgozó kapacitások létesítéséről. A kapacitásbővítés során fokozottabb mértékben indokolt fejleszteni a mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tejtermelő (felvásárló) és feldolgozó létesítményeit. A mezőgazdasági termelés, illetőleg a fogyasztói igény növekedésének megfelelően kell növelni az elosztó és kiskereskedelmi hálózatot és annak technikai, higiéniai felszereltségét Korszerűsíteni kell A termelés bővítéséhez közvetlenül szükséges eszközállomány fejlesztésénél a takarékos megoldásokat kell előnyben részesíteni. Az elkövetkező években elsősorban a meglévő férőhelyek kihasználása, korszerűsítése, illetőleg bővítése a cél. Gondoskodni kell arról, hogy az új szakosított telepek — a tejtermelő tehenészeteknél magas hozamszinten és ehhez igazodó technikai .színvonalon; a hústermelő telepeken pedig egyszerűbb, olcsó megoldásra ösztönző módon — a takarmánytermeléstől á feldolgozásig komplexen valósuljanak meg, és arról, hogy rövid időn belül megfelelő kihasználási fokkal üzemeljenek. A nagyhozamú tejtermelő tehenészeteiknél a gazdaságos iparszerű termelési módszerek elterjesztését, a csak hústermelést szolgáló fejlesztéseknél pedig a nagy munkatermelékenységet biztosító, kis eszközigényű megoldásokat kell szorgalmazni. A program megvalósí- • tása céljából a nagyüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok anyagi érdekeltségét oly módon kell befolyásolni, hogy az elsősorban az országos tehén- állomány és a termelés növelését segítse elő. A megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése céljából biztosítani kell, hogy a megfelelő termelési színvonal eléréséből adódó hatékonyság mellett az ágazat átlagos jövedelme eszközarányosán 8, illetőleg ön- költségarányosan 15 százalékos szintre növekedjék. Ennek érdekében a kormány 1973. január 1. napjától a tej felvásárlási árát literenként 1,30 forinttal, a vágómarha átlagos felvásárlási árát pedig kilogrammonként 5,70 forinttal felemeli. A nagyüzemi tehenészetek részére a borjak után darabonként 3000 forint árbevételi jellegű támogatást kell nyújtani. A tejirányú szakosodás elősegítése érdekében a nagyüzemi gazdaságok — megfelelő feltételek esetén egyedi engedélyezés alapján — a borjúszaporulat után fizetett támogatás helyett áru tej-literenként 1,10 forint támogatást vehetnek igénybe. Kedvezőbb hitelek Javítani kell a tehénállományukat (termelésüket) fejlesztő nagyüzemek eszköz- ellátottságát. A tehénállomány növeléséhez darabonként 20 000 forint forgóeszköz-kiegészítést kell juttatni. Az eddiginél kedvezőbben kell megállapítani a szarvasmarha-tartás. valamint a takarmánytermelés fejlesztését szolgáló hitelek lejárati feltételeit. A tenyésztői munka javítása céljából meg kell szüntetni a tenyésztési szolgáltatások ingyenes jellegét, de ugyanakkor növelni és minőségileg javítani kell az állattenyésztési szolgáltatásokat. 4 A kormány felhívja a • mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, valamint a végrehajtásban érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztési programjának végrehajtását tekintsék kiemelt feladatuknak; felkéri az illetékes párt-, tanácsi- és társadalmi szerveket, hogy segítsék elő a program célkitűzéseinek megvalósítását. 5 A határozat a kihirde- • tés napján lép hatályba. A Minisztertanács határozata egyes mezőgazdasági árintézkedésekről A Minisztertanács határozatot hozott a fehérje- és keveréktakarmányok árának felemeléséről és — ezzel összefüggésben — egyes vágó állatok felvásárlási árának növeléséről. 1972. október 1- től átlagosan hét százalékká megdrágulnak a növényi és állati eredetű fehérje- és A fehérjetakarmányok árrendezését az tette szükségessé, hogy 1970. január l, óta — amikor a jelenlegi árakat megállapították — jelentősen emelkedtek a világpiaci árak, ezek egyre inkább elszakadtak a hazai áraktól, és emiatt fokozni kellett a takarmányforgalmazás állami támogatását, Így a mezőgazdasági üzemek döntéseinél egyre kevésbé érvényesültek a világpiaci árarányok, és csökkent a ha* Az áremelés ellensúlyozására növelték a vágósertés és a baromfi felvásárlás) árait, miközben a vágott sertésnél olyan differenciálást alkalmaztak, amely az értékesítési lehetőségeknek megfelelő tera keveréktakarmányok. Módosulnak a szemestakarmányok felvásárlási és a keveréktakarmányok értékesítési feltételei és megszűnik a keveréktakarmányok, fehérje- koncentrátumok, valamint a takarmánykiegészítők vám. kedvezménye is. zai fehérjetakarmány-termelés fokozására való ösztönzés is. A keveréktakarmányok árának felemelését az is indokolta, hogy a jelenlegi árak nem fedezték kellőképpen a feldolgozási költségeket. Az alacsony jövedelmezőség akadályozta a gyártás fejlesztését, a már meglevő gyártóberendezések kihaszná. lását és felesleges takar-1 mányszáilításokra ösztönzött melési szerkezet kialakítására serkenti a termelőket. A bel- és a külföldi igényeknek megfelelően a fehér hússertés ára kilónként egy forinttal növekedik akkor, ha a termelők a nagyobb húsmennyiséget biztosító 90—110 kilós súlyban adják át az állatokat. A hús és húsjellegű sertés árát 0,70 forinttal emelték ugyanebben a súlykategóriában, míg a nagyobb súlyban átadott fehér hús és húsjellegű sertések ára 0,20 forinttal, a zsírjellegű sertések ára pedig kilónként 0,50 forinttal csökkent; ezeket ugyanis nehezebb értékesíteni. Az alapárakon felül kilónként egy forintos minőségi felár illeti meg a termelőket akkor, ha az egyöntetű minőségben átadott, legalább 20 vágósertés szalonnavastagsága nem haladja meg a 3,5 centit. Ez az intézkedés is gyarapítja az értékesítési lehetőségeket. A mennyiségi felár fettétele és mértéke nem változott meg. A baromfiféléknél (pecsenyecsirke, pecsenyekacsa, liba, pulyka) a vállalatok kilónként 0,70—0.80 forintos áremeléssel ellensúlyozzák a takarmányáremelés miatti önköltségnövekedést. Az állattenyésztési ágazatokat érintő áremelést teljes egészében kiegyenlíti majó a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére elhatározott sokol. dalú intézkedés. Emelkedtek a világpiaci árak Minőségi felár Újabb 42 KISZ lakást adtak át A KISZ lakásépítő akció keretében kilencvennégy fiatal házaspár jutott otthonhoz. Szolnokon az utóbbi években. Ez a szám most lényegesen gyarapodott: tegnap újabb 42 KISZ lakást adtak át a Thököly úton. A terveket a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei készítették, a kivitelező is az ÁÉV volt. Ami a legörvendetesebb. az éDíilet határidő előtt elkészült. A két szoba összkomfortos lakások építési költsége 183 ezer — 209 ezer forint, attól függően, hogy hányadik emeleten van, és erké- lyes-e. A fiataloknak viszont jóval kevesebbe kerül, mert aki egv gyereket ..vállalat” az 30 ezer, aki kettőt az 60 ezer forint kedvezményt kapott. Befizetni 31—40 ezer forintot kellett, a fennmaradó összeget 30 év alatt törleszthetik le. A KISZ városi bizottsá- g„ újabb 42 KISZ lakás építését tervezi, az alpozási baüzem. Az építők már letudták a maguk dolgát: az ÁÉV munkásai szép és modern kivitelben átadták a tágas, világos létesítményt. A vártnál s a türhetőnél is nagyobb zajt „csapnak” a gépek, ha mind a négy keretfűrész a porelszívókkal együtt üzemel. Az ártalom ellen zajvédő vattafüldugót viselhetnek a dolgozók. Ettől eltekintve munkakörülményeik összehasonlíthatalanul kellemesebbek és minden munkamozzanat könnyebb itt, mint a régi, kiszolgált, színszerű csarnokban volt. A 18 millió forint körüli beruházással épült új csarnokban a fűrészgépek és a szállító, anyagtovábbító berendezések próbaüzeme komolyabb fennakadás nélkül közeledik a befejezéshez. Az előfordult kisebb műszaki fogyatékosságokat megszüntették, s várhatóan augusztus elejétől már teljes kapa. citással termelhetnek. Azt követően sor kerül a régi csarnok lebontására, amelyhez képest az újban napi 50 —60 köbméterrel több fűrészrönköt dolgoznak fel. A tágas, világos — nyáron hűthető, télen fűthető - üzemcsarnokban a szalagszerű munka könnyebb ég tér' melékenyebb Szolnokon munkálatok remélhetőleg rövidesen megkezdődnek. V' Tegnap Szolnokra látogatott Főcze Lajos a.KISZ Központi Bizottságának titkára. Délelőtt megtekintette a járműjavító üzemet, a Tiszamenti Vegyiműveket, találkozott a szolnoki ÁFÉSZ vezetőivel és KISZ fiataljaival. Délután részt vett az MSZMP székházban rendezett Ifjú Kommunista aktíva ülésen majd este részt- vett a KISZ-lakások ünnepélyes kulcsátadásán. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javításával együtt járó egyéb intézkedések A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét javító intézkedések nemcsak a szarvasmarha-tenyésztési ágazat, hanem a mezőgazda- sági üzemek, a háztáji és kisegítő-gazdaságok üzemi szintű jövedelmét Is jelentősen növelik. Az intézkedések miatti jövedelememelkedés meghaladná a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket, ezért az ágazati iövedel- met javító intézkedések nagyrészét a mezőgazdaságon belüli átcsoportosítással kellett ellentételezni. Az ellentételezésnél a Minisztertanács figyelembe vette az eddig már elhatározott, túlnyomórészt már végre is hajtott, a mezőgazdasági jövedelmeket csökkentő intézkedések kihatását. így az építő- és műanyagok, színesfémek, mezőgazdasági gépalkatrészek áremelkedésének, a biztosítási dijak növelésének — korábban egyes mezőgazdasági termékek árának emelésével csak részben kompenzált — összegét, valamint az SZTK-járulék felemelésének a mezőgazdasági termelőszövetkezetek költségeit növelő kihatását. Számításba vette továbbá a kormány az 1972. október 1-én hatályba lépő keverék- és fehérjetakarmány eladási és az ahhoz kapcsolódó felvásárlási áremelések (hízottsertés, baromfi) egyenlegét, valamint; a mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezési szolgáltatások ingyenes jellegének megszüntetése miatti díjemeléssel, a takarmány tejpor árának felemelésével összefüggő üzemi költségnövekedéseket. A jövedelemegyensúly biztosítása adóintézkedéseket is szükségessé tett. Így — a mezőgazdasági nagyüzemek földadója — a szőlő, gyümölcs és kert művelési ágak kivételével — aranykoronánként átlagosan mintegy 2,— Ft-tal, 15 százalékkal növekszik, — a termelőszövetkezetek jövedelemadója mintegy 27 százalékkal nő, aminek következtében az átlagos adókulcs az 1971. évi 6,8 százalékról 8,6 százalékra emelkedik. A föld- és jövedelemadó növelése differenciáltan érinti az üzemeket. Az alacsony iüvedelmű szövetkezetek adója kisebb mértékben. a magasabb jövedel- műeké nagyobb mértékben növekszik; — a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója 1 kh-ra számítva a háztáji gazdaságokban mintegy 110 Ft-tal, az egyéb földhasználóknál mintegy 140 Ft-tal emelkedik. — intézkedés történik az állami gazdaságok nyereségadó színvonalának növelésére is. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések és a felsorolt ellentételezések, jövedelemcsökkentő intézkedések együttesen a termelők számára pozitív egyenleggel (üzemi jövede- lerr növekedéssel) kerülnek végrehajtásra. Próbaüzem az új fűrészcsarnokban Idestova egy hónapja mar, hogy az első fenyőrönk elindult a szállítóláncon, s ezzel megkezdődött a Fűrész- és Hordóipari Vállalat új, szolnoki csarnokában a pró-
