Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

1972. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Magyar-szovjet egészségügyi együttműködés A Medimpex nemrég Moszkvában megnyílt kiállítása kapcsán az ^VPN tudósítója a magyar egészségügyi készít­mények importjáról, valamint a termékeny szovjet—magyar egészségügyi és orvosi műszeripari együttműködésre vonat­kozóan tett fel kérdéseket Eduard Babajannak, az új gyó­gyászati készítmények és orvosi műszerek bevezetésével fog­lalkozó szovjet igazgatóság vezetőjének és Mihail Veprin- cevnek, az Orvosi Berendezésgyártási Minisztérium külkap­csolati igazgatósága főnökének. — Magyarország mind gyógyszer, mind pedig or­vosi felszerelés kereskedel­münket tekintve egyik leg­jelentősebb partnerünknek számít, nemkülönben az egészségügyi tudományos­technikai együttműködés te­rületén is. Az utóbbi 10 év­ben a Szovjetunióba irányu­ló magyar gyógyszerexport megnyolcszorozódott. A nem­rég kötött újabb egyezmény szerint 1973—75 között Ma­gyarország körülbelül 100 millió rubel értékben szál­út gyógyszereket és gyógy­szeripari nyersanyagot, de egyúttal növeli a szovjet gyógyszerek importját is. Ami a két ország egész­ségügyének tudományos­technikai együttműködését illeti, érdemes megjegyezni, hogy számos szovjet és ma­gyar egészségügyi intézmény már régóta tart fenn egy­mással kapcsolatot. A ro­konintézmények között az együttes kutatómunkára vo­natkozó első egyezményeket 13 éve kötötték. Ma már sok szovjet szervezet folytat szo­ros együttműködést a ma­gyar partnerekkel. sor orvosi műszer előállítá­sában máris szép eredmé­nyek születtek. Én csak egy példát emlí­tenék. A Szovjetunióban az ember belső szerveinek meg­figyelésére szolgáló endosz­kópokat is gyártanak. Segít­ségével az érintett szerv bel­ső falai egy. nagy képernyő­re kivetítve vizsgálhatók. Á diagnózis ílymódon nagy pontossággal megállapítható. Magyarországon viszont megoldották az endoszkópok­ban alkalmazott bonyolult száloptikai elemek gyártását. Ezek az elemek vékony üvegszál nyalábok, amelyen fényt vezetnek át. A szov­jet és magyar szakemberek ezért száloptikás képtováb­bító elemek alkalmazásával az eddigieknél tökéletesebb endoszkópok közös létreho­zását határozták el. A Szovjetunióban már gyártanak néhány endoszkóp típust — magyar száloptikai elemekkel. Szimpózium évenként A gyümölcsöző kapcsola­tok jó példája a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma Központi Tuberkolózis Kuta­tó Intézete és a budapesti Korányi tbc intézet, a szov­jet orvostudományi akadémia Kísérleti Orvosi Intézete és a Magyar Egészségügyi In­tézet, valamint a szovjet össz-szövetségi orvosi felsze­relés kutató tudományos in­tézet és a megfelelő magyar vállalatok együttműködése. Az utóbbi években már szinte hagyomány, hogy az új gyógyszerek és orvosi fel­szerelések bevezetésével fog­lalkozó szovjet igazgatóság a Medimpex és számos ma­gyar szakember bevonásával évente legkevesebb 3 szim­póziumot rendez. A szimpó­ziumokon megvitatják az új gyógyszerek gyakorlati al­kalmazásának problémáit. A Szovjetunió legnagyobb klinikái a belföldön kidol­gozott új gyógyszereken, kí­vül magyar készítményeket is kipróbálnak. A KGST kereteiben most gyógyszergyártási specializá- ció várható, azaz egyes ké­szítményeket Magyarorszá­gon, másokat a Szovjetunió­ban állítanak elő. Ez lehető­séget ad a párhuzamos ter­melés felszámolására és je­lentős erőfeszítések, vala­mint anyagi eszközök megr takarítására. Kollégája után, Veprincev professzor az egészségügyi berendezéseket előállító iparban lehetséges gazdasá­gi integrációról és együttmű­ködésről beszélt — Magyar- ország és a Szovjetunió kap­csolatainak példáját véve alapul. i Eredményes együttműködés — A KGST komplex in­tegrációs programjának ha­tására többek között a Szov­jetunió és Magyaxország egészségügyi felszereléseket gyártó iparának együttmű­ködése is aktivizálódott. En­nek eredményeképpen egy Altató és légző­készülékek egységesít ése A két ország specialistái most á tüdő állapotára' uta­ló jellemzők meghatározásá­ra alkalmas monitor létreho- zásán dolgoznak. A múlt év végén az altató és légzőkészülékek részeinek egységesítésével kapcsolatban rendeztek tudományos-tehni- kai konferenciát Budapesten. A kapcsolóelemek — végek, átvezetések és — szabványo­sításával és egységesítésével különböző gyárakból érkező elemek is hibátlanul egysé­ges rendszerré szerelhetők. A szovjet—magyar tudo­mányos-technikai együttmű­ködés, az egészségügy és az orvosi műszeripar közös erő­feszítései eredményesebbé teszik a betegségek elleni harcot, magasabbra emelve országaink egészségvédelmé­nek színvonalát. A. Bormotov A Magas-Tátra építészete 1948 óta a Tátra vidéke — Tátrai Nemzeti Park né­ven — védett terület. A szép környezetbe stí­lusosan illeszkednek a tátrai , építészeti alkotások is. A környezetre minden korszak rányomta bélyegét és így a Magas-Tátra rendkívül gaz­dag a különböző korszakok­ból fennmaradt építészeti al­kotásokban. A fejlődést szemmel kísérhetjük az el­ső faragott fakeretbe „ágya­zott’ téglaházaktól kezdve a századvég-utáni és az első háborút követő időszak stí­lusain át egészen napjaink építészetéig. A tátrai, erdőkkel elkülö­nített települések önálló ur­banisztikai egységekként ala­kultak ki. Az építészet 1918- ig az egykori Ausztria—Ma­gyarország fürdővárosaira jellemző stílust követi, ké­sőbb a szlovák és cseh für­dők, építészeti hatása érvé­nyesült. A XX. század elejétől az el­ső világháború kitöréséig a Magas-Tátra turistaforgalmá­ban a Wagon Lits volt a nagy luxusszállodák építésé­nek kezdeményezője és be­ruházója Ó-Tátrafüreden, Tátralomnicon és a Csorba­tónál. Ezek az épületek az elődöket — a fából faragott házakat — utánozták, külö­nösen az Ö-Tátrafüreden épült Grand Hotel-nál. A két háború közötti idő­szakban . többnyire szoh'd, modern megoldású, a napos oldalra néző épületek jöttek létre, nagy erkélyekkel, te­raszokkal és többnyire la­pos tetőkkel. Ezt az építé­szeti stílust képviseli a Mo­rava nevű gyógyintézet Tát­ralomnicon, — ez már a fel- szabadulás után épült. __ A második világháború után minden eddigit felül­múló, nagyszabású építkezés kezdődött. A tervezés és a stílus — mint az erőteljes fejlődésnél általában — nem volt egységes, de ezt a tar­kaságot mégis egységbe fog­lalta az a törekvés, hogy az új épületek külsejükkel, for­májukkal megfelelő kifeje­zői legyenek a modern kor­nak. Cél volt az is, hogy megfelelőek maradjanak a következő generációk számá­ra is. Az épületek nagy ré­sze az 1970. évi sí-világbaj­nokság idején épült. A Csorba-tónál felépült sport-kombinát két ugróhíd- jával, háromszögletű megol­dással épített szállodájával újszerű jelleget adott a táj­nak. Világszerte ritka az olyan megashegyvidéki épület, mint a piramis-szérűén, . megoldott Panorama szálloda a Csor­ba-tónál. Beharangozott rablás — Halló, itt a rendőrség. Fél órán belül házkutatást tartunk irodáiban. Termé­szetesen ez csak gyakorlat lesz! * Nem sokkal a telefonhívás után egy felfegyverzett ál­arcos férfi hatolt be egy mi- toeti CJapán) cég irodahelyi­ségeibe, s onnan 410 000 jen­nel távozott. Túl jól sikerült A montreáli Harry Brown beiratkozott egy szépírási tanfolyamra, amelyet kiváló eredménnyel el is végzett. A tandíjat csekken fizette be, amit azonban a bank nem igazolt, sőt értesítette a rendőrséget, mert csekkha­misításra gyanakodott, A bankban senki sem ismerte fel Harry Brown csodálato­san szép és világosan olvas­ható aláírását. Sr Am" Hadifogoly avagy a háború foglya (Chicago Daily News) MONGÓLIA Az utóbbi időben elmé­lyültek és egyre szorosabbá váltak kapcsolataink a távo­li ázsiai szocialista ország­gal, Mongóliával. A hazánk­nál 17-szer nagyobb (1 565 000 négyzetkilométer területű), de száraz, zord ég­hajlata miatt gyéren lakott ország. Lakóinak száma 1,25 millió, az 1921-es forrada­lom után a feudalizmusból indult el, hogy felépítse a szocialista társadalmat Az egykori nomád pászto­rok országa az utóbbi évek­ben iparosodó országgá vált. (19G9-ben az ipar 20,0, az építőipar 15,4, a mező- és erdőgazdaság 21,5, a közle­kedés és szállítás 6,5, a ke­reskedelem 33,6 és az egyéb ágak pedig 3,0 százalékkal járultak hozzá a nemzeti jö­vedelemhez.) Meghonosodott a földművelés, új bányák, ipari üzemek létesültek. 1956-ban megnyílt a transz­mongol vasút, amely a légi­forgalom mellett az ország külforgalmát biztosítja. A népgazdaság szerkezetének megváltoztatásához nagy se­gítséget nyújtanak a szocia­lista, különösen a KGST-or- szágok. (A szocialista orszá­gok által 1950—75 között nyújtott segélyek és hitelek — az előirányzott összege­ket is beleértve — kb. 3 milliárd rubelt tesznek ki.) A hitelekből általában egy- egy kombinát, gyár, erőmű vagy egyéb speciális létesít­mény építését finanszíroz­ták. Az utóbbi időben pedig Mongólia természeti kincsei­nek feltárását segítik. A szo­cialista országok sokoldalú támogatása a lakosság élet- körülményeit megváltoztatta, a megtelepedéssel párhuza­mosan az analfabétizmus a forradalom előtti 95 száza­lékról 1 százalék alá csök­kent, javult az egészségügyi, kulturális ellátottság is. Hazánk segítsége a mező- gazdaság és az ipar fejlesz­tését szolgálja. A magyar vízügyi szakemberek több­száz kút fúrásával 400 ezer hektár öntözését, valamint a nagyszámú állatállomány ivóvízellátását tették lehető­vé, az állatorvosok az állat­egészségügy továbbfejleszté­sét segítették. Darhanban bio- és húskombinátot, Ulan Batorban ruhagyárat létesítettünk. Magyarország a geológiai együttműködés keretében a wolframbányá- szatban, a molibdén- és az ónlelőhelyek felkutatásában egy földtani kutatótelep lé­tesítésében, valamint továb­bi hidrogeológiai kutatások­ban működik közre. A KGST munkájában Mongólia 1962 óta vesz részt, adottságainak megfelelően állati termékek előállítására és feldolgozására szakosodik. Tokió - őrségváltás előtt \ tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatal­ma, Japán, nagy politikai döntések küszöbére érkezett. Szato távozik a kormányon lévői liberális-demokrata párt elnöki pozíciójából, ami egy­ben a miniszterelnökségről való lemondást is jelenti. Július 5-én választja meg a kormánypárt az új pártel­nököt, aki „automatikusan,” miniszterelnök is lesz. Az új kormányelnök a jelek szerint július 8-án vagy 9-én mutatkozik be a parlament két házának együttes ülésén. A liberális-demokrata párt­ban máris heves küzdelem bontakozik ki a vezetésért. A párt ugyanis különböző frakciókra oszlik. A legje­lentősebb ezek közül az úgy­nevezett „főáramlat” frak­ció, amelyhez Szato Is tar­tozik. Az utódlási harcban induló pályázók közül Fu- kuda külügyminiszter és Ta­naira külkereskedelmi- és iparügyi miniszter ugyancsak a „főáramlat” tagjai. Mind­ketten .betöltötték már a kormánypárti apparátus fő­titkári tisztségét, ami azt je­lenti, hogy a párt szervezeti labirintusában, is szereztek megfelelő „támaszpontokat”. Így hát ők ketten indulnak a legkomolyabb eséllyel. A „főáramlat” természetesen nem egyszerűen a benne résztvevő politikusok szemé­lyisége miatt vált a japán kormánypárt uralkodó szár­nyává. Mindenekelőtt azért, mert a japán monopoltőke legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjai ennek a frakció­nak a politikusaiban látták a garanciát a maguk politi­kai-gazdasági irányvonalának hűséges végrehajtására. A „főáramlat“ jelölt­jein kívül még két jelentős pályázó van a miniszterel­nöki tisztségre. Az egyik Miki Takeo, volt külügymi­niszter, g másik a párt egyik legrobosztusabb és legerő­teljesebb politikusa, Ohira, aki ugyancsak betöltötte már a külügyminiszteri tisztséget. Elég nehéz lényegbevágó kü­lönbséget felfedezni a pályá­zó jelöltek között. Miki Ta­keo és Ohira a „párton be­lüli ellenzék” pozíciójából támadták Szato vonalát. Túl­ságosan egyoldalúnak tartot­ták az amerikai szövetségre való támaszkodást, gyorsabb megállapodást követeltek Kí­nával és hajlékonyabb ma­gatartást a Szovjetunióval szemben. Miután azonban az összes vezető tőkés ország közül talán Japánban a leg­közvetlenebb a nagy mono­póliumok összefonódása a politikai élettel — esetleges hatalomrakerülésük esetén, a belső pártellenzék jelöltjei is csak a monopoltőke össz- érdekelnek megfelelő politi­ka képviselői lehetnek. Így hát a politikusok sze­mélyi küzdelméből különö­sebb drámai fordulatok nem adódhatnak. Ami a változást voltaképpen komollyá teszi, — az éppen a lényegben be­következett eltolódás. A nagyhatalmi politika csúcsa­in. bekövetkezett módosulá­sok: az amerikai—kínai kö­zeledés, a szovjet—kínai el­lentétek, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió veze­tőinek legutóbbi értekezlete módosította Japán stratégiai helyzetét és új döntéseket tett szükségessé. A leglénye­gesebb mindenképpen az, hogy Japánnak a jövőben kiegyensúlyozottabb politikát kell folytatnia és fel kell hagynia a szinte torzulásig egyoldalú amerikai orientá­ció politikájával. Köztudott, hogy már Sza- tó hivatali idejében megin­dult ez a folyamat. Magas- színvonalú politikai kapcso­lat jött létre Japán és Kí­na között. Az óriási japán külkereskedelemben Kína el­ső számú külkereskedelmi partnere lett. A Szovjeunió és Japán vi­szonyában is megindult a mozgás. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tokiói megbe­szélésein kibontakozott az a lehetőség, hogy Japán a ma­ga gazdasági és technikai eszközeivel részt vegyen Szi­bériában (mindenekelőtt a nyugat-szibériai olajlelőhe­lyek) gyorsított fejlesztésé­ben. Végül: az Egyesült Álla­mok viszonylatában az egy­oldalúság csökkenése rész­ben a szovjet, valamint kí­nai kapcsolatok megélénkü­léséből adódnék — részben a két ország közötti gazda­sági ellentétekből. Az Egye­sült Államok Japán legna­gyobb gazdasági partnere és egymaga csaknem 8 milliárd dollár értékű japán árút im­portál, kereken, 12-szer any- nyit, mint Kína. Ebből kö­vetkezik, hogy az amerikai politikában kibontakozó im­portkorlátozások Japán élet­bevágó gazdasági érdekeit sértik. Óhatatlanul át kell tehát rendezni Japán gazda­sági kapcsolatainak rendsze­rét Világos azonban, hogy a Szato-korszak vége aligha hoz változást Japán, alapvető stratégiai lekötött­ségében. Ennek fő jellemző­je az, hogy Japán az Egye­sült Államok legfontosabb ázsiai támaszpontja. Óriási gazdasági és növekvő katonai hatalom — de nem nagyha­talom. Nincs tehát alterna­tíva azzal a jelenlegi hely­zettel szemben) hogy Japán az úgynevezett „amerikai atomemyő” alá húzódik. En­nek pedig természetesen megvannak a stratégiai és politikai következményei, amelyeken Szato utódjai sem tudnak változtatni. Július kö­zepe táján ílymódon — akár­hogyan is alakuljon a sze­mélyi küzdelem — olyan po­litikus ül majd a miniszter- elnöki székbe, akinek főfel­adata: új egyensúly keresése a változó hatalmi viszonyok között, az alapvető stratégiai elkötelezettség módosítása nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents