Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
1972. Július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Versenyző brigádok •• Öntevékeny közösségek Még a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása előtt egy vállalati brigádvezetői értekezleten jegyeztem fel az egyébként sokszor és sokféleképpen megfogalmazott panaszt: a szocialista brigádok eredményes mun- Káját. vállalásaik maradékta. lan teljesítését sokszor akadályozza a rossz munkaszervezés, a rendezetlen munka- körülmények, a műhely, a gyáregység, vagy az üzem vezetéséből adódó hibák. Évekkel ezelőtt az állami díjas Gonda András Martfűn egy termelési tanácskozáson azt mondta: „Hogy várnak el jó munkát a brigádoktól, ha minduntalan hiba van a munka szervezetében.” — Anyaghiány kellékhiány nehezítette akkoriban a Tisza cipőgyári brigádok munkáját. Az egyik szolnoki ipari szövetkezetben a legutóbbi időkig is az volt a „divat”, hogy ha nem volt anyag, kényszer szabadságra, — fizetetlenre Küldték az embereket. Panaszkodás és bizonyítvány A rossz szervezésnek oka van. Ha nincs anyag, ha késve érkezik az alkatrész, ha várat magára a TMK, ennek is oka van. A termelő munkát akadályozó, — s a brigádok által oly sokszor felpanaszolt — tényezők nem tartoznak a csodák, az emberektől függetlenül létező objektív dolgok világába- A szervezetlenség embereken múlik, mégpedig olyan embereken akik egyrésze szintén brigádokban, szocialista közösséaz légekben dolgozik, s akik efféle panaszkodásokkal nyegében saját munkájukról állítják ki a bizonyítványt. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyi kis csoportok függetlenül attól, hogy minek nevezzük ezeket a csonorto- kat, és milyen elvek alapján, milyen konkrét célok érdekében dolgoznak — egyszóval ezeknek a csoportoknak, brigádoknál! megalakítása, többek között a szervezettebb munka érdekében történik. kozás nélkül is előre mozdít ható. Csak arra lenne szükség, hogy a szóban forgó- Két , műhely szocialista brigádjai közösen segítsenek egymáson. A Hűtőgépgyárban is Maguk a gazdasági vezetők sem látnának és látnak semmi kivetnivalót abban, hogy a szocialista brigádok szabályos védnökséget vállaljanak egy-egy gyártmány, ^gy-egy termelési program, vagy az üzem munkájában fontosnak tartott egyéb gyártási folyamat fölött. Lényegében ez a célja a néhány évvel ezelőtt megindult komplex brigád- mozgalomnak: is. A mi megyénkben erre egy nágyon jó példa van. A jászberényi Hűtőgépgyárban nem egy, mérnökök, technikusok és munkások alapította komplex brigád dolgozik. Úgyszólván a gépek tervezésétől, raktárra szállításig együtt őrködnél! gyártmányaik minőségén ezek a munkacsoportok. Ez a jó kezdeményezés, a komplex brigádok példája igazolja, hogy összefogással tudnak jól dolgozni, s a jó munkához minden feltételt megteremteni. Idevág egy mondat,' amit a brigádvezetők országos tanácskozásál} mondott Ivits Tibor, a Magyar Hajó- és Darugyár szocialista brigádvezetője: „...brigádjaink ma már belátják, hogy a külső okokra való hivatkozás helyett tenni kell. A vállalat belső életének kedvező alakítása, a termelési eremények javítása senki másé, csakis a mi feladatunk.” Amiről a brigádok is megfeledkeznek Nyilvánvaló, hogy a többé- kevésbé homogén csoportok esetében jóval egyszerűbben és célszerűbben lehet megszervezni a munkát, mint egyes személyek esetében. Alighanem erről az alapigazságról maguk a brigádok is gyakran megfeledkeznek, s azt a bizonyos szervezést mindig másoktól, a munkahelyi vezetéstől, vagy hivatásos szervezőktől várják. Pedig egy-egy csoport, vagy egy-egy brigád bőven kap olyan feladatokat, amelyek ellátását saját maga tudja a legcélszerűbben megszervezni. Egyszóval kellene egy kis öntevékenység is. Akkor alighanem kevesebb lenne az olyan panasz, mint amit a bevezetőben idéztem. A brigád belső munkájának megszervezése persze feltételezi az öntevékenységet, azt a fajta aktivitást, amely- lyel ugyancsak megelőzhetők az ilyen panaszok. Mint mondjuk- a szocialista brigádok újtípusú közössége, s ha ez így van, nehezen érthető» hogy — egy-egy viszonylag könnyen megoldható probléma láttán olykor ölbetett kezekkel ülnek, panaszkodnak és várják hogy Valaki majd segít a bajon. Bonyolult, kooperációs gondokon persze aligha segíthet egy-egy brigád elhatározása. De, hogy a szomszéd műhelyből idejében érkezzen az anyag, vagy az alkatrész, az esetek többségében minden külső beavat(Folytatjuk) Jön a mezőtúri mokaszin Üj típus készítését kezdték meg a Cipőipari Szövetkezetben. Ebben az évben 40 millió forint értékű cipőt exportál a mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezet. A régi, jól bevált keresztülvarrott cipők mellett, most új típus készítését kezdték el. Július közepétől nagy sorozatban — elsők között a magyar cipőiparban — gyártják a formás és kényelmes modelleket. Az új cipő az indiánok moka- színjétől nemcsak a nevét, haNevén a gyereket Tegnap délelőtt megkezdődött az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szolnoki telepén — közismert nevén a vágóhídon — a sokáig készült szociális épület műszaki átadása. Szociális épületet avatunk — így informálták pár napja munkatársunkat. 1969-ben bízták meg az állami építőipari vállalatot a négyemeletes ház építésével. Néhány akadály — így például az 1970. évi árvízkárok helyreállítására összpontosított építőerő — azonban többszöri határidő-módosítást eredményezett A négyemeletes épületben két szinten fekete— fehér női és férfi öltöző— fürdő, valamint mikrobiológiai laboratórium kapott helyet. Három szinten kényelmes, korszerű irodák vannak. Mint ismeretes, tavaly kormányrendelet jelent meg, amelyik megtiltotta a vállalati irodaházak építését. Azóta gyakran tapasztaljuk, hogy helyenként keresik a „kiskaput”. Nevezetesen: szociális épületnek nevezik, — egy részében meg is csinálják — az épülő irodaházakat. A vágóhídi példa is erősen ehhez hasonlít. Mentségül sok mindent fel lehet hozni. Azt is, hogy míg ezelőtt tíz évvel a szolnoki vágóhídon naponta 50 sertést vágtak, most — jóformán azonos munkakörülmények között — napi ötszáz sertést, hetven— nyolcvan szarvasmarhát vágnak, s mintegy 1—1,5 vagon húsárut készítenek. Huszonhárom éve várnak a vágóhídi, fizikai munkások arra, hogy emberi körülmények között tisztálkodhassanak, higiénikus, megfelelő öltözőjük legyen. A földszinti és az első emeleti öltözők, fürdők háromszázötven ember kényelmét szolgálják. Az irodák ennél is több embert fogadnak, hiszen a vasútállomás rekonstrukciója miatt a vállalati központot kitelepítik a vágóhídra. Mindezek ismeretében nem rójjuk meg a Szolnok megyei Álatforgalmi és Húsipari Vállalatot. Szükség volt a korszerű szociális épületre, indokolt az irodák építése is. De nevezzék nevén a gyereket. Mondják meg őszintén: irodaház műszaki átvétele kezdődött tegnap, amelynek földszintjén és első emeletén öltözők, fürdők. mosdók lesznek. Ez a világos beszéd. — sóskúti — nem kényelmességét, könnyedség gét is örökölte. Súlya 300 gramm, a hagyományos cipők 440—150 grammjával' szemben. A felsőrész lágyfogású. magyar gyártmányú művelur. A megrendelő 6—8 szín között válogathat, a pasztell színektől az élénk pirosig. A legkorszerűbb technológiával ragasztják a nyersgumitalpat. Különleges igényeket is teljesítenek. Egészségügyi szempontból. íha úgy rendelik, a talpat bőrből készítik. Az új sorozat első darabjait az NDK-ba exportálják. Érkezett már megrendelés a többi szocialista országból is. A magyar kereskedelem egyelőre hallgat... A szövetkezet vezetőt azonban bíznak benne, hogy jövöre — a tervezett 280 forintos áron — a hazai boltokban is megjelenik a mezőtúri mokaszin, — hl — Zsiguli és tcUsai A Togliattiba telepített autógyár — a Zsigulik „szülőotthona” jövőre már 600 ezer Zsigulit bocsát útjára, de évi egymilliós a távlati kapacitása. Azt hihetnpnk, hogy az üzem hosszú évekig csupán a már jól ismert egyetlen típust fogja gyártani, a Zsiguli 124-est. A Zsiguli kombit azonban máris „szalagra tették”, a tíz lóerővel nagyobb teljesítményű Zsiguli luxus 125 típus szalagja pedig már készül. A gyár ezután hétévenként hoz majd ki új modellt Nem elveszett emberek Egy délelőtt a karcagi alkoholelvonó rendelésen Harmonikus, modern épület a karcagi kórház. Magasba nyúló, messzelátó ablakaival méltóságteljesen uralja a lábainál elterülő sík, kietlen, városszéli vidéket. Első emeletén: rendelőintézet járóbetegeknek. Á férfi elnyűtt inge fölött pecsétes, formátlan fekete zakó. Kezében gyűrött zsíros kalap, gyötri idegesen- vibráló ujjaival. Véreres szemében zavar és valami bizonytalan félelem. Végül is elszánja magát. Egy alkoholista, aki meg akar gyógyulni. Az orvosnak nem keli faggatni. A férfiból dől a szó- áradat: — A fizetésem pár nap alatt oda lett. Folyt az ital. Sok ital — ismétli meg keserű nyomgtékkal. — Napokig eszméletlen voltam. Két gyermek, feleség... jajveszékelés. Higgye el doktor úr, pár éve még beértem a reggeli féldecivel. Most meg., de ennek vége — fogadko’ i Uj áruház Jászlaclányban Tegnap délelőtt új ruházati áruházat nyitott Jászla- danyban a helyi ÁFÉSZ. A 410 négyzetméter alapterületű áiuház építése 2.2 millió forintba került. A község IvISZ-fiataljai mintegy 800 óra társadalmi munkával vettek részt az építkezésben. Az új üzlet méteráru, kötöttáru, fehérnemű, konfekció és cipőosztálya 5 millió forintos készlettel várta a vásárlókat. _ Már az első napon nagy volt a forgalom, délig több mint hatszáz vevőt szolgáltak ki. Gazdag áruválaszték a divatáru-osztályon zik.' Áz, adminisztratív formaságok aprócska kérdésed szakítják félbe. Név, egy évszámmal, egy kartonon jelzi: talán új élet kezdődik. Előbb azonban alapos kivizsgálás, bírja-e a szív, a gyomor, a máj, az ideg- rendszer, a „robbantást” a szervezetben. — Ha igen, kezdődhet a kúra. Dr. Mohai Ferenc, a rendelőintézet igazgató főorvosa tíz éve foglalkozik az alkoholistákkal. — Látta, hallotta páciensünket. ö önként jelentkezett. De azok vannak többségben, akiket kényszeríteni kell. Az eredmény... Tízéves nyilvántartásunkban ötszáz név, ötszáz már-már zátonyra futott élet. Több mint 50 százalékuk meggyógyult ugyan, de a többi,. j ök nem akarták. Vagy gyengék voltak és a családban, a kollegák között nem találtak támaszra. Holott... hadd meséljek el egy követésre méltó esetet: nyolc évvel ezelőtt 16 éves korában kezdett inni. a fiú. Alkoholista lett. Hónapokig maradhatott meg egy-egy munkahelyen. Egy éve, hogy legutolsó munkahelyén, a Szerszámgépipari Művek karcagi gyáregységénél is megkapta az elbocsájtó papírt. Brigádvezetője azon bah nem hagyta annyiban. Felkeresett, és ama kért, gyógyítsam meg a fiút. ök segítenek. Elhozták, s azóta minden reggel a brigád gondoskodik, hogy bevegye a tablettákat. Ma már nem iszik, jó munkaerő, és lassan meggy ógyuL — És a többiek? Akiknek nincs ilyen brigád veze to jiikj betegek, de önszántukból sohasem jelentkeznének? — A tanácsok egészségügyi osztályainak határozata, hogy - ha bűncselekményt követtek l el, és cselekményük mérték- ' télén . alkoholfogyasztással 1 függ össze, bírói ítélet alap- » ján kényszer-elvonókúrára kötelezhetők. — Ha ismerik azonban a kezelés módsze- • rét, — könnyen megértheti — miért nehéz csak kényszerrel gyógyítani. A kezelés két fázisból áll. A hat hétig tartó injekciókúrából és az azt követő hosszabb időtartamú (egy, sőt néha kétéves) utókezelésből. A megyében egyelőre csak két helyen, Szolnokon és Karcagon van alkoholelvonó járóbeteg-rendelés. A betegeknek másfél hónapon át hetente két-három alkalommal be kell járni (utazni!) a kezelésre. Tegyük fel, hogy az injekciós kúra simán ment, és kialakultak az alkohol hatására undort kiváltó reflexek. Az utókezelés alatt, ha nem veszik be mindennap a tablettákat, és egyszer- kétszer újból a pohár fenekére néznek, kezdhetik újból az egészet, — Ésa zárt intézet? — Nincs a megyében. Szolnokról a gyöngyösi, tőlünk pedig a gyulai kórház elme- és idegosztályára utaljuk be azokat, akiknek valamilyen betegsége, vagy egyszerűen magatartása hiúsította meg az ambuláns kezelést. — Talán ha pár éven belül valóban felépül kórházunk: idegosztálya, ha sokkal több brigád vezető és munkahelyi kollektíva karolja majd fel ezeket 0 betegeket; és ha majd ebben a félmillió lakosú megyében nem csupán két rendelőintézetben gyógyítanak alkoholroncsolta szervezeteket, bízom benne, hogy nem ötven százalékos lesz a gyógyulási arány. ☆ Szándékosan nem esett szó a rendelőben a megelőzésről. Arról a kétséges kimenetelű csatáról, amit az alkoholizmus elleni plakátok, a szeszesital ártalmairól írott könyvek, a felvilágosító előadások vívnak a csábítóan díszes csomagolású italokkal, a koccintás magyar hagyományokkal, a konyakkal szentesített tárgyalásokkal, a pohárköszöntős protokollal. Akik az orvosi rendelőbe kerülnek, még csak az első játszmát nyerték meg az alkohollal szemben. Ha azonban nem hagyják őket magukra később sem, minden esélyük megvan, hogy a döntő ütközet győztesei legyenek. ÜL. Bű /
