Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
1972. május ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • Öntözés, talajjavítás 111. Az utóbbi évtizedben nemcsak az öntözéses gazdálkodás fejlődött hazánkban a korábbinál lényegesen nagyobb ütemben, hanem ezzel párhuzamosan a talajvédelem. a talajjavítás —idegen szóval a melioráció — is. A harmadik ötéves terv idején 4 milliárd 200 millió forintot fordítottak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok meliorációra s ez az összeg a mostani, negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 5 milliárd íorintra növekszik, amely tartalmazza a jelentős állami segítséget is. A befektetés indokoltságát senki nem vonhatja kétségbe. Viszonylag széles körben ismertek azok a felmérések, amelyeknek alapján megálltéi yi meliorációs tervek Azóta, hogy az 1961-ben megjelent földtörvény szabályozta a meliorációs tennivalókat, a belvízrendezést fokozatosan felváltja az okszerű belvízgazdalkodás. A káros belvizek elvezetése mellett a hasznosítható vizeket tárolják, visszatartják, s elkezdődött a vízgyűjtők komplex rendezése is. Meggyorsult a talajvédelmi tanulmánytervek kidolgozása. Megyénkben is sokféle helyi meliorációs tervek készültek, ezeknek alapján jelenleg sok üzemben folyik e tervek kivitelezése. A kedvezőtlen adottságok A gyepesítés Is haszon Az országjáró ember gyakran találkozik a hegy- és dombvidéki szőlők és gyümölcsösök rekonstukciójával. Ez a munka rendkívül hosz- szadalmas, ugyanakkor beruházásigényes. Ennek ellenére el keli végezni — s nemcsak az újratelepítést, hanem á talajvédelmi berendezések pótlását is — ha azt akarFélidő a fesztiválon Tudósítás Miskolcról lapítható, hogy az ország hegy- és dombvidékein ösz- szességében mintegy 2 millió hektárnyi területen az erózió nagy pusztítást végzett a termőtalajban. Időről időre nagy károkat okoz a belvíz, az elmúlt években volt rá példa, hogy a belvizekkel sújtott terület elérte a 900 ezer hektárt. A hegy- és dombvidéki vízfolyások esetenként és bizonyos időszakokban több, mint százezer hektáron rombolják a talajt, teszik lehetetlenné a gazdálkodást. Az ország szántóterületének kereken ötven százalékát sújtják az időjárási viszontagságokból eredő kártételek, számunkra tehát elsődleges népgazdasági érdek legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelme, a tervszerű talajjavítás. között gazdálkodó üzemekben — ilyen a termelőszövetkezeti gazdaságoknak kereken egyharmada — különös jelentősége van a talaj- javításnak, illetve annak hogy a természeti tényezőkkel összhangban alakítsák ki a művelési ágakat. Milyen tennivalókat feltételez már önmagában ez a követelmény is? A termőtalaj megóvása érdekében az Alföld homokterületein és a hegyvidékeken különös jelentőségű a fásítás gyorsítása. E téren további erőfeszítésekre van szükség. juk, hogy nagy hagyományú hazai gyümölcs- és bortermelésünk ne essen vissza, s nemzetközi jóhírünket, exportlehetőségeinket megőrizzük. Azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen talajadottságok miatt végképp gazdaságtalan a szántóföldi növény- termesztés. a talajjavítás elA kapcsolatok bővítésének sokféle módja van Interjú a tallinni tanács elnökével „Vajon nem hagyják abba a cannes-i fesztivált a kon- „kurrencia miatt?” — szelle- meskedett egy néző öniró- nikus túlzással a miskolci filmfesztivál megnyitóján. Nos, a miskolci szemléről szóló tudósítások nem borítják el a világsajtót, de a magyar rövidfilmművészetnek ez a legjelentősebb eseménye immár tizenharmadik éve. S nemcsak belföldi értéke van, amit élénken bizonyít, hogy bolgár, francia, lengyel, német, osztrák, svéd és szovjet filmszakemberek is jelen vannak. Az első három nap a mozifilmeké volt. A múlt év válogatott termését negyvenhét kisfilmet és tizenkét híradó- összeállitást vetítettek a Rónai Sándor Művelődési Központ Színháztermében. (A szolnoki képzőművészeti filmszemle üres nézőterével ellentétben mindvégig a közönség élénk érdeklődésétől kísérten.) Bármilyen fárasztó is az ilyen vetítés-dömping megéri végignézni, mert így ébredünk rá igazán, milyen sokféle látószögből és milyen változatos formai eszközökkel mutatják kisfilmeseink a valóságot. Es arra is, hogy milyen mostohán bánik a rövidíilmekkel a MOKEP, mennyire elsikkadnak a forgalmazásban. Akik szeretik a rajzfilmet, minden vetítési napon érezhették a veszteséget, amit Macskássy Gyula nemrég bekövetkezett halála okozott Utolsó — Várnay Györggyel alkotott — művei a filozofikus humor mesterfokú szellemjátékai. A rajz- és animációs filmeknél maradva — nagyszerű Kovásznál György tisztán festői eszközökből szőtt filmje, a Rügyfakadás. Artisztikus kísérlet Vajda Béla munkája, az „Arcok mögött” amely új életet lehel Papp Oszkár festőművész szuggesztív portrésorozatába. (Bizonyára találkozunk majd mindkettővel jövőre a szolnoki szemlén.) A versenyfilmeknek csaknem a fele a riport- és dokumentumfilm. Néhány ugyan bántóan sematikus közülük, de a többség őszinte valóságkutató szenvedélyről és a társadalmi aktivizálás szándékáról tanúskodik. így Gyarmathy Lívia ripor- tázsa a „Tisztelt cím”, amelyben nyugdíjas postások (az egyik legrosszabbul fizetett szaka képviselői) tesznek hitet a hivatásszeretet mellett. A jó alkotások közzé tartozik még Mészáros Márta megkapóan egyszerű portréja három főnővérről, továbbá Gábor Pál darabos lírájú beszámolója egy munkásnőről és Lakatos Vince műit és jövő birkózásáról tudósító tápéi riportja, a „Gyékény és olaj”. Tapsot váltott ki Moldován Domonkos néprajzi filmje, a magyar fazekasság öreg mestereinek és ifjú megújítóinak (nem utolsó sorban a Szolnok megyeieknek) bemutatásával. Elismerésre méltó a tudományos es ismeretterjesztő filmek szakszerűsége, közérthetősége. Kollányi Ágoston egy már-már lehetetlenül filmszerű témát, a számítógépek kettes számrendszereknek problématlkáját fogta meg tökéletes szemléletességgel. Az egyik tavalyi szolnoki nagydíjas, Chuller Imre ezúttal is remekelt, most végzése, a vízrendezés mellett a termőtalajt gyepesítéssel óvhatjuk meg legjobban. Figyelembevéve, hogy legelőterületünk viszonylag kevés, a gyepesítés nagy haszonnal járhat a hús- és tejtermelés olcsóbbá tételében is. Már utaltunk rá, hogy egyes, kiemelt területeken mostanában lelassult a talajjavítás üteme. Ennek fő oka, hogy a munka ütemét — a nagyösszegű állami támogatás ellenére — a termelőszövetkezetek saját erőből történő beruházási lehetőségei szabják meg. S mivel a talajjavítás általában a gyengén gazdálkodó tsz- ekben a legsürgősebb s legdrágább, ezeken a helyeken tudnak a legkevesebbet áldozni rá. Ezt igazolják az idevonatkozó adatok is. Csökken a talajjavílási kedv? A savanyú-, a szikes-, a homokos talajok javítása 1967-ben még 102 ezer hektáron történt meg, tavaly már csak 35 ezer hektáron. Nem jó ez azért sem, mivel a talajjavításra alkalmas anyagok tárolása az érintett ipari üzemeknél mind nagyobb gondot jelent. Nincs, aki elszállítsa a különböző talajjavításra alkalmas melléktermékeket a cukorgyárakból, a kénsavgyárból, ugyanakkor nagy kár lenne ezeknek az anyagoknak a megsemmisítése is. Rövid áttekintésünk, amely nem léphet fel a teljesség igényével, talán érzékelteti, mennyire fontos, össztársadalmi érdek az öntözés, a talajjavítás időszerű feladatainak komplex megoldása, amit a szakemberek méltán sürgetnek. Nem kis mértékben ezeknek a tennivalóknak a jó elvégzésén múlik a gazdálkodás fejlődése, a mezőgazdaság jövője. (Vége) egy vadállatokról szóló természetfilmmel. Színvonalas Kiss József munkája, Herman Ottó híres könyve alapján örökíti meg a magyar népi halászat fortélyait. Bár a mozifilmek már lefutottak, a zsűri, élén Ne- mesküríhy Istvánnal, a Budapest Filmstúdió igazgatójával, szombatig mélyen hallgat. Az alkotók — csaknem valamennyi jelen van — izgalommal várják a döntést, annál is inkább, mivel a szolnoki szemlével ellentétben ez az erkölcsi dicsőségen kívül pénzzel is jár. Három 15 ezer forintos nagydíj és számos értékes kategóriadíj jutalmazza a legsikeresebb alkotókat. Kedden fővárosunk nevezetességeivel ismerkedett a megyénkben vendégeskedő észt tanácsi delegáció. Fogadta őket dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának- és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanácsának elnöke. A tegnapi napot vendégeink Ismét Szolnokon töltötték. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában megbeszélés volt, amelyen részt vettek a tallinni tanácsi delegáció tagjai I. H. Kallion vezetésével, Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a> megyei tanács elnöke, valamint a megyei pártbizottság több vezetője. Kölcsönösen tájékoztatták egymást szűkebb hazájuk politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetéről, a legfontosabb feladatokról. Csáki István átadta az 1973. évre szóló további együttműködésre vonatkozó megállapodás-tervezetet I. H. Kallionnak, hogy azt Tallinn- ban a város vezetői megtárgyalhassák, szükség esetén kiegészítsék észrevételeikkel. A végleges megállapodást majd június 4-én a megyénkből Tallinnba utazó pártküldöttség vezetője. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára írja alá. Délután a tallinni vendégek szakmájuknak megfelelő programon vettek részt. Akkor volt alkalmunk rövid interjút kérni I. H. Kal- liontól. — Tanácselnök elvtárs! Mindenekelőtt szeretnénk bemutatni önt olvasóinknak, kérjük beszéljen magáról. Mivel foglalkozott, mielőtt megválasztották a tallinni városi tanács elnökének? — Nem veszik szerénytelenségnek, ha azt mondom, még fiatalember vagyok, negyven éves. Miután a tal- linni műszaki főiskola elek- tromémöki karán diplomát szereztem, 1955-ben kineveztek egy vegyipari kombinátba az energiaközpont vezetőjének. Mivel már egyetemista koromban Komszomol- titkár voltam, később a Komszomol járási titkára lettem, majd 1959-től a tallinni műszergyár igazgatója. Mikor 1963-ban megszervezték nálunk a párt és állami ellenőrző központot, annak elnökhelyettesévé neveztek ki: 1969-ben az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának munkatársa lettem, ott dolgoztam tavaly június 18-ig, amikor is megválasztottak a tallinni városi tai.ács elnökévé. — Megtisztelő és egyáltalán nem könnyű megbízatás I. H. Kallion a tallinni városi tanács elnöke az öné. Milyen nagy feladatok elvégzése vár Önre és munkatársaira? Szolnok megye A negyedik ötéves tervben összesen 51 34.3 új óvodai hely létesítését tervezik az országban. Ebből 1630 megyénkben lesz. A tervidőszakból eltelt csaknem másfél esztendő tapasztalatai szerint megvalósítható-e idejében a nagyszabású óvoda-építési program? — erről adtak tájékoztatást a művelődésügy illetékesei. Mint elmondták, a munka jó ütembem halad: tavaly, a tervidőszak első esztendejére együttvéve 9318 új óvodai hely megépítését tervezték. a valóságban azonban 13 155-tel nőtt a helyek száma. A „gyarapodásban” a főváros vezet 2806 új hellyel. Szolnok megyében sajnos a tervezett 200 helyett csak 128 új óvodai helyet létesítettek. Az ellátottság szempontjából megyénk hetedik helyen áll az országban: ezer óvodáskorú gyermekre 537,5 óvodai Tegnap este kaptuk a hírt: Tiszaroffon felállították az 50 köbméteres víztornyot, ezzel befejező szakaszához érkezett a községi vízmű építése. A falu háromezer lakójának júniusban már az új vízmű szolgáltatja a tiszta, friss ivóvizet. A beruházás 10 millió £o — Az emberekről való gondoskodás a tanács feladata, kielégíteni szociális, kulturális, egészségügyi igényeiket. Ehhez megfelelő anyagi eszközeink vannak: ebben az ötéves tervben városfejlesztésre 200 millió rubel áll rendelkezésünkre, ez 20 százalékkal több, mint az elmúlt tervidőszakban volt. Egyik legfontosabb feladatunknak a lakásépítést tartjuk: tavaly 7.800 családot juttattunk új otthonhoz. Reméljük rövidesen megoldódnak városunkban a lakásgondok. Másik nagy feladatunk, a városrendezés. Szeretnénk Tallinnt olyan várossá építeni, hogy példaként szolgáljon más köztársaságoknak. — Hogyan értékeli ön, Tallinn és Szolnok megye testvérkapcsolatát. Véleménye szerint mennyire élő és mivel lehetne még gyümölcsözőbbé tenni? — Ezt a nevet, hogy Szolnok megye, emberek tízezrei ismerik Tallinnban. Több ezer városunkbeli ember járt már Magyarországon. így Szolnokon is és közvetlen barátokra leltek. A barátságvonatok kölcsönös indítása, az üzemek, szövetkezetek kapcsolata, a sajtó, a rádió munkája mind barátságunk erősítését szolgálja. Példának említem: a Tallinnban megjelent könyv, mely Szolnok megvét mutatja be. elfogyott, most az újabb kiadásáról kell gondoskodnunk. Május 19-én tartjuk tanácsülésünket, ahol részletesen beszámolok majd az itt végzett munkánkról. Beszámolómat a városi lap is részletesen ismerteti, így a tal- linniak ismét hírt kaphatnak, a Szolnok megyeiek, szorgalmas munkájáról. A további együttműködés ki- szélesítésének — véleményem szerint — nagyon sok útja, módja kínálkozik és ebben tekintélyes szerep jut a sajtó, a hírközlő szervek munkatársainak is, — mondta befejezésül I. H. Kallion. a hetedik helyen hely jut. (Hattal kevesebb, mint az országos átlag.) Az idei tervekben 19 181 új óvodai hely szerepel, ám a „visszajelzések” szerint 14 370 lesz a teljesítés. Ebből Budapesten 2525, Pest megyében 1380, megyénkben pedig 575 lesz a gyarapodás, kétszázhuszonöttel több, mint amennyit eredetileg terveztek. A szakemberek véleménye szerint számszerűségében tehát megnyugtató az óvodaépítési program végrehajtása Ha ebben az ütemben halad tovább a munka, az. 51346 új óvodahely már 1975 előtt tető alá kerül. A szakemberek ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy változatlanul szükség van a nagyarányú társadalmi összefogásra, a különböző Intézmények, vállalatok ipari és mezőgazda- sági üzemek anyagi támogatására, áldozatvállalására. rintha kerül. A községbeliek — társulati alapon — családonként 4000 forinttal járultak hozzá az építkezéshez. Eddig 18 ezer folyómé- t"r vízvezeték készült el, még építenek 3 ezer folyómétert és ezzel Tiszaroff minden utcájában lesz vízvezeték, rSzabó János A rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben 215 lóerős K—700-as szovjet traktorral szántanak. A gép munkateljesítménye négy 1>T traktoréval azonos Csáki István tájékoztatta az észt delegációt megyénk politikai, gazdasági helyzetérőL Több óvodáé építenek a tervezeténél Júniusra kész a vizmű
