Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
1972. JfehM 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törökszenímsldós A városfejlesztés problémái és feladatai B Országunk településhálózatában a ma és a jövő szempontjából egyaránt fontos helyet foglalnak el alföldi városaink. Ezek sorában elsősorban az Alföld kis városainak fejleszSajátos mezővárosi múlt Törökszentmiklós — az alföldi kis városhálózat fejlesztési problémáinak és feladatainak szemszögéből — kettős vonatkozásban érdekes, és vizsgálatot érdemlő. Egyrészt, sajátos mezővárosi múltja miatt, másrészt fejlődésére, sorsára számottevően hat — közvetve és közvetlenül — Szolnok közelsége, gazdasági, forgalmi csomóponti, kulturális, kereskedelmi stb. vonzása. A város fejlesztési problémáinak és az ebből következő feladatainak felvázolása és a hazai adottságainkkal megegyező, mindenkori reális értelmezése érdekében elengedhetetlen a mai helyzet sokrétű vizsgálata. A város tőrök hódoltság előtti múltja (ekkor Balla- szentmiklós néven szerepelt), majd a török hódoltság utáni időszakban végbement Hegnövekedett felelősséggel Párttagok felvétele a szolnoki járás nagyüzemében és nagyközségeiben tési problémái, feladatai a legbonyolultabbak. Közelmúltbeli fejlődésük töretlennek alig nevezhető: sorsuk számos vonatkozásban ellentmondásosan alakul. Alföldi városaink mai fejlődésének szinte minden problémája sokoldalúan és jól érzékelhetően tükröződik vissza Szolnok megye városainak sorsában. újratelepülése és azt követő fejlődése, alig különbözik a többi nagyhatárú és az akkori viszonyok mellett viszonylag jelentős lakosságszámú alföldi település sorsának alakulásától. A tizennyolcadik század második felében kezdődött Török- szentmiklóson is a tanyás településmód kialakulása. A város mai fejlődését is közvetlenül meghatározó tényező egyikének — a Szolnok— Debrecen közötti vasútvonal megépülését tekinthetjük. Hatása viszonylag gyorsan és sokrétűen nyilvánul meg a város életében: a kedvező szállítási adottságok az élelmiszeripar, ezen belül is elsősorban a malomipar fejlődését segítik elő. Lassan — lényegében több évtizedet átfogóan — bontakozik ki a városiasodás — alföldi kisvárosokra jellemző — folyamata. infrastrukturális igényeiből eredő leghalaszthatatlanabb feladatok megoldása, a kommunális ellátás és a szolgáltatóipar fejlesztése — ezek fő vonásaiban a város elmúlt évtizedbeni fejlődésének, illetve az ez irányú fejlesztési törekvések főbb jellemzői. A város mai helyzetét három fő kérdéscsoport vizsgálatán és értékelésén keresztül mutatjuk be. Ezek a következők: a népesedési helyzet és főbb jellemzői, a termelőbázis és annak a város fejlődésére gyakorolt hatása, a lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai. A számszerű megállapításoknál a Központi Statisztikai Hivatal illetékes szervei által közreadott — 1969- re és 1970-re vonatkozó — adatokat használjuk feL (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Á munka múzeumában Az algyői 168-as kút a zalai dombok között Három évvel ezelőtt kaptak tagfelvételi és fegyelmi jogkört a Tisza Cipőgyár üzemi- és Tiszaföldvár, Jász- ladány községek párt-végrehajtóbizottságai. A következő években Szajol, Tisza- süly és Űjszász községek párt-végrehaj tóbizottságai is elnyerték e jogkört. Az öt nagyközség és a Tisza Cipőgyár jelentős erőt képvisel a pártpolitikai munkában a szolnoki járás területén. A párttagság 80 százaléka az említett helyeken tömörül. Az új párttagok nagyobbik hányadát szintén ezekben a községekben, s a nagyüzemben veszik fel. Hogyan élnek az új jogkörrel ? Vajon hogyan élnek a nagyüzemi és nagyközségi párt-végrehajtóbizottságok — a járási párt vb-től átvett — tagfelvételi jogkörrel? A hat párt vb 1971-ben 183 új párttag felvételét hagyta jóvá. A taglétszám az előző évinél számszerűen is nagyobb arányban növekedett. A számszerűség azonban nem a legfontosabb mutató. Jelentősebb ennél az újonnan felvettek minőségi ösz- szetétele, melyet a járási, a nagyközségi és üzemi párt- vb-k is állandóan figyelemmel kísérik és levonják a szükséges tanulságokat. Ez év május 17-ig nyolcvanegy párttagot vettek fel a nagyüzemi, illetve községi párt-végrehajtóbizottságok. Ebből huszonegyet a Tisza Cipőgyárban, tizenötöt Tiszaföldváron, tizennégyet pedig Szajolban. A tavaly felvett új párttagok 59.3 százaléka fizikai dolgozó. Ez az arány valamivel jobb a járási átlagnál. Pártunk X. kongresszusa nagy fontosságot tulajdonított a párt munkásjellege erősítésének. Kétségkívül, e téren már vannak eredmények a cipőgyárban és a nagyközségekben. De korántsem mondhatjuk, hogy minden rendben van. A cipőgyárban idén felvett huszonegy tag közül tizenegy fizikai munkás. két műszaki dolgozó, a többiek főként adminisztratív beosztásúak. Két év múlva két BNV lesz A vásárt rendező HUNG- EXPO elkészítette az idei BNV zárójelentését. Eszerint ezt a nagy nemzetközi seregszemlét megtekintő több mint egymillió látogató 1700 külföldi és 1159 hazai vállalat bemutatóját tanulmányozhatta. A 120 ezer négyzetméternyi kiállítási területen felvonultatott korszerű termékekről, a BNV eseményeiről több mint 200 hazai lap és folyóirat 430 munkatársa és 150 külföldi tudósító tájékoztatta olvasóit. A zárójelentés kitér arra. hogy jövőre. 1973-ban a május 18-tól 28-ig megrendezendő BNV-t két helyen, a jelenlegi városligeti és az Albertirsai úti új vásárváros területén bonyolítják le az ideihez hasonló, általános árumintavásár jelleggel. A tervek szerint 1974-től kezdve májusban a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt már a beruházási javak és termelő berendezése^ bemutatójaként, míg szeptemberben az őszi BNV-t a fogyasztási cikkek kiállításaként rendezik meg. Tsz-elnökök továbbk épzése Debrecenben, a pallagi továbbképző intézetben tegnap. befejeződött negyven termelőszövetkezeti elnök háromhónapos továbbképző tanfolyama. Hajdú, Borsod, Szolnok, Heves és Szabolcs megyék közös gazdaságainak vezetői 3 vállalati gazdálkodás irányításáról, a belső üzemszervezésről szereztek újabb ismereteket. A tsz-elnökölr debreceni továbbképző tanfolyamán dr. Gergely István miniszterhelyettes tartott zárókonzultációt. Jó az őszibarack termés Csongrád megye híres őszibaracktermő vidékén, a szatymazi tájkörzetben megkezdődött a korai mayflo- wer fajta termésének szedése. Tegnap a szatymazi, a zsombói, a forráskúti, az üllési, a rúzsai felvásárló telepeken mintegy 60 mázsa illatos gyümölcsöt vettek át. A tájkörzetben a tavalyihoz hasonló jó közepes termést várnak. Csupán a szövetkezetek Csongrád megyei értékesítő központja mintegy 900 vagon őszibarackot forgalmaz. A hat párt-vb által jóváhagyott új párttagok közt kevés — mindössze 21 százalék — a szakmunkások aránya. A KISZ nevelő munkája A KISZ-szervezetek egyre jobban élnek a szervezeti szabályzatban rögzített jogkörükkel, kötelezettségükkel. A KISZ korosztályúak 65— 75 százalékát az ifjúsági sz rvezetek ajánlásával veszik fel a pártba. A KISZ nevelő munkája javult, ezt az előző évihez hasonlított statisztika is igazolja. A X. pártkongresszus óta jó néhány 18—21 év közötti fiatal került a pártba. összességében: a nagyüzemi és nagyközségi pár-vég- rehajtóbizottságok megfelelően élnek új jogkörükkel. Az új jogkör tehát fokozta a nagyüzemi és nagyközségi párt-vb-k felelősségét. Érzik, hogy rajtuk múlik: csak az arra érdemesek kerüljenek a pártba. — in. 1. — Csodálatos, szép táj. Az alföldi ember csak gyönyörködni tud a nemes erdőkben, hegyek, dombok között megbújó völgyekben. A szőlőskertekben, a szeszélyesen kanyargó út mentén díszlő gazdag növényzetben. Minden pillanatban új szépségét fedezem fel a vidéknek. Virág, gazdag rétek, dús kalászok. Zalában, közvetlenül a város, a megye- székhely, Zalaegerszeg közelében járunk. Messziről lenn a völgyben fúrótorony magasodik az ég felé. Ott a Magyar Olajipari Múzeum. Valami varázslatos, művészi fantázia a Göcseji Falumúzeum mellé álmodta s ott is valósította meg. A mindenható emberi munkát mutatja meg ez a két, egymással jól megférő, s egymástól élesen elkülönülő történelmi emlék. A falumúzeumba megyek először, a nád-, zsuptetős ré- gesrégi parasztházak közé. Amelyiknek végén tágasabb, kényelmesebb helye volt a tehénnek, mint a rakott tűzhelyű, parányi ab- lakú szobában szorongó családnak. Ahol a borospincében faprések állják az idő vasfogát. Sok százéves harangláb magasodik az alacsony házak között. Legszívesebben megrángatnám a harang húzóját: Emberek, gyertek ide! Nézzétek a zalai parasztok szép-szegény múltját Mert ez a szegénység egyúttal szépség is. Tiszták, hűvösek a döngölt föl- dű parasztszobák, művészi ihlettel faragott eSy~eSy csupor, a modern mai szobákban is legszebb dísz lenne egy-egy petróleumlámpa, díszesen farigcsált polc. Vízimalom. All, alatta éppencsak csordogál kis víz. Mögötte útjelző tábla: Magyar Olajipari Múzeum. Fiatal még. Bár az ötvenes évek végétől már érlelődött a gondolat: akkoriban csak egy kiállításra futotta erőA számítástechnikai kapacitás jelentős növelése érdekében a kormány jóváhagyta a számítástechnikai központi fejlesztési programot. A program célkitűzései 1975 végéig — többek között — húszezer számítás- technikai szakember képzését irányozzák elő. Ennek a nagyszabású oktatási tervnek a végrehajtását elsősorban a számítástechnikai oktató központ szakemberei végzik. A budapesti és vidék' tanfolyamokon a hallgatók tanévenkénti léts zabol, pénzből. Később a helyén vitáztak: hol legyen? (Csak zárójelben jegyzem meg: éppenséggel lehetett volna nálunk, az Alföldön is. Mert igaz, s nem veheti el senkitől Zala igazságát, miszerint ez a táj a magyar olajbányászat szülőföldje. 1937-ben itt fedezték fel a budafai olajmezőt. De az is igaz: a mélyfúrás, az 1960- as évek elején érte el csúcspontját, s 1963-ban az utóbbi évek legjelentősebb kutatási eredménye az algyői mező. A nagyalföldi olajbányászok — Szolnoktól Hajdúszoboszlótól Szánkig, Al- győig — talán szívesen fel is építették volna a múzeumot. Mondják, ajánlották is a városnak, a megyének a lehetőséget. Ne irigykedjünk. A zalaiak ügyesebbek voltak!) A viták után a Göcseji Falumúzeum mellé helyezték el az olajmúzeumot. 1969 őszén nyitották meg. Három nagy részből áll: a szabadtéri, amely történelmi és technológiai rendben, eredeti berendezésekkel mutatja be a 35 éves magyar olajbányászatot; a fedett csarnokban makettek, modellek ábrázolják az ipar teljes tevékenységét; a harmadik kiállítás az olajiparra jellemző kisgépek szerszámok, anyagok tára. Lapozom az idei vendégkönyvet. Orosházi, algyői, hajdúszoboszlói olajbányászok, ismerős szolnoki nevek. Elragadtatás dicsérő szavak. Milyen jó, hogy van. Nem is olyan régen Al- győn megmutattak nekem egy szerény, semmi kis kutat. Alacsony drótsövény öleli körül, öreg bányász mondta rá: ez csinálta azt a szörnyű bajt, 1968 karácsonyán. Itt, a zalai múzeum szabad terén áll a hatalmas tűzben agyonégett, örökre használhatatlan 168-as berendezés kitörésgátlója, az akkor legkorszerűbbnek ismert „CAMERON”. A hatma meghaladja a hatezer főt. Szolnokon a tavalyi tanévben indultak az első számítástechnikai tanfolyamok, amelyek során gépkezelők, információs folyamatszervezők és rendszerszervezők képzése folyik. A megindult tanfolyamok folytatása mellett az új tanévben újabb első évfolyamok is indulnak, rendszerszervezői, információs folyamatszervezői, számítógép programozói és gépkezelői tanfolyamokon. Az oktatás módszere és van méter magas, 20 méter átmérőjű lángoszlopból az emberi értelem, meg gépek mentették ki. Emléknek, a hatalmas kár, jó 30 millió forintnyi veszteség tanúsítójának. Majdnem egy hónapig dolgoztak ott akkor a bányászok. A történetírók már azt mondják: hazai, külföldi mentők. Így igaz, mint ahogy az is, hogy nem egy zalai bányász a kimerült mezőről Algyőre költözött. Tóth Ferenc múzeumigazgató elmondja: legelőször a szegediek és a szolnokiak jöttek. Mit segítsenek, patro- nálásra van-e szükség? A felméréstől a gyűjtésig, a történetkutatásig mindenben benne , voltak. Legutóbb megküldték a vállalat tulajdonában levő használati eszközök címjegyzékét, a selejtezésre váró berendezéseiket a múzeumnak ajánlották. A múzeumbarátok albizottságában olyan serényen dolgoznak, mintha a szomszédban lenne a dimbes-dombos Zala, s a múzeum. Nem ez az indok, hanem a magyar olajipar történetének kutatása, feltárása. Ez a múzeum nagy eszköz ehhez. Fejlesztik — könyvtára, irattára és levéltára iránt egyre nagyobb a kutatók érdeklődése. Meg a diákoké. De sokat jelent ennek az iparágnak, hogy az évente itt megforduló 40—50 ezer látogató fele tanuló! Jönnek a közeli általános iskolák, s mesz- szebbről — az Alföldről, Szolnokról, Szegedről, Békéscsabáról, Egerből — középiskolai osztályok. Aznap győri gyerekek hallgatták a tárlatvezetőt. Ki tudja, hány fiatal fantáziát kap meg a fúrótorony, a kazántelep, a gépház, a szivattyú. Ezért fejlesztik tovább, öt-tízéves tudományos kutatási tervet dolgoztak ki. Két újabb kiállítást is terveztek. Egy állandót, amely a szénhidrogének keletkezését, a természetben, a társadalomban elfoglalt helyét, szerepét reprezentálja. A másik kiállítás időszakos lesz. Egy-egy, iparon belüli cél érdekében időnként átrendezik, kiegészítik. Öreg, az olajbányászatban 35 kerek esztendőt eltöltött emberrel beszéltem egy szivattyú mellett. Azt mondta, egyre fogyó erején is érzi, az olajbányászat a legnehezebb munka. Nehezebb a föld titkát kémlelni, mint a föld alatt dolgozni. Ennek a fáradságos munkának állít emléket a csodaszép zalai völgyben a Magyar Olajipari Múzeum. A munka múzeuma. tematikája az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával megvásárolt Control Data Corporation oktatási anyagaira és módszereire épül. A jelenleg rendelkezésre álló számítástechnikai kapacitást a megye mind több és több vállalata veszi igénybe, felismerve a számítástechnika nagy jelentőségét a gazdasági irányításban. Enr.ek az egészséges folyamatnak továbbfolytatásához nagymértékben hozzájárul a számítástechnikai szakemberek helyben történő képzés sének lehetősége. A múzeum fedett csarnoka, előtérben a répcelaki robbanás tartálya Számítástechnikai oktatás Szolnokon A szövetkezeti gazdálkodás következménye Ä város fejlődésének több kedvező hatótényezője ellenére (mint a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés, országos, majd nemzetközi vasúti és közúti fővonal melletti fekvés, a megyeszékhelyhez való közelsége stb.) Törökszentmiklós a hatvanas évek elejéig alig, vagy kevéssé indult meg a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok nyújtotta lehetőségek széle- sebbkörű hasznosításának útján. Itt is, mint az Alföld többi városában a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezeti gazdálkodás megerősödése teremtett új helyzetet. Ez a városfejlesztés új hatótényezőit hívta életre, ennek hatására a jellegében összetett és minőségében teljesen újszerű feladatok sokaságát hozta magával. A meglévő ipari üzemek fejlesztése, új ipari munkahelyek létrehozása, a város
