Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

/ 2_____________ ______________________ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 14. * H ÉTFŐ: Rogers amerikai külügyminiszter európai körútját félbeszaktíva meglepetésszerűen hazarepült Washing­tonba i— PatoUcsev szovjet külkereskedelmi miniszter az USA-ba utazott. KEDD: Nixon bejelentette a vietnami kikötők elaknásítását — Közzétették az olasz választások eredményét.. SZERDA: A « bonni Bundestag hozzákezdett a • ratifikációs vitához, majd egy hétre felfüggesztette — Hanoit és Haiphongot bombázta az amerikai légierő. CSÜTÖRTÖK: Szovjet kormánynyilatkozat az amerikai ag­resszióról — Grecsko, szovjet honvédelmi miniszter Szíriába látogatott. PÉNTEK: Bonnban parafálták a két német állam közleke­dési szerződését. — Bukarestben aláírták az NDK és Románia barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződését. SZOMBAT: An Loc térségében heves harcok dúlnak. — Agnew amerikai alelnök Tokióban tárgyal. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A Varsói Szerződés és az európai biztonság A nemzetközi jog történetében soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-katonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14-én a lengyel fővárosban aláírt Var­sói Szerződés életre hívott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyegető európai helyzet parancséiban írta elő a szocialis­ta országok erőfeszítéseinek egyesítését, a hatékony önvéde­lem megszervezését. Az azóta eltelt időszak eseményei min­den tekintetben igazolták e lépés megtételének helyességét. A Varsói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta valamennyi szerződő fél — köztük hazánk — területi sérthetetlenségét, nemzeti szuverenitását, függetlenségét és szabadságát. A ko­alíciónkban testet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világpolitikában is egyre határozottabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredményesen visszatartotta a nyu­gati agresszív köröket a kockázatos kalandoktól, biztosí­totta a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi feltételeit és az általános biztonságot. Több mint másfél évtizeddel a szerződés aláírása, a szo­cialista országok egyesített fegyveres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünknek ebben a században élvezett viszonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra történt elto­lódásának köszönhető! Ebből logikusan következik a kérdés; miért ne lehetne a még mindig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés »tagállamai már az ala­pító okmányban kimondták: „Ha létrejön az európai kol­lektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kol­lektív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Fe- * lek állandóan törekedni fognak — a jelen szerződés az ál­talános európai szerződés érvénybelépésének napján érvé­nyét veszti”. A népék körében áz európai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmakacsabb erőinek ellenállása, tak­tikázása miatt azonban lassú az előrehaladás. További ki­tartó, következetes harcra, a szocialista országok még aktí­vabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. S. L. f Újabb pártközi tárgyalások Bonnban Hihetetlen izgalmak jegyé­ben telt el ez a hét. Erórejelzé- Beinkben legfeljebb a bon­ni parlament vitáinak, hosz- szas huzavonáinak esélyeit latolgathattuk még, hozzátéve azt a bizonytalansági ténye­zőt, amit az olaszországi tör­vényhozási választások kime­netele jelenthetett. — Voltak pgyan elszórtan vélemények arról, hogy az amerikai poli­tika megkeményedik, hogy a VDK ellen visszavágást ter­veznek Washingtonban a vietnami hazafiaknak a déli hadszíntereken elért sikerei miatt. Azt azonban kevesen jósolhatták volna meg, hogy az amerikai elnök öt hónap­pal az elnökválasztás és két héttel a tervezett moszkvai látogatása előtt az indokínai eszkaláció újabb veszélyes lépcsőfokára merne, akarna hágni... S ez történt. Nixon elnök katonai tanácsadóira hall­gatva elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek aknazárral való elzárását. Ugyanakkor kilá­tásba helyezte a légi háború­nak minden eddiginél széle­sebb területre való kiterjesz­tését. a VDK területén az országutak és vasútvonalak korlátlan bombázását. Külö­nösen az „akna-politika” volt az, amely a világban is. — Amerika határain belül is megdöbbenést keltett. Ez az elaknásítás súlyosan megsér­tette a hajózás szabadságáról szóló nemzetközi szerződése­ket és joggyakorlatot. Kato­nai célja az lenne, hogy meg­akadályozza a Vietnámi De­mokratikus Közátrsaságba irányuló szállításokat, s így közvetve kihasson a Dél- Vietnamban harcoló szabad­ságharcosok utánpótlására is. De mint szinte minden kato­nai szakértő leszögezi: a dél­vietnami nagy offenzíva meg­indításakor a szabadsághar­cosok vezetői nyilvánvalóan maximális fegyver-, lőszer- és élelmiszermennyiséget hal­moztak fel, utánpótlási gond­jaik rövid időn belül nem je­lentkezhetnek... (Az ameri­kai hadvezetés számításaira csattanós választ .adtak a vietnamiak An Loc elfogla­lásával.) Az Egyesült Állaimokon be­lül ismét megélénkült a há- zorúellenesek tábora: külö­nösen az egyetemi fiatalság volt igen aktiv ezekben a napokban. Az ország mint­egy 7 millió főiskolai diákja közül sok százezren vereked­tek meg rendőrökkel, kato­nákkal, akik megpróbálták elfojtani az ifjúság ellenzéki hangját Hogyan vélekedik az amerikai közvélemény — Nixon újabb agresszív lépé­séről? Egyes közvélemény ku­tatási adatok szerint ama „csöndes többség”: a reakciós sajtó, a demagóg politikusok által befolyásolt- kispolgárság még mindig nem hajlandó felismerni, milyen kockáza­tos,. kalandor útra tévedt az elnök. A „hangos kisebbség”, Nixon ellenzéke persze egész sor tekintélyes személyiséget is .felsorakoztat: — Edward Kennedytől tudósokig, Mc­Govern szenátortól írókig, lelkészekig. Az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja-e a mostani nixoni döntés? Ma még nehéz ei're válaszolni. Legalább 3 hónapja van a2 elnökjelölt-elnöknek arra, — hogy döntsön: a háború vagy a béke zászlaja alatt jelenik meg a választópolgárok előtt. A moszkvai tervezett utazás­tól azonban már szinte csak napok választják el Nixont. A hét végén el is vonult Camp David-be, az Eisenho­wer—Hruscsov találkozó ide­jén híressé vált elnöki nya­ralóba, hogy ott készüljön fel a moszkvai útra. / A héten minden szovjet megnyilatkozásra rendkívüli figyelemmel tekintett a világ. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata igen határozot­tan, ugyanakkor mértéktar­tóan fejtette ki a szovjet ál­láspontot. A hangsúly nem­csak az amerikai lépések el­ítélésén volt, hanem azon, hogy a Szovjetunió megadja a hős vietnami nép harcához a szükséges támogatást. — A szovjet kormánynyilatkozat­ban benne volt az a felszólí­tás is, hogy az USA küldöt­tei térjenek vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz. (Pénteken Párizsban egy amerikai szó­vivő ezt kilátásba is helyezte.) Természetszerűleg érdeklő­dés kísérte ilyen körülmények között azt a tényt, hogy a SALT, a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegy­verek korlátozásáról tovább­folytak, s hogy hírek szerint küszöbön áll egy részletmeg­egyezés. Ugyancsak ráirányul a figyelem a szovjet—ameri­kai külkereskedelmi tárgyalá­sokra. Patólicsev szovjet kül­kereskedelmi minisztert még Nixon elnök is fogadta. A héten „megkeményedett” a bonni ellenzék, amely pe­dig az emlékezetes bizalmat­lansági indítvány fölötti sza­vazásban egyszer már vere­séget szenvedett. A soroza­tos pártközi tárgyalásokon kompromisszum született ugyan, ennek alapján ki is telték a Bundestag napirend­jére a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikációs vitá­ját, de az utolsó pillanatban Barzel, Strauss és a többiek értésre adták, hogy ha nem halasztják el a szavazást, el­utasítják a ratifikációt. — Olyan helyzet alakult lei, hogy kétségessé vált. többsé­get kap-e a ratifikációs ja­vaslat? Ezt a kockázatot a Brandt-kormány aligha vál­lalhatta. Hiszen éppen az volt addig a kancellár és Walter Scheel külügyminiszter szán­déka. hogv egy közös külpo­litikai nyilatkozatot szerkesz­tenek meg az ellenzékkel együtt. Barzel ék azonban — szin te óráról órára változtatva ál­láspontjukat — a végén visz- szatáncoltak. S az emberben felmerül a kérdés: — Vajon Barzel, vagy Strauss olyan nagy ember-e, hogy a saját szakállukra mernének-e egy ilyen világpolitikai kihatású bonni botrányt kavarni? A Német Kommunista Párt el­nökségének nyilatkozata fi­gyelmeztet a bonni időhúzó reakció és a minden eddigit, felülmúló eszkalációba kezdő amerikai vezetés közötti ösz- szejátszás lehetőségére. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének Romá­niában tett hivatalos, bará­ti látogatásáról kiadott köz­lemény beszámol arról, hogy a látogatás során aláírták a két ország barátsági együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződését és tárgyalásokra került sor a két küldöttség között. Ezek keretében kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két országban folyó szocia­lista építés eredményeiről, megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok állását, további fejlesztésük lehetőségeit és annak a véleméhynek adtak hangot, hogy a barátsági szerződés megfelel a két ál­lam alapvető érdekeinek, a szocialista országok egysége és összeforrottsága érdekei­nek. A gazdasági együttműkö­dés vonatkozásában a két fél kiemelte a KGST szerepét és megerősítette, hogy fej­leszti a sokoldalú együttmű­ködést a KGST tagállamai­val. Hasonlóképpen állást foglaltak a Varsói Szerző­dés keretében folyó együtt­működés fejlesztéséért. Meg­állapították, hogy a jelenle­gi nemzetközi helyzet a szo­cializmus a demokrácia és a béke erőinek kedvez. A felek síkraszálltak egy min­den állam részéről történő kötél ezettségváll.lás rend­szerének megteremtéséért, amely kizárná az erő alkal­mazásai az európai államok Ünnepel a japán ellenzék TOKIÓ Szombaton délelőtt udva­riassági látogatást t^tt Sza- to japán miniszterelnöknél Spiro T. Agnew amerikai alelnök, aki péntek este ér­kezett Tokióba, hogy Nixon képviseletében részt vegyen az Okinawa visszaadásával kapcsolatos ünnepségen. ■ Japán hivatalos források szerint Agnew tájékoztatta Szatot az Egyesült Államok legutóbbi külpolitikai lépé­seinek hátteréről, beleértve a vietnami katonai intézke­déseket, Nixon pekingi tár­gyalásait és tervezett moszk­vai látogatását. Agnew az amerikai elnök személyes üzenetét adta át Szatonak Okinawa visszatérítése al­kalmából. A japán ellenzéki pártok és a szakszervezetek hatalmas méretű tömegtün­tetésekkel és sztrájkokkal ,.ünnepük” május 15-ét, Okinawa hivatalos visszaté­rítésének napját. Tüntetések FRANKFURT A nyugat-németországi Frankfurtban pénteken este több mint kétezer ember gyűlt össze az operaház előtt, hogy tiltakozzék a VDK bom­bázásának fokozása, a de­mokratikus Vietnam kikötői­nek elaknásítása ellen. A rendőrség brutálisan közbe­lépett. A város több pontján incidensek történtek. STOCKHOLM Stockholmban pénteken es­te újabb háborúellenes tün­tetést tartottak. A vietnami háború ellenzői az Egyesült Államok stockholmi nagykö­vetségének épülete előtt jut­tatták kifejezésre a felhábo­rodásukat a VDK elleni leg­újabb amerikai terrorintéz­kedések miatt CALCUTTA Súlyos incidensek robban­tak ki pénteken Calcuttában a Bank of America székháza előtt, az indokínai háború amerikai eszaklációja ellen tüntető fiatalok és rendőrség között. A tüntetők téglákkal és benzines palackokkal ro­hamozták meg az épületet. Megrongálták annak telefon­berendezését és bútorait. A rendőrség —■' ütlegekkel és könnygázbombákkal igyeke­zett őket szétoszlatni.. kapcsolataiban, elismerné a nemzetközi jog alapján a határok végleges jellegét, sérthetetlenséget, beleértve a két német állam, valamint Lengyelország nyugati hatá­rát. Egy európai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozása pozitív hatással lenne az egész nemzetközi életre. A két fél elítélte az Egye­sült Államok legújabb ag- ressziós akcióit és határo­zottan követelte a VDK ellen irányuló valamennyi katonai akció haladéktalan beszünte­tését az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak visszavonását Indokínából. A Közel-Kelet térségével kap­csolatban a felek a konflik­tusnak a Biztonsági Tanács határozata alapján történő politikai rendezés mellett foglaltak állást. A nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalommal foglalkozó részben a közle­mény leszögezi, hogy az NSZEP és a Román KP fej­leszti elvtársi kapcsolatait a többi kommunista és mun­káspárttal és minden erejé­vé’ hozzájárul a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének és összeíorrottságá- nak erősítéséhez, az 1969-es moszkvai nyilatkozatban a pártok közötti kapcsolatokra írt elvek és normák alapján. Az NSZEP Központi Bi­zottsága és az NDK kormá­nya román párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg látogatásra. BONN A bonni kormány és jobb- oldaü ellenzéke szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ült. Az újabb, és feltehetőleg a ratifikálási vitáig tartó megbeszélés-sorozatot a CDU/CSU kényszerítette ki azzal az indoklással, hogy a közösen kidolgozott 10 pontos pártközi nyilatkozat és a „keleti szerződések” néhány „összefüggése” még tisztázatlan. A Brandt kormány elfo­gadni kényszer-ült az újabb kihívást, noha megfigyelők előtt nincs kétség a CDU/CSU manővereinek időhúzó jellege felől. A CDU/CSU a következő „kérdéseket” tartja tisztá- zandónak: 1. Milyen „rangot” szán a kormány a pártközi nyilat­kozatnak? HANOI Tóth Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Pénteken este a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglátogatta fogoly amerikai pilóták egyik hanoi táborát. Ngo Dien, a VDK külügy­minisztériuma sajtófóosztá- lyának vezetője tájékoztatja a tudósítókat arról, hogy azok az amerikai pilóták, akik elő­ző nap a háború befejezését követelő felhívással fordul­ták az USA kongresszusához és az amerikai néphez, kérték, hogy illetékes vietnami szer­vek tegyék lehetővé találko­zásukat a külföldi sajtó tu­dósítóival. David W. Hoffman őrnagy beszél legtöbbet közülük, a többiek inkább csak közbe­2. Milyen magyarázatta] sikerült a kormánynak ,,le­szerelnie” a nyilatkozat két pontjával kapcsolatban fel­merült szovjet „meggondo­lásokat”? (Ehmke miniszter, mint ismeretes, határozottan cáfolta hogy a Szovjetunió­nak kifogásai lettek volna, a bonni szovjet nagykövet csu­pán felvilágosításokat kért — mondotta.) 3. Milyen formában kí­vánja a kormány elérni, hogy a nyilatkozat „nem­zetközi jogilag kötelező” le­gyen mind Bonnra, mind Moszkvára nézve? Ami a nyilatkozat „nem­zetközi jogi érvényét” illeti, az SPD/FDP-kormány reá­lisan felmérve a helyzetet, olyan megoldás mellett tart ki, hogy a nyilatkozatot át­nyújtja a Szovjetuniónak, szólnak, kiegészítenék, vagy hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy jól tájékozottak az utóbbi hetek bombázásai so­rán okozott károkról, isme­rik a haiphongi, a hanoi, a Thanh Hoa-i gaztetteket. Akadozva, félmondatokba beszélnek ezekről, — legfel­jebb annyit mondanak:önök­nek igazuk van uraim, sok borzalmat követnek el bom­bázóink. Hoffman külön nyilatkoza- / tot olvas fel: — Tévedés lenne azt hin­ni, hogy a mostani támadás elősegíti a békét. Mi már tudjuk, addig nem lesz vége ennék a háborúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlenségét, biztonságát — mondja. Több amerikai egyetemen tiltakozó gyűléseket és tünteté­seket tartottak az északvietnami kikötők elaknásítása ellen. Kép: A minneapolisi egyetem tüntető diákjai ellen rendőri alakulatokat is bevetettek. Erősödtek a román—NDK kapcsolatok Találkozás fogoly amerikai * pilótákkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents