Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

A Patyolat szerepe a polgári védelemben

Az áj vegytisztító gép, a Profession!

A német automata mosógép munka közben

Köpeny- és ingvasaló gépsor

A Patyolat polgári védelmi munkájáról beszélgettünk Trigola Istvánnal, a szolnoki vállalat igazgatójával és egyben polgári védelmi parancsnokával.

— Milyen fontos polgári védelmi feladataik vannak?

— A Patyolat szervezetileg a vegyvédelmi szakszolgálathoz tartozik és ezen belül anyagmentesítő alegység. Szükség esetén a polgári védelmi feladatunk kettős. Elsősorban felmentő egységként szerepelünk. Telephelyünkön bármilyen körülmények között naponta a hatvan mázsa fehérnemű és a húszezer kilogramm egyéb textília mentesítését azaz tisztítását, fertőtlenítését — biztosítani tudjuk. Ehhez megvannak a megfelelő gépek, berendezések. A másik jelentős feladat szakmai. Abban az esetben, ha a Patyolat az eredeti telephelyen üzemelésre képtelen, vidéki állomásra települ. A szakemberek feladata lesz akkor, hogy a mentesítő állomásokat szakszerűen irányítsák.

— Mit tesznek annak érdekében, hogy a központ és a vidéki telephelyek munkája összhangban legyen szükség esetén?

— Állandó készenlétben vagyunk. Évente néhány alkalommal polgári védelmi gyakorlatokat tartunk a mentesítő állomásainkkal egy rendkívüli helyzetben, így — ha szükséges — a kitelepülés nem okozhat nagyobb gondot.

— A vállalat dolgozói szívesen vesznek részt a polgári védelmi feladatok ellátásában?

— Dolgozóink komolyan veszik ezt a feladatot és szívesen végzik a polgári védelmi munkát. A gyakorlatokon mindig nagy számmal vesznek részt.

I

1. Felszabadulásunk előtt, a légoltalmi szervezetekben milyen cso- portositású hatósági szolgálatokat hoztak létre?

2. A második világháborúban mikor érte Szolnokat az első légitámadás?

3. Ugyancsak a második világháborúban, mikor történt a legtöbb áldozatot követelő légitámadás Szolnokon?

4. Hány ember halt meg Budapesten a II. világháború bombatámadásai következtében?

5. Mikor nyitották meg a második világháborúban a második frontot?

6. Románia mikor lépett ki a fasiszta Németország oldalán folytatott háborúból?

7. Milyen módon érheti támadás a mezőgazdasági növényzetet?

8. Milyen eszközökkel juttathatók célba a fertőző anyagok?

9. Hogyan fertőződhet meg a talaj?

10. Mit nevezünk hormonális vegyszernek?

A beküldési határidő 1972. július 10. Címünk: Szolnok megyei Néplap szerkesztősége, Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A borítékra kérjük ráírni: Polgári Védelem. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi művet'sorsolunk ki.

Legutóbbi lapszámunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése a következő: 1. a) sugárszennyezett, b) fertőzött, c) mérgezett, a) ha radioaktív anyagokat tartalmaz, b) ha biológiai harcanyagokat tartalmaz, c) ha vegyi harcanyagok tartalmaz, 2. ha eltávolították belőle a fertőző anyagok csíráját; 3. vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok, paraziták, rovarok, toxionok; 4. 1973. december; 5. 1951-ben, a 7. sz. törvényrendelet alapján; 6. 1958-tól; 7. középiskolák I. II. III. osztályaiban a 10 órás polgári védelmi egészségügyi oktatást; 8. 1 millió 155 600 nyugdíjas; 9. 10 ezer 321 tanuló; 10. 871 lakást.

Könyvjutalmat nyertek: Varga József Szolnok, Várkonyi István tér; Munkácsi István Szolnok, Mikszáth Kálmán utca; Osváth Gyuláné Jászberény; Kiss Attila Tiszafüred; Szabó Katalin Tiszafüred.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP - Alföldi Nyomda, Debrecen

Az ifjúság honvédelmi nevelése a szocialista országokban

ÉLETMENTŐ GÉPEK

A Szovjetunióban a fegyveres, a hadi- technikai és polgári védelmi szakkiképzés mellett a lányok részére külön egészségügyi osztagokat szerveztek. Speciális kiképzésben részesítik őket több mint 30 órában. A polgári védelmi alapismeretek oktatására — fiúk és lányok részére — 35 órát fordítanak.

Az NDK-ban versenyszerűen oldják meg az ifjúság' honvédelmi nevelését. A versenyeket évenként tartják, egyéni és csapatküzdelmek, valamint hadijátékok formájában. A felkészítési foglalkozásokat szeptember, október hónapokban tartják. Az egyéni versenyek befejezése után csapatversenyt bonyolítanak le az osztályközösségek között. Így válogatják ki a legjobb részvevőket, akiket külön edzésekkel készítenek fel a májusban—júniusban megrendezésre kerülő színvonalas ünnepi sportversenyekre.

Lengyelországban az 1968/69-es tanévtől vezették be az általánps és középiskolákban a „Honvédelmi ismeretek” oktatását az „Állampolgári nevelés” tantárgy mellett. Főiskolákon: politikai oktatáson foglalkoznak a honvédelmi oktatással.

Romániában 1968-ban törvényben rögzítették az ifjúság fokozottabb honvédelmi felkészítését. Korábban e feladattal az ifjúsági szövetség foglalkozott. A lányok most differenciált kiképzésben részesülnek a felkészültségük és képességük alapján, főleg a légoltalmi-egészségügyi és elsősegélynyújtási feladatokra készítik fel őket.

Csehszlovákiában 1969/70-es tanévtől vezették be a kötelező honvédelmi oktatásokat a gimnáziumokban.

Természeti csapások, tömegkatasztrófák, járványok esetén a ruházat mentésére, fertőtlenítésére korszerű eszközök állnak rendelkezésre. Ilyen többek között a karcagi kórház fertőtlenítő gépe. Ennek a modern kórháznak a műszerezettsége, a felszerelése alkalmas arra, hogy veszélyhelyzetben a legkorszerűbb egészségügyi ellátást biztosítsa. A laboratóriumok finom műszereivel a mérgezések és a különböző megbetegedések már a legkorábbi szakaszban kimutathatók. Ezek a készülékek a gyógyulást és az életmentést szolgálják.

Fitotoxikus anyagok

A tömegpusztító fegyverek fejlődése mellett az utóbbi időben előtérbe kerültek a kultúrnövények ellen hatásosan alkalmazható ve- gyületek. A fitotoxikus anyagokat „éhséggombának” is említi az irodalom, mivel ezek az anyagok az adott terület növényvilágát pusztítják el, megnehezítik az ott élő személyek élelmezését, illetve az állat, állomány takarmányozását.

Hatásmechanizmusuk alapján 3 fő csoportot különböztetünk meg:

1. Kontaktanyagok. Közvetlenül a növényekre hatnak, auxinszint- csökkenést idéznek elő, úgynevezett defóliánsok.

2. Szisztémás anyagok. A növények anyagcseréjét zavarják vagy szüntetik meg.

3. Talajsterilizáló anyagok. A talaj természetes mikroflóráját pusztítják el.

E vegyületek hatásideje 2 héttől öbb évig terjedhet.

_. Legjelentősebb közülük a 2,4—D Jiéven ismert 2,4-diklórfenoxi-ecet- fiav, a 2,4,5—T név alat használatos 2,4,5 triklórfenoxi-ecetsav.

E vegyültek herbicid hatást fejtenek ki, 2 kg/ha töménységben alkalmazva valamennyi növényre át- talmasak. Különösen alkalmasak cserjék, bozótok irtására. Jelentős képviselő a lombtalanító hatású kálciumciánamid, amely 100—150 kg/ha töménységben alkalmazva a levelek teljes lehullását idézi elő.

Az arzénvegyületek közül meg kell említeni az arzéntrioxidot és az arzénsav nátrium sóit. Ezek a vegyületek nemcsak a mezőgazda- sági kultúrnövényekre, hanem az élő erő számára is nagy veszélyt jelentenek.

Az amerikaiak agresszív vietnami háborúja példák sokaságát szolgáltatja e veszély létezéséről, de megállapítható, hogy nemcsak az arzéntartalmú vegyületek okozhatnak mérgezést, hanem az itt említett valamennyi anyag. A 2,4—D- ből 15 g/testsúly kg, a kálciumcián- amidből 10 g/testsúly kg már halálos adagnak számít.

A fitotoxikus anyagokat mérgező hatásuk ellenére a mai modern mezőgazdaság sem nélkülözheti. A világ szinte valamennyi országában gyártják, használják, egyúttal használatát veszélyességüknek megfelelően szabályokhoz kötik. Így hazánkban is kormányhatározat írja elő a növényvédőszerekkel (fitotoxikus anyagokkal) történő gyomtalanítás végrehajtásának feltételeit.

Mindent a gépek végeznek

A mezőhéki Táncsics Tsz-ben univerzális E—301-es rendrevágó gép végzi a lucerna kaszálását

A takarmány a pótkocsiról közvetlenül az automata gépsorba kerül, amely naponta 150—160 mázsa lucernalisztet állít elő