Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

1972. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 • • Üdülés — be iMi v í'v V., jg* X&ggg ■•<•■ ... . ' ' ' % < ' “ "'f . ... . j. y-Á í > |ü «■ v ■• / * ' - * " I fc|||| : ÍPí'wK jz tjf -t .■ ?' < , >■ - * S J ■fílN ' * ' iü Sajnos, nincs olyan csoda- módszer, amivel a szakszer­vezeti üdülőket nyáron na­gyobbra lehetne varázsolni, vagy meg lehetne sokszoro­sítani. Pedig azok is — aki­ket télen hidegen hagy a le­hetőség, hogy Galyatetőn, Pécsett, vagy Sopronban fil­lérekért gondtalanul pihen­hetnének — nyáron bizony igénybe vennék az olcsó szakszervezeti beutalók bár­melyikét. A szakszervezeti tagok hat-hét százaléka kaphat évente beutalót, természete­sen arányosan elosztva az év minden hónapjára. Így az­tán nem könnyű a szakszer­vezeti bizottságoknak min­denkinek tetsző igazságot tenni, valamennyi igénylő kérését nem teljesíthetik. Szinte jelképes az az ösz- szeg, amit az üdülésért fi­zetni kell. A költségek túl­nyomó részét állami támo­gatásból és a szakszervezeti díjakból fedezik. Így a ju­talom jellegű üdülések el­osztásánál a dolgozó korán, egészségi állapotán és mun­káján kívül az anyagi hely­zetét is figyelembe veszik. A megyénkben dolgozó több mint százezer szakszer­vezeti tag közül az idén kö­zei hétezren üdülhetnek bel­földön és külföldön szak- szervezeti beutalóval. (Két­ezren a nyári hónapokban.) Több mint háromszáz gyer­mek vehet részt tavaszi és őszi gyógyüdülésen és nyolc- százán nyaralhatnak két hé­tig a mátraaljaújhelyi, a pa- rádsasvári és Balaton-parti SZOT-tidülőkben, napi 10 fo­rint ellenszolgáltatás fejé­ben. A gyermekek mellett külön gondot fordít a szak- szervezet az idős, beteg ta­gok gyógyítással egybekötött pihenésének a biztosítására is. Megyénkben az idén száz- tizenkilenc ízületes, szív- és gyomorbeteg kapott három­hétre szóló beutalót Hévízre, Parádfürdőbe és Balaton- füredre. Ha megárad a Tisza... Új módszerek és eszközök az árvízvédelemben Az OVH szentendrei ki­állítási telepén rendezett szakmai napok keretében szerdán az árvízvédelmi és belvízvédelmi központi szer­vezet vezetői adtak számot munkájukról, fejlesztési ter­veikről. Pesti Imre, a szervezet gé­pészeti igazgatóhelyettese számolt be a fejlesztési ter­vekről. Elmondotta, hogy je­lenleg csaknem húsz téma megoldásán kísérleteznek. A gátszakadás elzárási módo­zatok kidolgozásán kívül a legjelentősebb a légpárnás rakodólapok és a gyorsan szerelhető, több célra alkal­mazható hídmezők témájá­nak megoldása. A légpárnás rakodólapot a műszaki egye­temen tervezik. A több rész­ből összeállítható lap legki­sebb eleme is alkalmas lesz arra, hogy egy megrakott tehergépkocsit a védekezés helyére szállítson, olyan te­repen, ahol sem a kerekes, sem a lánctalpas járművek nem közlekedhetnek. Benkovits Ferenc osztály- vezető a hullámverés elleni védekezés új módszereit is­mertette. A hagyományos el­járás, a rőzsehordás alkal­mazása rendkívül költséges, mert a készenlétben tartott 2.4 millió kéve rozsét és ugyanennyi karót 3—4 éven­ként ki kell cserélni. Ezt a költséges eljárást műanyag­fóliával száműzik. Az 1970. évi Tisza völgyi árvíz véde­kezési munkálatai során már 1.4 millió négyzetméter gá­tat, műtárgyat védtek meg a hullámverés romboló hatá­sától fólialepellel. Az ered­mények igen biztatóak, de még tökéletesíteniük kell a fólia gyorsabb felfektetésé­nek s rögzítésének módját. A szervezet ezenkívül kí­sérletezik a gátak rézsűjére permetezhető, a felületét megszilárdító vegyi anya­gokkal, a szádfalazás anya­gának, verőberendezéseinek technológiai fejlesztésével, a homokzsákok töltésének gé­pesítésével, a felderítés és a hírközlés eszközeinek kor­szerűsítésével, a jégrobban­tásoknál a helikopterek al­kalmazásával. Ezek közül a Tisza völgyi védekezésnél jól bevált a képmagnetofon alkalmazása. Elkészült már a vízügyi URH-hálózat re­konstrukciós programja is. Ifjúsági tévéfilm-fesztivál Münchenben Első tétel: főzzön egy bakonyi bordát Második tétel: milyen szalonna jó a túróscsuszáboz? Veszprémben, a balatoni nyári egyetem iránt a ko­rábbi évekhez képest jóval nagyobb az érdeklődés. A szervező bizottság június első napjaiban összesítette a kilenc országból érke­zett. jelentkezéseket és „telt házat” állapított meg. A július 15—31-ig tartó progf ram igazodik a már másfél évtiziede kialakult hagyo­mányokhoz. Előadások hang­zanak el a Balaton nép- művészeti. és természeti ér­tékeiről, idegenforgalmi ne­vezetességeiről. „Egyetemi tantárgy” lesz az idén is a a magyar konyha művésze­te. — BOMBA robbant ked­den Bréma belvárosában egy villamoskocsi alatt. A szerelvény lerpeült a sínek­ről és tekintélyes anyagi kár keletkezett. Az utasok kö­zül mindössze ketten sebe­sültek meg. , A napokban ért véget a Prix Jeunesse fesztivál, me­lyet évenként rendeznek meg. A páros években min­dig München a házigazda, a páratlan években pedig Po­zsony. A Prix Jeunesse ma­gyarul Ifjúsági-díjat jelent, ugyanis ezen a tv-fesztivá- lon kizárólag gyermek és if­júsági témájú tv-műsorok és tv-filmek vehetnek részt. A Magyar Televízió rendszere­sen megjelenik versenymű­veivel a Prix Jeunesse fesz­tiválokon és idén is képvi­seltette magát. A delegáció tagjai voltak: Kovács Béla, a Magyar Televízió ifjúsági és oktatási főszerkesztőség vezetője, Pápai Lajos, a gyermekosztály vezetője és Békés József dramaturg. Békés Józseffel beszélget­tünk arról, hogy milyen él­ményeket hoztak haza a müncheni ifjúsági fesztivál­ról. — Sokan vettek részt a fesztiválon? — 43 állam televíziós tár­saságai küldte el versenymű­veit. — Milyen volt a szín­vonal? — Anélkül, hogy nagyké­pűek lennénk, azt hiszem kijelenthetjük, hogy egyál­talában nem kellett szégyell­nünk a hazai műsorokat. Ami azt jelenti, hogy a ma­gyar tv ifjúsági és gyermek- filmjei, műsorai elérik a nemzetközi átlagszínvonalat. Egyébként a fesztivál fil­méi zöme nem volt kiugró, nem képviselt különlegesen magas szintet. — Milyen érdekesebb al­kotásokra emlékszik? — Az NSZK Mainz tele­víziós társaságának Direkt című műsora tett ránk rend­kívül jó benyomást. Egyéb­ként a zsűri is a jobbak közé sorolta, hiszen díjat adott ennek a műsornak. Ha hasonlítani akarnánk hazai tv-programhoz, akkor a Ra­dar különkiadásával lehetne egybevetni. Rendkívül éle­sen vetette föl ez a műsor az NSZK iparitanuló képzé­sének problémáit. Kiderült Törvény és alkohol Epítőgépjavító üzem Jászkisér Felvesz az üzem telephelyére: — autószerelő, — géplakatos, — gépjármű villamossági műszerész, — elektroműszerész, — karosszéria lakatos, — rádióműszerész szakmunkásokat 44 órás munkahét! JUTTATÁSOK: bel- és külföldi utazási kedvezmény, üzemi étkezés. JELENTKEZÉS: személyesen, az üzem munkaügyi osztályán. VASÜTALLOMAS: Jászkisér-Felső Ha valaki nem tudná, hogy hazánkban mely napo­kon fizetnek bért, nem kel­lene megérdeklődni: az ut­cán, a járókelők között tá- molygó ittas emberek gya­koriságából kikövetkeztethet­né. S hogy ez valóban így van, megerősíti az a statisz­tikai adat, amely szerint 1960 és 1970 között, mialatt az egy főre jutó reáljövedelem 59 százalékkal emelkedett, az alkoholtartalmú italok fogyasztása vásárlói áron 60 százalékkal nőtt. A jövede­lem növekedését egyenes arányban követte a szeszes italokra költött pénz. S ennek hatása nemcsak az utcán mutatkozik, hanem a családok és az egyének életében is. Számtalan konf­liktus, családi és egyéni tra­gédia forrása az alkohol. Orvosi megfigyelések szerint a rendszeresen ivók 10—15 százaléka válik iszákossá, és ez utóbbiaknak egyharmada alkoholista beteggé. Az al­koholistáknál súlyos ideg- rendszeri és belgyógyászati megbetegedések lépnek fel — elég példaként az alko­holos demenciára (elbutu- lás) vagy a májzsugorodásra hivatkoznunk. Az alkohol okozta károk csak részben fejezhetők ki forintban, de amennyi átszámítható, az is tetemes összegre rúg. Az al­kohol okozta közúti baleseti károkat például 1969-ben nyolcvanmillió forintra be­csülik, az üzemi baleseti ká­rokat pedig mintegy hét- százmillió forintra. Sokan felvetették azt, hogy ha mind a családok életé­ben, mind az emberi szer­vezetben, mind forintban mérhetően ekkora károkat okoz az alkohol, akkor mi­ért hozzák forgalomba. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Egyrészt voltak már kísérletek a világon a szeszforgalmazás állami be­tiltására — közismert az USA esete, — ám ezek nem küszöbölték ki az alkoholiz­must sem és a szeszfogyasz­tást sem, csupán a csempé­szést, a tiltott forgalmazást, az árakat növelték. Másrészt aligha képzelhető el, hogy egycsapásra beszüntethető a szeszes italok fogyasztása, ha már több ezer éve tart. De hiszen miért is kéne beszüntetni, mondják mások, ha alkalmanként a mérték­letes fogyasztás jótékony, a társas életet „olajozó” hatá­sát tekintjük. Ám ki tudja megmondani, mi vagy meny­nyi a mértékletes? Mikor kell megállni? Erre általá­nos szabály nincs, és éppen azok nem ismerik ezt a határt, akiknél iszákosságra majd alkoholizmusra vezet a kezdetben alkalmi italo­zás. Így hát marad a lehetsé­ges, bár nehezebb megoldás: olyan közszellemet kiala­kítani, amely nem holmi férfias cselekedetnek tekin­ti a részegséget, részegeske­dést, hanem annak értéke­li ami: emberi mivoltukból kivetkező magatartásnak, a normálistól való eltérésnek, végső soron — mert erre vezet — betegségnek. Az első társiadalmi, orszá­gos méretű tett, ami egy ilyen felfogásnak támoga­tást nyújt, és ami követke­zetesen végiggondolva így tekinti az alkoholizmust, az az idén — közvetlenül az alkotmánymódosítás után — az országgyűlés áprilisi ülé­sén elfogadott II. törvény. Az egészségügyi törvény, amely harmadik részének második fejezetében kitér az alkoholizmusra. A 35. parag­rafus első bekezdésében ki­mondja: „Azt az alkoholis­tát, aki rendszeresen és túl­zott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával csa­ládját, kiskorú gyermekei­nek fejlődését, saját egész­ségét, környezetének biz­tonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve munka­helyén a munkát ismétel­ten súlyosan zavarja, az egészségügyi szerv jogosult gondozáson való részvételre kötelezni, illetőleg elrendel­ni a gyógykezelésnek kórhá­zi alkoholelvonó osztályon (részlegen) történő fogana­tosítását. A kórházi gyógy­kezelés tartama — ha jog­szabály másképp nem ren­delkezik — nem haladhatja meg a folyamatos hat hó­napot’. A következő parag­rafus azt is kimondja, hög» az ittas személyt, „aki nyil­vános helyen botrányt okoz, vagy magával tehetetlen, a rendőrség szervei kijózanító szobára szállíthatják”, ahol öt „kijózanodásáig, de leg­feljebb huszonnégy órai idő­tartamra” lehet visszatarta­ni. Hiba lenne, ha mindent a törvényre és foganatosítói­ra hagynánk, és ezzel elin- tézettnek tekintenénk az al­koholizmus ügyét. A törvény fontos kiindulópont az al­koholizmus elleni küzdelem­ben, amely egyfelől az iszá- kosság elfajulásának eleve gátat igyekszik vetni, más­felől az alkoholisták gyógy­kezeléséről intézkedik. Nem­csak annyira lesz hathatós, amennyire foganatosítják, hanem annyira, amennyire a társadalmi megítélés ma­gáévá teszi az iszákosságnak és az alkoholizmusnak a törvényben kifejezésre jutó, közérdekű megítélését. Németh Ferenc az adásukból, hogy ma bi­zony nagyon nehezen tanul­ják meg az NSZK-beli fia­talok a szakmát, mert sok­helyütt olcsó munkaerőnek, segédmunkásnak, kifutónak tekintik őket. Bátran éltek a publicisztika adottságai­val, még a riportot is meg­bontották egy-egy szöveges felirattal, mely szinte sum­mázta a mondanivalót. — Mi volt a jellemző az ifjúsági műsorokra? — Talán azt mondhat­nám, hogy képileg, rendezői- leg a legtöbb műsort kitű­nően realizálták, sok zené­vel, úgynevezett show-ele- mekkel tűzdeltek tele még ismeretterjesztő műsorokat is, bizonyos szempontból azonban ha ezt sorozatban nézzük, hamar unalmassá válik. Nagy hiány mutatko­zott a fesztiválon a drama­tizált műfajokban, Szinte egyedülállónak bizonyult a jugoszlávok dramatikus vál­lalkozása, mely szintén díjat nyert. Ez a film, bár ifjú­sági kategóriában indult, nálunk inkább gyermekeim­nek számítana. — Hogy szerepeltek a mi műsoraink? — Díjat ugyan nem kap­tunk az idén, de rendkívül kellemes fogadtatásban ré­szesült a Rólad van szó cí­mű műsor, melyet Csányi Miklós rendezett. — És végezetül az olimpia előtt rövid idővel, hogy fest München? — Jóformán teljesen ké­szen áll a város, már csak a parkírozási munkák van­nak hátra. Csodálatosak a stadionok, «éhány helyen szerelik még az eredmény- jelző elektronikus táblákat, talán köztudott, de hadd ír­juk le még egyszer büszkén, hogy a futball-stadiont le­számítva valamennyi ered­ményjelző táblát mi magya­rok gyártottuk, és jó lenne, ha minél több magyar győ­zelmet írnának fel rájuk. (regős) Gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót azonnali belépéssel FELVESZÜNK Jelentkezéseket az alábbi címre kérjük: SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VASIPARI VÁLLALAT személyzeti csoport Szolnok, Hunyadi J. u. 4. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents