Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
1972. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártdemokrácia helyzete, fejlesztésének tapasztalatai a szolnoki járásban H Á pártdemokrácia helyzetével, fejlesztésének lehetőségeivel 1969. november 26-i ülésén foglalkozott és hozott határozatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A határozat végrehajtásának járási tapasztalatairól ' jelentett a közelmúltban járási pártszervünk a megyei párt-végrehajtóbizottságnak. A döntések előkészítése A Központi Bizottság 1969. novemberi határozatának végrehajtása során a párt Szervezeti Szabályzatára alapozott tudatosabb munka lehetővé tette a párttagok jogainak és kötelezettségeinek következetesebb érvényesülését. A pártszervek, szervezetek egész tevékenységére a demokratikus légkör fejlődése, a demokratikus jogok gyakorlása feltételeinek biztosítása a jellemző. A járási párt-végrehajtóbizottság a párt X. kongresz- szusa határozatainak széleskörű ismertetésekor, feldolgozásakor a pártdemokrácia követelményei szerint igényelte a tagság véleményét. A kongresszusi okmányokról pártcsoport-értekezleteken a párttagok 45 százaléka mondta el véleményét. Ezt követően taggyűléseken ezerháromszáz párttag segítette észrevételével, javaslatával a közös állásfoglalás kialakítását. A kongresszus utáni tartalmas eszmecserére ma is hivatkoznak, visszaemlékeznek a párttagok. A járási pártbizottság, a községi-, üzemi pártbizottságok munkabizottságai a munkaterv szerinti főbb napirendeket még döntés előtt véleményezik, személyesen is résztvesznek a tapasztalatok gyűjtésében, eközben megismerik, igénylik a párttagok véleményét, amelyeket hasznosítanak a javaslatokban. A pártvezetőségek szinte mindegyike — több kérdés, napirend tárgyalása előtt — a döntés meghozása előtt a pártcsoportokon keresztül kikéri a tagság véleményét, így például a pártoktatás tervezésekor a munkaterv készítése idején, a pártmegbízatások elosztásakor, a tagdíj-besorolással, az éves és középtávú tervekkel, a kollektív szerződések készítésével, kapcsolatosan. Néhány helyen a testület elé kerülő téma feldolgozását brigádvizsgálat előzi meg. Az alapszervezetekben készülő munkatervek azonban még nem rögzítik a véleménykikérés feladatait a terv-jóváhagyással egyidőben. A szorosabb kapcsolatkialakítás a párttagokkal jó hatással van a pártmunkára. Bizonyítja ezt a párttagok 1972. I. negyedévi adategyeztetésének a végrehajtása. Az adategyeztetést a pártszervezetek döntő többsége politikai feladatként kezelte. Ez az akció jól beleillett abba az eszmecsere-sorozatba, amely az év végén megtartott pártcsoport-értekezleteken kezdődött, majd a beszámoló taggyűléseken folytatódott. Sok helyen felismerték annak lehetőségét, hogy a párttagsággal folytatott párbeszéddel tisztázhatják a kommunistákat aggasztó kérdéseket, közelebb kerülhet a vezetőség a tagsághoz, nyíltabbá, demokra- tikusabbá válhat a légkör. A beszélgetések során pontosabb kép alakult ki a pártmegbízatások helyzetéről, s törekedtek az arányosabb elosztásra. Véleményt mondott a tagság a pártcsoportok, a párt- vezetőség és az alapszervezet munkájáról. Szóltak a munkahelyi problémákról, a párttagok gondjairól, kéréseikről, — olyanokról is, amelyek meghaladják az alapszervezetek hatáskörét. Mintegy ezerháromszáz párttag több mint 1880 észrevételt, javaslatot és problémát vetett fel. Legtöbben a termelés, a gazdaságosság, a munkaszervezés, — tehát munkahelyi jellegű kérdésekkel foglalkoztak, de a párt belső életével összefüggő témák aránya is magas volt. A felvetéseknek csak mintegy 13 százaléka volt magánjellegű. örvendetes a párttagságnak a közügyek, a közösség gondjai iránti érdeklődése és nagyfokú felelősségérzete. Kollektiv határozatok A kommunisták véleményének igénylése a párt politikájának alakításához, érvényesítéséhez, a helyi feladatok megjelöléséhez a területi és alapszervezeti döntéseket tartalmasabbá, reálisabbá és kollektívabbá teszi. A választott szervek munkájában — főleg a párt X. kongresszusa után — a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elve egységesen érvényesül. A testületi munkában a pártvezetés lenini normái a meghatározóak. A döntések, az állásfoglalások többségükben a hatáskörnek megfelelően születnek. Fontos kérdésekben a testületek, a taggyűlések hoznak határozatot. A pártszervek, a pártvezetőségek kollektív munkájának alapját a vezető pártszervek határozataira épülő éves, illetve féléves munka- program adja. Az ülések napirendjén lényegésen több a párt belső életével összefüggő téma. A munkaterv szerinti napirendek 40—50 százalékát a párt belső életével kapcsolatos kérdések, konkrét feladatok adják. A munka kollektivitását érzékelteti, hogy községekben a napirend előadóinak kétharmada testületi tagokból, és egy- harmada a más szervek kommunista vezetőiből tevődik ki. Pártrendezvényeken járási átlagban a tagság 70—80 százaléka rendszeresen részt- vesz. Az alapszervezeteknél jelenleg érvényben lévő párt- határozatok igen változó képet mutatnak. Általában 10—25 között ingadozik az érvényben lévő határozatok, illetve állásfoglalások száma. Ebből 1—2 megyei határozat, mintegy 6—8 járási, a többi községi, illetve alapszervezeti. A pártszervezetek vezetőségei — néhány kivételével — betartják a Szervezeti Szabályzat előírásait a taggyűlések, a vezetőségi ülések összehívására. Határozatképesség hiányában rendezvények csak elvétve maradnak el- _ A végrehajtás ►zervezéi-e, ellenérzése A felsőbb pártszervek határozatainak érvényesítésére, végrehajtásának biztosítására intézkedéseink differenciáltak. A járási pártbizottság három munkabizottságának tagjai a pártbizottság 1971. évi munkaprogramjának, munkatervének megfelelően nagy szorgalommal, hozzáértéssel és segítő-szándékkal a helyszínen — községi-, üzemi pártszerveknél és szervezeteknél — közreműködésükkel jelentős segítséget adtak a problémák feltárásához, megszüntetéséhez. Az 1971-ben 13 titkári értekezletet tartottunk, amelynek témái elsősorban a párt- határozatok végrehajtásából adódó feladatok ismertetése, megvitatása, a végzett munka számonkérése és értékelése, a napi pártpolitikai feladatok egyeztetése és végrehajtásának segítése voltak. A járási szintű titkári értekezleteket községi-, üzemi szervezésben alapszervi titkári értekezletek követték, amelyeken a terület sajátosságait is figyelembe véve vitatják meg a határozatok végrehajtásából adódó tennivalókat. E tanácskozások nagy részén a járási pártbizottság munkatársai is részt vesznek, a területfelelősi megbíztásnak megfelelően, és segítik a problémák tisztázását. Egyre céltudatosabb a járási párt-végrehajtóbizottság tagjainak és a járási pártapparátus dolgozóinak részvétele a községi-, üzemi pártszervek, állami társadalmi és gazdasági szervek ülésein, rendezvényein, ahol a párthatározatok végrehajtásának megszervezésében konkrétan részt vesznek. Az üléseket megelőzően tájékozódnak, hogy az előterjesztésekben helyesen értelmezik-e a párthatározatokat. A határozatok helyes értelmezését, nagy mértékben elősegítette a párt X. kong- reszusa határozatainak feldolgozása. A pártoktatásban, az elméleti konferenciákon, az éves politikai tervek készítése során igyekeztünk megértetni a tagokkal a párt X. kongresszusának határozataiból adódó feladatok elvi és gyakorlati kérdéseit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttagok egyre következetesebben betartják a párt határozatait. (Folytatjuk) Nádas József az MSZMP szolnoki járási bizottságának első titkára Egy főre hat kötet — Több mint kétmillió olvasó Tudományom ülésszak a könyvér alkalmából A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztálya a nemzetközi könyvév alkalmából szerdán tudományos ülésszakot rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. Ezután Köpeczi Béla. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg az ülésszakot bevezető előadásával. — Az idén a nemzetközi könyvévet, jövőre pedig a magyar könyvkiadás 500. évfordulóját ünnepeljük —, mondta. — Ez a két dátum arra figyelmeztet, hogy a kultúra közlésének olyan eszközéről van szó, amelyet az emberiség évszázadok óta használ, és használni fog a következe évszázadokban, talán évezrededben is. 1971-ben csaknem 29 000 művet adtunk ki. több mint 88 millió példányban. Ebből a könyvek száma 5 500, példán.vszám több mint 53 millió volt. Tízezer lakosra viszonyítva a kiadott könyvek számában a szocialista országok között élenjáróknak számítunk, a példányszám tekintetében azonban a középtájon helyezkedünk el. Nálunk az elmúlt években nem esett vissza a szépirodalom kiadása, viszont 1960- tól megkétszereződött az ismeretterjesztő műveké. Jelentős az emelkedés a tudományos és a szakmai könwek kiadásában is, meglepő viszont az ifjúsági és a gyermekirodalom mennyiségi stagnálása, illetve csak kismértékű fejlődése. Könyv- forgalmunk 1971-ben meghaladta az 1140 milliót, úgy hogy egy főre mintegy hat kötet vásárlása jut évente. A tanácsi és a szakszervezeti könyvtárak több mint 2.2 millió beiratkozott olvasója 1970-ben 55 millió könyvet kölcsönzött. Köpeczi Béla ezután felhívta a figyelmet, hogy bár könyvkiadásunk a fogyasztói kultúra terjedési hullámának más közművelődési területeknél jobban ellenállt, engedmények is tapasztalhatók, ha nem is nagy számban az érték és a jóízlés rovására. Változatlanul célunk, hogy a legszélesebb közönséghez juttassuk el a könyvet és ma ezt — az igényeket áttekintve — differenciáltabban tehetjük. Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) ösztönző bérformákat, amelyek alkalmasak arra, hogy az átlagosnál többet nyújtó dolgozóK a rendelkezésre álló bérkeretből és nyereség- részesedésből magasabb fizetést, jövedelmet érhessenek el. Ugyanakkor megállapították, hogy több problémával foglalkozni kell. Fokozatosan ki kell küszöbölni azt, hogy az állami ipar egyes vállalatainál a munkáskeresetek indokolatlanul alacsonyabbak legyenek, mint egyes szövetkezetek hasonló munkakörében. Különböző okok hatására egyik évről a másikra a bérből és fizetésből élők egyes csoportjainak reáljövedelme nem nő esetleg csökken. Ennek okai részben a család növekedése, a nyugdíjba kerülés, részben pedig a kereset-változások és árnövekedések. A további intézkedések során e problémára megfelelő figyelmet kell fordítani. — A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy csökkent az olcsó árucikkek hiánya, azonban az alacsonyabb vásárlóerejű lakosság ilyen árukkal való ellátottsága még nem javult kellőképpen. Erőteljesen végre kell hajtani a kormány határozatait azokkal szemben, akik jövedelmüket nem munkával, hanem spekulációval szerzik. A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az év hátralevő időszakában az illetékes állami és szakszervezeti szerveknek — egyaránt fokozott figyelemmel kell kísérniük és rendszeresen ellenőrizniük kell a fogyasztói árszínvonal és a bérek alakulását, és gondoskodni kell arról, hogy az 1972. évre tervezett reálbérnövekedés megvalósuljon. — Hangsúlyozták, hogy ennek különösen nagy a jelentősége a kisebb jövedelmű és több- gyermekes munkáscsaládok, valamint a nyugdíjasok élet- körülményeinek alakulásában. A kormány által tett intézkedések, a vállalatok javaló gazdálkodása, valamint a szakszervezetek ez irányú erőfeszítései nyomán a dolgozók munkahely-változtatásának mértéke az elmúlt évben csökkent. A munkaerő- mozgás szintje azonban még mindig magas, ennek mérséklésére még további közös erőfeszítésre van szükség. A szervezési és vezetési színvonal javulásának, valamint a szakszervezetek fellépésének eredményeként a túlórázás 1971-ben a megelőző évhez képest csökkent 17 százalékkal Megyeszerte megkezdődött a gabona betakarítása. Képünkön: elkezdték az aratást a jásztelki Tolbuchin Tsz-ben is. A rendrevágás az elmúlt hét eleje óta tart, június 19-től pedig hat kombájn dolgozik kora reggeltől késő estig a határban. A termelőszövetkezetnek az idén 489 holdon termett őszi árpa, eddig 150 holdon végeztek el a betakarítást. Az őszi árpa után folyamatosan sor kerül a tavaszi árpának, majd a korai búzának az aratására. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést folytattak a munkaidőcsökkentés további kiterjesztéséről az ipari, építőipar; ágazatokon kívüli területeken. Megállapodtak abban, 1972. másodia félévében lehetővé kell tenni az iparhoz, illetve az építőiparhoz szorosan kapcsolódó, kutató, szervező intézetek munkaidőcsökkentésének végrehajtását. Az erre vonatkozó kormányzati döntés a közeljövőben megszületik. A többi ágazatban és területen a munkaidőcsökKentés előkészítésére és a végrehajtás feltételeinek biztosítására fel kell készülni. A tervezeteket a kormány még ez év végén megtárgyalja és kijelöli az erre vonatkozó teendőket. A SZOT vezetői tájékoztatták a kormány vezetőit, hogy a szakszervezeti mozgalomban, valamint a szocialista brigádvezetők körében megelégedést váltott ki az a két kormányzati intézkedés, amelyek arról rendelkeznek, hogy a vállalat által adományozható „a vállalat kiváló brigádja” — kitüntetéssel járó pénzjutalmak összege költségként úgy számolható el. hogy a bérszínvonal, illetve a bértömeg megállapításánál, számításbavételénél — azt nem kell figyelembe venni. Magas erkölcsi megbecsülésnek minősítik azt a rendelkezést, hogy 1973- tól a Munka Vörös Zászló Érdemrendje is adományozható a szocialista brigádok, munkacsoportok részére. A kormány és a SZOT vezetői megvitatták továbbá a szocialista brigádvezetői ta- nácskozásoK tapasztalatait s úgy foglaltak állást, hogy azok hasznosak és eredményesek voltak. ■ Megállapodtak abban, hogy a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán elhangzott és írásban benyújtott észrevételeket, javaslatokat. amelyek felhasználásra alkalmasak és intézkedést igényelnek, eljuttatják az illetékes minisztereknek és szakszervezeteknek, akik és amelyek a felhasználás mód- - járói, valamint a tett intézkedésekről 1972. harmadik negyedév végéig az illetékeseknek tájékoztatást adnak. Szabadalmazott r/f rr szóló A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kedden és szerdán szőlőnemesítési bemutatót és tanácskozást rendezett Zalaegerszegen. A tanácskozás témája a dir- rekttermő szőlőfajták gyors lecserélésének lehetősége volt. A zalaegerszegi határban kialakított bemutató és szaporító telepen látható a Csabagyöngye keresztezésével létrehozott Za- lagyöngye szőlő, már megkapta a fajtaelismerést. Ezt a szőlőt elsősorban a zalai direkttermők leváltására nemesítették, de az ország bármely részén alkalmas termesztésre. A szőlő termése mint gyümölcs többszöri elismerést kapott, s borkészítésre is kiválóan alkalmas. A hazai érdeklődésen kívül Csehszlovákiából, a Német Szövetségi Köztársaságból, az NDK-ból. Svájcból és a távoli Indiából is érdeklődnek iránta. Jó tulajdonságai közé tartozik a bő termés, shogy nem igényel permetezést. Az országos tanácskozás szerdai napján bejelentet- tég, hogy a Zalagyöngve, mint növényi újdonság szabadalmi jogot kaprát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól.
