Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Kutya dolgok Miért csodálkozik? Csak spórolok! (A Quick karikatúrája) Mindig különcködik! RÁADÁS Egy dühös vevő ront be a kutyakereskedőhöz: — De kérem, én házőrzőt akartam venni magától. Igaz, hogy a kutya jó nagydarab és hangja is van, de éjszaka úgy alszik, iránt a bunda és még bombarobbanásra sem ébredne fel. — Ne mérgelődjön uram.’ Van itt olyan áílat is, amilyenre önnek szüksége van.' Egy egész kis kutya .. — Akkor cserélje ki 0 naggyal. — Nem, a nagy már hozzászokott önhöz és kegyetlenség lenne, ha most elszakítanánk a gazdájától. En ráadásnak szántam a kiskutyát ..: — De minek? | — A kicsi rendkívül éberen alszik. Ha majd hall valamit, felébreszti a nagy kutyát..': annak már csak ugatnia kell. MAGYARÁZAT Á férj kinyitotta a ruhásszekrényt és elképedt: — Ember, mit csinál Itt & szekrényben? — Nem fogja elhinni: a felesége elől bújtam ide. MEGNYUGTATÁS ^ — Egek, a szótáram! — kiált fel kétségbeesetten az apa, amikor észreveszi, hogy a fia kitépi a kötet lapjait. — Ugyan ne dühöngj édes fiam — szól közbe a feleség. — Láthatod, hogy a gyerek csak az X és Y oldalakat tépi ld, ilyen szavakkal pe-, dig soha nincs dolgod! h AZ ŐSZINTE HAZUDÓS . A virágárús kirakatában egy táblácska áll ezzel a szöveggel: „Mondd el virággal, amit akarsz”. Egy férfi belép az üzletbe és így szól az elárúsítóhoz: () — Művirágokat kérek. j I — Miért nem igaziakat? J — Mert hazugságra lesz..; í ISMERI A FELESEGET i Á lelkipásztor vigasztalja az özvegyen maradt férjet: — Felesége oda távozott,’ ahol örök nyugalom és béke honol. i — Akkor ön nem Ismeri az én Mártámat —• jegyzi meg az özvegy. — Ahová fi megy, ott vége a békének és a nyugalomnak! VALÓOK 4 / Mrs. Evelyn MacCorke (New Haven) válópert indított a férje ellen. A férj mellkasára ugyanis három nőt tetováltak, az asszony pedig nem szereti a tolongást. i .jf!-----------------------------------------'t. E gy texasi bosszúsága Egy texasi turista, akit az Idegenvezető elkalauzolt az Eiffel-toronyhoz, csodálkozva nézte az építményt, és így szólt: — Már nyolcadszor vagyok itt és úgy látom, semmi sem változott. Nyilván nem találtak olajat a földben... S -«*•: Aruhemuiató A napokban mélynyomású, színes, jázmin illatú meghív vót kaptam: felkértek hogy jelenjek meg az albertfalvai reprezentatív kiállítási nagycsarnokban. ahol bemutatják iparunk új termékeit. Mondanom sem kell, hogy kíváncsian rohantam a helyszínre; A pavilon bejáratánál arany, sújtásos, egyenruhás portás üdvözölt. Mindjárt megkérdeztem tőle: hol lehet vásárolni ilyen szép portásruhát? A fülemhez hajolt és bizalmasan megsúgta, hogy százezret rendelt belőle a hondu- rasi külkereskedelmi minisz. térium. De mi egy portásruhával kevesebbet szállítunk, mert ezt az egy darabot egy utazd ügynökünk, élete kockáztatásával szerezte meg a kollekcióból. Megköszöntem a felvilágosítást, aztán belép, tem a hatalmas kiállítási terembe, ahol iparunk’ száz új csodájában gyönyörködhettem. Óriási sikert aratott a meg. hívott vendégek előtt a Damjanich utcai „Apolló” Rolókészítő Ktsz különleges rolóhúzója, mely a sötétben mélylila színben foszforeszkál, így nem kell tapogatózva keresgélni. — Rögtön rendelni akartam egy garnitúrát, de a kiállítás igazgatója közölte, hogy 1985-ig 700 ezer rolóhúzót szállítunk Nyugat-Bengá- liába így a hazai igényeket csak később lehet teljesíteni. A pesterzsébeti „Lemondás” Ktsz kiállítási részlege előtt boldogan felkiáltottam: „Ez igen!” Ámultán néztem a szövetkezet új termékét, a rendkívül szép kivitelű kom- pótos tálat, amely éjszakára függőágynak is átalakítható. Mivel a jövő hónapban lesz huszonöt éves jubileuma, — hogy menyasszonyommal — jegyben járok, gondoltam, meglepem őt egy ilyen csodával. De az igazgató elnézést kért és fontoskodva közölte, hogy ez csak mintapéldány, a legközelebbi években export-kötelezettségünket kell teljesítenünk. Ugyanis a Ba- hama-szigetcsoport félmillió példányt rendelt a keresett cikkből. Be kell vallanom, hogy férfi létemre sírva fakadtam, amikor megpillantottam a la. josmizsei — „Szenti mentái” Kendertiloló Ktsz alkotását, az ultramodern infrasugarak- kal működő palacsintasütőt, amely egyetlen mozdulattal éjjeliszekrénnyé alakítható át: Keserűen suttogtam magam elé; „Ebből sem vásárolhatunk mi, magyar állampolgárok.” Ám az igazgató sugárzó arccal közölte: — Még az idén megjelenik a piacon. Így örömmel állunk a kedves vevők rendelkezésére. — Jól hallottam? — Olyan nagy tételben gyártják, hogy exportra is jut elég, és marad belőle a hazai fogyasztóknak is? — kérdeztem izgatottan. Az igazgató kicsit zavartan magyarázkodott. — Ez még nem egészen exportképes, mert palacsintasütőnek egy kicsit szálkás, és amikor éjjeliszekrény, — időnként kilóg belőle a palacsinta-tészta, De a hazai fogyasztóknak ez is jó lesz... Galambos Szilveszter I 4 ■Jap I (Berki Imre rajzai) t (ónálló (s "ö ennivalóját!ÍUnk’ apukám’ a ,ányunk maga keresi meg az Kár .. .kár* • • Tévedés ne essék, nem a vetési varjú hangját utánzandó, adtam a fenti címet kis dolgozatomnak. Egészen már kárról van szó. Arról, amelyet az Üj Magyar Lexikon 4. kötete 39. lapja valahogy így definiál: „kár: 1. (közg.) vagyoni állapotban bekövetkező veszteség v. fontos gazdasági érdekeket érintő hátrány. Jogszabályaink szerint a valakinek okozott kárt anyagilag az viseli, akinek a hibájából keletkezett." Nos, helyben vagyunk, kérem. Az történt, hogy a jó múltkorában vagyoni állapotomban némi veszteség következett bei Gáz- boylerom ugyanis meggondolta magát s akképp vélekedett, hogy néh neki sem árt kicsapongó életet élni (kitől tanulhatta a gálád?!) és kicsapott. Mármint egy rakétányi tűzcsó- vát. E vulkánikus tevékenység következtében néhány. a közelben száritkozó törölSemmi vész! — rikkantottam, hiszen direkt nekem találták ki az Állami Biztosítót, s miután régóta fizetek ilyen célra némely forintokat, joggal reméltem, hogy károm hamarosan meg fog térülni. Annál is inkább reménykedtem a gyors megtérülésben, mert azt a t. Olvasó is beláthatja, hogy kárigénnyel fellépni egy gázboylerral szemben — ha a lexikon mégany- nyira uszít is erre — merő csacska- ság. Semmi vész! — gondoltam. Majd most jön az ÁB., hiszen mindenki tudja: Biztosítás — biztonság!” Nem jött. Mármint a kárbecslő. Az ÁB-tól. Múlt hó közepe eset. Nőm (a kis táján történt az naiv) telefonon bejelentést tett, miszerint kárt szenvedtünk. Közölték: jönnek. ' Nem jöttek. , A változatosság kedvéért ' most magam kaptam körmöm közé a közöm, fürdőlepe- kagylót, » tettem dőm etc. tüzet fo- volna meg a beje- gott, majd annak lentést. rendje-módja sze- Közölték: telerint elhamvadj fonon nem fogadnak el kárigénybejelentést, csak írásban. (Na, ez végre érthető magyar beszéd volt.) Megtettem a bejelentést írásban — személyeden vittem be. Közölték: hagyjam lőtt a telefonszámomat, majd hívnak, ha a kárbecslő érkezik. I Nem hívtak. Kárbecslő < nem érkezett. j Üjfent nőm próbálkozott. I " Közölték: J kárbecslő bevonult a seregbe, ne várjuk. ja Most itt! állok néhány frottírtörölköző és fürdőlepedő nélkül — befürödve. Azzal mindenki tisztában l van, hogy így nyár derekán, netán őszszel a fiatalok bevonulnak. Erősen tartják magukat azok az értesülések, miszerint a sorkötelei kárbecslők is. Ez eddig stimmel. Persze, azt magam sem kívánom, hogy szerény kárigényem felmérésére eltávozást kérjen a szegéty kiskatona. Megelégszem én egy pót kárbecslővel is, csak legyen már. — molnár ~