Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

* MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXin. évf. 134. í>z. 1972. június 9., péntek. A szervezés középpoiiljában: az ember A KGST-országok vízügyi vezetői Kiskörére látogatlak A z egyik gépipari vállalatnál elhatározták, hogy az üzem több műhelyében is rendszeresen előforduló munkafolyamatot átszervezik, egy központi műhely­be csoportosítják. Az volt az elképzelésük, hogy a műhe­lyenként szétszórt, de azonos jellegű, azonos szaktudást követelő műveletsort sokkal gazdaságosabban, ésszerűbben és sokkal kevesebb munkással tudják elvégezni, egy műhely­ben, egy művezetés alatt. Elkészült az átszervezési terv, megindult a végrehajtás, s ekkor a látszólag egyszerű, s rendkívül racionális elgondolás majdnem megbukott, mert a munkások, akik eddig külön-külön műhelyekben végez­ték ugyanazt a munkát, enyhén szólva is nem lelkesedtek az átszervezésért. Részben, mert az új műhely felállítása, a munkafolyamat központosítása valóban feleslegessé tett ió- néhány embert. S bár nem küldték el őket a vállalattól, csak más munkakörbe helyezték, ez azt is jelentette, hogy ezeknek az embereknek tanulniuk kellett; elsajátítani az új munkakör ellátásához szükséges tudnivalókat és ez enyhén szólva szokatlan, volt azoknak, akik hosszú éveken át rutin­szerűen végezték eddigi munkájukat. Ráadásul a többségük nő, családos asszony volt, akik ismert okok miatt húzódoz­tak a szakmai átképzéstől. G ond volt azokkal is, akik a régi munkájukat végez­hették ugyan, de az új műhelyben. Jól összeszokott brigádok bomlottak fel, a munkahelyi légkör szem­pontjából lényeges személyi kapcsolatok szakadtak meg, vagy váltak lazábbá, egyszóval: az egyszerű munkahelycsere is rengeteg személyes problémát hozott magával. Mindez kezdetben a vártnál is jobban éreztette ha­tását az új műhely termelőmunkájában, ám végül is meg­nyugodtak a kedélyek, s ha lassan is, de mindenki vissza­zökkent a régi kerékvágásba. A példa jól illusztrálja az üzem- és munkaszervezők egyik legnagyobb gondját; azt, hogy egy-egy szervezési meg­oldás nemcsak az elhatározáson múlik, nemcsak azon, hogy a gazdasági vezetők bizalommal, vagy bizalmatlansággal fo­gadják-e a szervezők javaslatait, nemcsak a személyi, tárgyi és egyéb feltételek megléte, vagy hiánya dönti el. hogy a szervezők sikerrel dolgozhatnak-e, hanem az is, hogy mit szólnak a munka racionalizálásához azok, akiket ez a leg­közvetlenebbül érint. A szervezés tárgya és célja végül is nem a holtmunka, hanem az emberi tevékenység; végső soron mindenfajta szervezés embereket érint, s ez rendkívül megnehezíti a szervezők célratörő munkáját, hiszen nem hagyhatják fi­gyelmen kívül azokat a személyes kapcsolatokat, szubjek­tív érdekeket, amelyek minden műhelyben, munkahelyen kialakulnak, s amelyek meghatározói lehetnek nemcsak a munkastílusnak, hanem a teljesítmény nagyságának is. A szervezők persze nem tekinthetnek — és nem is te­kintenek — el attól, hogy munkájuk során figyelembeve­gyék a szubjektív elemeket is. De arra sem vállalkozhat­nak, hogy az emberek, az egyéni érdekek és elképzelések miatt az egész szervezési munka sikerét veszélyeztethető kompromisszumokat kössenek. S itt kezdődik a gond; nem­csak a szervező szakemberek, hanem az egész szervezési munka nagy dilemmája. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk például a differen­ciált, személy szerinti teljesítmények alapján történő bére­zéstől általában húzódoznak á gazdasági vezetők, mert — úgymond — nem akarnak senkit sem megbántani. S a je­lenlegi munkaerőhiányos világban nem is tanácsos senkit sem „megbántani”, mert az illető kéri a munkakönyvét és jól tudja, hogy tárt karokkal várják száz másik helyen. A KGST országok víz­ügyi vezetőinek budapesti értekezletén részt vevő de­legációk vezetői tegnap megtekintették Kiskörén a Tisza II. vízélpcsg építkezé­sét. A magyar vízügyi szol­gálat légi járművein érkez­tek a helyszínre a vendé­gek Dégen Imre államtit­kárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének társasá­gában. A beruházó vállalat veze­azok üzemeltetésében, s ki­bővíti a már működő ti- szalöki vízlépcső öntözési hatáskörzetét is a mezőgaz­daságban. Számottevő le­hetőséget ad a folyó sze­szélyesen váltakozó vízho­zamának szabályozására, miközbn 300 ezer hektárnyi, területen biztosítja saját öntözőrendszerén a mező­gazdaságnál-: az éltető vi­zet a csapadékban legsze­gényebb országrészen, a lyó a duzzasztómű létesít­ményein át halad. A jászsági főcsatornának a tárolótóból való leágazásá­nál elsősorban az úgyneve­zett szivárgó-csatornarend­szer működése iránt ér­deklődtek — szakmai rész­letkérdésekbe bocsátkozva is — a vendégek, akiknek a figyelmét különösen a fő műtárgy duzzasztó- és erő­műrendszere, ' s a létesít­A vendégek a duzzasztómű előtt, az új — leendő — Tisza-mederben (Fotó: Cs. F.) tői adtak előzetes tájékoz­tatást a vízlépcsőről, amely a Tisza magyarországi sza­kaszának a vízhasznosítást szolgáló legnagyobb létesít­ménye lesz. Azok között is, amelyeket a jövőben ter­veznek megépíteni Csong- rádnál, Vásárosnaménynél és másutt. Mi több —mond­ták — a kiskörei főműnek meghatározó szerepe lesz Jászságtól le a Körösig. A nagyberuházás helyszí­ni megtekintésekor részlet- kérdésekben is sokoldalúan tájékozódtak a testvéror­szágok vízügyi küldöttség­vezetői. A folyónak azon a szakaszán behatóan érdek­lődtek a Tisza mai medré­nek lezárási módja iránt, ahol javában képezik ki földgépekkel az új medret, amelyben ősztől már a tö­mény hatalmas méretei kö­tötték le. Elismeréssel adóz­tak a korszerű megoldá­sokért a magyar tervező és beruházó szakembereknek, a kivitelezési munkák nagy­sága és haladása is tetszé­sükkel találkozott. A látogatás befejeztével a kora délutáni órákban utaz­tak el a KGST-országok vízügyi vezetői Kisköréről a magyar vízügyi szolgá­lat légi járművein. Hta: Több példányban Kellemes est, jó muzsika A windsori herceg regénye Heti rádió- és tv-műsor Az országosnál jobb termelési színvonal Fontos olajipari növé­nyünk, a napraforgó ter­mesztésének helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről szer­dán tanácskozást rendezett Törökszentmiklóson a me­gyei és városi tanács vb mezőgazdasági- és élelme­zésügyi osztálya az Agrár­tudományi Egyesület, vala­mint a gabona felvásárló és feldolgozó vállalat. Dr. Miseta Vendel, a Délalföldi Kutatóintézet tudományos munkatársa előadásában méltatta Szolnok megye je­lentős szerepét az olajos magvak termelésében. Csak­nem tizenegyezer hektáron termelnek nálun[{ naprafor­gót. A termőterület a múlí évihez képest hat száza­lékkal növekedett. A termelési kedvet fokoz­za, hogy a tsz-ek megtalál­ták a termesztés legjobb módszereit, gazdaságos for­máit, alkalmazzák a tudo­mány eredményeit. A nap­raforgó termelési színvona­la megyénkben jobb az or­szágos átlagnál: tavaly ka- tasztrális holdanként több mint egy mázsával megha­ladta azt. A tanácskozáson ismertet­ték a szakemberekkel a napraforgó növényvédelmi módszereit, a gépesítés je­lenlegi helyzetét, valamint a vetőmagtermelés. illetve az ipari felhasználás helv- zetét és távlatait A török­szentmiklósi Rákóczi Tíz­ben gyakorlati bemutatón is részt vettek a szakembe­rek. j lighanem ugyanez a gondolkodásmód húzódik meg /T amögött, hogy a gazdasági vezetők jó része nem titkolt bizalmatlansággal fogadja a szervezési szak­emberek indítványait, ötleteit, s a szervezést, egy-egy mun- káfolyamat racionalizálását olyan tevékenységnek tekintik, amely rr.egbolygátja a már kialakult rendet, megbolygatja az ott dolgozók kialakult érdekviszonyait és kapcsolatait, és emiatt — vélik sokan, — jobb, ha az egészhez hozzá sem nyúlnak. A problémák megoldása azon múlik, hogy a szervezők és vezetők megtalálják-e az adott munkahely sajátossága:- nak megfelelő ésszerű középutat. Azt a megoldást, amely végül is a lehetséges határig figyelembe veszi az egyéni ér­dekeket és nem veszélyezteti a termelőmunka érdekeit sem. Ez pedig feltételezi, — amit sokan és sokszor leírtak, el­mondtak már, — hogy a szervezők és gazdasági vfezetók kölcsönös egyetértésben dolgozzanak; s persze feltételezi azt is, hogy minden nagyobb szervezési munkából a maguk jellegzetes módszerével részt vállaljanak a politikai, a tár­sadalmi szervezetek is. Mert az üzem és munkaszervezés — ilyen értelemben is — komplex feladat. Vértes Csaba Zsivko Zsírkor látogatása Szé . esfehérrárott m m - TI I )< bíTÁbOK — HI lilik ~ TI DÚSÍTÁSOK - HÍREK Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Beleső Belcsevnek, a Bolgár Tervbizottság elnökhelyette­sének, dr. Lőrincz Imrének, a nehézipari miniszter első helyettesének, Hont János­nak. az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettesének, va­lamint Sztoio Sztanoev-nek. Bulgária budapesti nagykö­vetének és Böjti Jánosnak, hazánk szófiai nagyköveté­nek társaságéban csütörtö­kön Székesfehérvárra láto­gatott. A vendégek felkeresték hazánk egyik legnagyobb alumíniumipari üzemét, a Könnyűfémmüvet, ahol Ju­hász János igazgató fogadta és tájékoztatta őket a nagy­üzem munkájáról. ' Ezután a Fejér megyei tanácsházára látogattak, ahol Herczeg Károly, a Fe­jér megyei pártbizottság el­ső titkára, dr. Tapolczai Je­nő. a Fejér megyei tanács elnöke fogadta a vendége­Dr. Várkonyi Péter államtitkár a Szovjetunióba utazott Dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a Szovjetunió Tá­jékoztatási Állami Bizottsá­gának és Leonvid Mitrofa- novics Zamjatyinnak, a TASZSZ vezérigazgatójának meghívására csütörtökön délelőtt hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba utazott. Tanácskozás a magánépítkezésről Az alföldi megyék — Bács-Kisknn, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Szolnok, továbbá a két legnagyobb alföldi város Debrecen és Szeged — illetékes tanácsi vezetői, építészmérnökei, tervezői, csütörtökön táj­értekezletet tartottak Kecs­keméten. A tanácskozás té­mája: a magánépitkezés helyzete, a városépítészet­ben, a településfejlesztés­ben. Gádorosi Ferenc, az EVM főosztályvezetője vita­indító előadásában elmond­ta, hogy a IV, ötéves terv idején épülő 400 ezer lakás­ból 215 ezer magánépítésü. A tanácskozáson a telep­szerű építkezési formát ítélték a legjobbnak. (Így egyszerűbb a közművesítés, könnyebben megoldható a szociális és kommunális el­látás.) Megállapították, hogy az Alföldön, — ahol gyors a tanyákról való beáramlás a városokba, falvakba, ked­velt a kertes családi házak építése, ezért segíteni kell ezt a formát, modernebb, változatosabb építési eljárá­sokkal. Nemzetiségi találkozó Az újratelepítésének 250. évfordulóját ünneplő, ma­gyar—szlovák nemzetiség lakta Szarvason a jubileu­mi program egyik kiemel­kedő eseménysorozata kez­dődött meg csütörtökön: az ötnapos nemzetiségi talál­kozó. A következő napok­ban hazánk különböző tájai­ról. továbbá Csehszlovákiá­ból és Romániából érkez­nek Szarvasra nemzetiségi együttesek. Balatoni statisztika A nyári szezonban átla­gosan 80 000—150 000 kö­zött változik a Balaton ven­dégeinek száma. A víkend- napokon még ennél is töb­ben, gyakran negyedmil- lióan látogatnak el az üdü- iővidékre. Többségük a tó­part kilenc fontosabb ide­genforgalmi központját ke­resi fel. A vendégsereg el­látásáról körülbelül 20 000-n gondoskodnak. Csupán a nyaralóházakban több mint ötezren szolgálják a beutal­tak kényelmét. Az idegenvezetőknek több mint 200 000 turistát kell majd ellátniok, a hajósok kétmillió utasra számítanak. A parkírozóhelyek őreinek és a benzintöltő állomások személyzetének napjában tíz- tizenötezer gépjárművet kell fogadniuk. A vendégek ellátásában közvetve is tízezrek vesznek részt. A zöldség-gyümölcs szállítmányok öt-hat megyé­ből érkeznek. Kenyérből és péksüteményből mintegy ezer mázsa a napi igény. A büfékben, éttermekben és eszpresszókban naponta két­százezer liter üdítő italt és sört fogyasztanak. A legfor­galmasabb fagylaltárus he­lyeken naponta negyedmillió adagot mérnek ki. Gyorsulnak a táviratok A posta a forgalom gyor­sítására ősszel változtat a távirat-felvétel technikáján. Jelenleg ugyanis a gépek az üdvözlő szöveget, szalagra írják, s azt ragasztják rá a táviratra. Ősztől úgynevezett lapraíró gépeket helyeznek üzembe s a szöveget mint­egy betétlapként helyezik a dísztáviratokba. Tanárjelöltek kollégiuma Tizenhatmillió forintos be­ruházási költséggel újabb 300 személyes kollégium épí­tését kezdték meg a nyíregy­házi tanárképző főiskolán. A négyemeletes kollégiumot várhatóan az 1973 74-es tan­év kezdetére adják át ren­deltetésének. Ha elkészül a nyíregyházi tanárképző fő­iskola négy, egyenként 300 személyes kollégiummá’ ren­delkezik majd. Az 1 500 nap­pali tagozatos hallgató kö­zül 1200 részesülhet kollé­giumi ellátásban.

Next

/
Thumbnails
Contents