Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

1972. június 8. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több mint 25 ezren jelentkeztek a felső­oktatási intézmények nappali tagozataira Június 26-án kezdődnek a felvételik Több mint 25 ezren je­lentkeztek a most érettségizők és a ko­rábban végzettek közül a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Meg­kezdődtek az előkészületek hazánk 62 felsőoktatási in­tézményében az idei felvé­teli vizsgákra, amelyek or­szágosan — valamennyi ta­gozaton — június 26-án kezdődnek, és az érvényben lévő rendelkezések szerint július 31-ig érnek véget. A hazai felsőoktatási in­tézmények nappali tagozata­in 14 és félezer „gólya” kezd­heti meg tanulmányait, kö­zülük 6.500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A mű­szaki egyetemek 2.085, a kü­lönböző tudományegyetemek 2165 a művészeti főiskolák 300. a pedagógusképző in­tézmények 3.110, a műsza­ki, mezőgazdasági és gazda­sági jellegű főiskolák együtt­véve 4.690, az orvostudomá­nyi egyetemek 1240, az ag­ráregyetemek 910 elsőévest vehetnek fel. Évről-évre visszatérő gond azonban hogy egyes szakok, karok, rendkívül divatosak: ezekre a túljelentkezés sok­szoros, míg másokon a ke­retszámot is alig haladják meg. Meggondolatlan jelentkezések A Művelődésügyi Mi­nisztériumban összegezték a különböző tudományegyete­mekre történt jelentkezése­ket. Ebből kiderül, hogy többen meggondolatlanul töltötték ki a jelentkezési íveket. Országosan az egyik legdivatosabb szak a pszi- . chológia, az idén mindössze 10 új elsősre van szüksége a népgazdaságnak, ezzel szemben 155-en pályázzák meg a helyeket, ami azt je­A rány falanságok A jelentkezők szándékát tekintve Debrecenben a történelem, földrajz szak a sláger: tízszer annyian sze­retnének beiratkozni, mint amennyire szükség van. Ugyanakkor feltűnő, hogy például Szegeden a kémia- fizika. Debrecenben pedig a matematika—ábrázoló geo­metria szakra nem jelent­keztek annyian, mint ahány hely van. Jelentős az érdeklődés a közgazdász pálya iránt is: a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem 560 he­lyét 1724-en pályázzák meg, így minden harmadik je­lentkezőt vehetik majd fel az első évfolyamra. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya a böl­lenti, hogy a túljelentkezés 15-szörös. Egészében véve a budapesti bölcsészkaron csaknem hétszeres, a deb­receni és a pécsi bölcsész­karokon pedig több mint háromszoros a túljelentke­zés. Változatlanul divato­sak a jogi fakultások is: a jelentkezők arányához ké­pest a fővárosban és Szege­den csak minden ötödik, Pécsett pedig minden ne­gyedik jelentkezőt tudnak majd felvenni. csésztudományi karokra je­lentkezők között 20—30 szá­zalékos. a természettudomá­nyi karokon 10—40 száza­lék, a jogi karokon pedig 27—32 százalék. A különböző tudomány- egyetemekre jelentkezők so­raiban igen nagy arányban szerepelnek lányok: arányuk 50—90 százalék között van. A Külkereskedelmi Főiskola idegennyelvi levelező sza­kén a jelentkezettek 93 szá­zaléka az EL TE bölcsészettu­dományi karán 70 százaléka, az ELTE természettudományi karának biológia—kémia sza­kán 90 százalék a női je­lentkező. Ugyanakkor a szegedi fizika szakra egyál­talán nem jelentkezett le­ány hallgató. Írok, könyvtárosok találkozója Szolnokon A Magyar Írók Szövet­ségének, az Olvasó Népért mozgalom Szolnok megyei társadalmi elnökségének, a megye tanácsi és társadal­mi szerveinek rendezésében ebben az évben is megtart­ják a könyvtárosok és az írók hagyományos, országos Tisza-parti eszmecseréjét jú­nius 12—14-én. A három­napos program keretében Molnár Zoltán író az olva­sás megszerettetésének fel­adata és helye a Hazafias Népfront tevékenységében témakörben tart vitaindító előadást. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára az olva­sás népszerűsítését szolgáló mozgalom fejlődéséről, illet­ve eredményeiről számol be az ország különböző részei­ből ide sereglő könyvtáro­soknak, könyvterjesztőknek és kiadói szakembereknek. Külön érdeklődésre tarthat számot Kamarás István elő­adása, mely bevezetésként szolgál egy kerekasztal-be- szélgetéshez, hogy az írók, a könyvtárosok, a kiadók és a terjesztők mit tehetnek a fizikai dolgozók gyerme­keinek olvastatásáért. . A kis cimbalmos A négyéves Mozsár Józsi, aki korát meghazudtoló ügyességgel játszik hangszerén. Négy diák — négy vallomás A szolnoki közgazdasági technikum végzős negyedi­kesei közül négy „öreg” diák beszélt az érettségi utáni terveiről, elképzeléseiről. Németh Ibolya a techni­kum idegennyelvű tagozatá­ra járt, és a Szovjetunióban szeretne továbbtanulni: — Az érettségi után folytatom a tanulást. Jelentkeztem Szovjetunióba, a Közgazda­ságtudományi Egyetemre. Az orosz nyelvet elég jól be­szélem. Ünnepségeken fordí­tok és a nyarakat szovjet táborban töltöm, így gyako­rolom a nyelvet is. Január­ban már megvolt az írás­beli felvételi oroszból és matematikából. Behívtak a szóbelire is. Ha felvenné­nek,. akkor az újságíró sza­kot szeretném elvégezni. Is­merem a kinti diákéletet, mert tavaly jártam az egye­temen. A szüleim eleinte féltettek, hogy lány létem­re vállalkoztam arra, hogy távol Magyarországtól tanul­jak tovább. A tanári, pályát választot­ta élethivatásának Sáska Mária, a IV. E osztály volt tanulója: — Talán kicsit furcsa, hogy közgazdasági technikumba jelentkeztem, amikor történelem-orosz szakos tanár szeretnék len­ni. Persze négy éve még nem döntöttem el véglege­sen, hogy a középiskola be­fejezése után hová megyek tanulni. Számolnom kell az­zal is, hogy ebben az évben nem vesznek fel a szegedi tanárképző főiskolára, de akkor sem mondok le a pe­dagógusi pályáról, mert na­gyon szeretem a gyereke­ket. Ha más nem lesz, el­megyek képesítés nélküli nevelőnek és munka mellett végzem el a főiskolát. Kiss Rozália a kereske­delmi tagozatra járt és az érettségi után dolgozni fog: — Most, hogy féllábbal már kinn vagyunk az iskolából, most érzem csak igazán, mi­lyen jó volt tanulni. Saj­nos, az érettségi vizsga után nem tanulhatok to­vább, mert a szüleim idő­sek, és nem bírják anyagi­lag a taníttatásomat. Jász- szentandráson lakom, és a jászberényi műszerész , ktsz- ben szeretnék elhelyezkedni, de a tanulásról nem mon­dok le végleg. Egy-két év múlva levelező tagozaton elvégzek valami felsőfokú iskolát. A közgazdasági techni­kumba nagyon kevés fiú jelentkezik, de Vidra István az idén végez az általános tagozaton: — Valóban ke­vés a fiú a technikumban; példa erre, hogy három évig egyedül voltam KISZ-titkár, mint fiú. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Nagyon meg­szerettem a szaktárgyakat, főleg a politikai gazdaság­tant. Ebből a tárgyból or­szágos versenyen is részt vettem. Természetesen to­vább szeretném folytatni a tanulást. Sz. E. Konsztantyin Pausztovszkij Konsztantyin Pausztovszkij olyan. író, akinek művészete határtalan derűvel, meleg­séggel ajándékozza meg az embereket, akinek minden kisregényéből, elbeszélésé­ből és karcolatéból életöröm árad az olvasó felé. Pedig útja tele volt küz­delmekkel. Dolgozott mint vonatkísérő, szolgált mint szanitéc — az első világhá­borúban — aztán vöröska- tona lett, majd munkás egy vasműben, később halász és újságárus. És, természetesen, részt vett a Nagy Honvédő Háborúban. Pausztovszkij annak az író­nemzedéknek a tagja, amely az új szovjet irodalom alap­jait megteremtette. „Kara- Bugaz” és „Kolhida” című elbeszélései, melyekben a földet átalakító emberek di­cséretét zengte, mindörökre bevonultak az új társadalom építőit megéneklő legjobb alkotások közé. Makszim Gorkij, Romain Rolland és Nagyezsda Krupszkaja egy­aránt nagyra tartotta a „Kara-Bugaz”-t, ezt a szo­cialista alkotás pátoszától át­hatott remek elbeszélést. „Országom, népem, s az az alkotó cselekvés, amellyel ez a nép a ’szocialista társa­dalmat’ létrehozza, — mond­ta egyszer jóval később az író, visszatekintve a megtett útra: ez a magasztos cél az, amelyet minden leírt sza­vammal szolgálni igyekez­tem.” Az elmúlt ötven év során, számos ragyogó mű került ki Pausztovszkij tolla alól. Az „Életem regénye”. „Az arany- rózsa”, a „Fekete tenger” c. alkotások nevét széles kör­ben ismertté- tették az or­szág határain belül és kívül is. Sokmillió ember szívéhez áll közel a természet és az ember szocialista átalakítá­sáért folytatott harc roman­tikája, a finom lélektani áb­rázolás, az orosz táj elbűvö­lő megjelenítése, a képek­ben gazdag és áttetszőén tiszta nyelv. Vlagyimir Ligyin, az egyik legidősebb szovjet író, aki Konsztantyin ' Pausztovszkijt igen közelről ismerte, az író néhány olyan jellegzetes költői vonásáról számol be olvasóinknak, amelyek segít­séget adhatnak Pausztovsz-; kij művészetének körülhatá­rolásához: „ ... Bármerre járjon is az ember, legyen az akár egy csendes, mély öblökkel tarkított és tün­dérrózsákkal benőtt vizű fo­lyó partja, akár az Oka zá- tonyos partmelléke, a közép- oroszországi Mescsera távo­li, titokzatos erdőrengetege, sötétlő ingoványaival, járjon bár a Fekete tenger partokat ostromló hullámainak zúgá­sában, vagy Ukrajna kék és verőfényes ege alatt, de leg­inkább a csendes, szerény szépségű középoroszországi nyirfaligetekben, melyeknek báját semmi sem múlja fe­lül a világon, mindenütt hallhatja Konsztantyin Pa­usztovszkij hangját. Nincs olyan hely, ahol meg ne for­dult volna, fáradhatatlanul vándorolt, megfigyelte a vi­lágot és mesélt róla; har­matos reggeleken, horgász­bottal a kezében, valahol egy csendes, poetikus helyet ke­res magának az örvénylő víz felett, s úgy. érzem, ezek­ben a korareggeli órákban nagyon jól elbeszélgetett volna a két tapasztalt hor­gász: Csehov és Pausztovsz­kij . ..” Egy igazi művész számára azonban a táj ném arra szol­gál, hogy gyönyörködjék a természet rendíthetetlen nyu­galmában. hanem a lélek rezdüléseit igyekszik kife­jezni vele. Pausztovszkij a tájat, melyet oly érzéklete­sen tudott leírni, mindig ar­ra használta fel, -hogy hősei érzéseit adja vissza vele. El­beszéléseiben a természet együtt él az emberrel, uti- társa és tanácsadója. Ezzel magyarázható, hogy köny­veiben mindig oly sok pél­dát találhatunk az ember legrejtettebb érzéseinek, han­gulatainak és elmélyült gon­dolatvilágának kifejezésére — az emberére, aki a víz sodrában, a fű növekedésé­ben, az eső surrogásában, a feje felett tovavonuló fel­hőkben meglátja lelkiálla­potának harmonikus kifeje­ződését. Kérdeztek engem Pausz­tovszkij felől távolabb élő olvasók — magyar, szlovák, norvég, lengyel írók is. Hi­szen Pausztovszkij szava már régóta mindenütt hall­ható. Talán azért, mert iga­zán nagy művész létére so­hasem oktatja ki olvasóit, nem mondja nekik: „Sze­ressétek a természetet”, egy­szerűen megmutatja nekik a maga szépségében, bűvköré­be vonja őket, s azok, gon­dolatától és szavaitól lenyű­gözve, követik őt. „ ... Szeretem Pausztovsz­kijt, ezt az igazságos és bel­ső tisztességével, írói igaz­ságával szemben szigorú embert. Olyan jó, ha min­derről lelki szükségletünk­ből fakadóan írhatunk, anél­kül, hogy bármit is hozzá- toldanánk vagy felnagyíta­nánk benne. Pausztovszkij soha nem csapta be olva­sóit. S az olvasó sem hazu­dik neki, amikor kifejezés­re juttatja az író és művé­szete iránt érzett szeretetét”. Május 31-én lett volna nyolcvan éves... De hiába telnek az évek, művei ettől csak gazdagabbak és tökéle­tesebbek lesznek. Vlagyimir Ligyin A nyár zenei programja Az országos nyári hang­versenyprogram, az egyes városokhoz immár hagyo­mányosan kötődő zenei ese­mények az idén is gazdag választékot, élvezetes szóra­kozási lehetőséget kínálnak a muzsika kedvelőinek. ft ötödször rendezik meg Pécsett a nemzetközi „Jeu- nesses musicales” ifjúsági tábort június 28-tól július 15-ig. Mintegy 150 külföldi és magyar fiatal muzsikus­sal. ft Nemzetközi Bartók szemi­nárium lesz Budapestén. Ze­nei életünk rangos esemé­nyét hatodszor rendezik meS, július 20-tól augusztus 4-ig neves külföldi és ma­gyar tanárokkal, külföldi és magyar hallgatókkal. ft A Kodály-módszer szerint iskolai tanítási kurzusok, koncertek és más közös ren­dezvények színhelye lesz Kecskemét július 23-tól au­gusztus 19-ig. Színes lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok zenei programja is. Július 21. és augusztus 20. között 16 előadás keretében többek között a Teatro Comunale di Bologna Verdi Othello- ját adja elő három alkalom­mal. a Slask lengyel állami ének és táncegyüttes kétszer ad műsort. ft Martonvásáron júniusban és júliusban rendeznek egy- egy Beethoven-koncertét. A siklósi várkápolnában rendezendő augusztus 27-i koncerten a filharmóniai fúvósötös szerepel Vivaldi, Bach és Haydn művekkel. Rózsa Ferencre emlékezik a rádió Rózsa Ferenc mártírhalá­lának 30. évfordulójáról több műsorral emlékezik meg a rádió. Június 8-án, csütörtökön 20,28 órakor su­gározzák Asperján György kétrészes hangjátékát. Üze­net címmel, amely Hollós Ervin könyvének felhaszná­lásával készült. A folytatást június 16-án, pénteken 18,20 órakor közvetíti a Petőfi- adó. Az évforduló napján, június 12-én, hétfőn a Kos- suth-adón az érdeklődők Barát Apollónia dokumen­tum-műsorát hallgathatják meg, amely barátok, harcos­társak, családtagok vissza­emlékezései és nem utolsó­sorban Rózsa Ferenc leve­lei alapján vázolja a ma­gyar kommunista mozgalom kimagasló alakjának törté­nelmi szerepét, emberi nagy­ságát. Tantárgy le«* a társadalmi­állampolgári ismeretek A magyarországi iskolák­ban tanulók jelenleg a tár­sadalmi ismeretekre a kü­lönböző tantárgyak óráin, az osztályfőnöki órán, vala­mint az úttörő és KISZ- foglalkozásokon tesznek szert. Szerdán filozófusok, az ideológiai tudományok képviselői, szociológusok, pedagógusok, közgazdászok és jogászok tanácskoztak az Országos Pedagógiai Intézet Gorkij fasori székházában arról: alapos előkészítés után miként lehetne az ál­talános iskolák nyolcadik osztályában, a gimnáziumok harmadik osztályában, vala­mint a szakmunkáskéoző intézetekben tantárgv-ielleg- gel is oktatni a társadalmi­állampolgári ismereteket.

Next

/
Thumbnails
Contents