Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

1972. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IHi futfilatn- áobbzáyn Hegedűs Céza Értői az irodalomnak Szövetkezeti irodalmi színpadok országos találkozója Hogy a „halhatatlanság” milyen módon, milyen trük­kök segítségével érhető el, erre már — elsősorban sza­tirikus kedvű íróink — so­kan adtak receptet, Ka- rinthytól Fekete Sándorig. Ez utóbbi, maróan gúnyos írásában, (a Kritika múlt havi számában) számos, gu- migerincűeknek való fogást sorolt fel. De egyet, a sze­rénységgel párosuló, mindig- alkotást — épp írásának jel­lege miatt — kihagyott. Hegedűs Géza, akinek 60. születésnapja alkalmából műveiből hallhattunk össze­állítást, ezt a megoldást vá­lasztotta. Persze nem azért, mintha ő bevallottan „hal­hatatlan” szeretne lenni. De ha van igaz, tisztességes út, mely ehhez az állapothoz ve­zet: ez az ő munkamódszere. Hatalmas életmű áll már mögötte. Legtermékenyebb íróink egyike, aki mind tu­dásban — mind írói intuíció­ban kiemelkedő egyéni­ség. Rengeteget ír. A műfa­jok útvesztőjében olyan ott­honosan mozog, hogy aligha van olyan írói alkotásforma, mellyel ne tett volna né­hány sikeres kísérletet. Vers és novella, dráma és jegyzet, önvallomás és szatí­ra, no és a hangjáték. Mind megtalálhatók művei között. Mondanivalójában mindig mára utaló, akkor is, ha ked­venc ókori figurái jelennek meg előttünk, vagy éppen a múlt századból választja hő­seit. Az összeállítás csupán íze­lítőt nyújtott sokszínű re­pertoárjából. Hangulatos, összhatásában egységes vá­logatás próbálta érzékeltetni az író világát, jellemének, gondolkodásmódjának lénye­gét, melyet Szabó Magda, az írótárs így fogalmazott: „Ha­tározottan eigondolkoztatóan magyar.” Arra, hogy hangjáték-iro- dalmunk egyik kiemelkedő művelője, viszont alig utalt a műsor. Egy részlet a Phed- rából, mindössze ez érzékel­tette, hogy a klasszikus, ro­mantikus témákhoz vonzódó író tudja egyszerűen, húsvér módon beszéltetni még mi­tológiai alakjait is. Szatirikus kedvét néhány vers és egy novella jelezte, míg költői arcát egy kitűnő­en választott vers, a Hit­vallás Európához mutatta meg. A hangulatos, jól váloga­tott összeállítást végül az író saját szavai zárták. Egysze­rű, szerény, őszinte szavak. A Sánchez család „Felnevelhet a mozgalom jelentős előadóművészeket is, elsődleges célja azonban még­is az, hogy irodalomértő tömegeket neveljen, akik be­fogadják és továbbadják a költészet által nyújtott felül­múlhatatlan élményeket.” Találóan fogalmazta meg ezekkel a szavakkal az ama­tőr irodalmi színpadi moz­galom iránti igényt Bényei József debreceni költő-új­ságíró, az ipari szövetkeze­tek irodalmi színpadainak VIII. országos találkozóján bíráskodó zsűri egyik tagja. A hajdúsági fővárosban pén­tektől vasárnapig tartó ta­lálkozón fellépő nyolc együt­tesről örömmel elmondhat­juk: jó úton haladnak affe- lé. hogy eleget tegyenek en­nek az igénynek. A debre­ceni, egri, győri, sárbogárdi, szegedi, székesfehérvári, szekszárdi és szolnoki együt­tesekben olyan fiatalokat lát­hattunk, akik értői és át- élői az értékes irodalmi al­kotásoknak, a legjobbak pe­dig arra is képesek, hogy át­adják élményeiket. Változatos, színes volt a fesztivál, akár a műsorvá­lasztást, akár a játékstílust tekintjük. Érdekes, milyen nagy kedvvel fedezi föl az amatőr mozgalom is a múlt­ban a mához szólót. A szek­szárdiak Machiavellit, a győ­riek spanyol reneszánsz ko­médiákat játszottak, a fe­hérváriak pedig a Kocsonya Mihály házasságát. Kultusza van a paródiának is, mint a szegediek Gyárfás Miklós- változata és a sárbogárdiak giccsgúnyoló csokra bizonyít­ja. A debreceniek a modem nyugati színjátszás eredmé­Méq alig egy hét telt el megnyitása óta de. az újdon­ságnak számító Galériának máris többezer nézője volt. Május elsején, a megnyitás napján csaknem ezren keres­ték fel a képzőművészet impo­záns szolnoki hajlékát, és a kővetkező vasárnap is több százan váltottak belépőt, hogy megtekinthessék az al­földi művészet, a Szolnoki Művésztelep festőinek leg­nyeinek közvetítésére vállal­koztak Artur L. Kopit ame­rikai író „pszeudo-klasszikus tragi-bohózatának” groteszk előadásával. A költészetet legtisztábban az egriek tol­mácsolták egy bábjátékkal kombinált tündéri játékossá­gé Weöres Sándor-összeál- lítással. A Szolnoki Városi Szövet­kezeti Bizottság és a Tisza- menti Vegyiművek Híd- együttese sajátos színt kép­viselt a fesztiválon. A de­rűs műsorban ők mutattak be egyedül tragikusra han­golt előadást. A Varga Ká­roly által összeállított és ren­dezett Kérdések című „mi- metikus oratórium” a legne­mesebb humánum nevében szólt a nézőkhöz, egyéni mó­don, nyugtalanítóan. Sajnos azonban nem eléggé követ­hetően. Nyersnek tűnt a pro­dukció. Sokat kell még csi­szolnia rajta az együttesnek, hogy az irodalmi művekből és dokumentumokból moza­szerűen felépített szöveg összhangban legyen a kore­ográfiával, amely bizonyára Jancsó Miklós filmjeinek ih­letésére született. Az országos találkozó első díját végül — megérdemel­ten a győri KISZÖV Arabo- na-együttese kapta. A má­sodik díj a szegedieknek, a harmadik a sárbogárdiaknak jutott. Az eredményhirdetésnek mégis örülhettek a szolnoki­ak: a Híd-együttes tagjának, Szutor Mihálynak ítélte a zsűri a legjobb férfi alakí­tás díját. Sz. J. jelesebb alkotásaiból rende­zett kiállítást, örvendetes, hogy a megye városaiból és községeiből is egyre többen keresik fel nemcsak csopor­tosan, hanem egyénileg is. A gazdag anyagú és való­ban korszerű tárlat sikeré­re jellemző, hogy híre túlju­tott már a megye határán is: gyakoriak az >,idegen” vendégek. Átadták a Székely Mihály kisgraíikai pályázat díjait Hódít a Szolnoki Galéria A teljes mű a ma oly nép­szerű tényregények legj obb- jaiból való. Az író, saját be­vallása szerint, magnóra vet­te a mexikói szegények, zöm­mel írástudatlanok vallomá­sait. Majd szinte egy az egyben, — álszemérmesek­nek talán egy kicsit fülsér­tő módon — még az erősebb kifejezéseket is meghagyva, közli. Talán felmerül bennünk, hogy mi köze ennek a mű­vészethez. Nos, ez a kérdés, vagy (magyarítsunk rá egy szót) a „kitárulkoztatásnak” a művészete. S ez alapjában véve elengedhetetlen írói tulajdonság. Oscar Lewis rendelkezik ezzel a tulajdon­sággal. Regényének szereplői oly hitelesen beszélnek, mint­ha egymásnak sírnák el év­százados nyomorúságuk ap- róbb-nagyobb gondjait. A rádió olyan részleteket vá­logatott és jelenített meg, melyek egyértelműen sugall­ják a gondolatot: ezt a re­gényt el kell olvasni. —> trömböczky — A Székely Mihály zenei napok gazdag programjának nyitánya után vasárnap dél­előtt újabb rendezvényre került sor a jászberényi vá­rosi könyvtárban. Ezen a napon adták át a zenei na­pok alkalmából meghirdetett Rácz Aladár emlékére — Sziráki Endre második dijat nyert metszete kisgraíikai pályázat díjait, és egyben nyitották meg a legjobb pályaműveket bemu­tató kamarakiállítást. A pá­lyázat sikerére j ellemző, hogy a felhívásra 147 alkotás — fa-, linóleum- és műanyag­metszet — érkezett, és a ki­állított 55 lap pedig az anyag színességét bizonyítja. A zenei napok végeztével a kisgraíikai anyag vándor- kiállítás formájában jut el az ország különböző váro­saiba. A Székely Mihály em­lékbizottság díjait és az em­lékplaketteket Bárdos István, a városi tanács elnökhelyet­tese adta át a nyerteseknek. A képző- és iparművészeti lektorátus döntése alapján az első díjat Diskay Lenke Székely Mihály zenei napok Jászberény 1972 című famet­szetével, a második díjat Szi­ráki Endre Rácz Aladárt áb­rázoló litográfiájával nyer­te, és a harmadik díjat Fery Antal kapta, aki a kiállítást is rendezte. Átadták a Hű­tőgépgyár különdíját is, amelyet Sisa József jászbe­rényi grafikus négy alkotá­sával érdemelt ki. Székesfehérvár új szállodáját, az Álba Regiát ünnepélyesen adták át. A Hungar- hotels új szállodája csaknem 70 millió forintos költséggel épült. A 104 kétágyas, fürdőszobás szállót Wellai István és Skoda Lajos tervezte, a belső építész Bor- nicsek László volt, mindannyian a KÖZTI dolgozói (MTI foto — Balassa Ferenc felvételei — KS) Zeneiskolai zenekarok hangversenye Vasárnap délelőtt a Ti- szaparti Gimnázium aulájá­ban találkoztak egymással megyénk zeneiskoláinak ze­nekarai. A fiatal zenészeket a Szolnoki Szimfonikusok köszöntötték Mozart Szökte- tés a szerájból nyitányának előadásával, majd Buday Péter, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője üdvözölte a rendez­vényen résztvevőket és a vendégeket. Régi elképzelés és már sokszor megfogalmazott kö­vetelmény, hogy a zeneisko­lák növendékei ne csak a hangszerjátékkal s az ehhez szükséges zeneelméleti anyaggal foglalkozzanak, ha­nem már a zeneiskolában váljanak aktív muzsikusok­ká: vegyenek részt kamara­produkciókban, zenekari munkában, ismerjék meg és élvezzék a kollektív zenélés örömeit. A zeneiskolában ta­nuló gyerekek közül csak néhányan, a legjobbak lesz­nek majd hivatásosak, de hi­ba lenne a többiekről, mint jó amatőrmuzsikusokról le­mondani; ennek viszont elő­feltétele, hogy fiatalon ze­nekari gyakorlatot szerezze­nek. Végezetül nem közöm­bös kulturális tényező egy- egy város életében egy jól működő ifjúsági zenekar. A vasárnapi bemutatón — Mezőtúr kivételével — a megye valamennyi zeneisko­lája képviseltette magát. A produkciókról szó esett a kor.cert után a Zeneiskolá­ban megrendezett szakmai tanácskozáson. Péter Miklós, a Művelődésügyi Miniszté­rium képviseletében, értéke­lésében elemezte a leglénye­gesebb kérdéseket: szólt az előadásmóddal (intonáció, di­namika, ritmika) kapcsola­tos hiányosságokról, a ve­zényléstechnikai problémák­ról, a műsorválasztás nehéz­ségeiről. A zeneiskolai zenekarok­nak még sokat kell fejlődni­ük, munkájuknak rendszere-) sebbé kell válnia. Követen­dő példaként említette a szolnoki fúvószenekart (PusH kás Dezső és Kelemen Jó­zsef vezetésével), mely ki-2 dolgozott, csiszolt előadásban szólaltatta meg műsorát, va­lamint a jászberényi vonós­kart, mely igényesen megva-í lósított, nehéz programjával szintén kiemelkedett a me­zőnyből. (Vezető: Papp Lász­ló.) De valamennyi együtte­sünknek jók a feltételei a további fejlődéshez, amely­hez ez a találkozó is segít-' séget adhat. Ballagtak a vén diákok Május 11: írásbeli érettségi Mintegy 56 000 középisko­lás vett ünnepélyes búcsút az alma mater-tői: ország­szerte ünnepélyesen búcsúz­tatták a most végző negye­dikeseket. Az utolsó tanítási napon — számos régi diák- hagyományt felelevenítve — tartották a ballagásukat az idén maturáló gimnazis­ták. szakközépiskolások. Az 1971—72-es tanév vér gén mintegy 29 000 gimna­zista és 27 000 szakközépisko­lás ad számot felkészültsé­géről a nappali tagozat érettségi vizsgáin. A matu- ránsok érettségi vizsgarend­je sem tartalmi, sem formai vonatkozásban nem változik. Az első erőpróba május 11-én lesz; ekkor tartják az írásbeli érettségiket magyar­ból 12-én matematikából, 13-án pedig a szakosított tantervű osztályok diákjai idegen nyelvből írásbeliznek. A többi tantárgy írásbeli érettségi vizsgáinak időpont­ja: május 15—19. Nappali tagozatokon a szóbeli érett­ségi vizsgák június 1-én kezdődnek. Az érettségi, il­letve képesítő vizsgákat va­lamennyi gimnázium, szak- középiskola és középfokú technikum nappali tagozatá­nak június 24-ig be kell fe­jezni. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépiskolák érettségi vizsgáira megállapított ha­táridőket. A dolgozók gimnáziumá­ban a tanév végi érettségi vizsga írásbeli részét május 28- június 3 között, szóbeli részét pedig június 12—jú­lius 5 között kell megtartani. 14 és félezer „gólyát’1 várnak az 1972—73-as tanév nappali tagozataira a felső- oktatási intézmények. A nappali tagozatokra a je­lentkezés befejeződött, esti és levelező tagozatokra má­jus 15-ig fogadják el a fel­sőoktatási intézmények a je­lentkezési lapokat. A felvé­teli vizsgákat valamennyi tagozaton június 26. és júli­us 3 között tartják. Az általános- és középisJ kólák nappali tagozatain jú­nius 8-a az utolsó tanítási nap. Magyar—csehszlovák barátsági ünnepség Huszonöt éves a román tannyelvű oktatás hazánkban Huszonöt éve vezették be hazánkban a román tannyel­vű oktatást, s hétfőn hu­szadszor rendeztek ballagási ünnepséget Gyulán a Nico- lae Baleescu Román Gim­náziumban. A kettős jubi­leum alkalmából Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének elnöke a követ­kezőket mondotta az MTI munkatársának: — Magyarországon ne­gyedszázada oktatjuk intéz­ményesen a román nyelvet. A dél-csehországi Tyn Nad Vltavou-ban, ahol a máso­dik világháború végén a cseh ellenállókhoz átállt magyar honvédek partizánként küz­döttek a német megszállók ellen, vasárnap egésznapos csehszlovák—magyar barát­sági ünnepséget rendeztek. A kora reggeli órákban a kisváros főterén a lakosság és a csehszlovák néphadse­reg helyőrsége szívélyes fo­gadtatásban részesítette Vin­ce Józsefet, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykö­vetét, és a többi magyar vendéget. Vince József nagykövet beszédében a Magyar Nép­köztársaság kormányának nevében köszönetét mondott Tyn Nad Vltavou és Kolo- dej lakosságának a magyar antifasiszták emlékének ápo­lásáért, a • magyar partizá­noknak nyújtott támogatá­sért. Ezt követően a jelenlevők megkoszorúzták a világhá­ború és a nácizmus áldoza­tainak emlékművét. Innen í város és a környező falvai lakosainak kíséretében ünj népi menetben felkerestél! azt a helyet, ahol 1945. má­jus 5-én a menekülő fasisz­ták kivégezték Duba Lajol és Gergely Miklós magyal honvédeket, a vidék parti« zánmozgalmának aktíV résztvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents