Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
1972. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 SZOLNOKI VASUTASOK JUBILEUMA Históriás ének egy régi üzemről „Ebéd folytán fel állt Kossuth Lajos... ” Nagy nap volt Szolnokon 1847. szeptember elseje. A tutajosok bámészkodva. a fuvarosok kíváncsian, de akkor még öntelten figyelték az eseményeket. Ott volt a város apraja, nagyja a Pestről befutó első mozdony fogadásán. amely az ország második vasútvonalának megnyitását jelentette. Szó ami szó. azon a napon szenzációkeltésben senki nem versenyezhetett a Magyar Középponti Vasúti Társasággal. Az ÉletkéDek munkatársa öt nap múlva (akkor még lassúbb volt a hírközlés) így számolt be a nevezetes eseményről. „Megérkezvén Szolnokba — elkezdődött a’ küldöttség elfogadása után a’ pályafő hajléka alatt a’ pompás ebéd. Igen élénkké tette ezt a magyar katona zene, s érdekessé a nézőkul megjelent hölgysereg. Ebéd folytán fel állt Kossuth Lajos 's szokott ékesen szólásával igen idő és helyhez alkalmazott fölköszöntést mondott...” „Megemlítendő — írja a továbbiakban a tudósító, — miszerint a jelen volt gróf Széchenyi István innen a Tiszán Szatmárba utazott..." ..Ezután hazatértünk, elhozván magunkkal emlékül a vasútvonal föld irati térképét.” Így kezdődött 125 évvel ezelőtt a máig sem befejezett munka, a yasút fejlesztése, ami elválaszthatatlan a járműjavító életétől. Szolnok legrégibb üzeme ez. 1847-ben. a Pasit—Szolnok közötti vasútvonal megnyitásakor alapították. Természetesen eltörpült mostani méretei mellett. Akkoriban mindössze két ko- vácstűzhellvel rendelkezett. A felettük lévő emeleten elhelyezett két lendítőkerékkel hajtott esztergapad sorolható még gépállományából a fontosabb szerszámok közé. Érthető a kezdetleges beruházás, hiszen a mozdonyok is, a kocsik is újak voltak, nem sok javítani való ^akadt rajtuk. Ezért csak néhány kovácsot, esztergályost és egyszem asztalost alkalmaztak a műhelyben. Jelentős változás akkor következett a MÁV műhely életében, amikor a vosútvo- nallal együtt 1855-ben a Ti- szavidéki Vaspálya Társaság tulajdonába került. Ezután kezdődött a környékbeli vasúthálózat rohamos bővülése. 1857. november 25-én nyitották meg a Szolnok— Debrecen közötti, 1858. április 24-én a Püspökladány —Nagyvárad közötti, majd 1858. október 25-én a Szolnok—Arad közötti vasútvonalat. Mindez a meglévőnél jóval nagyobb teljesítményű javítóműhely építését tette szükségessé Szolnokon. Kétévi munkát fordítottak erre. < Az építés előtt a műhely területét feltöltötték, mert vizenyős, nádas terület volt. Az 1868 májusában felavatott új üzem három épületből állt, személyi állományát pedig tizenkét szellemi foglalkozású és kilencvenkilenc munkás képezte. Ebben az időben még nem volt számottevő javítás. Az építkezés inkább a jövő megalapozása volt. Nagyobb méretű mozdonyjavításokra tíz évvel később került sor. Egy füst alatt viszont akkor már alaposan átalakították a mozdonyokat. Mégpedig . úgy. hogy széntüzelésre alkalmasak legyenek, mert addig fával fűtötték azokat. Akkor fordult jobbra a masiniszták sorsa is, mert fedett mozdonyvezetői állásokat alakítottak ki a műhelyben. A negyedosztályú kocsik is akkor emelkedtek a szamárlétrán, mert némi átalakítással harmad- osztályúvá léptek elő. Volt tehát munka bőven. Nem csoda, ha a munkáslétszám állandóan emelkedett, s 1875-re kétszázhuszonöten dolgoztak az üzemben. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság kezelésében lévő vasútvonalak és javítóműhelyek 1880. január 1-én az állam tulajdonába kerültek. Ez elsősorban a munkáslétszám növelésében éreztette hatását. A szolnoki vasúti javítóműhely dolgozóinak létszáma a századfordulóra megközelítette a hatszázat. 1917-re pedig a másfélezret. Időközben új üzemrészeket építettek. így 1897-ben a megmunkáló osztályt, 1900- ban egy mozdonyszerelő csarnokot, a régi mozdonyszerelő csarnokban pedig mérlegműhelyt rendeztek be. Egyre inkább előtérbe került a munka hatékonyabbá tétele. 1910-től kezdték alkalmazni a gázláng hegesztést, 1915-ben pedig légsűrítő berendezésekkel és az azokhoz szükséges berendezésekkel szerelték fel a műhelyt. Ezekben az években az erőműközpontban gőzgépek helyett gőzturbinákat és generátort helyeztek üzembe. A műhely területe a század elejétől nem növekedett, és új épületekkel sem gyarapodott a II. világháború végéig. Ebben az időszakban — az említettek mellett — az 1929-ben épült famegmunkáló üzem, az ugyanakkor készült központi fűtés, az 1937-ben először alkalmazott villamos ívhegesztés sorolható a fontosabb korszerűsítések közé. A szolnoki javítóműhelyt 1944. szeptember 12-én szőnyegbombázás érte, 1944 szeptemberének végén elrendelték berendezésének leszerelését és Nyugatra szállítását, de az október 25-én indított menekítő szerelvényre az idő rövidsége és a munkások ellenállása miatt nem sikerült az egész gépparkot felrakni. (Folytatjuk.) Simon Béla A Hóit vidék Karlovy Varyban A Karlovy Vary-i filmfesztivál első félidejét a magyar versenyfilm, a Holt vidék bemutatója zárta. Az itthoni gyér közönségsikerrel ellentétben a fesztivál nézői elragadtatottan fogadták Gaál István alkotását. A film vetítése óta az autógram- gyűjtők számára Törőcsik .Mari a legkeresettebb sztár, de bőven kijut az elismerésből Gaál István rendezőnek, Nádas Péter forgatókönyvírónak és a fesztiválon megjelent többi szereplőnek, Szilvássy Annamáriának (ősztől kezdve a szolnoki színház tagja!), Tordai Terinek és Ferenczy Istvánnak. Tamara Makarova az egyik legismertebb szovjet művésznő így nyilatkozott: „Ma, amikor a legkülönbözőbb művészetekben, így a filmben is az uniformizálódás pusztít, a nemzeti jelleg vállalása, felmutatása nagyon nagy érték.” Tegnap este a másik nagydíjra esélyes alkotást, a szovjet Danyiil Hrabovickij filmjét vetítették a fesztiválon. VASVIRÁGOK Értékes emléktárgyakkal gyarapodott a Munkás- mozgalmi Múzeum Az év első felében mintegy 200 értékes tárggyal gyarapodott a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum gyűjteménye. Mint Szikossy Ferenc, a múzeum osztályvezetője el. mondta, az I. világháború előtti időkből került a múzeum leltárába az az emlékbögre, amelyet a választójogi harcok folyamán és az 1910-esévek elején készíttetett és adott ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A hasas bögre füllel ellentétes oldalán kalapácsot tartó, az összefogást jelképező összekulcsolt kéz látható, két keresztbe tett piros zászlóval, felette a felirat: — „Jogot a népnek!” Az első világháború alatti munkásmozgalommal és a választójogi küzdelemmel kapcsolatos az a Népszava szerkesztőségéből származó bekeretezett politikai montázs, amely a választójogi törvény módosításáért folytatott harc egyik emléke. Az őszirózsás forradalmat idézi fel egy Adler nevű bácsalmási vésnök által készített emléklap. Középen Károlyi Mihály portréja látható, a négy sarokkép pedig az osztrák sasra lépő bakát, sapka, ro- zetta levágást, utcai tüntetést és korona nélküli címert ábrázol, előtte sarlóval és ka. lapáccsal. Értékessé teszi az emléklapot az is, hogy 1930- ban Hatvány Lajos a következő sorokat jegyezte rá: — „Ezt a nyomtatványt Leinz- ben vásároltam az emigráció ötödik évében.” Szamuelyné, Szilágyi Jolán hagyatékából került a Munkásmozgalmi Múzeumba Szamuely Tibor két tárgyi emléke: egy parádi emlékpohár, és egy — nyíregyházi lakásából származó — díszpárna. Hatvány Lajosné aján. dékozta a múzeumnak a fehérterror áldozatául esett Somogyi Béla 1920-as szerkesztőségi előjegyzési naptárát. A Szovjetunióba emigrált kommunisták emlékei közül valók azok a karszalagok, amelyeket Lenin halálának évfordulójára készítettek az 1920-as évek végén. Az 1942-ben — illegálisan megjelent „Szabad Nép” — nyomdájának egyik betűvályúja az ellenállási és függetlenségi mozgalom emléke. Ezt Braumach Árpád őrizte meg. / Tanulás és játék Mintegy száz KISZ-vezető érkezett a hét elején Szolnokra. Valamennyien budapesti szakmunkásképző intézetek tanulói, akik most készülnek fel a következő tanévben: végzendő politikai munkára. A szombatig tartó tanfolyamon az előadások és viták során szó esik a többi között az ifjúsági törvényről, az új rendtartásról, a következő tanév legfontosabb politikai feladatairól, a KISZ új szervezeti szabályzatának előkészítéséről, a diákparlamentek összehívásáról. Á gépipari szakközépiskola kollégiumában táborozó lányok és fiúk azonban nem csupán tanulásra használják fel az időt. A sport és kulturális programjuk is gazdag. A tábor lakói többek között női és férfi kispályás futballban, asztaliteniszben, sakkban és egyéb sportágakban is összemérik tudásukat. A tábor vendége volt többek között Muzsay András pol- beat énekes, aki nemcsak énekelt, de néhány dalra meg is tanította a fiatalokat. VIRÁGZIK A HARMATFŰ Kám község határában, a jeli arborétumban virágzik a rovarevő, kereklevelű harmatfű. A botanikuskert egyik mélyedésében a tőzegmoha vastag gyepet alkot, fgy él a tőzegmohalápok egyik jellegzetes rovarfogó növénye, a kereklevelű harmatfű, a Drosera Ctundifio- la. Mivel a moha a rajta élő növénykét elzárja a talajtól, a kis harmatfű más módon kénytelen tápanyagairól gondoskodni. Kerek- ded leveleit piros bunkós mirigyszőrök borítják. Amint a csillogó kis göm- böcskékre rovar száll ráhajolnak a mirigyszőrök és fehérjebontó váladékukkal feloldják a rovar lágy testrészeit, majd az így előkészített táplálékot a levélkén keresztül felszívják. A harmatfű öt—huszonöt centiméter magas tőkocsánya most hozza füzérekben álló apró fehér virágait. Sugárzás Radioaktív eső hullott a csendes-óceáni Mururoa Atoll közelében végrehajtott francia kísérleti nukleáris robbantás következtében. Mint csütörtökön közölték. Üj-Zélandban radioaktív szennyeződést észleltek a tehéntejben is. Egy kis vita pihenés közben Érdekes és módfelett izgalmas vetélkedő ideje és színhelye most kis hazám. A vetélkedő módszere az, hogy két ember c -zeméri karjain a bőr színét: ki a barnább? S aki a barnább, az a boldogabb is. Matol- csinéval alig lehet bírni például, barnább a bőre ugyanis, mint L etenyéné- nek. Igaz, hogy eme nemes patináért háromszor szenvedett hőgutát, viszont az is igaz, hogy Letenyéné, aki most irigységből fakadt májgyulladással fekszik egy meleg kórteremben, szóval. hogy Letenyéné kétszer is vedlett, mint a kígyó, bár a férje szerint úgy kígyó testű az ő felesége, amintképpen a krumpliszsák Brigitte Bardot. Álldogálok a fa hűs lombjai alatt és kő prázó szemmel nézem, mint áldoznak a tűz istenének férfiak és nők, mint terpeszkednek fel tántorogva, s megvakulva a naptól, a melegtől és a tikkadtság- tól. Ez meg pont nekem jön! — Pardon — vakoskodik rám a pókhasú pacák és elengedi az orrom —, azt hittem, hogy a kabinunk... S tetszik tudni, fent tartjuk a kulcsot a keresztgerendán, hogy senki se találja meg és... mondja és ösz- szeesik előttem vízért hörögve. Viszont szép barna halott lesz! Visszatérve a „ki a barnább” játékhoz, igazán csak úgy jó játszani ezt, ha azt is eljátsszák a Ki a barnább? résztvevők a nagy vetélkedő keretében, hogy „ki”, „hol” bámult. Mert nehogy azt higgye bárki is gazdag országom honpolgárai közül, hogy a szolnoki strandon, vagy a Du- na-kanyarban ugyanolyan barna az ember, mint teszem azt... — Ó, én a Balatonon voltam. Csodálatos a viz szívem, s mennyi nyugati van ott. Alig jér tőlük az ember... Mondtam is Jenőnek, hogy jövőre se menjünk Olaszországba... A tenger sós, a Balaton meg sima és olaszok itt is vannak... Nem igaz? — igy Pócsfalviné, megbillentve mini szoknyáját, azt is kivillantva, amit eleddig a nap sem ért. — Opatiában voltunk... Abbázia volt valamikor. De a tenger szívem az csodás... Csak ott lehet így lebarnulni... S te hol voltál? — Ö, mi Picundán voltunk... Hát az a víz, meg az a nap... Beszélhetnek szívem, amit akarnak a Balatonról... A tenger az mégiscsak tenger. — A Baleári szigetekre akart vinni a férjem, de mondtam neki, hogy Ödön ne költekezzünk annyit, így aztán Riminibe utaztunk... Jó barna vagyok, mi? ...és így tovább. Pacolai is megkérdezte az utcán egy férfitól: — Ö uram, mondja mír', maga hol bámult le ilyen jól? A lebarnult férfi végigmérte Pacolait, hogy gúnyolódik-e vele, vagy sem. Aztán meglátta, hop'i nem. csak hülye! így aztán jó magyarsággal válaszolt: — Ghánában. Ott bar- nultam volt le. Világos? — mondta végül is vigyorogva a lebarnult férfi és gyapjas haja alatt ruganyos lábakkal tova sietett. Gyurkó Géza
