Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

...és Magyarországot ismeri? IBUSZ-irodáink a belföldi turizmusért A csökkentett munkaidő áldása a növekvő szabad idő. Cél, hogy a megérdemelt pihenést mindenki a lehető legkulturál- tabb körülmények között töltse el. Nem új találmány a sza­bad idő eltöltésére a belföldi utazás, a hazai országjárás. E téren a továbblépés annyira időszerű, hogy kormányunk 1971-ben külön programot dolgozott ki a belföldi turizmus fej­lesztésére. „Filléres” vonalokat esészen a tengeri« o 5 Az alapításának. 70. évfor­dulóját ünneplő IBUSZ már „ifjú korában” is alapvető feladatának tekintette a bel­földi országjárás bonyolítá­sát, annak mindenkori fej­lesztését. A felszabadulás előt­ti és utáni években útnak in­dultak a hétvégi különvona­tok a „filléres” járatok. — amelyekkel az Adriai-tenge­rig is eljuthattak az utazni vágyók. Az utazási eszközök azóta korszerűsödtek, ám mit sem változott a hatalmas tö­megek igénye az utazás iránt. Korszerűsödött az IBUSZ idegenvezető módszere is: Ti­zenhét éve, hogy a TIT-tel szoros kapcsolatot tartunk fenn. Az ismeretterjesztő tár­sulat egyrészt segítséget nyújt a szervezésben, másrészt az utakhoz szakképzett túrave­zetőket biztosít, akik törté, nelmi, földrajzi, művészettör­téneti felkészültségükkel — részletes tájékoztatást adnak hazánk bármely idegenfor­galmi nevezetességéről. Hogyan tovább? Ezeken a túrákon évente több százezer ember vesz részt. Nem kis nehézségbe üt­közik azonban a belföldi tu­rizmus továbbfejlesztése a je­lenlegi körülményeink között. Rendszeres és évek óta visz- szatérő probléma az autóbusz­kérdés. A Volán vállalatok kevés olyan járművel ren­delkeznek, melyeket társas- utazás céljaira lehetne hasz­nálni. Számtalan eset tanú­sítja. hogy nem egy utazást kell irodáinknak visszautasí­tani a szállító járművek hiá. nya miatt. Legalább ilyen problémát jelent a szállások nagyon szerény befogadó képessége. A turistaházak korszerűtle­nek, a szállodák árai viszont az utazó tömegek számára szinte elfogadhatatlanok. — Vasúti közlekedésünk bár az elmúlt években sokat fejlő­dött. számtalan hiányossággal bír, ami az idegenforgalmi felhasználást nehezíti. A ko­rábbi években biztosított — nagyarányú kedvezményei a csoportos utazásokhoz sajnos ma már nem érvényesek. — Egy-egy különvonat indítását létszámhoz, gyorsvonati me­netdíjhoz, bizonvos kocsití­pushoz köti a MÁV és ez természetesen a részvételi dí­jak emelkedésével jár. Mi lehet tehát mégis a megoldása a belföldi turiz­mus fejlesztésének? Lényeges feladatnak tűnik az idegen- forgalmi szezon „széthúzása”. Nagyon sok utazónak az a véleménye, hogy csak a nyári három négy hónapban érde­mes kimozdulni otthonról, az üdülőhelyek, kirándulóhelyek csak a Kánikula körüli idő­szakban képesek maradékta­lan élményt nyújtani. Ezt bizonyítja, hogy ápri­lisban vagy akár szeptember, ben, októberben — a téli hó­napokról nem is beszélve — erősen lecsökken a belföldi „népvándorlás”. Az iskolák előrejelzései Igen sokat tudnának köny- nyíteni az utazási irodák szervező tevékenységén az is­kolák azzal, ha őszi, tavaszi tanulmányi kirándulási igé­nyeiket — akár hónapokkal előbb bejelentenék. Nyilván az oKtatási intézményeknek is éppen olyan érdeke, mint az utazást bonyolítóknak. — hogy a kirándulás jól sike­rüljön. Nos, ennek egyik fel­tétele az időben jövő előre­jelzés. Az irodáink mindössze három százalékos bonyolítási költségért biztosítják a szál­lást, étkezést, a diákoK prog. ramját, ezzel igen komoly fáradságos és idegölő után­járástól mentjük meg a pe­dagógusokat. Természetesen tisztában va­gyunk azzal, hogy az utazás időpontját megválasztani — nem az IBUSZ. — ha­nem- tisztelt ügyfeleink jo­ga. Ugyanakkor úgy érezzük kötelességünk felhívni a fi­gyelmet arra. hogy az elő- és az utószezonban mind szállás, mind étkezés teKintetében — igen komoly mérvű kedvez­ményt biztosítanak az üdülő­helyek. Mindössze néhány kiragadott példát soroltunk fel, amely hozzájárulhat a belföldi turizmus feledésé­hez. A továbblépés útját ke­resik IBUSZ irodáink, s eh­hez várjuk a kedves utazók, ügyfelein« segítségét. Tóth László HÍREK — Görögország Idegenforgalmi bevétele 1971-ben rekordot ért el. Az 1970-es évben 73.8 millió dol­lár, míg 1971 első öt hónapjában 49 millió dollár bevételük volt. ami időarányosan 50.4 százalékos emelkedést jelent. — Romániában közzétették a tavalyi turista idény gyorsmér­legét. Eszerint 1971-ben 2.7 millió külföldi turista járt Romániában. 35 százalékkal több. mint 1970- ben. — A malmöi „Skanska Cement Gjuteriet Ab” cég és a lengyel ,,ORBlS” idegenforgalmi vállalat megállapodást írt alá. amelynek alapján a svéd cég Varsóban S3 emeletes. 1500 férőhelyes korsze­rű szállodát épít. — 1972. január 1-től útlevél és vízum nélkül, a személyi igazol­ványok felmutatásával utazhat­nak lengyel állampolgárok az NDK-ba, illetve az NDK-beliek Lengyelországba. A két ország bankiaiban korlátozás nélkül vá­sárolható lengyel zloty és NDK márka, s nagymértékben egysze­rűsítik a vámeljárásokat is. — Az európai nagyvárosok kö­zül annak idején Bécsben nyílt meg az első kávéház. A régi ha­gyományokhoz híven ihost Becs Penzing nevű városnegyedében kávémúzeumot rendeznek be. A kiállításon bemutatják a káv^ fogyasztásának történetét és az azzal összefüggő kultúrtörténeti, iparművészeti és technológiai ér­dekességeket is. — Üjabb gátat építenek a Ní­luson, s ezért el kell költöztetni a 2340 éves philalc-i templomot. A munka már megkezdődött, a templomot darabjaira szedik, s egy, az áradástól nem fenyege­tett szigeten ismét felépítik. Ha­sonló vállalkozás volt az Abu Simbel templom ..költöztetése” az asszuáni gát építése idején. A műemlék megmentése 12.3 millió dollárba kerül, s az UNESCO is hozzájárul a költségekhez. — Az angol kormány 15 millió fontért kínálja eladásra a világ legrégibb utazási irodáját, ame­lyet 1841-ben alapított Thomas Cook evangélikus lelkész, s a második világháború Ideién ke­rült állami tulajdonba. Ma 254 irodája van. s kötelékébe tarto- 7ik a Waggons Lits hálókocsi tár­saság is. Üjra felépítik a rhodoszi ko­losszust, az ókor hét csodájának egyikét, amelyet a szigetet ért földrengés pusztított el. Az uj szobor a világ legmagasabb szob­ra — 102 méter magas lesz. — Jugoszláviában 1971. szep­tember végéig több mint 50 mil­lió vendégnapot regisztráltak. — vagyis 13 százalékkal többet az előző évi eredményeknél. Az ide­genforgalomból származó deviza- bevétel az év első kilenc hó­napjában 250.7 millió dollár volt. 26 százalékkal több. mint a ta­valyi év azonos időszakában. _ Nagy sikert aratott a Pécsi P orcelángyár a belgrádi Moszkva szálló restaurálásához szállított termékével. A jugoszláv főváros központjában levő impozáns épü­let díszítéséhez ez év őszéig csaknem 200 ezer falburkoló és díszítő kerámiát — úgynevezett priogránitot — szállítottak. ltO ezer dollár értékben. A közönség szerint a belgrádi Hotel Moszkva épülete most olyan, mint egy óriási „ékszer”. — A borok első világversenyét hazánkban rendezik meg 1972- ben. negyvenöt szőlő- és borter­melő ország részvételével. (Eddig csak európai borok szerepeltek a versenyeken.) A nemzetközi italvetélkedőre augusztusban ke­rül 6or. színhelye a Budapesti Kertészeti Egyetem lesz. Esztergom Pécs

Next

/
Thumbnails
Contents