Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 28. Kilenc nap Bulgáriában Lenini agrárkombinát S Novi-Kricsinben találkoztunk Bogdán Kaxnoszkival, aki a Lenini Agrárkombinát igazgatója. Gyakorlatilag a kombinát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a földrajzi-köz- igazgatási körzetekben egyesültek. Bogdán kamoszkd meghitt. baráti szavakkal szólt hozzánk. Mint mondta, vannak jóbarátai Magyarországon. járt magyar termelőszövetkezetben is s az ottani emberek nagyon a szívéhez nőttek. S hogy valamennyien megértsük a gazdaság helyzetét, mindjárt érdemi ismertetést adott. Elmondta, hogy a kombinátnak 13 ezer 200 hektár földje van (egy hektár 1,738 kh), ebből jobb minőségű 3800 hektár. Ebben van szőlő. gyümölcsös és 2 ezer hektár kertészet. A többiben van 2 ezer hektár búza. ezer hektár lucerna, 1300 hektár rizs és más kultúrnövény. Kiváncsiak voltunk, hogy egy évtized alatt milyen hozamnövekedést értek el _ a gazdaságban. Erről is úgy beszélt Kamoszkij, mintha itthon ismertetné egy tsz- elnök a gazdaság helyzetét, így tudtuk meg, hogy hektáronként az 1960-as évek elején 15—18 tonna almát szüreteltek, tavaly 30 tonnát. Szőlőt akkor 8 tonnát, tavaly tizenkettőt. Kukoricából 3—4 tonnát takarítottak be. tavaly hetet, búzát 1—2 tonnát, tavaly három és felet. Itt kell megjegyezni: ennek a hozamnövekedésnek az alapja, hogy Bulgária ipari termelése 1948-hoz képest tizenegyszeresére nőtt. Fejlődött a mezőgazdaság technikai felszereltsége, egyebek közt ma már 18 ezer kombájn dolgozik Bulgária mezőgazdasági üzemeiben. (A Leninj Agrár- kombinátban 30 kombájn van.) Továbbá nagy anyagi erőt fordítanak a kemizá- lásra, növelik a .műtrágya- gyártást. Erről beszéltek és ezt mutatták be Vrácában, mintahogyan a Várnától 25 kilométerre fekvő Devnyá- ban is. Itt egy nagy ipari kombinátot építenek, amely többek között magába foglal kémiai üzemet, cementgyárat, elektromos művet, cukorgyárat és kikötőt építenek hozzá. A cél egyebek közt az. hogy jusson minden dekár földre 27 kilogramm műtrágya. (A magyar mezőgazdaság deká- ronként számolva jelenleg 50 kilogramm műtrágyát használ fel.) A devnyai építkezés nagyságát jelzi az is, hogy 30 millió köbméter földet mozgatnak meg a kikötő építésénél. Bogdán Kamoszkitól azt fs megtudtuk, hogy 5 ezer juha van a gazdaságnak, 1500 tehene, 650 anyakocája. A tej hozama a gazdaságnak a 60-ag évek elején 2500— 2800 liter volt, most 3800. Tojáshozama 140—180 volt. most 230 darab. Van 1500 mázsa kapacitású hűtőháza a gazdaságnak, hiszen sok gyümölcsöt, kertészeti árut exportálnak. Most július 20- ig 15 ezer tonna paradicsomot adnak el külföldnek. Az üzem munkásainak ellátásán kívül minden gyümölcsöt, kertészeti árut exportálnak. A kertészetben mondták el, hogy a 60 szto- tyinkáért eladásra kerülő uborka kilogrammját 20 sztotyimikáért kapják az üzem dolgozói. Különben Bulgária nemzeti jövedelmének 28—32 százaléka külkereskedelemből származik. Tehát nem mindegy, hogy az agrárkombinát növeli-e exportáruját vagy sem, (Következik: Devnya és a barátság) Cserei Pál Milliárdokból — papír Évente több mint egy milliárd forintot költünk papírárúra — nem beszélve a közületek hat milliárd forint körüli fogyasztásáról. Az összeg óriásinak tűnik, ám a szakemberek sprint az egv lakosra jutó évi 40—45 kilomgrammos jelenlegi „papír-fejadag” még mindig kevés, és jó lenne mielőbb legalább 60 kilóra emelni. S hogy ez ne maradjon puszta óhaj. arról a IV. ötéves terv könnyűipari programjának papíripari nagyberuházásai gondoskodnak. A papíripar kiemelt beruházásai az államnak összesen több mint 4 milliárd forintjába kerülnek; ehhez járul 1,3 milliárd forint, a vállalatok saját alapjából. Az ellátás javításán a Papíripari Vállalat 18 gyárának tizennégyezer dolgozója munkálkodik, ezen beiül a kiemelt beruházások négy gyárat érintenek. A Lábatlani Papírgyár új vékonypapírgyára határidőre — illetve részben korábban — üzembe lépett, a beruházás költsége kb. két milliárd forint volt. Évi termelése 35 ezer tonna vékonypapír. amelyből egyebek között jó minőségű egészségügyi papírok (szalvéta. zsebkendő, egészség- ügyi papír), indigó nélküli másolópapírok, bibliofil és egyéb papírok készülnek. Továbbfeldolgozásra évi 12 ezer tonna kerül. Az új gyárat ez év februárjában helyezték üzembe. A Budafoki Kartonlemezgyárban végrehajtott rekonstrukció eredményeként évi 30 ezer tonna finom minőségű kartotnlemez készül, amellyel — többféle hazai alapanyag felhasználásával — tőkés importot takarítanak meg. A próbaüzem megkezdődött, és ez év végéig befejeződik. Á Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár próbaüzeme júniusban ugyancsak megindult és — a tervezők, a beruházók és a kivitelezők szocialista szerződésének eredményeként — az új gyár december 31. helyett már november 7-én megkezdi a termelést. Itt évi 60 ezer tonna hullám- papír, továbbá 10 ezer tonna zsák és műanyaCT bevonatú papír készül. Üj térmékük lesz az úgynevezett „mikrohullám-lemez”, ez kiválóan alkalmas kisebb tárgyak, palackok olyan csomagolására, amely nemcsak megvédi az árut minden károsodástól, hanem a csomagolóanyag, reklám-sze repét is betölti. Végül a negyedik nagyberuházás — amelynek befejezése csak- az ötödik ötéves tervben várható — a Dunaújvárosi Papírgyár hullám-vertikumá lesz. Itt a tervek szerint évi százezer tonna karton-alapanyag és 52 ezer tonna feldolgozott hullámpapír készül. A tervezett beruházások nagy része tehát már az idén megkezdi a termelést, s ez részben már most de hamarosan még erősebben érezteti hatását az ellátásban. Hosszú évek után 1972. első féléve az első olyan időszak. amikor a Papíripari Vállalat maradéktalanul teljesítette tervét. Az idén az országnak mintegy 460 ezer tonna papírra papírárura lesz szüksége; ennek kétharmadát a hazai termelés fedezi. A papíripar a jövőben — elsősorban az új nagyberuházások nyomán — az igények gyorsabb növekedésével is lépést tud tartani. Természetesen nem állítjuk. hogy a hazai papíripar egy csapásra korszerűvé és gondoktól mentessé vált. Hiszen a termelés nagy része meg mindig elavult gépeken folyik, s az úi gépeket is 5—6 évenként fel kellene úiítani. Bár ez 25— 30 százalékos termelés-emelést eredményezne — óriási költséget emésztene fel. hiszen a papíripar a köny- nvűipar leginkább költségigénye«! ága. A korszerű papírgyártás és fogyasztás alapjai azonban kétségkívül megteremtődtek — és ez mindenképpen örvendetes dolog. S. G. Mit kell tenni villámlás idején? Az utóbbi napokban megmegismétlődik, hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országon. S mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője, a százmillió voltot is elérő nagyfeszültségű természeti jelenség, a villámcsapás. Hazánkban átlagosan negy- ven-ötven embert üt agyon a villám évente. Lehet-e eredményesen védekezni a súlyos természeti csapás ellen? — Erről kérdeztük a hazai és a nemzetközi „villámkutatók” egyik legismertebb képviselőjét: dr. Horváth Tibort, a műszaki tudományok kandidátusát, a budapesti műszaki egyetem nagyfeszültségű tanszékvezető docensét. — Legbiztonságosabb a villámhárítóval felszerelt fedett épület. Minden szabad tér a villámveszély zónába tartozik. Számtalanszor elhangzott a tanács: villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni. öt-tíz méteres távolság még véd — a fa ugyan magához vonzza a villámot — öt méternél közelebb azonban már a menekülést kere. sokét is halálos csapás érheti. Babona az is, hogy maximálisan véd a templom- torony: száz méteres távolságon túl már semmiféle védelmet nem nyújt. — Nemcsak a fedetlen tér. ség, hanem a fedetlen járművek — a kerékpárok, a motorok, a traktorok és dömperek, vagy teher-pótkocsik is — veszélyesek. A nagy fémtesteket ugyanis szinte „keresi” a villám. Ajánlatos tehát ezekről leszállni, sőt legalább tíz méterre etávolodni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok teljes biztonságot nyújtanak, de a műanyagtestű járműveken — például a Trabantokon — már korántsem ilyen biztonságos a utazás. Általában zivatarban nem ajánatos nagyobb sebességgel vezetni, a hirtelen villám erős fénye elvakítja — kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a gépjárművezetőt, s így a baleset- veszély rendkívül nagy. Lakásokban, ahová föld alatti kábeleken fut az elektromos áram, nyugodtan lehet működtetni mindenfajta elektromos készüléket. Sokhelyütt — főleg falun, külvárosokban — azonban a villamos vezeték a szabadban — úgynevezett légvezeték formájában — fut a házba: itt nem szabad használni zivatar idején semmiféle villamos berendezést. Ha a rádió és televízió antennával is ellátott, akkor a rádiózást és a tévézést feltétenül mellőzni kell. A szobaantennák nem veszélyesek, de a tető- és padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és ha lehet: végüket ideiglenesen ki kell dobni a lakás ablakán. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem jár. Általában a kéményen és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmiképpen sem. A nyitott ablak tilalma tehát babona. . Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. — A teljes biztonságot a különböző villámhárítók jelentik. A városi vasbeton, beton és panelházak önmagukban is védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, de ennél is fontosabb: a felszerelt villámhárítók állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A megszakadt, megrongálódott vezetékek nemhogy védelmet nyújtanának, ellenkezőleg: fokozzák a veszélyt. Afrikai dinosaurustemető Paleontológus körökben világszenzációt keltett az a hír, hogy a Nigér Köztársaságban a földtörténeti középkor jura és kréta időszakából származó (130—60 millió évvel ezelőtti) hatalmas dinosaurustemetőre bukkantak. Ennek a felfedezésnek a tudomány szempontjából különösen nagy jelentősége van; magyarázatot adhat arra. miért haltak ki olyan váratlanul — mindössze félmillió év alatt, a krétakor végén — a dino- sauruspk. Műanyagtartályos tejszállító autók Tizenkét tonnás műanyag tartálykocsikban szállítják a tejet az NDK-ban. E tartálykocsik gyártása a hagyományos, fémből készült tartálykocsiknál jóval köny- nyebb. Súlyuk felére, sőt egyharmadára csökkent, áruk pedig egyötödére. Az alkalmazott műanyag nem befolyásolja a tej ízét és szállítás közben állandó hőmérsékletet biztosít. E műanyag-tartálykocsik tartó- sabbak a régi hagyományos tartálykocsinál és tisztántartásuk is egyszerűbb. Az angliai úthálózat távlati fejlesztési tervével kapcsolatban több szakember hangsúlyozza, hogy az autópálya nem mindig a legjobb megoldás. Sok esetben előnyösebb gyorsforgalmi utakat építeni, melyek színvonala hasonló az autópályákéhoz, de egyes költséges megoldások elhagyhatók. ,Új hullám” a csónaképítésben A csónaképítésben oly hosszú ideig egyeduralkodó fa átadja helyét a nála könnyebb, praktikusabb anyagoknak.' Ma már műanyagból egyszerűbb elkészíteni egy csónakot, mint fából; az anyag kisebb fajsúlya révén a műanyagcsónak könnyebb, ami annak is köszönhető, hogy kevésbé „masszív” a felépírint poliészterből — a csónaktestet. Míg vákuumformázással csak komoly felszereléssel rendelkező ipari üzem tud csónaköt előállítani, addig az üvegszálbetétés „ladik” akár házilagosan is elkészíthető. A fának egyéb vetélytár- sai jelentkeznek a csónak- építésben, ha kisebb jelentőtése; a műanyag nem nedvszívó, nem szárad össze, nem keletkeznek rajta rések, a csónak külső és belső felülete nem igényel borítást, lakkozást, rendszeres kezelést. A műanyagcsónakokat részint hőrelágyuló lemezekből készítik a vákuumformázás módszerével (egy ilyen angol gyártmányú csónak látható a képen), másrészt üvegfonattal, üvegszövedékkel erősítve építik fel műanyagból — rendszeséggel is, mint a műanyagok. Csónaképítésre igen alkalmas az ötvözött alumíniumlemez. különösen azóta, amióta megbízhatóan tudják hegeszteni az ezüstfényű fémet A felfújható műanyag- és gumicsónakok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, előnyük, hogy szállításnál kis helyet foglalnak el, s mégis rövid időn belül „üzembe helyezhetők”. A felfújható csónakokra akár egy kisebb motor is felszerelhető. Egy wuppertali (NSZK) cég olyan esernyőt hozott forgalomba, melynek szárába kis rádiókészüléket helyeztek el. A rádión négy állomás fogható. Üjabban a hamburgi divatvásáron a wuppertali cég újabb esernyővel kápráztatta el a kon- kurrens cégeket. Ez az új konstrukció az esernyő tulajdonosát nemcsak az esőtől, de más kellemetlen meglepetésektől is megóvja. A divatos esernyő fogantyújában könnygázpatron található. mellyel ártalmatlanná tehető az, aki az esernyő tulajdonosát megtámadja. Műfogsort és szemüveget a halaknak Az angol Bob Tyler abban reménykedett, hogy a helyi halkiállításon a Pirié nevű piranha halával díjat nyer. Minden reménye füstbe ment azonban, mert a nevezetes hal az akvárium egyik sziklájába harapott és kitörte a fogát. Tyler feladott egy hirdetést, olyan fogorvost keresett, aki hajlandó lenne Pirie-nek megfelelő protézist készíteni. Végül jelentkezett Ernest McAree fogász, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy ezer frank lefizetése ellenében hamis fogat ültessen be a piranha állkapcsába. Amikor a Daily Mirror egyik olvasója értesült az esetről, levelet irt az újságnak, melyben — igen logikusan — azt ajánlotta, hogy hamis fog elkészítése után gondoskodjanak szemüvegről is a piranha számára, nehogy ismételten a sziklába harapjon. Nemcsak autópályák Felszerelt esernyők
