Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 4. Dél-amerikai mozaikok IV. COOOOOOCOOODCJCOCXDOCOOOOOCXDOOOCXXXXOOOCCOCCOCOCOOOOCOOOCOOOOCCOOGOCOC Ecuador: Az út kezdetén A közéleti niclrha§ziiálat: A felszólalások nyelvi formája Új könyvek a kirakatban „A kertek védelmében” A városi ember menekül a zaj elől, szabad idejét a természetben tölti. Egyre több embernek van saját kis kertje. Ebben szorgoskodik, dolgozgat, de nemcsak a ki- kapcsolódás kedvéért, hanem azért is, hogy hazafelémenet megrakja valamivel a kosarát. Gyömölccsel, zöldségfélével. Csak az a baj, hogy a városi ember, aki kertészkedésre adja a fejét, nagyon keveset ért a kerthez. Éppen ezekhez a szükséges ismeretekhez segíti hozzá a Mező- gazdasági Kiadó „Kertünk, házunk, otthonunk" sorozatában megjelenő könyv. A szerző, Jeszenszky Ákos részletesen megismerteti az olvasót a tudomány legújabb eredményeivel, a kártevőkkel, azok elleni védekezéssel. A könyv szórakoztató olvasmány, mert a szerző stílusa, nyelvezete és a tematika is azzá teszi. Az ismeretek elsajátítását számos érdekes rajz segíti elő Brez- nay Lívia illusztrálásában. (Mezőgazdasági Kiadó) »Lepkék, pillék, pillangók” A lepke finnugor eredete a lepe ősszó. A pillangó a latin papilio szóból ered, s rövidített formája a pille. Milyen játékos mindhárom kifejezés a lepkére, amit mi magyarok használunk. Nyelvünk gazdagságára utal az is, hogy a nappali lepkéket rendszerint pillangónak, az éjjelieket pedig lepkéknek vagy pilléknek nevezzük. De nem etimológiáról van szó, hanem Mészáros Zoltán és Vojnits András: Lepkék, pillék, pillangók című érdekes könyvéről, amelyet most jelentetett meg a Natura Könyvkiadó. Nagyon érdekes lepkékről is tudomást szerezhet az olvasó, olyanakról, amelyek Afrikából indulnak el, átrepülnek tengereket és eljutnak egész a iLappföldig. Nemcsak lepkegyűjtőknek nyújt sok új ismeretet a gazdag illusztrációval megjelent szép kiadású könyv, hanem azoknak is hasznára válik, akik nem gyűjtik a lepkét, csak gyönyörködnek röptében. „Házunk tája — aranybánya” Háromszáz szemléltető, hangulatos rajzzal, sok-sok érdekes és időszerű mondanivalóval jelent meg ez a munka Kozma György szerkesztésében és arról szól, ami a legfontosabb tennivaló a ház körül: állattenyésztésről, zöldségtermesztésről és kertészkedésről. Valóban aranybánya lehet egy olyan háztáj, ahol szakszerűen, korszerűen gazdálkodnak, ahol értenek az állattartáshoz, ahol kihasználják a kerti termesztés adottságait és nem feledkeznek meg a virágról sem. Ezt mind össze kell hangolni, győzni munkaerővel, szaktudással. Ehhez ad sok sok hasznos tanácsot a könyv, amely különleges recepteket is közöl az étrend változatosabbá tételének elősegítésére. Az érdekes könyvet a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. Az Andok országaiban tett látogatásom utolsó állomása Ecuador volt. A dél-amerikai kontinensen kirajozolódó haladó változások, így a baloldali Népi Egység politikája Chilében, vagy a perui katonatisztek népi, az ország érdekeit figyelembe vevő . irányvonala éreztetik hatásukat a hatmillió lakosú Ecuadorban is. A kis állam évek óta következetesen védelmezi jogait a partmenti felségvizein az Egyesült Államokkal szemben. Ez a bátor kiállás egyértelmű támogatásra talált a kontinensen. lyet hegycsúcsok fogtak közre. Miközben már ki lehetett venni az apró, színes házacskákat, a távolban még látszott a Cotopaxi hóval fedett hegycsúcsa. Quito magas fekvésének köszönheti kellemes, egyáltalán nem egyenlítői éghajlatát. A 700 eaer lakosú főváros ódon hangulatot árasztó házai, a hegyoldalakra kapaszkodó szűk utcák és a spanyol hódítást idéző templomok sajátos hangulatot kölcsönöznek Quitónak, amely sokkal inkább megőrizte a múltat, mint Santiago, vagy Lima, mégha az észak-amerikai életforma egy szűk társadalmi rétegben erősen érezteti is hatását. A tüzelőanyag-telepeken a tatai, dorogi és a várpalotai brikettet mázsánként 35 forinttal, a mecseki brikettet 5 forinttal, a berentei diószenet, az Özd vidéki, nógrádi és közép-dunántúli durvaszeneket, a várpalotai szc- nesített, lignitet és a hazai daraszeneket 10 forinttal olcsóbban vásárolhatják meg a fogyasztók. Az időleges árleszállítás kedvezményét a tüzelőakciós utalványokkal rendelkező dolgozók és nyugdíjasok is igénybe vehetik. tett haladó intézkedéseket várni. Most a hadsereg céltudatos politikájával Ecuador is felzárkózhat a kontinensen kirajzolódó átalakulási folyamathoz. Legfontosabb közös vonások Dél-amerikai körutam alkalmával Chilében, Peruban és Ecuadorban jártam. A három ország ugyan sok szempontból eltérő vonásokat mutat, jelentős a fejlettségi szintkülönbség is, mégis fontosabb az, ami bennük közös. Felismerték, hogy az elmaradottság felszámolása érdekében gyökeres változásokra van szükség. Chilében és Peruban a földreformmal már sikerült megtörni a helyi reakció egyik fő erejét, most hasonló lépésekre készül Ecuador is. Mindhárom ország határozottan fellép a gazdasági függetlenség megteremtéséért* az Egyesült Államok befolyásának csökkentéséért. A meglátogatott három ország példája bizonyítja, hogy Dél-Amerika napjainkban forrongó állapotban van. A harc még nem dőlt el, az imperialista és reakciós erők még az említett országokban is viszonylag jelentős pozíciókat tartanak kezükben. Az évszázad végére előreláthatólag 700 millióra növekszik Latin-Amerika lakossága. A jövő generációjának sorsa jelentős mértékben attól függ, hogy a több mint egy évtizeddel ezelőtti kubai forradalmat követően a santiagói munkások, a limai és ecuadori haladó erők mennyire egységesen lépnek fel az elavult társadalmi - gazdasági szerkezet megváltoztatása érdekében. Lovas Gyula A cikk arra a kérdésre ad elsősorban választ, lehet-e a felszólalás nyelvének, stílusának önálló hatása. A válaszunk egyértelműen az, hogy a felszólalás nyelvi oldalának tömörsége vagy bő- beszédűsége igen fontos tényező abban, hogy megfelelő hatást, befolyásoló erőt érjen el felszólalásunk, hozzászólásunk. Az élőszóbeli közlés nyelvi oldala nyelvi és gondolati tény együtt, s a nem helyes nyelvi formákat legtöbbször a fegyelmezetlen gondolkodás eredményezi. Igen sok hozzászólás elsősorban a fontoskodó, a túlkombináló szóbeli fogalmazásra ad elrettentő példát. Sok olyan szót használ a felszólaló, amely önmagában véve felesleges, s ezért vizenyőssé válik a megfogalmazás. Egyik leggyakoribb hiba közéleti nyelvhasználatunkban, hogy egy-egy szót jelentéstanilag nagyon megterhelünk. Alig van olyan hozzászólás, felszólalás, amelyben pl. ne kapna szerepet a realizál szó. A görög származású s már köznyelvinek tekinthető probléma szó és családja, (problematikus, problemázik, problémás,) is túlteljesíti nyelvi szerepét, s amolyan „mindenre jó” szóvá vált a felszólalásokban is: sok hozzászóló az ötlet, a gond, a feladat jelentéstartalmának megnevezésére is a probléma szót használja fel. A hatásos. a befolyásoló értékű felszólalásnak legfontosabb nyelvi feltétele, hogy ne legyen benne több szó, mint gondolat, s ne szaporodjanak el a közömbös, a nyelvi szerepet alig betöltő kifejezések szavak. Különösen gyakran és feleslegesen ismétlődnek a felszólalásokban az ún. „terpeszkedő” kifejezések, nyelvi formák, (panasz tárgyává tettük, megállapodás történt, a kereslet nem kerül kielégítésre, különös fontosságot nyer, határozatba hoztuk, feladatát képezi stb., stb.) A köznyelvi „beszédtpltelékek” el- burjánzanak a felszólalásokban is. Elsősorban ezekre a tartalmatlan szavakra gondolunk: hát, nohát, ugye, no, szóval, persze, hogy is mondjam, teszem azt, stb, stb. A trejengős, a nem gazdaságos nyelvi formálásnak jellemző típusát tapasztalhatjuk azoknak a felszólalásaiban, akik nagyon elvontan és elszemélytelenítve fogalmaznak. A feleslegesen elburjánzott vonatkozásában, során, szintjén, síkján, folyamán, nyelvi formák önmagukba véve is elszemély- telenítik a megfogalmazást. Nagyon sok a felszólalásokban a szó- és mondat ismétlés. Az élő beszédet jellemző természetes közvetlenség nevében sem adhatunk felmentést a fölösleges ismétlésekre. Általábar az élő ny°lv természetességét, képszerűségét a legritkábban tükrözi a felszólalások nyelvi formálása. Gyakoribb a közömbös közlés, s ezért alig van olyan hatása a felszólalásnak, hogy valóban lekötné figyelmünket, s ugyanakkor az értelmes és szép magyar beszéd példáját is értékelnénk benne. Dr. Bakos József Fennmaradott törzsi viszonyok Ecuador földraj zi szempontból „különleges” ország: hiszen nevét is onnan kapta, hogy az Egyenlítő (latinul: Equator) mentén fekszik. A kis ország három elkülöníthető részre tagolódik: part menti sávra, ahol a gazdasági élet koncentrálódik; az Andok négy—ötezer méteres hegyvonulatára és végül az Amazonas fennsíkra. E két utóbbi részen szinte változatlanul fennmaradtak a törzsi viszonyok. Ez a földrajzi, természeti változatosság egyedülálló élményt jelentett a megérkezés pillanatától kezdve. Quito, a főváros talán Dél- Amerika leghangulatosabb helysége. A repülőgép ablakából szinte kis „gyöngyszemnek” tűnt a 2700 méter magasan fekvő város, ameAz enyhébb tél következtében a tüzelőanyag-kereskedelmi vállalatoknál a szén- és brikettkészletek a szokásosnál jóval magasabbak. A tüzelőanyag-kereskedelmi vállalatok az értékesítés meggyorsítása érdekében — költségvetési támogatással — hazai szén- és brikettfeleslegeiket június 5-től — amíg a felesleges készletek tartanak — legfeljebb augusztus 15- ig átlagosan 30 százalékos árengedménnyel árusítják. Pihenő (Vége) Vasárnapi dörmögések Valamelyik nap láttam egy szakállas fickót a Tisza Szálló előtt, akit úgy körülrajongtak a jószívű szép lányok, mint darazsak a mézeslepényt. Aztán máshol is találkoztam ezzel a jó emberrel, mindenhol ajnározták, dédelgették, utánozták. Nem csinálok belőle titkot, nagyon megirigyeltem a rókafarkos ipsét. Mert, hogy engem ennyire még sosem kényeztettek el sehol! Sőt, inkább csak akkorákat rúg- kapál belém az élet, — jobbról is meg balról is —, hogy legjobb lenne, ha folyvást hideg vizes priznicen ülnék. Végiggondoltam, mi lehet a messziről jött legény sikerének titka? Olyan szép? A fenét, — olyan mint a Notre Dame-i toronyőr. Csak valamivel fiatalabb. Olyan jól szituált? Á, — legalább hatéves zsir- t’oltok vannak a nadrágján, a lajbija meg olya-n szakadozott, hogy messzi földön elkárognak mellőle a varjak. Szépen végigvezettem a talányokat, a szakállas sikerének titkát, és most már mindent tudok. Higgyék el, egy szép napon engem is dédelgetni fognak, majd... Jól kiravaszkodtam én azt. Először is szerzek egy rókafarkat, feltűzöm a szigorú, de alapjába véve jóságos OTP segedelmével vásárolt kocsim antennájára. Mert ez a rókafarok izé, ez azt jelenti ám, hogy jöhetnek a lányok, asszonyok, facér vagyok, SZOT beutalót kapott a feleségem. Persze, ez még nem elég. Rápingálom a kocsimra, az ex kínai császár mosolyát. Körülötte majd néhány tarka lepke száll- dos. Meg egy kismajom ül a fán. A helybéli rendszámot leveszem, és olyant teszek a helyére, amelyiken ez áll: Via Re Mattia. Alatta meg a szám: 5—233. Ez ugyan nem más, mint a szolnoki lakcímem, de biztos, hogy az érdekeltek azt hiszik erről, hogy valami nagyon flancos országból érkeztem. Esetleg föltűnik majd, hogy miért ilyen kis kocsival? Erre is megvan a válaszom: azért Vagyok most ezzel a kis kocsival, mert ezt az igazi kocsim oldalzsebében hoztam át az Operencián. Csakhát az a másik kocsi, az olyan nagy, hogy annak külön út kell, nem fér el a szolnoki utcákon. A külsőmet természetesen el változtatom. Dobos Ferikétől, színházunk maszkmesterétől kölcsönkérek egy parókát, meg egy szakállt. De nem a jobban fésűitekből ám!... A beszédemre nagyon ügyelek. Nem lesz nehéz, mert mindig csak annyit kell mondanom, hogy oké, — ettől már menő fej leszek, és cefetül művelt.1 Ja, igen, a pénz. Hát ez sem probléma. Nagyanyámnak van egy két szakajtóra való inflációs pengője, megtörnöm vele a zsebeimet aztán messziről mutogatom. Mit várhatok ezek után, amikor már a nagyon menő fej látszatát keltem? Először is jönnek a szép lányok, és sokat sejtetően mosolyognak. Errefel azt mondom nekik, hogy oké. Ettől aztán minden oké lesz... A pincér a fülembe súgja, nagy bizalmasan. hogy ugye, borjúból szeretem a bécsi szeletet. Eredetien. Oké, mondom. Hozzák a borjút. Bemegyek valami hivatalba, ahol két éve nem tudom elintézni az ügyemet, — most soronkívül mindent elintéznek. Oké, mosolygok rájuk. Huncutkodni akarok valamelyik szép lánnyal. — a szálloda portása pem gáncsol el a szobaajtóban, hanem csak mosolyog. Oké, mondom neki. Már ettől is igen boldog lesz, nézi a Bili-pengők szép, lila szélét, amely kikandikál a zsebemből. Nem folytatom. .. Sejtik, gyöngy életem lesz, én leszek a VENDÉG, akinek mindenki kedvében akar járni. Nézem majd, hogy utánoznak. Biztos vagyok benne, hogy három-négy nap alatt minden C-és és I-s kocsi antennáján ott lesz a rókafarok. De nekem ez még nem elég ám! Én még menőbb fejeket akarok magam után hagyni. Veszek valahonnan két szamárfület, és felkötöm a parókámhoz. Kiváncsi vagyok, másnap hányán tartják majd igen menő dolognak ezt az Operencián-túlinak vélt, újmódi, nagyon menő divatot. — ti ra a Árengedmény a hazai tüzelőanyagokra Kedvező fordulat Quitóban a látogató hiába keresi az ipar nyomait. Bizonyára a magas fekvés és a Csendes-óceántól való távolság miatt a főváros csak adminisztratív központ, minisztériumok, hivatalok, bankok székhelye. A repülőút másfél óráig tart Quitóból Guayaquilba, Ecuador gazdasági központjába, amely egyben a legjelentősebb csendes-óceáni kikötő is. A Guayas folyó torkolatánál fekvő város viszonylag gyors ütemben terebélyesedik, s a lakosság száma lassan megközelíti az egymilliót. Az ország életében továbbra is a mezőgazdaság a döntő: a banán, a kávé és a kakaó exportja. Néhány éve a nyugati társaságok olajra bukkantak. A szakemberek már új /Eldórádéról beszélnek, szerény becslések szerint is néhány év múlva megduplázódhat Ecuador nemzeti jövedelme. A kontinens egyik legelmaradottabb országa így megindulhat a felemelkedés útján. Guayaquilben erről beszélgettem néhány ecuadori .kommunistával. Társalgásunk fő témája a februári katonai ' hatalomátvétel volt. Beszélgető partnereim kedvező fordulatként értékelték a Rodriguez Lara tábornok által irányított változást. Mint mondották, az észak-amerikai érdekekkel összefonódó polgári pártoktól nem lehe-
