Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
1972; május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nem megtanítani, — felismertetni Jobbágy Károlyné előadása a szolnoki pedagógus klubban A bevezetőben Jobbágy Károlyné pontosabban meghatározta előadása tárgyát: nem nyelvtanításunk új útjairól, miként az előadás címe Ígérte, csupán egyetlen útjáról kíván , beszélni — mondotta. Arról az útról, amelyet Szende Aladár elméleti kidolgozása alapján több éve gyakorlatban alkalmaznak az ELTE gyakorló gimnáziumban. A kísérlettel nem az anyagot, hanem a módszert akarják alakítani. Céljuk: az anyanyelv birtokában lévő teljes ember nevelése, nem pedig az elvont nyelvtani szabályok bemagoltatása. A kísérlet egyik fontos eleme a gyakorlatiasság. Nagyobb hangsúlyt kap az élőbeszéd, az egyszerű hétköznapi leírt szöveg, az alkotó Egyre fogynak a gólyapárok hazánkban. Az ornitológusok szerint évről évre kevesebb gólya tér vissza a hosszú téli „nyaralásból’. Elmaradásuk okait kutatva, a Fejér megyei ornitológusok megállapították, hogy kedvenc hosszúcsőrű madarainkat a fészkelőhelyek hiánya, és a táplálékszerzési lehetőségek szűkülése távolítja el tőlünk. A falvakból már szinte teljesen eltűntek a gólyák kedvenc fészkelőhelyei, a hajdani vályogházaknál „divatos” oldalt nyitott, fedett kémények. s így a gólyák kénytelenek ur- banizálódni, jobb híján, a betonvillanyoszlopok tetején nyelvhasználat. Mindezt szoros egységben kell megvalósítani a nyelvtudomány leg- újabb eredményeivel. A korábbi módszerek egyik közös hibája volt, hogy más tantárgyakhoz hasonlóan a nyelv megtanítását tűzte ki célul. Nem vette figyelembe, hogy az iskolába kerülő gyermek az anyanyelv birtokában van. Nem kell tehát megtanítani, csupán ismereteit az ösztönösség fokáról a tudatosság fokára kell emelni. Az öntevékenység alkalmazása minden tantárgyban egyre nagyobb hangsúlyt kap, a nyelvtan-tanításban azonban nemcsak lehetőség, hanem kényszerűség is, hiszen az ismereteket a hétköznapi élet minden területén a gyakorlatban — a szóraknak fészket. Ezt azonban nem jó szemmel nézték a villanyszerelők, a kelepelő madarak ugyanis gyakran okoznak üzemzavart. Sza- badbattyán községben például, ahol a betonoszlop tetején lévő fészek már többször okozott üzemzavart, áthelyezték a gólyalakást. Az ÉDÁSZ dolgozói egy kiselejtezett oszlopot ástak a földbe, arra hatalmas kocsikereket raktak. s ide emelték át a gólyapár otthonát. A gólyapár megkedvelte új otthonát, amely olyan „stabil”, hogy akár száz esztendeig is szolgálhatja a gólyanemzedékeket. beli, írásbeli érintkezésben — alkalmazzuk. A tanár szerepe átalakul. Az anyagot feladatokra bontja. Az órán így viszonylag kevesebb a dolga, keveseb- get magyaráz, az előkészítés azonban nagyobb munkát igényel. A nyelvtant általában száraz, unalmas tárgynak tartották hosszú ideig, pedig a szellemes, szórakoztató feladatokra, a nyelvi játékokra végtelen lehetőségeket nyújt. A tanulók szeretik is az ilyen feladatokat, játsz. va tanulnak. Az ellenőrzés az új anyag feldolgozása és a gyakorlás is mindig feladatok megoldása útján történik. Legnehezebb az új anyag feladatokra bontása, de éppen azért, mert a tanulók a nyelv birtokában vannak, lehetséges, és a kísérlet eddigi három évének tapasztalatai alapján mondható: eredményes módszer. Az előadó több feladatot ismertetett is pedagógus, hallgatóival. Házi feladatot ritkábban kapnak a tanulók, s rendszerint több feladat közül választhatnak tetszés szerint. — A kísérlet — mondotta Jobbágy Károlyné — még további finomításra szorul. Sok függőben lévő kérdést kell megoldani. Ügy látjuk az eddigi eredmények alapján, a kísérlet sikerrel kecsegtet. A nagy próba azonban a jövő évi érettségi lesz. Villáminterjú Csurka Istvánnal — Kapcsolatom a várossal? Az első találkozás a húsz év előtti időből származik. Ifjúsági diszkoszvető bajnok lettem a vasutas bajnokság szolnoki versenyén, — válaszolta kérdésemre a darabja bemutatója alkalmából Szolnokra látogató író. A Szigligeti Színház soron következő bemutatója ugyanis, miként már az utcán megjelent falragaszok is hirdetik, pénteken este Csurka István szánalmas komédiája, a Szájhős. — Életem első színpadi próbálkozása volt. Még 1964- ben írtam, és a Vígszínház mutatta be. — Azóta nyolc esztendő telt el. Vajon az idő nem járt-e el egy kissé a Szájhős felett? — Örömmel mondhatom, egyáltalán nem. Ma még talán napra aktuálisabb, mint volt az ősbemutató idején. A korrupció, a kispolgári gondolkodásmód elleni harc ugyanis napjainkban sokkal élesebb, mint volt évekkel ezelőtt. A társadalom fi-' gyelme szélesebb körben fordul azokra a visszásságokra és fonákságokra, amelyek darabomnak is vezérmotívumául szolgálnak. — Szánalmas komédia. — Mit takar e különleges műfaji meghatározás, illetve megjelölés? — Azt csupán, hogy nemcsak mulatságról van szó, komédiáról. A nevetésbe szomorúságot is kevertem. — Eredetileg új darabot ígért a Szigligeti Színháznak. — Szándékomról nem tettem le. Most, hogy a társulatot közvetlenül is megismertem, a már gondolataimban kész dráma — úgy érzem — hamarosan testet tud ölteni. Kiváló együttest, nagyszerű színészeket ismertem meg a Szigligeti társulatában. A Szájhős előadása is igen érdekesnek ígérkezik. Teljesen más lesz, mint a Vígszínház-beli volt. Egészen modern felfogású, attraktív előadásban kerül színre. V. M. I Holográfiái kutatások a KFKI-ban A Központi Fizikai Kutató Intézet fizikai-optikai osztályán 1963 óta foglalkoznak laser kutatással. A laserek egyik érdekes alkalmazási területe a holográfia: a lencse- nélküli fényképezési módszer. Az eljárás kidolgozásáért az Angliában élő — magyar származású —Gábor Dénes fizikus 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfiái kísérletek két lényeges mozzanatból állnak. Az első lépésben a kutatók a hologramot készítik el. A fényérzékeny fotólemezt egyidőben két laser fénynyaláb éri: az egyik laser fénysugár a tárgyról szóródik a fotólemezre, a másik laser-sugár fényforrásból közvetlenül jut a lemezre. Ezek a fényhullámok a fotólemez felületén találkoznak és itt vagy erősítik, vagy kioltják egymást. Ezt a hullámjelenséget rögzíti a lemez. Az előhívott lemezen mikroszkopikus méretű, világos-sötét csíkrendszer jelenik meg, amelyben nem ismerhető fel az eredeti fényképezett tárgy. Ez a csíkrendszer mégis magában hordja a tárgy teljes képét. A második mozzanatban a hologramból a tárgy képét úgy rekonstruálják, hogy a fekete-fehér csíkrendszert hordozó hologramot ismét laserrel világítják meg. A hologramon áthaladó laser-nyaláb a csíkrendszer hatására úgy módosul. hogy a szemlélő a tárgy térbeli háromdimenziós képét látja. A holográfia módszere nagy távlatokat nyit az optikai adattárolásban, a testek kis alakváltozásainak preciziós vizsgálatában. Film készül a Macska játékból Szolnokról indult színpadi hódító útjára Örkény István Macskajáték című kisregénye, 1971-ben. És most a sikeres mű filmen is életre kel. Makk Károly rendező és Tóth János operatőr (a Dé- ry novellából ők alkották közösen a Szerelem című filmet) ez év áprilisában kezdték el a forgatást. A főbb szerepekben Dajka Margit (Orbánné), Bulla Elma (Giza), Balázs Samu (Csermlé- nyi Viktor) és Törőcsik Mari (Egérke). Jelenet a filmből: a tolószékben a Gizát játszó Bulla Elma. Törökszentmiklósi jegyzetek A civilizációról és a kultúráról Honnan indultak, merre mennek — s hol tartanak most? Törökszentmiklós kulturális arculatáról — de mondhatnánk úgy is, városiasodó arculatáról — folytatott beszélgetés indította meg bennem így a kérdéssort. Több féle választ, eredményt kaphatunk, de mindenképpen megtévesztőt akkor, ha nem a folytonosság talaján gondolkodunk, ha nem viszonyítunk. Változó arc a város kulturális képe. Nem akarom az olvasót számokkal, statisztikai adatokkal untatni, ezért csak azt a nagyon is nyilvánvaló tényt említem, hogy a város lakosságának iskolázottsága az elmúlt évtizedekben — minőségben és mennyiségben — robbanásszerűen emelkedett. Az 1930-as évek végén Törökszentmiklósról mindössze tizenheten — harminc- nyolcán érettségiztek és most ebben a tanévben ezernél több diák jár a városban olyan iskolatípusba, amely érettségi bizonyítványt, vagy ahhoz hasonló szakmai képzettséget ad. Óriási a fejlődés? Igen az, azért is, mert növekszik a kulturált közeg, amely alkalmas lesz a magasabb esz- meiségű műveltség befogadására. Dehát ez a kérdésnek csak az egyik oldala. Sajnos nincs a városnak egyetlen olyan, az emberi együttlét korszerű igényeit kielégítő kultúr- központja, amely megfelelne a ma és jövő igényeinek. Lehetne ezért kárhoztatni az elmúlt évtizedeket vagy éppen napjainkat is, de igazságtalan lenne, mert előbb orvosi rendelők, utak kellenek, vízvezeték, üzletek és lakások. Ennél a kérdésnél szükségszerű a múltat idéző öszszevetés. Törökszentmiklósról ezelőtt harminc, vagy ötven évvel többnyire csak annyit tudtunk, hogy van ott valami nagy malom. A tájékozottabbak: jócska főtere van, két nagyobb temploma és sok-sok aprócska ház a vége-hossza nincs főutca két oldalán. A kulturális fejlődésről beszélve érdemes megkérdezni, hogy vajon a város civilizációs, vagy kulturális színvonala emelkedett-e jobban? Nagyon egyértelmű választ kapunk: a város clvi- lizálódása még a kulturális mutatóknál is lényegesen gyorsabb ütemben fejlődött. Gondoljuk végig: villamosítás, gázprogram, út- és üzlethálózat, lakáskultúra stb. Szerencsére a város kulturális fejlődése gyorsabb volt mint a kulturális objektumok létesítése — vagy, ha úgy tetszik — mint azok ci- vilizálódása. Azért szerencsére, mert ha a kulturális munka nem járna előbb a rendelkezésre álló dologi lehetőségeknél — lásd: a kul- túrobjektumok hiánya — akkor nem tartanának ott, ahol vannak. És ez, folytonosságában nézve, mégsem kevés. Hogy mennyire nem az, bizonyítja, hogy Törökszent- miklóson és a járásban most rendezik meg hatodszor a kulturális napokat. (Május 13—május 30.) Színes, sokat ígérő program lesz az idei is Ha egy-egy rendezvény- sorozat egymásután négy- szer-ötször sikeresen „megél” akkor már joggal gondolhatunk arra, hogy hagyományossá válik. A hatodszor megrendezésre kerülő kulturális programsorozatnak az évenkénti érdeklődés biztosítja a létjogosultságát, szükségességét. És ehelyütt vissza utalnánk arra az összefüggésre, amelyet a kulturált közeg növekedéséről írtunk. Hagyománnyá vált a városban a szocialista brigádok levelező' vetélkedője is. Éppen a kulturális napok keretében indítják ötödik alkalommal a népszerű, széleskörű információkat nyújtó játékot. A hatodjára megrendezésre kerülő kulturális napok jelentőségét az is emeli, hogy a város már elég erős ahhoz, hogy peremkerületeire is gondoljon. Az eddigi kulturális napok azt bizonyították, hogy a rendezvények sikere nem kizárólag a „hivatalos” város ügye — hanem a városé. Kiké? A Gépipari Tudományos Egyesületbe tömörült mérnököké, technikusoké, az Agrártudományi Egyesület tagjaié, a gyárak, üzemek munkásaié és a termelőszövetkezeti parasztoké. Mit ígér az idei program? A tallózás is sokat mond: május 13-án nyitják meg Palicz József festőművész kiállítását, május 20-án a megyei képző-, ipari és népi díszítőművészeti kiállítást, május 29-én Sarkadi emlékestet tartanak, amelyen La- tinovits Zoltán is fellép; különböző előadások hangzanak majd el a gépipar, s az agrártudomány kérdéseiről, vitákat rendeznek a közművelődés ügyéről stb. Néni örülhetünk, a kulturális munka kampányszerűségének, de úgy hisszük Törökszentmiklóson ez esetben másról van szó. A mezőgazdasági könyvhét, a költészet napja, a Kodály Zoltán emlékére rendezett zenei események következő állomása a kulturális napok rendezvénysorozata: része a városban folyó kulturális nevelőmunka egészének. — ti — Mindentudó úttisztító gép a kisvárosoknak Első bemutatkozása a BNV-n A vidéki városok közútjainak rendszeres tisztántartása. elsősorban az úttisztító munkások hiánya miatt egyre nagyobb gondot okoz a tanácsok városgazdálkodási intézményeinek. A kivezető út a jelenlegi kritikus helyzetből csak a gépesítés lehet. Ez a cél vezérelte a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatát, amikor megbízta a Műszaki Egyetem közlekedési szakát, hogy az általuk kidolgozott paraméterek alapján tervezzék meg és készítsék el az első hazai mindentudó úttisztító gép prototípusát. Az egyetem vállalta a megbízatást, elkészítette az első mintapéldányt, amelyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron már bemutatnak. * ->es toiiecftménvű univerzális úttisztító gép gyűj tőtartályát, adaptereit egy 0,75 tonnás szovjet gyártmányú gépkocsira szerelték. A gép különböző adapterek segítségével felszedi az avart, „óriás” porszívója felszívja a port, úgy, hogy közben minimális vizet locsol az útra. Télen alkalmas lesz a vegyszerezésre és sózásra, sőt hómarásra is. Hómarójával óránként 100—150 méter hosszú útszakaszt tud megtisztítani. Az új konstrukció paramétereit összehasonlították a hasonló rendeltetésű nyugati úttisztító gépekével. Megállapító'.' *’•■, hogy a hazai típus sok tekintetben előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik. Ha a gép gyűi- tőtartálya például megtelik, óránként 50—60 kilométeres sebességgel mehet a kiürítő helyre, így alkalmzása igen hatékony és gazdaságos. Az újtípusú úttisztító „Sztár” budapesti bemutatkozása után Szolnokra kerül, ahol tartósság! vizsgálatnak vetik alá, majd a sikeres vizsga után kezdi meg a vállalat a sorozatgyártását. Az előreláthatólag mintegv 850 —900 ezer forintba kerülő gép iránt tr.ár külföldről is érdeklődnek. Fogynak a gólyapárok
