Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 15. Mit határozott az ICOMOS ? Elismerés a hazai műemlékvédelemnek — Velence sorsa Á közelmúltban hazánk­ban tartották az UNESCO nemzetközi műemléki szer­vezetének, az ICOMOS-nak harmadik közgyűlését és kongresszusát. Több mint négyszáz külföldi és száz ha­zai szakember részvételével zajlottak a kollokviumok és a rendezvények. A jelentős tudományos ta­nácskozás után dr. Dercsényi Dezsőt, az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesét, az ICO­MOS Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnökét kértük arra, hogy adjon tájékozta­tást a megállapodásokról. — A nemzetközi tanácsko­zás fő témája az volt, ho­gyan építkezzünk napjaink­ban- a műemléki környezet­ben — mondottá. __ Ezzel a k érdéssel szinte minden or­szág műémlékvédelme talál­kozik. ‘ Kontinensünkön a második világháború alatt számtalan műemlék elpusz­tult, sőt egész műemlék­városrészek omlottak porba. Másutt meg egyszerűen a rossz állapotuk miatt lebon­tásra került épületek helyén vannak „foghíjak” a régi pa­tinás házak között. Most ar­ról folyt vita, hogyan történ­jék ezeknek az üresen ma­radt területeknek a beépítése. Három irányzat képviselői szólaltak fel. Lengyel bará­taink azt vallották, fel kell építeni az elpusztult műem­léket ugyanúgy, ahogyan ko­rábban állottak. Példaként hozták fel, hogy nem kis erő­feszítésekkel ugyan, sokszor Diákszemmel a mező- gazdaságról ' Számos pályamunka érke­zett a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a .Magyar Mezőgazda- sági Múzeum iskolai tanulók számára meghirdetett „Ha­zánk mezőg'azdasága” című pályázatra. Budapestről 31 általános iskolából, 14 gim­náziumból, 1 mezőgazdasági szakközépiskolából, vidékről 259 általános iskolából, 50 gimnáziumból és 28 mező­gazdásági szakközépiskolából 2821 tanuló küldte el mun­káját: festményeket, grafi­kákat, textileket, maketteket és írásos dolgozatokat. A múzeológusokból álló zsűri összesen 75 ezer forint érték­ben 119 díjat és 253 jutal­mat osztott ki közöttük. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum most kiállításon mutatja be a verseny díja- • zott munkáit „Hazánk mező- gazdasága diákszemmel” címmel. . Nemzetiségi együttes jubileuma Fennállásának 25. évfordu­lójára készül a többszörösen kitüntetett békéscsabai Ba­lassi Nemzetiségi Tánc- együttes. Augusztusban gaz­dag jubileumi programot bo­nyolítanak le, amelynek fénypontja az egész estét be­töltő új műsor lesz. A kö­zelgő Petőfi-év tiszteletére bemutatják többek között a „Befordultam a konyhára” című Petőfi-költeményre ké­szített tánckoreográfiát. A nemzetiségi együttes el­ső koreográfusa Rábai Mik­lós Kossuth-díjas volt, akitől ma is sok segítséget kapnak munkájukhoz. A 25 év alatt 1500 fellépésük volt, s 25 alkalommal szerepeltek kül­földön. még XVII—XVIII. századi metszetek, rajzok, és későbbi fényképfelvételek alapján építették fel újból a fasisz­ták által földig rombolt Var­sót, Gdanskot és más, mű­emlékekben gazdag városo­kat. — Erre elementáris ere­jű nemzeti igény mutatko­zott — vallották. Az olasz kollégák azt val­lották, a megüresedett ház­helyeken jellegtelen, min­denhez simuló épületeket kell húzni, így elkerülhető a stíluszavar, a disszonancia. De ebben az esetben felve­tődik: vajon a mai építész­nek nincsen beleszólása a városkép kialakításába? Végül a harmadik állás­pont, a mi álláspontunk ta­lált a legnagyobb tetszésre. Mi azt mondjuk: mai épüle­tet kell állítani a műemléki környezetbe, korunk ízlése szerint, de természetesen úgy, hogy azok tömegükben, alapvető stílusukban illesz­kedjenek a régiek közé. A felszólalók, s végül a közö­sen megfogalmazott határo­zat sorai ki is mondták: , a történeti környezetbe mai épületet kell emelni, de a mai épületek alatt modern épület értendő, amely tuda­tosan alkalmazza a mai szer­kezeteket és anyagokat. A budapesti kongresszus tehát végre elfogadott egy olyan általános irányelvet, amely nagyon fontos valamennyi ország műemlékvédelmének további munkájához. Érdekes témában kellett határozatot hoznia a köz­Tisza-parti kis városunk­ban, Csongrádon az idén he­tedik alkalommal rendezik meg a csongrádi napokat augusztus 12-től augusztus 20-ig. Az eseményekre nem­csak a környékbelieket, de az ország más vidékein élő egykori csongrádiakat, a pi­henést, felüdülést kereső tu­risták ezreit várják a ren­dezők. A több mint ezeréves múlt és jelen bemutatására ez alkalommal a folyópar­ton díszletekből felépítik a gyűlésnek akkor is, amikor Velence sorsa- került napi­rendre. Közismert, a váro’st körülölelő Adria évente más­fél, két millimétert emelke­dik. Ez önmagában nem is tűnik riasztónak, hanem ez a szintnövekedés immár másfélezer év óta tart, s a tenger elnyeléssel fenyegeti a várost. Most már a keleti irányú szél bekergeti a sós habokat a lagúnákba, a víz elönti a tereket, utcákat, s hogy ez milyen károkat okoz a műkincsekben, azt legutóbb is tapasztalhattuk. Ezt a veszélyt úgy hárít­hatnánk el, ha védőgátat építenénk a város köré. Csakhogy a második világ­háború után Velence elővá­rosában olajfinomítót építet­tek, amely egyre terjeszke­dik, s hogy zavartálanul kapja a tengeren érkező tankhajókból az olajat, nyit­va kell hagyni a kikötőt. Mindezek figyelembevételé­vel és mérlegelésével a köz­gyűlés kimondta, soron kí­vül meg kell oldani a város védelmét, annál is inkább, mert ennek anyagi és mű­szaki feltételei rendelkezésre állanak. , — Nagy jelentősége volt annak is, hogy külföldi kol­legáink százai ismerkedhet­tek hazánkkal, legfontosabb műemlékeinkkel, s különö­sen nagy örömünkre szolgál, hogy a legteljesebb elisme­réssel szóltak munkánkról — mondotta végül dr. Dercsé­nyi Dezső. Esztergomi László régi csongrádi földvárat, s elhelyezik benne a helyi ha­lászélet tárgyi emlékeit. A csongrádi napok érde­kes eseménye lesz a kubi­kos-öttusa. Nyolc tagú csa­patok versenyeznek majd — egyebek között kunyhóépí­tésből, főzésből, tereprende­zésből. Szellemi vetélkedő­jükön a kubikosélet történe­tére, a munka biztosítási előírásaira, a kubikosok régi szakmai szókincsére vonat­kozó kérdésekre kell majd válaszolniuk a résztvevőknek. Pályázni a magyar ellenállási mozgalom témaköréből A Magyar Történelmi Tár­sulat hazánk felszabadulásá­nak közelgő 30. évfordulója alkalmából a Magyar Par­tizán Szövetség, a Művelő­désügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Rádió és Televízió által felajánlott pályadíjakra pályázatot hir­det. Pályázni lehet minden, a pályázat kiírása után meg­jelent, vagy kiadatlan, egyé­ni, vagy kollektíván új tu­dományos eredményeket fel­mutató,. összegező, forrásköz­lő, helytörténeti, vagy egyéb jellegű monográfiával, a té­mára vonatkozó historiográ­fiai feldolgozással, történel­mi tanulmánnyal, tanul­mány-gyűjteménnyel, tudo­mányos értékű krónikával, annotált bibliográfiával amely a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom körébe tartozó kérdésekkel, az ellen­állási mozgalom fegyveres vagy egyéb formáival, egyes ellenállási csoportok törté­netével, magyarok részvéte­lével más országok antifa­siszta ellenállási mozgalmá­ban, ideértve a spanyol pol­gárháborút is, egyes szerve­zetekben, közigazgatási terü­let egységekben, vagy üze­mekben folytatott elenállási tevékenységgel, az ellenállá­si mozgalomban jelentősebb szerepet betöltő egyének élettörténetével foglalkozik. Pályadíjak a következők: I. díj 15 000 forint, II. díj (2 darab) 8000, III. díj (4 darab) 5000 forint. Pályázni lehet továbbá a pályázat kiírása után meg­írt, megjelent, vagy kézirat formájában beküldött, az el­lenállási mozgalomban kifej­tett saját vagy csoportos te­vékenységet tartalmazó egyé­ni vagy kollektív visszaem­lékezéssel. A visszaemlékezések pálya­díjai: I. díj 6000, II. díj (2 darab) 4000, III. díj (4 da­rab) 3000, IV. díj (10 darab) 1500 forint. A pályázatokon mindenki részt vehet. A. pályamunká­kat a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Parti­zán Szövetség által alakított bíráló bizottságok fogják el­bírálni. A pályaműveket 1974. jú­nius hó 30-ig kell beküldeni a Magyar Történelmi Társu­lat címére (Budapest, I., Űri u. 51—53.) Eredményhirdetés 1975. március hó 31. Szegfűkért Berekfürdőn A White Sim és a Mandi hófehér. A Crowleys hal­ványrózsaszín. A Laddie és a Pink Dusti néhány árnyalat­tal erősebb. A Persian Pink Sim már lilába hajlik. A Red Sim vérvörös. — Ezek az angol kifejezések a karca­gi Béke Tsz berekfürdői pri­mőr üzemegységében ter­mesztett szegfűfajták nevei. 22 500 tövet nevelnek itt 4 ezer négyzetméteres terüle­ten, gördülő üvegházak alatt. Minden tő tíz virágot hoz egy év alatt. Egy szálat átla. gosan 5 forintért adnak el a miskolci, a gyöngyösi és az egri kertészeti vállalatnak. Hogy mennyire jövedelmező a szegfűtermesztés, egy kis összehasonlítás; az üvegházi paradicsom 250—300 forint brutto bevételt hoz minden négyzetméter megművelt föld után, a szegfű esetében 800 forint a bevétel. (Képünkön Hosszú Mária, a karcagi me­zőgazdasági szakközépiskola tanulója, aki nyári szünetét a kertészetben tölti, egy frissen szedett óriás csokorral). A kubikosélet múltja a csongrádi napokon „A tudományos jövőkutatáshoz kutyulni...”(?!) A címben idézett nyelvi képletet a következő mon­datból emeltük ki: „Ami a jóslások történelmét illeti, azt aligha lehet a tudomá­nyos jövőkutatáshoz kutyul- ni.” (Üj Írás 1972. 7. sz. 128. 1.) Bennünket elsősorban a kutyul igének használata ér­dekel, elsősorban azért, mert egy igényes folyóiratban, vitatkozó, tudományos jelle­gű szövegben nagyon ritkán vállal szerepet ez a szó: Va­jon, van-e külön stílusérté­ke, saját nyelvi szerepe az idézett mondatban, illetőleg szövegösszefüggésben a ku- tyulni főnévi igenévnek? Hogy a kérdésre helyes választ adhassunk, abból kell kiindulnunk. hogy az idézett mondat olyan meg­fogalmazásban jelent meg, amelyben nemcsak a vitat­kozó cél, hanem a gúnyoló­dó és az elítélő szándék is szerepet kapott. Ilyen össze­függésben nem teljesen .stílustalan” a kutyul ige használata, mert a szerző tudatosan olyan jelentéstar­talmat és használati értéket bízott erre az igére, amely­ben vitapartnerének szánt rosszalló kritikája nem ép­pen tapintatos gunyorosko- dásba csapott át. Az igaz, hogy a kutyul szó inkább a kötetlenebb, a közvetlenebb fogalmazások­ba illik bele, s ha bizalmas beszédhelyzetekben közöljük a mondanivalót, akkor álta­lában nem szoktunk viszo- lyogni a kutyul igealak használatától. Az is igaz, hogy ma még olyan tájszó­nak érzik egyesek ezt az igét, amely véleményünk szerint még nem illik bele sem a köznyelvbe, sem az irodalmi nyelvbe, még kevésbé a tu­dományos nyelvbe. Az is bizonyos, hogy ez az ige nagy utat tesz meg, éppen napjainkban, abban az irányban, hogy alkalmas­sá váljék a legváltozatosabb beszédhelyzetekben a nyelvi szerep vállalására. Már egész szócsalád alakult ki körü­lötte: kutyul, kutyulgat, el- kutyul, megkutyul, kutyulás, kutyuló, stb. Hogy mennyire változatos jelentéstartalmak kapcsolódhatnak e szócsa­lád tagjaihoz, bizonyítják ezek a gyakran hallott nyel­vi formák: Sokáig kutyul- hatjuk, azaz kevergethetjük, kavargathatjuk az ételt. Vannak, akik mindent össze- kutyulnak, tehát feleslegesen összezavarják a problémá­kat. A megkutyul, elkutyul, el- kutyulódik igékhez, elsősor­ban a társalgási nyelvben, ezek a jelentésárnyalatok is társulnak: kutya módjára sürög-forog, kutyaként visel­kedik, pajkoskodik, rosszal­kodik. Ezt a jelentéstartal­mat hordozza ebben a mon­datban igénk: Elkutyálkodott a gyerek. Űjabban a megkötötte ma­gát, makacskodik, makacsul Ragaszkodik valamihez, aka­ratos kodik, nyakaskodik, makrancoskodik, megbicsa- kolja magát rokon értelmű szósorba vonható bele a megkutyul igealak. A kutyul ige tehát alak- változataival és jelentésár­nyalataival mind gyakrab­ban vállal nyelvi szerepet a legkülönbözőbb beszédhely­zetekben. Az idézett és elemzett folyóiratbeli moré­dat; meg arra példa, hogy még az igényesebb szöveg- összefüggésben is alkalmas a szándékolt elítélő, gúnyo- roskodó mondanivaló kifejed zésére. Dr. Bakos József Az ember és a természet Vízszintes: 1. Anatole France írja egyik regényében (folytatása a függőleges 1. szám alatt.) 14. Billentyűs hangszer. 15. Már nem egészen fiatal. 16. Ha beteg „ku­tyabaja” van. 17. Napszak. ÍR. Róka... (a róka prémje). 19. Egyiptomi Nap-isten. 20. Cók-... 22. Szakít. 24. Van bátorsága. 25. KA A. 26. Idegcsillapító. 28. Ma­dárlakás. 30. Osztrák város. 31. Katonai egység. 33. Ipari növény. 34. Gonosz, bitang — népiesen. 35. Fedd. 36. Vulkáni szigetcso­port a Csendes-óceánban. 39. OM. 40. Nagyon csúnya. 41. Rag. -ről. párja. 42. JR. 44. A pintyfélék családiába tartozó rovarevő ma­dár. 47. Kicsinyítő. 48. Választás elé terjeszt. 50. Francia filmszí­nésznő. 51. Kellemesen savany- kás, szénsavas teikészítmény. 53. Földmunka. 54. Hintőpor. 56. A Szovjetunióban élő nép. 57 ........... g ondolá, hogy minden ember az” (Petőfi.) 58. Ragadozómadár. 59. Kerület röv. 61. Vajon le? 63. LK. 64. ...-fut. 65. Jövendőmondó. 67. Trilla röv. 68. Férfinév. 71. Gyors léptekkel átmenő. Függőleges: l. A vízszintes 1. számú sor folytatása. 2. Régi ma­gyar katonai tánc. 3. Kiéi tett betű. 4. RGE. 5. Jelenleg. 6. Árú­nak pénzben kifizetett becse. 7. SA. 8. Kiejtett betű. 9. Elföldel. 10. Vadászkutya. 11. Azonos be­tűk, 12, Kicsinyítő. 13. ...-szoros (az Adriai-tenger kijárója a J6n- tenger felé.) 21. Káros betegség. 23. Margitsziget strandfürdője. 24. A mecsetekhez tartozó karcsú, magas tornyok. 25. Gyakori ma­gyar családnév. 27. Az összeadás jele. 29. Rétegként beborít. 30. Szabálytalanság a labdarúgásban. 32. Őröl. 34. Üdítő italok. 37. Há­zi szárnyas. 38. ...cső (mikrosz­kóp). 43. Remeg. 44. Felesége van. 45. Fékeveszett szilaj. 46. Kór­házi osztály. 47. Ki követte el? 49. Szemmel érzékel. 52. A magasba. 54. ...Lao (mozgalom neve Laosz- ban.) 55. Eldugá. 58. Ritka férfi­név. 60 Hibás minőségű (az utol­só négyzet ,,SZ”.) 62. ...egészsé­get (köszönés). 64. Ráskai... 66. Német megszólítás. 69. LJ. 70. Tiltó szócska. 71. Azonban, de. 72. ET. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 1. számú sörök meg­fejtése, július 20-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Mi dolgunk a vilá­gon? Küzdeni, erőnk szerint a legnemesbekért. Könyvet nyert: Elek Katalin. Szajol. (A könyvet postán küldjük el. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELV ÉNYE, 1972. július 16.

Next

/
Thumbnails
Contents