Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 3 1972. június 24. 1200 vagonos rizstároló épül Karcagon. Az év végén áta­dásra kerüld raktár és feldolgozó kombinát egyes részeit már a rizs betakarítása után üzembe helyezik. Szervezési ankét Tegnap a Tiszámén ti Ve­gyiművek és az MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Szolnok megyei szervezete ankétot tartott a vegyiművek kul­turházában. A szervezési és vezetés­tudományi ankéton két előadás hangzott el. A mun­kahelyi vezetőképzés szere­péről a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésében címmel Lőcsei Pál. a Ne­hézipari Minisztérium To­vábbképző Központjának megbízott* igazgatója; a munka és üzemszervezés vállalati feladatairól dr. Pál János, a NlM műszaki­gazdasági tanácsadója tar­tott előadást. A két előadást korreferá­tumok követték. Varga Sán­dor, a vegyiművek osztály- vezetője, a vállalati veze­tőképzés sízerepéről, Oláh György. a cukorgyár szer­vezője a munkahelyi ve­zetőképzés tapasztalatairól beszélt. A munka és üzem- szervezés korszerűsítésére irányuló hűtőgépgyári tö­rekvésekről dr. Cserepes Ká­roly tartott korreferátumot. Várják az új termést Enyhültek .a tárolási gondok Átvétel minden időben Már biztos, hogy az idő­járás kedvező feltételeket te­remtett az aratáshoz. A jász­sági termelőszövetkezetekben bíznak abban, hogy az őszi­árpa betakarítása után sor kerülhet a tavaszi árpának és a korai búzának az ara­tására. Mindez segíti a ga­bonafelvásárló és feldol­gozó vállalat munkáját, gyor. Növelték a raktározási le­hetőségeket. Az eddigi 540 vagon gabona tárolására al­kalmas szükségraktárak mel­lé újabb 600 vagonos ideig­lenes tárolókat építettek. Az állandó raktárak 70 százalé­ka (1300 vagonos) már üre­sen és kitisztítva várja a ter­mést. Rövidesen kiürülnek a többi raktárak, ezekbe újabb 300 vagon terményt tárol­hatnak majd. Enyhít a tárolási gondo­kon, hogy a jelenleg kivite­lezés alatt álló silótoronynak egy része a hónap végéig Átadták az első közös magyar—jugoszláv vasúti határállomást Pénteken Gyékényesen át­adták rendeltetésének az el­ső magyar—jugoszláv közös vasúti határállomást. Az ün­nepségen dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, valamint Blagoje Po- pov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köz­lekedés- és postaügyi állam­titkára mondott ünnepi be­szédet. Az állomás létrehozá­sára mintegy 23 millió fo­rintot költöttek. A követke­zőkben Gyékényesen közösen történik a vámvizsgálat, az utasok útlevelének ellenőrzé­se, az áruk átadása, az egész­ségügyi és növényvédelmi vizsgálat. Mindez jelentős mértékben meggyorsítja, csaknem felére csökkenti a tartózkodási időt az állomá­son. (MTI) sítja a gabona átvételének ütemét. A gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat jászberényi körzeti üzemének dolgozói felkészültek az új termés fo­gadására. Az idén négyezer vagon gabona felvásárlására, feldolgozására és tárolására kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetekkel. elkészül és július 1-től 400 vagon termés tárolására lesz alkalmas. A felvásárlásra kerülő gabona többi részének (1200 vagonnak) elhelyezésé­ről — saját raktározási le­hetőségeik felhasználásával — az idén is a termelőszö­vetkezetek gondoskodnak. Az említett lehetőségek ki­használásával 4000 vagon termés kerül fedett raktá­rakba, vagyis az idén első­ízben nem lesz arra szükség, hogy az értékes gabonát a szabadban tárolják. az ömlesztett állapotban be­szállított gabonát, naponta 150—160 vagonnal. így lépést tudnak tartani az aratás tervezett ütemével és 25 nap alatt befejezik a felvásárolt 4000 vagon ter­mésnek az átvételét. Nagy gonddal készültek to­vábbá a gabona szárítására és tisztítására. A szárító be­rendezések az alapos karban­tartási munkák után készen várják, hogy elvégezzék a gazdaságos tároláshoz szük­séges gabona-szárítást és tisztítást. A korábbi évekhez hasonlóan természetesen az idén is szükség lesz arra, hogy a tsz-ek saját szárító berendezéseikkel segítsék ezt a munkát. Az első szállítmány Ilyen gondos felkészülés után már „játéknak” tűnt az első gabona szállítmány átvétele. Június 21-én a jász­telki Tolbuchin Tsz pótkocsis vontatói gördültek be őszi árpával megrakva a gabona tároló udvarába. Az első tapasztalatok ked­vezőek. Az átvett őszi árpa víztartalma 13 százalék, és 69 kg/hektoliter súlyú, ami kiváló minőségnek számít. Jövőhét közepe felé sor kerül a korai búza átvételére, a hétvégére pedig már új ke­nyérgabonát őrölnek a jász­sági malmokban. Nagy gond az átvételre A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat az idei nyáron 400 diákot foglalkoztat. Képünkön: A Pepsi Cola palackozó gépsornál a Szilágyi Erzsébet Gimnázium „brigád”-ja a margitszigeti üzemben. (MTI foto — Benkő Imre felv. — KS) Üresen és kitisztítva Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Dr. Szénási Géza beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Szénási Géza bevezetőben rámutatott: a törvényjavas­lat nem csupán az ügyészi szervek tevékenységé szem­pontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossá­ga van alkotmányjogi vonat­kozásban is. A törvényjavaslat szerint az ügyészek a legfőbb ügyész­nek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész ad­hat nekik. E rendelkezés cél­ja: annak biztosítása hogy az ügyészi szervezeten belül egységes jogszabályértelmezés és egységes jogpolitikai szem­lélet érvényesüljön­— A javaslat kidolgozásá­nál az a törvényszerkesztési elv jutott érvényre, hogy el kell határolni egyfelől atör­A legfőbb ügyész ezután — alkotmányos kötelességéhez híven — beszámolt az or­szággyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munKájáról. Ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy a említett idő­szakban az ismertté vált bűncselekmények száma a korábbiakhoz képest emelke­dett ugyan, de számottevő növekedésről mégsem beszél­hetünk. Lényegében csök­kent az ismertté vált bűnel­követők száma, mert amíg 1966-ban 89 volt a 10 000 la­kosra eső büntető törvénybe ütköző közvádas cselekményt elkövetők száma, addig 1970- ben 82, 1971-ben pedig 85 volt. — Az eltelt időszakban a bűnüldöző szervek — felis­merve annak a tendenciá­nak a veszélyét, amely az erőszakos és garázda jellegű cselekmények növekedésé­vényi szabályozást igénylő, másfelől pedig az ügyészi munka ' operatív irányítása körébe tartozó kérdéseket. ben jelentkezett, szigorúbban léptek fel az ilyen jellegű bűncselekmények miatt, ele­get téve ezzel a közvélemény óhajának is. 1965-höz képest az erősza­kos és garázda bűncselek­ményt elkövető terheltek kö­zül 2-3 százalékkal többet vádoltak meg az ügyészsé­gek. — A felelősségrevonási gyakorlat szigorítása ered­ményesnek mutatkozik, mert az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények szá­ma, nem jelentős mértékben ugyan, de csökkent. Hangsúlyozta a legfőbb ügyész, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselek­mények elkövetése az ellen­őrzésre hivatott szervek sok­szor példátlan hanyagsága miatt volt lehetséges. Sajná­latos, hogy különösen a sú­lyos bűncselekmények nagy részét nem a belső ellenőr­zés, gazdasági vezetés leplezi le, hanem túlnyomó többségé­ben a nyomozó szervek de­rítik fel. Nyereség- centrikus szemle, et — A nyereségcentrikus szemlélet gyakran korrupció­val párosul, amely egyúttal a társadalmi tulajdon foszto­gatásának újabb területe. A közös vagyonhoz nyúlnak egyesek, hogy legyen miből a gazdasági partenereket ajándékozni, korrupciót ta­karó célprémiumokat kitűz­ni, ilyen célzatú másod- és mellékállásokat létesíteni. A továbbiakban a fiatalko­rú bűnözés helyzetével és problémáival foglalkozott. Amíg 1968-ban a fiatalko­rú terheltek 71 százalékában, addig 1971-ben már 83 száza­lékban látták szükségesnek bíróság elé állítani a fiatal­korú bűnözőket. — A fiatalkorúak bűnözé­sének megelőzésére az egész társadalom minden erejét mozgósítani kell. Különösen a városokban kell sokkal töb­bet foglalkozni a fiatalokkal, munkájukat, életmódjukat rendszeresen ellenőrizni. Er­re egyedül a bűnüldöző szer­vek nem képesek. E terüle­ten eredményt csak akkor várhatunk, ha a munkahe­lyi kollektívák, a párt- és tömegszervezetek az eddigi­nél sokkal nagyobb erőt for­dítanak a fiatalkorú bűnözés megelőzésére. A legfőbb ügyész befejezé­sül kérte, hogy az ügyészség­ről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szerve­zet kétéves munkájáról szóló beszámolót az országgyűlés fogadja el. Dr. Szénási Géza beszé­de után folytatódott a vita. Szigorúbb felelősségrevonás Benkei András felszólalása — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sokrétű, felelősségteljes munkába egyre eredménye­sebben illeszkedik a maga­sabb szintű követelmények­hez igazodó, szocialista jogszabályalkotó tevékeny­ség. — A szocialista jogsza­bályalkotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló tör­vényjavaslat, amely a tár­sadalmi fejlődéssel és a Ä továbbiakban hangoz, tatta a miniszter, hogy a törvényjavaslat az ügyész kötelességévé teszi, hogy személyre való tekintet nél­kül, a törvényben előír­tak szerint intézkedjen, ha a Magyar Népköztársaság törvényeit bármilyen mó­don és bárhol megsértik és a törvénysértés megszünte­tésére hivatott szerv az al­kotmányban meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. Mindez jelentős mérték­ben növeli az állami, tár­sadalmi, szövetkezeti szer­vek, valamint az irányítást, felügyeletet és ellenőrzést ellátó főhatóságok felelős­ségét. — A szocialista törvényes­ség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelmé­nye az élet minden terüle­tén biztosítani a jogszabály értelmezésének és érvénye­sülésének egységét. Az ál­lampolgárok zaklatásának, vélt, vagy valódi sérelmek okozásának, a munkafegye­lem lazulásának kiinduló pontja lehet, ha a helyesen megalkotott magasabb szin­tű jogszabályok a végrehaj­tás során . hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés szocialista törvényességgel összhangban szabályozza az ügyészség tevékenységét. — A törvényesség tovább­fejlesztése gyakorlatilag an­nak a helyes alapelvnek a magasabb színvonalú ér­vényesülését jelenti, mely szerint; nem maradhat sen­ki büntetlenül, aki vét a törvények ellen, ugyanakkor minden törvénytisztelő ál­lampolgár számára a legtel­jesebb mértékben biztosí­tott a törvényes rend körül­ményei közötti élet és a za­vartalan alkotó tevékeny­ség. következtében eltorzulnak. A továbbiakban rámuta­tott: egyesek nehezen akar­ják megérteni, hogy a tör­vények szellemében élni nemcsak az olyan bűncse­lekmények elkövetésétől va­ló tartózkodást jelent, mint az emberölés, a rablás vagy a betöréses lopás, hanem — többek között —a közösség tulajdonával való takaré­kos bánásmódot, és sokféle más, a népgazdaság érté­keit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és erkölcsi feddhe­tetlenséget. — Az általános törvé­nyességi felügyeleti téma­körben a módosítás lényeges eleme, hogy a törvényjavas­lat a gazdasági tevékenység vizsgálatát és a gazdasági célszerűségi szempontok alapján végzett ellenőrzése­ket — amennyiben ez nem ütközik a törvényekkel — kivonja az ügyészség hatás­köréből. Ez még tovább nö­veli az országos gazdasági irányító szervek felelősségét. — Az általános fejlődéssel összhangban a törvényjavas­lat kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társa­dalmi érdekből, illetőleg ak­kor indíthat peres (vagy nem peres) eljárást^ vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem . képes jogainak védelmére. — Az előterjesztett tör­vényjavaslat — hangsúlyoz­ta a miniszter — az állam­polgárok oldaláról nézve is kielégítő biztosítékokat tar­talmaz. Fejlettebb szabályo­zásokat összegez oly módon, hogy azok kifejezik az ál­lampolgárok jogainak tiszte­letben tartását és kellő biz­tosítékokat nyújt mind a jogok érvényesítésére, mind a' törvények megsértőivel szembeni határozott fellé­pésre. A törvényjavaslatot a kor­mány és a maga nevében az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Elfogadták a törvény- javaslatot A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást ren­delt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló tör­vényjavaslatot általánósság- ban és részleteiben — a jo­gi-, igazgatási- és igazság­ügyi bizottság által beter­jesztett eredeti szövegben — egyhangúlag elfogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség te­vékenységéről — felszólalá­sa keretében — elmondott beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette az ország- gyűlés Ezután az interpelláció kö­vetkezett. Búza Barna szobrászmű­vész a Balatonnal, a tó jö­vőjével foglalkozott a kor. mányhoz intézett interpellá­ciójában. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — a képvise. löknek jó munkát, a sza­badságra menőknek kelle­mes pihenést kívánva — az országgyűlés nyári ülésszakát berekesztette. (MTI) Személyre való tekintet nélkül ' A vállalat jászberényi kör­zeti üzemében nagy gondot fordítottak a termés átvéte­lére. A jászberényi üzemhez, valamint a jászapáti, a jász­árokszállási és a jászkiséri telepekhez tartozó 16 átvevő­helyen minden nap — szom­baton és vasárnap is — haj­naltól késő estig veszik át

Next

/
Thumbnails
Contents