Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Külföldi ve Szolnok m A budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében készítik a VBG ágyáskészílő gépet, mely a paradicsomtermcsztés komplex géprendszerének egyik tagja. Az új gép egy menetben készíti cl az ágyásokat, s juttatja a talajba a műtrágyát. Hírmagyarázónk írja a MinisztcHanács üléséről: Korszerűsítik a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervezetet Az építésügyi és városfej­lesztési miniszternek, és a Minisztertanács tanácsi hi­vatala elnökének előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács meghatározta a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervezet korszerűsítésének feladatait. Amint az előterjesztés ki­fejti, a változásokat az in­dokolja, hogy az utóbbi években meggyorsult urba­nizáció, tehát városiasodás következtében rendkívül sok új feladat hárult a tanácsok építésügyi szakigazgatási szervezetére. A korábbinál jóval több munkát jelent, hogy ennek a szervezetnek már feladatkörébe tartozik a területfejlesztés és a kör­nyezetvédelem koordináció­ja, a levegőtisztaság védel­me, az építésfelügyelet és még sok más építésügyi tennivaló. A szervezet mun­kaerő gondjai miatt a taná­csok nagyrészénél akadozik az új feladatok ellátása. Többek között nincs meg­oldva a csaknem 260 építő­ipari szövetkezet és több mint 100 tsz közös vállal­kozás állami felügyeletének ellátása, a különböző ál­lami és szövetkezeti építő­ipari szervezetek, valamint a házilagos és a lakosság saját építése közötti folya­matos. rendszeres koordiná­ció. Nincsen megfelelő át­tekintés a tanácsokhoz tar­tozó területek építési igé­nyeiről, a távlati építési A Minisztertanács csütör­töki ülésén foglalkozott a biztosítási tevékenységgel. Jóllehet a biztosítási jog­viszony a polgári jog körébe tartozik, szükségessé vált az államigazgatás jellegű jog­szabályozás is, annál inkább, mért a felszabadulás után a tőkés biztosító társaságo­kat felszámolták, lényegé­ben azonban — néhány mó­dosítástól eltekintve — az akkori, régi rendelkezések Voltak érvényben. Az új jogszabály megha­tározza a biztosítási tevé­kenységet. A szocialista tár­sadalomban a biztosítás cél­ja, hogy a lakosság és a társadalmi intézmények a károk anyagi következmé­nyeit összefogással, közös ráfordításokkal ellensúlyoz­zák, csökkentsék. A biztosí­tás — amelyben fontos sze­rep jut a garanciális szem­pontoknak, a nemzetközi kapcsolatoknak is — egy­aránt érinti a népgazdasá­got és a lakosságot. A biz­tosítási munka — a bizto­sítási módozatok kidolgozá­sa, a díjképzés, a pénzala­pok kezelése és felhaszná­lása, a kárrendezés — meg­felelő szakértelemmel ren­keresletről és az építőipari kapacitás összhangjáról. Ezért csak megfelelő meg­erősítéssel és az eddiginél hatékonyabb munkával lát­hatja el maradéktalanul új feladatait a tanácsok építés­ügyi szakigazgatási szerve­zete. Az előterjesztés és a vita alapján a kormány számos intézkedést tett az építés­ügyi szakigazgatás korszerű­sítéséről, a munkaerő-gon­dok enyhítéséről, a munka- feltételek javításáról. A munka hatékonyságának nö­velése, az ellenőrzés egysze­rűsítése és mégkönnyítése érdekében egységes építés­ügyi műszaki nyilvántartást, mikrofilmes terv-, térkép- és adattárát kell kialakítani. Gondoskodni kell az ügyvi­tel gépesítésének fokozatos bevezetéséről és egyéb kor­szerű ügyviteli eszközök beszerzéséről. Az építési fe­gyelem megszilárdítását, a hatósági előírások követke­zetesebb érvényesítését se­gíti az az intézkedés, amely szerint az engedély nélküli építés, telekátalakítás, hasz­nálatbavétel és egyéb ható­sági előírás súlyos megsér­tése miatt kivethető építés- rendészeti bírság róható ki. Ennek összege az engedély nélküli vagy engedélytől el­térően végzett munkával létrehozott érték 10 százalé­ka lehet. Az új intézkedések megvalósításáról ez év vé­géig kell gondoskodni. delkező szervezetet igényel. Ezért az új jogszabály sze­rint biztosítási tevékenység­gel csak a Minisztertanács által erre a célra létrehozott intézet foglalkozhat, ilyen jelenleg az 1949-ben alapí­tott Állami Biztosító. Ezen kívül működik még néhány régi, többségében munkás­tradíciókkal rendelkező egye­sület is. Egyebek között a vasutasoknak, a bányászok­nak, a Magyar Nemzeti Banknak van biztosító egye­sülete. Ezek főleg személyi biztosítással, a halálesetek­re érvényes temetkezési biz­tosítással. esetenként szociá­lis segély folyósításával fog­lalkoznak, s közülük né>- hány az Állami Biztosítóval viszontbiztosítási, szerződés­ben áll. E kis egyesületek­nek a tagsága egyre fogy, szolgáltatásaik csak szűk körre érvényesek, nem egy esetben elavultak. Miután nem sértik a biztosító inté­zettel kapcsolatos elveket, megfelelnek az általuk tá­masztott követelményeknek, az új rendelkezés után is működhetnek. A rendelet nem vonatkozik a társada­lombiztosításra, s nem érinti a nem biztosítási rendelte­tésű egyéni és kollektív pénzalap-képzésre vonatko­Az ifjúsági törvény meg­alkotása óta megnőtt azok­nak a jelentős tanácskozá­soknak a száma, amelyek az ifj ú nemzedéket érdeklő, érintő kérdésekkel foglalkoz­tak, megszabták a magas szintű paragrafusok végre­hajtásának módját. Az ifjú­ság kulturális ellátását ele­mezve joggal állapíthatta meg a kormány, hogy az el­múlt esztendőkben tovább emelkedett a fiatalok mű­veltsége; a statisztikák sze­rint a mozilátogatók 65 szá­zaléka, a művelődési ottho­nokat rendszeresen felkere­sők 70 százaléka még nem töltötte be a 25. esztendejét, s a területi könyvtárak ol­vasóinak fele 14 éven, 70 százaléka pedig 20 éven alu­li. A TIT munkásakadémiái­nak, szabadegyetemeinek hallgatói között több mint félmillió a fiatal. A jelentős előrelépést ér­zékelteti, hogy a települések 80 százalékában működik valamilyen közművelődési intézmény. Mint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács a kormány elé terjesz­tett jelentése hangsúlyozza, az eredmények egyben újabb feladatok hordozói is: többet kell tenni azért, hogy tuda­tosabb és tervszerűbb legyen a fiatalok szocialista eszmei- ségű, magas színvonalú mű­vészeti alkotással való ellá­tása, s az iskoláknak, vala­mint a közművelődés ottho­nainak jobban fel kell készí­teniük a tizen—huszonévese­ket a kultúra befogadására, az igényes válogatásra. Az iskolák csak úgy válhatnak potenciális ifjúsági művelő­dési központokká, ha ehhez biztosítottak a feltételek, a művelődési otthonok pedig csak akkor lesznek a szó Tegnap Szolnokra érke­zett ■ Dragoescu Constantin, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, Górj megye pártbizottsá­gának titkára, aki két napot tölt Szolnok megyében. A román vendéget Csáki István, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Zagyi János a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Majoros Károly a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és dr. Ungor Tibor, az Oktatási Igazgató­ság vezetője fogadta, majd Csáki István tartott tájé­koztatót a megye gazdasági és politikai helyzetéről. zó szabályokat, például a szövetkezetek kölcsönös tá­mogatási alapjait — sem. szoros értelmében vett kul­túra házai, ha anyagi meg­gondolásokból sem kötnek elvi kompromisszumokat, nem engednek a giccsnek, a kommersznek. Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált az ifjúsági klubforma. E klubok száma már a négyezret is megha­ladja. Az állami és társa­dalmi szervek összehangolt tevékenységével — támasz­kodva a fiatalok segítőkész­ségére, tenniakarására, fel­használva alkotó kezdemé­nyezéseiket, elsősorban ennek az önművelődést, aktív pihe­nést szolgáló mozgalomnak a fejlesztését kell támogatni. Megérdemlik a fokozott fi­gyelmet a lakóterületi ifjú­sági klubok is. Ezek műve­lődési lehetőségeinek megte­remtésében, javításában sem nélkülözhető a társadalmi se­gítség. Az ifjúsági klubmoz­galom a fiatalok öntevé­kenységére, tényleges érdek­lődésére épül s nagy előnye, hogy a kluboknak választott vezetősége, önkormányzata van. (Munkájuk ösztönzője s egyben ä követelménytá­masztás jó eszköze a szá­mukra kiírt pályázat, amely­nek során eddig 350 klub nyerte el a „kiváló” címet.) Az ifjúsági klubmozgalom kiérdemelte a bizalmat, meg­érdemlik, hogy otthonaik számát szaporítsák. Nem je­lentős summába került „pa­loták” tető alá hozatalára gondolnak az illetékesek, meg lehet és meg kell talál­ni a módját annak, hogy használaton kívül álló rak­tárak, üzlethelyiségek vagy akár pincék jussanak a fia­talok birtokába, ahol már kisebb átalakításokkal, tár­sadalmi munkával is megte­remthetik a kellemes, hasz­nos időtöltés feltételeit. Dragoescu Constantin szintén ismertette megyéje mezőgazdasági, ipari fejlő­dését. Többek között el­mondta, hogy az 5600 négy­zetkilométeres területen — amelyep ma már 320 ezren élnek — 1945 előtt egyálta­lán nem volt ipar, most az ipari termelés értéke 3,5 milliárd lei évente. A szén- bányászatban és a faipar­ban például húszezren dol­goznak. 1975-re, a mostani ötéves terv végére az ország széntermelésének 25, a kő­olajtermelésnek 20 százalé­kát ez a megye adja. Az ipar fejlesztésére, új beru­házások megvalósítására 5 év alatt 14 miliárd leit for­dítanak. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja délután megtekintette a tiszaligeti KISZ vezető­képző tábort, utána az Ok­tatási Igazgatóságon elő­adást tartott a pártiskola hallgatóinak „A Román Kommunista Párt tapaszta­latai, az ideológiai és a dol­gozó tömegek szocialista ne­velése terén” címmel. Dragoescu . Constantin ma meglátogatja a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-t. V A tapasztalatcsere céljá­ból hazánkban tartózkodó kubai pártmunkásküldöttség A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, az Országos Vízügyi Hivatal, a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaság Fejlesztési Iro­dája a megyei tanáccsal kö­zösen ma országos tanácsko­zást rendez Szolnokon, a Szigligeti Színházban. A délelőtt fél tízkor kez­dődő tanácskozás legfonto­sabb mondanivalója: anyagi, műszaki felkészülés az ön­tözéses gazdálkodásra. Hazánkban gazdag, de nem régi hagyománya van az ön­tözésnek. A felszabadulás előtt mindössze 24 ezer hold földön öntözték a növénye­ket. A mezőgazdaságban 1945—62 között már 323 ezer hold földön öntöztek. A szö­vetkezetek erősödésekor, 1966 Az „aranyatérő” májusi eső, rendkívül kedvezett a gabonaféléknek — állapítot­ták meg a határj áró mező- gazdasági szakemberek a hó­napvégi Szolnok megyei szemléken. A dúsan kalászo- ló vetések várhatóan jobb termést adnak a múlt évi, jó közepes hozamnál. Az or­szág második legnagyobb gabonatermő megyéiében tel­jes erővel készülnek az ara­tásra. A betakarítást teljes egészében kombájnokkal végzik. Az arató- cséplőgé­pek hada jórészt kijavítva, ü-emképes állapotban várja a betakarítás kezdetét. A megyei gabonafelvásár­ló és feldolgozó vállalat be­fejezte a kenyérgabona szer­ződéskötéseket a termelő üzemekben. A tsz-ek és ál­lami gazdaságok együttesen 22.310 vagon búza értékesí­tésére kötöttek megállapo­dást, a vállalat azonban a jó terméskilátások miatt ennél jóval több, 25—26 ezer vagon búza átvételére számít. Ezen kívül 2500 vagon, takarmány­két tagja tegnap megyénkbe látogatott. Cristobal Ramos Diaz-Galazo, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága fogyasztási és szol­gáltatási bizottságának veze­tőségi tagja és Vivian F. Colls Puente, a Pinar Del Rio tartományi pártbizottság titkára délelőtt a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkeze­tet kereste fel vendéglátói­nak kíséretében. Bagó Bálint tsz-elnök tá­jékoztatta a gazdaság hely­zetéről, fejlődéséről, a szö­vetkezeti dolgozók életkörül­ményeiről, s az üzemi párt- szervezetek munkájáról a delegáció tagjait, akik ez­után határjáráson vettek részt. Közben két állatte­nyésztési telepet és takar­mányfeldolgozó üzemet is megtekintettek. A Il-es üzemegység vendégkönyvé­ben írásban is kifejezték elismerésüket a látottakért, s gratuláltak az eredmé­nyekhez. Délután a vendégek Ci­bakházára indultak, ahol a Vörös Csillag Tsz munká­jával ismerkedtek. Hovod- zák István tsz-elnök tájé­koztatását követően a sza­kosított szarvasmarha-tele­pet s a "Dóra-tejüzemet néz­ték meg, majd határjárás során a tsz kertészetét, szomszédságában pedig a zöldborsó gépi betakarítását tekintették meg. —70-ben pedig már 737 ezer hold földre jutott el az él­tető víz. Magyarországon jelenleg 2 millió hold földre biztosítják a vizet. A mi megyénkben kereken 83 ezer hektár föld öntözhető A Tisza II. vízlépcső fel­épültével 8 megyében növel­hetik az öntözéses kultúrát 1973—75. között hat megyé­ben 120 ezer holddal többet öntözhetnek. Ebből a leg­több — 30 ezer — a mi me­gyénkben van. Eredményeink számbavé­tele, készülődés a jövőre — ez a mai tanácskozás fel­adata. örülünk, hogy házigazdái lehetünk a rangos esemény­nek. gabona Is várható az állami magtárakba. A bőséges ter­més elhelyezése meglehetős gondot okoz a vállalatnak, annak ellenére, hogy a tár­házak befogadóképességét az idén is növelik. Jelenleg 3 ezer vagonos szükségtárolóhely építését végzik. Ennek üzembehelye­zése is csak csekély mérték­ben enyhíti a tárolás nehéz­ségeit, ezért a termelő üze­melt bértárolására is számí­tanak. Az üzemi magtárak­ban átmenetileg 6—6.5 ezer vagon gabonát szeretnének elhelyezni. Törökszentmikló- son és Jászberényben egyen­ként 2 ezer vagon befogadó- képességű óriás gabonasiló épül. Az új tárházak belső szerelési munkája azonban lassan halad, szükség volna az építőipar megértőbb segít­ségére, a gyorsításra. A két nagy tárházban előrelátha­tóan, a harmadik negyedév­ben kezdődhet a próbatáro­lás, teljes igénybevételére csak az év végén számíthat­nak. A Csepeli Szabad kikötőben a közelmúltban felavatták az új konténer rakodó-teret, és üzembe állították az első 10 tonnás konténer darut. (MTI foto — Bajkor József íelv. — K.S) A Minisztertanács engedélyével működhet biztosító intézet Az ifjúság kulturális ellátottsága Jó gabonatermést várnak a megyében Szerződés 22 ezer vagon terményre Ma országos öntözéses tanácskozás Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents