Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

1972. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fidel Castro látogatása (Folytatás az 1. oldalról) zetközi kapcsolataik, számos oktatójuk dolgozik hosszabb- rövidebb ideig külföldön, kö­zülük heten most is Kubá­ban tartózkodnak. A tájékoztatót követően Fidel Castro rövid látoga­tást tett a mikrobiológiai tanszéken, megtekintette a gépészmérnöki kar néhány műhelyét, alaposan szemügy­re vette az egyetem új kol­légiumát, ebédlőjét, majd az aulában találkozott az üd­vözlésére összegyűlt diákok­kal. A vörös, piros-fehér- zöld és kubai zászlókkal dí­szített hatalmas terem zen­gett a lányok és fiúk lelkes dalától: Kuba győzni fog! A forradalom győzni fog! Az érkező vendégeket kö­szöntő vastaps elültével Cservenka Ferencné nyitotta meg a rögtönzött röpgyűlést. Ezután Fidel Castro szólt az egybegyűltekhez. Elmon­dotta, hogy mindig nagyon kellemes számára, amikor diákokkal találkozik, s mos­tani egyetemi látogatása so­rán is érdekes tapasztala­tokra tett szert. Hangsúlyoz­ta, a mai magyar fiatalok szamára nagyon kedvező adottság és lehetőség, hogy a szocializmus építésének idején születtek és most teljes felépítéséért munkál­kodhatnak. Örömét fejezte ki, hogy az egyetemen ta­nuló. latin-amerikai és viet­nami diákokkal is találkoz­hatott. Hangsúlyozta, hogy Vietnam népe a legnagyobb fokú hősiességről és önfel­áldozásról tesz tanúbizony­ságot napjainkban, a reá kényszerített kegyetlen há­borúban. A vietnami fiata­lok Magyarországon is azért tanulnak, mert a jövőre gondolnak, hogy az itt szer­zett ismereteiket is felhasz­nálva segítsék elő az ország újjáépítését. Szólt arról is, hogy a külföldi monopóliu­mok által kizsákmányolt, el­nyomásban élő népek Latin- Amerikában, Afrikában, Ázsiában azért küzdenek, hogy kezükbe véve saját sorsuk irányítását, építhes­sék jövőjüket. Szólt arról is, hogy a fia­talokra, akik a jövő mérnö­kei, szakemberei lesznek, kettős feladat vár; mint for­radalmár gondolkodású fér­fiaknak és nőknek, s mint jó szakembereknek kell majd helytállniok, teljesíte­niük feladataikat. A gö­döllői agráregyetemről kikerülő szakembereknek tevékenyen részt kell majd vennlök a mezőgazda- sági termelés, az élelmiszer- gazdaság további fejlesztésé­ben, a természeti adottságok nyújtotta lehetőségek ki­használásában, a talajerózió elleni küzdelemben. Az élet igazi tartalma a szocialista építőmunka — mondotta, majd sok sikert kívánt az egyetem hallgatóinak tanul­mányaikhoz és azt követő gyakorlati munkájukhoz. Fidel Castro hosszantartó tapssal fogadott szavai után Fock Jenő szólt az egybe- gyült fiatalokhoz. A párt és a kormány nevében megkö­szönté a fiataloknak az őszinte, baráti fogadtatást, amelyben Fidel Castrot és a kíséretében levő kubai személyiségeket részesítet­ték. Kifejezte reményét, hogy Fidel Castro mindig szeretettel, meleg baráti ér­zésekkel gondol majd ma­gyarországi látogatására. Ezután boldogságot és si­kereket kívánt Fidel Cast- rónak, s azt, hogy sokáig éljen, nagyon eredményes munkát végezzen. A Minisz­tertanács elnöke a magyar és a kubai nép barátságának éltetése után teljes győzel­met kívánt a kubai népnek, testvéri együttműködést az összes szocialista országok­kal s biztosította: népünk mindig együtt halad a ku­bai néppel. Fidel Castro zsúfolt prog­ramja hétfő délelőttre még egy látogatást tartogatott: Fock Jenővel együtt fölke­reste a Kőbányai Gyógyszer- árugyárat. Az érkezőket dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese, Szakali József, a X. kerü­leti pártbizottság első titká­ra, dr. Orsai János, a X. kerületi tanács elnöke és dr. Varga Edit, a gyár igaz­gatója köszöntötte. A gyárat ismertető tájékoztató itt is néhány perc alatt kötetlen eszmecserévé változott. Dr. Varga Edit örömmel szá­molt be arról, hogy szoros kapcsolatot tartanak Ku­bával, nemcsak gyógyszert szállítanak a távoli testvér­országba, szakértőik is részt vesznek az ottani munká­ban. Az üzem gyorsan fej­lődik, 1971-es termelésük 26-szorosa volt az 1957-es- nek. Termelési értékünk — válaszolta Varga Edit Castro kérdésére — eléri a 100 millió dollárt. A párbeszé­det alig győzte fordítani a tolmács, záporoztak a kér­dések: Castro kék jegyzet- füzetében teltek a lapok, s szorgalmasan jegyzetelt az üzemlátogatáson is. Először azt a gyárrészt kereste fel, ahol növényekből készülnek a különböző gyógyszeralap­anyagok, majd a mikrobio­lógiai kutatólaboratórium kí­sérleti üzeme, illetve az in­jekció- és tablettázó üzem következett. Az egyik lép­csőfordulóban fehérköpenyes lányok csoportja fogta körül a kubai nép vezetőjét: Leszkovics Margit brigádve­zető kérte a kubai párt el­ső titkárát, hogy legyen az injekcióüzem ifjúsági KISZ- brigádjának tiszteletbeli tagja. A „felavatás" rögtön végbe is ment, brigádjel­vényt tűztek Castro olaj­zöld katonazubbonyára, aki a látogatás emlékeként be­jegyezte nevét a brigádnap­lóba. A látogatás végezté­vel elismerően nyilatkozott a látottakról, s míg a gyár vezetőitől búcsúzott az ud­varon, lelkesen integető, tap­soló lányokkal, asszonyokkal teltek meg az emeleti ab­lakok, az üzemrészekhez ve­zető utak. A kedves vendég­től nehezen búcsúztak a Kő­bányai Gyógyszerárugyárban, s az elköszönés is így hang­zott: visszavárjuk. (MTI) ☆ Hétfőn délután Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Fidel Castronak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forra­dalmi kormány öblökének vezetésével folytatódtak és befejeződtek a magyar—ku­bai tárgyalások. Közös köz­leményt fogadtak el, ame­lyet később hoznak nyilvá­nosságra. A megbeszélések meg baráti és elvtársi lég­körben íplytak le. Az országgyűlés ülésszakáról Hétfőn a Parlamentben — Apró Antal elnöklésével — ülést tartottak az országgyű­lés tisztségviselői, állandó bi­zottságainak elnökei, vala­mint a képviselőcsoportok vezetői. Az ülésen — ame­lyen dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is részt vett — dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első he­lyettese az elmúlt évi zár­számadással kapcsolatban tartott tájékoztatót a képvi­selőknek. Ismertette az álla­mi gazdálkodás 1971. évi ta­pasztalatait s vázolta az ez évi feladatokat. Részletesen foglalkozott az idei népgaz­dasági terv és állami költ­ségvetés jóváhagyásakor el­határozott intézkedések vár­ható hatásával. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter a bíróságokról szóló törvényjavaslat fonto­sabb elvéit ismertette. Rá­mutatott arra, hogy a jelen­leg érvényben lévő, úgyne­vezett bírósági szervezeti törvény betöltötte hivatását. Egyes rendelkezéseit az élet túlhaladta, ezért szükségessé vált új törvényjavaslat ké­szítése, amelyet a parlament legközelebbi ülésszaka elé terjesztenek. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész a Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló — szintén az országgyűlés leg­közelebbi ülésszaka elé ke­rülő — törvénytervezetről szólt. Ezután Apró Antal, az or­szággyűlés következő ülés­szakának tennivalóiról szá­molt be a képviselőknek. Felszólalt: Homor Imréné. Gazsó Sándor, Pólyák János képviselő, továbbá Varga Pé­ter, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője. Országos konferencia az első hazai koordi­nált kereskedelmi beruházás tapasztalatairól „Kereskedelmi technika — 72” elnevezéssel kétnapos országos konferencia kezdő­dött Pécsett a Belkereskedel­mi Minisztérium, a KE- RORG, félszáz nagykeres­kedelmi vállalat, a kiskeres­kedelem és a szövetkezetek képviselői. Ezzel a rendez­vénnyel avatják fel hivata­losan a több mint 160 millió forint költséggel épült és a múlt évben birtokba vett pécsi raktárliszt, amely az első koordinált k.ereskedelmi beruházás hazánkban. A „raktárváros” négy nagykereskedelmi vállalat — a Titán, a TÜZÉP, a FŰ­SZERT és az Amfora — te­lephelyei mindegyik válla­lat két megye — Baranya és Tolna — területén tevé­kenykedik. Korábban ezek a vállalatok rendkívül ked­vezőtlen körülmények kö­zött, szétszórtan elhelyezett, korszerűtlen kis raktárakkal működtek. Külön-külön ne­hezebben ment volna az építkezés. A koordinált be­ruházás és üzemeltetés gaz­daságosabb és leginkább megfelel a mi körülménye­inknek. A konferenciának éppen az a célja, hogy a hatósági és vállalati szervek képviselői megismerjék e program keresztülvitelének és az üzemeltetés eddigi ta­pasztalatait. A konferenciát dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes nyitotta meg a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolám Hétfőn, elő­adásét hangzottak el. _ t ' < f'*•' >*' ,.w : UWiS VENDÉGEINKÉT . • (Tudósítónktól) Az ácsolt kecskelábú asz­talnál göndörhajú fiatalem­ber, előtte pénzes borítékok. Az ünnepség kezdetére vá­runk. Az ünneplők — egyre többen — most érkeznek. A fiatalember megszólít közü­lük egyet-egyet. Aláírás. Bo­ríték. Mosoly, örülnek a ju­talomnak. Az a szerény, kisfiús fia­talember is, aki most jön. Ötszáz forintot kap. A maxi­mumot, amit a legjobb szo­cialista birgádok tagjai kap­nak. Tóth József. — egy a sok jutalmazott közül — két éve végzett a MüM. 605-ös szakmunkásképző intézetben. Tizenkilenc éves, ács-állvá­nyozó. Társaival most a szol­noki vasútállomást építi. Közben folyik az ünnepi készülődés. — A tiszaligeti strand mellett a felállított, magas tetejű sátrak aszta­lainál egyre többen vannak. Bor, sör is kerül az asztalra. A kedv jó, ezen a vasárnap délelöttön. Az ünnepi beszédet Soós István a megyei tanács el­nökhelyettese tartotta. Kö­szöntő szavai után az építő- munkások múltját idézve. — majd jelenét méltatva felso­rolta a jelentősebb létesítmé­nyeket, melyeket az építők az elmúlt években és az idén építettek megyénkben. A kö­zel sem teljes felsorolás is jól mutatta, hogy nagy az építők felelőssége. Jelentős szociá­lis, kulturális létesítmények Kerültek átadásra a közel­múltban, s jelenleg is több ilyen épület készül. De kell az építőipar kapacitása a Ti­sza II. vízlépcsőhöz, és az ott építendő üdülőtelephez Is. Redler Károly igazgató, — néhány közvetlen mondat kí­séretében átadta a legjobbak­nak a megérdemelt kitünte­téseket, jutalmakat. — öten, Békési László. Fejes Mihály, Török László, Debreceni László és Szakali János kap­ták meg az építőipar kiváló dolgozója miniszteri ' kitün­tetést. Száhuszonnyolcan ki­váló dolgozó jelvényt kap­tak huszonhat dolgozó húsz­éves munkája elismeréseként megkapta a törzsgárda-jel- vény arany fokozatát. Rajtuk kívül összesen 1042 szocialis­ta brigádtag kapott jutalmat. A szép számban kiosztott jutalom, no meg a jó idő is hozzájárult ahhoz, hogy az ünneplők jó hangulatban fo­gyasztották el a közös ebé­det. Az ebéd alatt és azt kö­vetően zenés műsor szóra­koztatta a résztvevőket, akik közül sokan késő délutánig együttmaradtak. 2r Megemlékeztek az építők napjáról, az Építő- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó — más vállalatok is. A szolnoki fűrészüzem az üzemen belül tartott kis ünnepséget, — a szolnoki bútorgyár dolgozói a Tiszaiigetben ünnepeltek. A szolnoki Építő-Javító és Szol­gáltató Vállalat dolgozói tegnap délután emlékeztek meg az építőkről. T. P. A szakszervezetek számvetése A szakszervezetek XXII. kongresszusa határozatot hozott arról, hogy a válasz­tott szervek kötelesek mun­kájukról a tagságnak és a szakszervezeti testületeknek rendszeresen beszámolni. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, a szakszervezeti de­mokrácia szélesítéséről a kö­vetkezőket mondotta: „Ta­pasztalataink azt jelzik, hogy a legdemokratikusab- ban megválasztott szervek sem képesek eleget tenni feladataiknak, ha nem áll­nak kellőképpen a tagság ellenőrzése alatt, s ha nem érvényesül a dolgozók tö­megeinek véleménye, aka­rata a döntések, határozatok meghozatalában. A szerve­zeti demokratizmus félolda­las, ha nem egészül ki a demokratikus módszerekkel.” A kongresszus határozata és a SZOT elnökségének ál­lásfoglalása alapján me­gyénkben a szakszervezeti alapszervezetek és a szak- mák megyei bizottságainak túlnyombó többsége már eleget tett beszámolási kö­telezettségének. Legutóbb az SZMT elnöksége adott szá­mot az újjáválasztás óta el­telt egy év munkájáról, a XXII. kongresszus határoza­tainak időarányos végrehaj­tásról a Szakszervezetek Megyei Tanácsának. Megyénk szakszervezeti mozgalma jelentős erőt kép­visel. A szakszervezetek tag­létszáma az előző évhez vi­szonyítva tovább növeke­dett, s 1971 végén megköze. lítette a 114 ezret. A dolgo­zók szervezettsége 92,4 szá­zalékra emelkedett. A vá­lasztott testületekben nőtt a fizikai munkások, a nők és a fiatalok aránya. Középtávú tervek A szakszervezeti munka fő területe a termelés segíté­se, a dolgozók érdekvédel­me és a politikai kulturális, nevelő tevékenység. Az alapszervezetek, a megyei bizottságok, az SZMT és an­nak elnöksége igyekeztek eleget tenni sokrétű felada­taiknak. Az SZMT és az el­nökség a beszámolási idő­szakban 34 témát tárgyalt. Foglalkozott a termelést, a gazdálkodást segítő szak- szervezeti tevékenységgel, a bérből és fizetésből élők munka- és életkörülményei­nek alakulásával, az egész­ségügyi- és szociális ellátott. Sággal, továbbá a politikai- és kulturális nevelő mun­kával. A szakszervezetek megyei szervei jelentős segítséget nyújtottak a gazdaságpoliti­kai célok végrehajtásához, a középtávú vállalati ter­vek kidolgozásához, az öt évre szóló kol­lektív szerződések elkészíté­séhez, valamint a szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalom fejlesztéséhez. A középtávú tervek elkészíté­sekor a vállalati szakszer- vezti szervek véleményt mondtak és számos javas­latot tettek. Közreműködtek az életszínvonalat befolyá­soló bérgazdálkodásban és a szociálpolitikai intézkedé­sek kialakításában. Kollektív szerződések A IV. ötéves terv idősza­kára 116 kollektív szerződés készült a megyében. Ezek­ben kifejezésre jut, hogy annak jár több fizetés, na­gyobb jövedelem, áld többet tesz a vállalati eredmények növeléséért. A törzsgárda anyagi, és erkölcsi megbe­csülésére változatos formá­kat alkalmaznak a vállala­tok (pénzbeli juttatás, hű­ség- és tárgyjutalom, juta­lom-szabadság). A szakszer­vezetek őrködnek a kollektív szerződések betartásán, ügyelnek arra, hogy a ter­vezett bérfejlesztések meg­valósuljanak és figyelem­mel kísérik a helyes kere­seti arányokat, s az anyagi ösztönzők hatékonyságát. Az SZMT elnöksége elvi segítséget és rendszeres gya­korlati, módszertani útmuta­tást adott a vállalatok, üze­mek szakszervezeti szervei­nek a szocialista munka­verseny és brigádmozgalom fejlesztéséhez. A szocialista brigádokban tavaly negy­venegy-ezer dolgozó vett részt, s közülük 28 ezren nyerték el (2586 brigádban) a megtisztelő címet. A me­gyében számos üzem, válla­lat kapott kitüntetést. Az SZMT elnöksége sok­oldalúan foglalkozott az élet- és munkakörülmények alakulásával. A dolgozók életszínvonala tavaly a ter­vezettnek megfelelően ala­kult a megyében. A bér- és bérjellegű készpénz-bevéte­lek 7 százalékkal emelked­tek, ezen belül a reálbér növekdése 2—5 százalék. A bérezésben jobban kifejezés­re jutott az elvégzett munka megbecsülése és a szakkép­zettség elismerése. Az SZMT kedvezőnek íté­li, hogy az év első negye­dében csökkent a túlórák száma. A szakszervezetek fontos feladatának tartja, hogy továbbra is erélyesen lépjenek fel az indokolat­lan túlórázás ellen. Érdek védelem A szakszervezeti munká­ban fontos helyet foglal el a dolgozók érdekvédelme. Az SZMT megvitatta a csök­kent munkaképességűek vé­delmére hozott SZOT hatá­rozat végrehajtásának ta­pasztalatait, foglalkozott a szolnoki gyermekintézmé­nyek fejlesztésével összefüg­gő szakszervezeti tenniva­lókkal, s a szakszervezeti és vállalati üdültetéssel. A szakszervezeti szakbi­zottságok tavaly csaknem egymillió forint segélyt fi­zettek ki. Több mint 800 nyugdíj, illetve családipót­lék megállapító határozat elleni fellebbezést tárgyal­tak meg, s ebből 300 első fokú határozatát változtat­ták meg. A SZOT és vállalati üdül­tetésben résztvevők száma — 1970-hez viszonyítva — tavay 2735-tel növekedett. Változatlanul kevés a nyári időszakra a családos és há- zaspári beutaló. Negatív vo­nás az is, hogy az üdülte­tésben csökkent a fizikai munkások egyébként is cse­kély aránya. (32,5 százalék.) Változatlanul gondja a szakszervezeteknek, hogy sok a halálos és csonkulá­sos baleset. Tavaly 19 halá­los és 49 csonkulásos baleset volt a megyében. Ez év első negyedében 4 halálos bal­eset történt. E számok fi- gyelmeztetőek, ezért az SZMT elnöksége és a me­gyei bizottságok hatható­sabb intézkedéseket tettek. Összesen 19 vállalat vezető­jét — ahol legtöbb baleset volt — testületi ülésen, il­letve a helyszínen beszámol­tatták a munkavédelem helyzetéről, intézkedéseik­ről. Bírságokat róttak ki. 21 esetben büntető eljárást kez­deményeztek és üzemeket, gépeket állítottak le. Fo­kozták a munkavédelmi propagandát, a dolgozók felvilágosítását. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége ösz- szességében eredményes év­ről adhatott számot. Siker­rel valósítják meg a XXII. kongresszusnak, a SZOT-nak a határozatait és saját programjukat. Az SZMT tagjai elismeréssel szóltak a végzett munkáról és kriti­kusan beszéltek a hibák­ról is. — m. I, —

Next

/
Thumbnails
Contents