Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

1972. július 25. SZOLNOK MEGÍÉ! NÉPLAP 5 Jól szerepelt a Tisza A nemzetközi zsűri különdíját l.apták /uutf&rri­Pódiumon a romantika ••• Mióta létezik egy táncdal, melyben a fiú a lánnyal úgymond „romantikázni” jár, azóta viszolygok ettől a ret­tenetesen magyartalan, nya- katekert szótól. Előbb csak a szokatlan szóvég idegesí­tett, később kiterebélyesedve magába foglalta mindazt, ami ízetlen, bárgyú, s főleg hamis — egyszóval, ami „ro- mantikázik”, anélkül, hogy köze lenne a romantikához. Mert van egy másik ro­mantika is. Az, amelyet jog­gal szeretnek ma is még so­kan; amely nemcsak kalan­dokat és idegborzongást je­lent. de igaz emberi érzése­ket, gondolatokat is. Sőt, aki ezen belül még mind kife­jezőeszközökben, mind for­mában valami maihoz ha­sonlót akar keresni, annak sincs nehéz dolga. Bizonyítja ezt a Pódium péntek esti száma, amely ki­tűnően válogatott. Sajnos azonban csak a műsorbetéte­ket illeti dicséret. Ez az ösz- szeállítás kitűnő példája an­nak, hogyan lehet a legjob­bat a leggyengébbel ötvözni. Az embernek az az érzése, mintha az előre kiszabott műsoridő vagy valami más rádiós kisördög kényszerített volna ebbe az összeállításba néhány dolgot, ami tréfának is rossz. Elsősorban a ro­mantikáról készített interjú­sorozatra gondolok, melyben annyi sablont, slágerszöve- get, mittudoménmit enged­nek elmondani, hogy a hall­gató borsódzó háttal viszo- lyog. Hogy ezzel mit is akar­tak tulajdonképpen, az alig­ha derül ki, mert az itt-ott feltűnő értelmes választ gon­dosan álcázzák a közhelyzu- hatagok. Nem sokkal jobb a műsort összekötő beszélgetés sem, melynek — a műsor jelle­géhez illően — meghittnek, bensőségesnek kellene len­nie. Ehelyett inkább tudo­mányoskodó, magyarázkodó benyomást kelt. Annál jobb viszont a sze­melvények megválasztása. Egyetlen érzelgős, szenti­mentális sincs közöttük, s a modern formák kedvelőinek igényeit is kielégítik. Az összeállításból elsősorban Hoffmann, A Zinnober-ügy című jelenetéből és Byron Kain című drámájából ké­szült hangjátékok tűntek ki. Hoffmann rokonsága a mai modem irányzatokkal a groteszk mesteri alkalmazá­sában rejlik. Ez a kifejezés­forma a komikusnak az a fajtája, amelyben a legszél­sőségesebben ellentétes ele­mek egybefonódása kelt ne­vetséges s egyben furcsán félelmes hatást. Byron Ká­inja sem a bibliai misztifi­kált alak. Halandó, ám gon­dolkodó ember, a szerző ösztönös ateizmusának meg­fogalmazója. Iván Iljics halála Lev Tolsztoj csodálatos kis remekművének méltó rádió­változatát újította fel a Rá­diószínház múzeuma. Az iga­zán tolsztoji hangulatot árasztó játékon nem fogott az idő. (A felvétel 1949-ben készült!) Elsősorban Cserés Miklós dr. egységes hatásra törekvő rendezése az, amely meglepően állja az idő fo­gát. A jelen és a múlt ké­peinek megelevenítése, a rendező színészvezetése mes­termunka. Olyan színészek hangját hallhatjuk újra, mint a felejthetetlen Rátkai Márton (akiről nehéz el­hinni, hogy már 20 éve ha­lott.) Ivan Iljics Bolovin alakját nagy drámai erővel eleveníti meg, hiteles figu­rát, embert teremt. — trömböczky — A III. Nemzetközi Szak- szervezeti Néptáncfesztivált július 17—22 között rendez­ték meg Szegeden. Az egyre rangosabbá váló seregszem­lén hat magyar és hét kül­földi Xromán, francia, cseh­szlovák, lengyel, szovjet, bolgár, német) együttes vett részt. A verseny két kategóriá­ban zajlott. A táncegyütte­sek július 17—19 között úgy­nevezett folklórversenyben, majd koreográfiái verseny­ben mérték össze tudásukat. A folklórversenyben min­den csoport 25 perces non­stop néptánc-összeállítást mutatott be. A magyarok és külföldiek egy mezőnyben indultak, a produkciókat nemzetközi zsűri értékelte. A koreográfiái versenyben az együttesek egyetlen, 15 perces időtartamú tánckom­pozíciót mutattak be. A fesztiválra a SZOT je­lölte ki a résztvevő hat ma­gyar együttest, közöttük a szolnoki Tiszát, amely ez­úttal is igazolta jó hírne­vét. A folklórversenyben be­mutatott műsoruk két rész­ből állott I. Táncszvit: 1. Menyasszony-porkolás, 2. Le­génybúcsú, 3. Lakodalmas, 4. Gyalog Magda népművész citerán Szolnok megyei nép­Egyre gazdagabb tartalom­mal, mind kevésbé csak a „szakmabeliek”, a könyvtá­rosok érdeklődését felkeltve jelennek meg az Együtt újabb számai. A legújabb (kettős) szám különösen sok, érdekes ol­vasnivalót tartalmaz. „Tájak, intézmények, em­berek” címmel Szurmay Er­nő romániai utazásáról ír. Ütirajzának legfőbb érdekes­sége, hogy mindvégig könyv, tári szakemberként választja ki úticéljait. Egy idáig ke­vésbé ismert terület, a ro­mániai könyvtári helyzet be­mutatásával alapvetően újat tud adni a hagyományos úti­rajzokhoz képest, anélkül azonban, hogy behunyt szemmel menne el a törté­nelmi nevezetességek és a természeti szépségek mellett. A „Martfűi tudósítás”, Ibolya László, Csikós Pálné és Tasnádi Mária írása főleg az úgynevezett komplex mű­velődési tevékenység tapasz­talatainak összegezésével ad újat. Az egymáshoz kapcso­lódó művelődési intézmé­nyek (például művelődési ház—mozi, vagy művelődési ház—könyvtár) irányításá­Sebasiien nyara Új film az emlékezetes sorozat hőséről Cécile Aubry új filmet forgat a délfrancia Camar- gue-pusztán. A világsikerű filmsorozat írója és rende­zője filmje főhőséül ismét fiát, Mehdi Aubryt, azaz Se- bastient választotta. Az újabb filmben Sebastien na­gyot nőtt, immár tizenöt és fél éves kamaszként jelenik meg, első szerelmét éli át a filmben. Aubry asszony egyébként kijelentette, hogy fia író vagy rendező szeret­ne lenni, s az eddigi sike­rek után sem választja a színészi pályát. dalokat adott elő; II. Kun­sági szvit. A koreográfiái versenyben a Tisza Bartók Siratóját ad­ta elő. A koreográfiát Vár­helyi Lajos készítette. Az együttes zenei vezetője Mol­nár László. Szombaton késő este tar­tották a fesztivál eredmény- hirdetését. A folklórverseny fődíját, az aranypapucsot a szovjet Jatrany Táncegyüt­tes, az ezüstpapucsot a buda­pesti Bartók Béla Tánc- együttes, a bronzpapucsot megosztva a budapesti Bi­hari János Táncegyüttes és a bolgár Dimitrov Tánc- együttes kapta. A koreográfiái verseny el­ső díját Novák Ferenc, a Bi­hari János Táncegyüttes ko­reográfusa, a második díjat Falvay Károly, a Vadrózsák Táncegyüttes koreográfusa, a harmadikat Tímár Sándor, a Bartók Béla Táncegyüttes koreográfusa nyerte. Az említettek mellett a közönség három díját és a zsűri öt kollektív, valamint két egyéni különdíját ad­ták ki. A szolnoki Tisza Tánc- együttes a rendkívül magas színvonalú versenyben jól megállta a helyét és elnyer­te a nemzetközi zsűri kü­löndíját. nak egy kézben történő össz­pontosítása a tapasztalatok szerint sok felesleges zök­kenőt, súrlódást kiküszöböl­het. A mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola nagymúl­tú, sok ritkaságot tartalma­zó, értékes könyvtárát őri Zoltánná ismerteti. Mándy Gábor a Verseghy könyvtárban működő tudo­mányos-fantasztikus klub munkáját, másik írásával pedig a Könyvtári Magazin szerkesztésének tapasztalatait körvonalazza. Közli a tájékoztató E. Fe­hér Pálnak, a cseh és a szlo­vák irodalomról szóló elő­adását, amély Szolnokon hangzott eL Szurmay Ernő a könyvtá­rakban folyó tömegpolitikai munka formáit és módsze­reit elemzi. Az említett írások mellett a tájékoztató több tanácsi és szakszervezeti könyvtár­ról közöl részletes ismerte­tést, végül az írások sorát bibliográfiák, hírek és közle­mények egészítik ki; B. A. Szovjet költő kapta a Szent Lajos• sziget díjat A Szent Lajos-sziget díjat odaítélő zsűri az idén Gen- nagyij Ajgi csuvas nyelvre fordított kiváló modern fran­cia antológiájáért nyerte el a rangos díjat. Egy másik irodalmi díj odaítéléséről is érkezett hír. Az 1972-es Ibsen-díjat Victor Haim francia író kapta egész eddigi színpadi munkássá­gáért. Victor Haim A kese­lyű című darabját sok más nyelv mellett magyarra is lefordították. A darab a vietnami háborúról szól. EGYÜTT Megjelent a Könyvtárközi Bizottság tájékoztatójának új száma Két Bemutató a szegedi fesztiválon A hétvégen kettős premi­errel indult a 14. szabadtéri játékok programja Szegeden. A péntek esti fanfárszignál Erkel Hunyadi Lászlójának szereplőit szólította a hat­ezres nézőtér elé, címszerep­ben; Simándy 'Józseffel, aki­nek partnerei a szegedi Horváth Eszter (Gara Má­ria) mellett az Operaház ki­tűnő művészei, Ágay Karo­la (Szilágyi Erzsébet), Pal- csó Sándor (V. László), Szal­ma Ferenc (Gara), Miller Lajos (Czillei) voltak. — Olyasmit akarunk mondani a darabbal, ami itt és most aktuális lehet — nyilatkozott a rendező, Szi- netár Miklós. — Anélkül, hogy a hagyományos lát­ványközpontú szemléletről lemondanánk, az opera po­litikai jelentéstartalmát sze­retnénk felidézni, férfias ka­rakterét, sűrűségét, drámai­ságát. Ehhez asszisztált Fülöp Zoltán rendkívül hatásos, nagyvonalú díszlet-appará­tusa, s ilyen „politikus elő­adás” szellemében hangzott el a zene is Vaszy Viktor dirigálásával. A sibmhati produkció a szegedi játékok egyébként változatos műsorlapján is Tömeg jelenet unikumnak számít. Az Új­szegeden lezajlott szakszer­vezeti néptáncfesztivál köz­reműködői, hét külföldi és hat magyar csoport összesí­tett együttese rendezte meg gálaestjét közös tematika, egységes koreográfia szerint, Hegyen-völgyön lakodalom Gara Mária címmel. Az előadás kerete egy magyar lakodalom volt, ahová meghívót kaptak a vendégországok fiai, lányai, s olyan lakodalmi táncokat mutattak be, melyek Euró- pa-szerte általánosak. N. L Horváth Eszter Négyen az építők közül Budapesti fiatalok társadalmi munkában kollégiumot építenek Jászberényben Üres terület a szakközép- iskola mellett. A pár héttel ezelőtt még lakott, apró há­zak helyén, a törmelékkupa­cok között mértani pontos­sággal kiásott árkok sejtetik a terület nem sokáig marad üresen. A beavatottak tud­ják, hogy 14 millió 500 ezer forint költséggel ott épül a jászberényi erősáramú szak- középiskola 205 személyes kollégiuma. Tudják azok a fiatalok is, akik lapáttal vagy ásóval a kezükben ott szorgoskodnak a múlt hét óta. Lehetnek vagy ötvenen fiúk' és lányok vegyesen. A Hazafias Nép­front budapesti bizottsága if­júsági klubjának tagjai; fő­városban élő fiatalok, akik vállalták, hogy társadalmi munkában elvégzik a kollé­gium építésének alapozási földmunkáit. Sorecz Ferenc feleségével együtt jött Jászberénybe. El­mondta, hogy az ifjúsági klubból ez az első turnus, amely társadalmi munkával akarja segíteni a középisko­lai kollégium felépítését. — őket követi augusztus 13-ig további három turnus. Az Egyesült Gyógvszer- és Tápszergyárban dolgoznak, évi szabadságukból — 11 nap — vették ki azt a hat napot, amelyet az építkezésen tölte. nek. Szívesen jöttek, gyer­mekkorukban falun éltek. — Tudják, mit jelent a hátrányos helyzetben élő gyermekek számára a kollégium. Marcin Ferenc harmadéves szakmunkástanuló a tűző naptól csöppet sem zavartat­va vidáman válaszol kérdé­seinkre. — Klubfoglalkozásainkon sokszor esik szó azokról a fiatalokról, akik az iskola el­ső éveit tanyán, összevont osztályokban kezdik el. Meg­beszéléseink lényege mindig az volt, hogy azok a gyere­kek hátrányos helyzetben ta­nulnak, és hogy érdekükben mindenkinek tennie kell va­lamit. Ügy érzem, ha ebbe a kollégiumba — amelynek építéséhez szerény munkánk, kai mi is hozzájárultunk — néhány tanyai gyerek is be­kerül, már nem dolgoztunk hába. Bakonyi Aniia diák, a bu­dapesti Rákóczi Ferenc Gim. názium negyedik osztályos tanulója. Beszélgetés közben rá-rálehel tenyerére, arra a 4—5 vérhólyagra, amely „lát­hatóan” sajog. — Naponta 8 órát dolgo­zunk. A tűző nap, s a kemény nyelű lapát próbára tesz ben­nünket, mégis szívesen csi­náljuk. Az első napon a tur­nus vezetője őszintén meg­mondta, hogy ez a munka, és hogy ilyen lesz vésig. Aki úgy érzi, hogy nem bírja, ha­zamehet, senki sem harag­szik meg érte. Tudtam, a fel­szólítás a magamfajta „izom- pacsirtáknak” szólt. Termé­szetesen mindenki maradt. Jánoska László egyetemi hallgató. Sűrű szar álla nyi­latkozatra késztetné a mai fiatalokért „aggódókat”. A tenyerén ékeskedő vérhólya­gok viszont egy szorgalmas, szokatlan munkán dolgozó fiatalról vallanak. Beszélge­tés közben elmondta, hogy az első napon késve kaptáié meg a szerszámokat, ezért három óra munkakiesésük volt. Abból a hét végéig be­hoztak egy órát, a többit is ledolgozzák. Elmondta továbbá, hogy a több mint ötszáz tagot szám­láló klubban nem ismeri mindenki egymást. — A jászberényi „építőtá­bor” jó alkalom volt arra is, hogy személy szerint is megismerkedjek olyan fiata­lokkal, akik évek óta ugyan­annak a klubnak a tagjai. Igaz — fejezte be a beszélee. tést a műszaki egyetem hall­gatója — abban is remény­kedtem. hogy munka közben a jászberényi fiatalokkal is megismerkedem majd. Eddig ez nem ment, remélem a hét végéig mégiscsak sikerül. A jászberényi kollégium alapjait ásó budapesti fiata­lok, szakmunkások, gimna­zisták és egyetemi hallgatók, fiúk és lányok vegyesen. — Anni valamennyiüknél azo­nos: a lelkesedés, a komoly­ság. Azonos gondolat vezérli őket: tenni valami hasznosat a hátrányos helyzetben élő tanulók jövőjéért. i. a.

Next

/
Thumbnails
Contents