Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jövőnk és a tudomány Á prímás fia klarinéttal Szocialista gazdaságunk és társadalmunk építésében mindig nagy gondot fordí­tottunk a tudományok mű­velésére és soka4: vártunk tőle. Most mégis valami új vonás figyelhető meg a tu­domány és a társadalom vi­szonyában, erősödik és vál­tozik a tudomány szerepe. Nem máról holnapra, hanem egy fejlődési folyamat vonu­lataként. De ennek a vonu­latnak is vannak állomásai. Ilyen — jelentős — állomás volt április végén a kormány határozata az 1971—1985 kö­zötti időszakra szóló orszá­gos távlati tudományos ku­tatási tervről. Maga a ha­tározat fejti ki bevezetőjé­A tudományos-műszaki forradalom — általánosan elterjedt rövidítéssel a TTF — fogalmán az iparosodott országoknak azt a fejlődési szakaszát értik, amelyben a legújabb tudományos ered­mények alkalmazásával az emberi munka ugrásszerűen termelékenyebb és egyszer­smind fizikailag könnyebb lesz. Ha az ipari forradal­mat a gépek elterjedésével lehet jellemezni, akkor a TTF kifejező jellemzője az automatizálás elterjedése. Mindezzel azonban koránt­sem merítettük ki e foga­lom jelentéskörét, s csupán egy vonást kívánunk még hangsúlyozni: a tudomány új eredményeinek termelő­erővé válását. Ez fontos jel­lemzője annak a fejlődési szakasznak, amelynek a kü­szöbére léptünk. A tudomány természete­sen nem úgy halad előre, A kutatás azonban pénzbe is kerül, képzett szakembe­reket is igényel. Egy kis or­szág kevésre jutna, ha túl sokat markolna. Koncentrál­nunk kell erőinket a legfon­Az irodalmi alkotások vi­déki forgalmazója a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat is elkészítette könyv­heti mérlegét. Eszerint a tavalyi 8 és félmilliós for­galmával szemben az idei eredmények meghaladják a 10 millió forintot. Az ország legtöbb városá­ban igen jelentős volt a felfutás, például a szegedi Móra könyvesbolt ünnepi forgalma a tavalyit meg­kettőzte, 260 ezer forintos bevételével. A könyvutcák, könyvterek sikere minden várakozást felülmúlt s első­sorban Miskolc, Pécs, Kecs­kemét, Debrecen könyvel­het el igen szép sikereket. Győrben másfélszer annyi­ért vásároltak mint az el­múlt évben. Hódmezővásárhelyen — és ben a tudomány szerepének változását. „A szocialista társadalom teljes felépítésé­nek időszakában az eddigi­nél is nagyobb feladatok várnak a tudományra és a tudományok hazai művelői­re — írja. — Társadalmunk jövőbeni’ hatékony fejlődése érdekében — a redelkezé- sünkre álló lehetőségek ke­retei között — minden esz­közzel és minden módon se­gíteni kell országunkban a tudományos-műszaki forra­dalom kibontakozását, s az itthoni, valamint a külföldi jelentősebb tudományos-mű­szaki vívmányok hazai hasz­nosításának meggyorsítását”. hogy közvetlenül termelési feladatokat old meg. Hogy ezt tehesse, ahhoz az alaptu­dományok széleskörű fejlesz­tésére, sok látszólag nem ka­matozó kutatásra van szük­ség. A modern atomelmélet egyik megalapítójának, Niels Bohrnak a kutatásai nem vezettek atomerőmű létesí­téséhez, de nem lenne ma atomerőmű, ha nem szület­nek meg az ő alapvető ered­ményei, felismerései is. Más­részt hiába vannak alapve­tő eredményeink, ha nincs olyan kutató munkánk, amely ezek alapján kidol­gozza a gyakorlati haszno­sítás lehetőségeit, továbbá ha vállalataink nem haszno­sítják ezeket. Ezért a kor­mányhatározat fontos helyet jelöl ki az alkalmazott ku­tatásnak és magának az al­kalmazásnak — ezek révén lesz a tudomány valóban termelő erő. tosabb feladatokra. Ezeket a feladatokat jelöli ki a ha­tározat, és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi kapa­citásnak mintegy egynegye- dét-egyharmadát e legfonto­még számos helyen — a kiemelkedő színvonalú ren­dezvények nagyban hozzá­járultak a helyi sikerekhez, a vásárlókedv növekedésé­hez. Szigetvár is megket­tőzte könyvvásárlását, Ko­márom, Dorog. Siófok, Szombathely 165 százalékos forgalommal büszkélkedhet az előző évihez viszonyítva. Salgótarján csaknem másfélszeres forgalmat bo­nyolított le. A Művelt Nép könyv- terjesztő 2567 üzemi könyv­heti kiállítást és vásárt ren­dezett, 13 esetben találkoz­tak írók olvasóikkal, 23 rendkívüli irodalom órát tartottak országszerte. 112 utcai árusítóhely, pavilon, illetve sátor. 81 árusító asz­tal kínálta a könyvheti kö­teteket. sabb, úgynevezett országos szintű kutatási főirányok és célprogramok szolgálatába állítja. Öt kutatási főirányt jelöl ki, a szilárdtestfizikai kutatásokat — amelynek eredményei az izzólámpa­gyártástól az acélöntésig számos területen hasznosít­hatók, — az életfolyamatok szabályozási mechanizmusá­nak kutatását, a közigazga­tás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálatát, a szocialista vállalat kérdés­körének vizsgálatát és a bio­lógiailag aktív vegyületek kutatását. Olyan kérdéskörö­ket, amelyek kutatása szük­séges, hasznosítható nálunk, és amelyek kutatásában elő­rehaladtak tudósaink, van mire alapozni. Emellett ti­zenegy országos kutatási cél­programunk egy-egy jelentős gazdasági kérdéskör — így az alumíniumipar, a petrol­kémia, a számítástechnika, az elektronikai alkatrészgyár­tás vagy a hústermelés — megoldására irányul. Ez mind az ország jövedelme és valamennyiünk életszín­vonala szempontjából is fon­tos. Helytállás a versenyben Tudjuk, hogy a hazai mű­szereknek világpiaci rangja van, mondogatjuk, hogy az alumínium országa vagyunk — s még lehetne idézni a példákat, — de azt is tud­nunk kell, hogy a technikai fejlődés nem áll meg, a gyártmányok iránti igények világszerte növekednek — ebben, a versenyben helyt kell állnunk. Ezt biztosítja a határozat, amely anyagilag és erkölcsileg alátámasztja a tudomány, a kutatás sze­repét. Tudósaink munkája, e kiemelt kutatások sikerei valamennyiünk közös érde­két és hazánk jó hírét szol­gálják. Nemrégiben megyénkben öt városi—járási, egy városi és a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság végzett vizs­gálatot: az iparvállalatok, mezőgazdasági üzemek, ta­nácsok és más hatóságok milyen intézkedéseket tesz­nek a vizek szennyezettsé­gének megakadályozására. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy milyen mértékben nö­vekszik a vízszennyezés, honnan származik ez és milyen szankciókat fogana­tosítanak a rendeletek meg­szegői ellen — mert ren- deleteink vannak a vizek szennyezésének megakadá­lyozására. A vizsgálat sajnos eléggé elszomorító eredménnyel zárult. Szolnok megyében naponta 27o ezer köbméter vizet használnak fel, ennek több mint a fele, 150 ezer köbméter, szennyvíz lesz. Jelenleg viszont csupán 70—75 ezer köbméter vizet tudnak tisztítani, vagyis ugyanennyi „natúr” szenny­víz kerül nap mint nap a folyókba. A szennyvíz 1966- ban még „csak” 20 millió forint kárt okozott, tavaly már 45 millió forintot. „Szennyvíz­források“ Hol keletkezik ez a ren­geteg szennyvíz? Forrása rengeteg van. Nemcsak a háztartások hanem a fejlődő iparvállalatok és a mező- gazdasági üzemek is egyre több vizet igényelnek, és ennek jó része szennyvíz­ként kerül vissza a termé­szetes vizekbe. A Tisza legnagyobb szennyezői a Ti- szamenti Vegyiművek, a Szolnoki Papírgyár, a cu­korgyár, a MÁV, a vágóhíd. V. nemzetközi Bartók kórus- fesztivál Július 3—8. között ötöd­ször találkoznak Debrecen­ben Európa élvonalbeli kó­rusai a nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválon. Pén­teken a Magyar Üjságírók Szövetségében tartott sajtó- tájékoztatón elmondották, hogy a találkozó fő célja: rangos nemzetközi fórumot teremteni a kórusmuzsiká­nak, nem utolsósorban a ze­nei nevelésnek. A fesztivá­lon 16 magyar és nyolc kül­földi együttes vesz részt. Az idei fesztivál sajátsá­ga, hogy koncertjein csak modern kórusművek hang­zanak el. A seregszemlén megemlékeznek Kodály Zol­tán születésének 90. évfor­dulójáról : megnyitó koncer­ten Kodály-alkotások — a Fölszállott a páva és a Psal­mus hungaricus — hangza­nak el az ELTE Bartók Béla egyetemi énekkar, a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkara, valamint a debreceni MÁV filharmo­nikus zenekar előadásában, vezényel Ferencsik János. A fesztivál alkalmából az idén In memóriám Bartók címmel országos képzőmű­vészeti pályázatot hirdettek, amelyre mintegy 150 művész nevezett be. Az ember és környezete Az MTA szociológiai ku­tatóintézete és a TIT bara­nyai szociológiai csoportja „Az ember és környezete” címmel tudományos konfe­renciát rendez Komlón jú­nius 26. és 29. között. A rendezőszervek azért válasz­tották a tanácskozás színhe­lyéül a Mecsek hegyei kö­zött fekvő szocialista váro­sunkat, mert a napirenden az urbanizáció társadalmi problémái szerepelnek, első­sorban a városiasodás és az extenzív iparfejlődés, a be­vándorló munkások helyze­te a városokban. a Tisza Cipőgyár és Szolnok város. A Zagyva szennyvíz szállítója a Hűtőgépgyár, amely a világszínvonalon álló hűtőgépein kívül ezt a „termelését” is állandóan fokozza, olyannyira, hogy az egykor halban gazdag folyóban a nemes kopoltyú­sok már nem tudnak meg­élni, de a többi halfajta is kipusztulóban van. A legnagyobb baj Vízre és egyre több vízre van szükség. Ez tulajdon­képpen a fejlődés velejáró­ja. Ebből az egyre több vízből egyre több szennyvíz lesz, ez is természetes. Az viszont már nem, hogy ez a folyókba, öntözőcsatornákba jut, pusztítja a halállo­mányt, mérgezi az öntöző­vizet és hovatovább veszé­lyezteti a megyeszékhely ivóvízellátását is. A leg­szomorúbb az, hogy előre­láthatóan a következő évek­ben is „dinamikusan nö­vekszik” a folyókba kerülő szennyvíz mennyisége. A népi ellenőrök 25 ipari üzemben végeztek vizsgála­tot és ezek közül mindössze ötnek van olyan berendezé­se, amely alkalmas az ott keletkező szennyvíz tisztítá­sára. Tienkét üzemben van még ugyan szennyvíztisztító — csak azok éppen szinte semmire sem használhatók, nyolc üzemnek pedig egy­általán nincs szennyvíztisz­tító berendezése. Nem vétlenek természe­tesen a mezőgazdasági üze­mek sem. A sorra épülő szakosított sertés- és szarvas­marhatelepek nagyon sok vizet igényelnek és ezeket eredetileg úgy tervezték, hogy a keletkező szennyvi­zet felhasználják a növény­Ha valaki Horváth Béla zenészt keresi Szolnokon, könnyen kaphat útbaigazí­tást. Nagyon sokan ismerik a Halászcsárda népi zene­karának vezetőjét, szeretik kulturált, elegáns hegedűjá­tékát, örülnek a hírnévnek, amit együttesével szerzett, hiszen már több országos seregszemléről tértek haza aranyéremmel. A hírnév útjai a nagy hatásfokú tömegkommuni­káció korában azonban sze­szélyesen, váratlanul kanya­rognak. Ha a megyén kívül érdeklődnénk, hogy isme­rik-e Horváth Béla szolno­ki zenészt, a legtöbben így válaszolnának: „Persze, az a klarinétos fiú a Ki mit tud?-ból.”; Nos, a klarinétos Hor­váth Béla nem más, mint a prímás Horváth Béla tu­lajdon fia. Nem tudtuk pon­tosan melyik épületben lak­nak a Mátyás király úton, de a klarinét bársonyos hangja pontosan fölvezetett bennünket a lakásba. — Éppen Kodály Hívoga- tóját gyakorlom — teszi le hangszerét az ifjabb Béla. — Már megkaptuk a távira­tot. Annak ellenére, hogy termesztésben. Ez egy „eredeti” terv volt — és az is maradt. Az sem vi­gasztaló, hogy a mezőgaz­dasági üzemek vízgazdálko­dására, szennyvíztisztítás- és szennyvízelvezetésére or­szágos szinten sem tudtak még megfelelő megoldást találni. Milliós bírságok — hiába Olvashatjuk a gyufacim- kéken, a plakátokon, az új­ságban: „Óvjuk vizeink tisz­taságát!” Ezeknek a felhívá­soknak azonban egyelőre nem sok gyakorlati eredmé­nye van. Sajnos a vizek tisztaságát védő fedeletek­nek sem —, mert nem tart­ják be azokat, inkább fize­tik a szennyvízbírságot Csak néhány példa: a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság 1969-ben nem egé­szen 850 ezer forint szenny­vízbírságot rótt ki, ezen nyolc vállalat és szövetke­zet „osztozott”. A bírság eb­ben az évben már a tavalyi vízszennyezésért mintegy nyolcmillió forint A Tisza- menti Vegyiműveknek 2 millió 370 ezer, a Hűtőgép­gyárnak 2 millió 148 ezer forintot kell fizetni. Ezeken kívül még 48 vállalatot, szö­vetkezetei, intézményt, stb. büntettek meg. És mit tesz­nek ezek a cégek? Fizet­nek. Fizetnek és tovább szennyezik a vizet, mert a bírság még mindig keveseb­be kerül, mint szennyvíz- tisztítót építeni. A címben föltett kérdés­re egyelőre csak azt lehet válaszolni, ha így „fejlő­dünk” valóban szennyvíz- csatornák lesznek folyóink. Zámbó Árpád az utolsó előtti elődöntőben jutottam tovább, már az első középdöntőre, .június 18-ra behívtak. Nagyon kö­zel van egymáshoz a két időpont, sajnos kevés a fel­készülési idő. — A zsűri már az elő­döntőben észrevette, hogy nagyon ideges volt játék közben. Ez a rövid határidő nem vált ki újabb lámpa­lázat? — Igyekszem fegyelmezni magam. Azt hiszem, hosszú idő kell hozzá, amíg az ember megszokhat ja a tévé­szerepléssel járó zavaró kö­rülményeket. Legutóbb kü­lönösen bosszantó volt a kí­sérő zongora elhangoltsága. — Számít rá, hogy túljut az újabb akadályon? — Szeretnék, de nincse­nek vérmes reményeim. Nem tudom, ki lesz az el­lenfelem. Azok a hangszeres szólisták, akiket eddig lát­tam, mind jól képzett, te-, hetséges zenészek. Nem kell szégyenkeznem akkor sem. ha az ő javukra ítél a zsűri. — Mik a tervei a Ki mit tud? után? — Nem tekintem ugró­deszkának. Ahhoz, hogy vaJ lakiból igazi muzsikus vál­jék, nem egy ilyen esemény kell, ami hirtelen ráirá­nyítja a figyelmet, hanem hosszú évek türelmes mun­kája. Hét esztendeje, 12 éves korom óta tanulok kla- rinétozni a szolnoki zene­iskolában, szeretném a tudá-; sómat népi zenekarban is kipróbálni. Ha ott is helyt­állók hét évig, akkor talán elmondhatom magamról, hogy klarinétos vagyok. Horváth Béla szerénysége kiderült szavaiból. Tanára Puskás Dezső szerint rend­kívül finom veleszületett zenei érzéke van a fiatal­embernek és szorgalma, ki­tartása is mintaszerű. A középdöntőn bizonyára so­kan szurkolnak neki. Mi szolnokiak viszont bizonyára sokszor hallhatjuk majd klarinétjának vidám és busongó szólamát valame­lyik zenekarban, talán ép-j pen az idősebb Horváth Bé­láéban. Sz. J. — N. Zs. Magyar filmnapok Franciaországban o Pénteken elutazott Buda­pestről az a 13 tagú fran­cia filmdelegáció, amely Paul Robert, a France— Hongrie Intézet vezetőségi tagja vezetésével a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek vendégeként egy hétig tartózkodott Magyarorszá­gon. A delegáció tagjai olyan francia filmklubok vezetői voltak, akik felada­tuknak tekintik a ma­gyar film franciaországi propagálását. Közöttük volt Alain Virmaux professzor, a Sorbonne egyetem filmmű­vészeti tanszékének vezető­je is. A francia filmesek itt- tartózkodásuk során számos új magyar filmet tekintet­tek meg, ellátogattak a Pan­nónia filmstúdióba, a film- művészeti főiskolára, a Hun- garofilmhez, valamint részt vettek egy Vácott készülő film forgatásán is. Találkoz­tak ugyanakkor a magyar filmrendező-gárda számos képviselőjével, köztük Jan- csó Miklóssal, Bacsó Péter­rel, Sára Sándorral. Kosa Ferenccel, Gaál Istvánnal és Szomjas Györggyel. A kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott arról is, hogy a Sor­bonne filmművészeti tan­székén speciális szemináriu­mot indítanak a magyar filmművészetről. Ezért még az idén magyar filmnapo­kat rendeznek a nagy hírű egyetemen, s 1973 első felé­ben ugyancsak tervezik egy, reprezentatív magyar film­hét lebonyolítását. „Tizenötéves a KISZ” címmel jubileumi kiállítás nyílt tegnap Jászberényben a Déryné művelődési központ klubjában. Ezzel megkezdő dött a „Hűtőgépgyári Ifjú­sági Napok’’ rendezvénysorozata Az automatizálás elterjedése Koncentrálnunk kell erőnket Németh Ferene Az ünnepi könyvhét vidéki mérlege Szennyvízcsatornák lesznek folyóink?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents