Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 7. Ünnepre készül Kiskőrös, Petőfi szülőhelye „Most búcsúzunk...“ Ünneplő ruhás lányok, fiúk. Sok virág. Meghatott szülők. Itt-ott egy titokban elmorzsolt könnycsepp. Ki ne ismerné a ballagások hangulatát? Hajlott hátú, megviselt arcú emberek állnak a vendegek tömegében. Mozdulataik szögletesek, bizonytalanok. A ritkán előkerülő •ötét ruha szűk lett az évek •órán, a fehér ing nyaka szoros. Vagy a meghatottságtól van ez a furcsa torokszorító érzés? A gyerek ritkán néz erre. Most éppen súgtak neki valamit, mosolyog. A ballagásokon rendszerint a szülők sírnak, nem a gyermekiek. Milyen idegen ez a hely. Jó itt hátul, senki sem néz erre. A gyerek pérsze otthon érzi magát Néha már rajta is érződik valami ebből sz idegenségbőL Beszélgetés közben olyan szavakat mond, amiket nem értek. Persze jó gyerek, rendes gyerek. Nem lehet rá panasz, sokat tanult Néha szinte már túlságosan is sokat Órákhosszat olvasott, mégsem fájdult meg a feje. Azért jó hogy nem lett valami nyiszlett könyvmoly. Egy fejjel magasabb nálam. Kicsit sovány, de izmos. A fekete ünneplő ruha jól áll neki. Az osztályban ő a legmagasabb. Nem azért, hogy az én fiam, de a többiek a nyomába sem érnek. Tetszik a lányoknak. Az a kis szőke is úgy kapaszkodik a karjába ... Csak nem? Ilyesmiről soha nem beszéltünk. Igaz, gondoltam néha, amikor félóráig fé- sülködött a tükör előtt Most álltak meg az emelvény előtt Ki ez aki beszél? Biztosan az igazgató. Szigorú ember, azt mondta a gyerek. Most nem is látszik szigorúnak. Szépen beszél. Becsüljék meg szüleik áldozatkészségét? Ez nagyon szép, de én soha nem éreztem áldozatnak, hogy taníttattam Akinek jó esze van, az tanuljon. Helyettem is tanult. Színjelesre végeztem a hat osztályt. Belőlem is lehetett volna orvos, vagy ügyvéd. Ez a kövér szemüveges ember, ez biztosan valami ilyesmi. Nem rajtam múlt. Majd a fiam megmutatja. Mérnök lesz, építészmérnök, ha felveszik az egyetemre. Biztosan felveszik. Mérnök úr. Azt mondták, majd nem ismeri meg az apját, szégyellni fogja. Nem hiszem, okosabb annál. Hazajön, elbeszélgetünk arról, hogy éppen milyen felhőkarcolót épít. Nem fogom érteni, de majd bólogatok. Hallgatom a hangját. Vége az ünnepségnek. Hol a fiú? Még elkerüljük egymást ebben a nagy tolongásban. Integetnek. Az a kis szőke van vele. Együtt jönnek ide. Mit mondjak neki? Ez már felnőtt nő. Lehet-e még tegezni ? Csókolom? Azt mondta csókolom. — Szervusz kislányom! Bistey András Négynyelvű krónika a szülőházról Petőfi Sándor szülőhelye, Kiskőrös színvonalas programmal készül a közelgő Pe- tőfi-emlókév megünneplésére. Az Országos Petőfi Emlékbizottság programjával összeegyeztetett kiskőrösi jubileumi műsort a helyi társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények közreműködésével állították össze. Többek között országos és helyi Petőfi-szavalóversenyek lesznek Kiskőrösön 1973-ban. Jövőre itt rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok, majd a költészet napja országos megnyitóját is. Megszervezik a hazai Petőfi-ku- tatók vándorgyűlését. A Thá- lia Színház Kiskőrösön bemutatja Petőfi Sándor ..Tigris és hiéna” című színpadi művét. Színvonalas kiadványok is készülnek, a helyi, a megyei és az országos szervek anyagi támogatásával. A költő szülőházának napjainkig szóló történetét — amelyet Istenes József ismert kiskőrösi Petőfi-kutató és lánya. Istenes Márta közösen írtak — négy nyelven adja majd ki a Bács-Kiskun megyei múzeum igazgatósága. A leghíresebb Petőfi-költemények ugyancsak négynyelvű jubileumi kiadását a megyei tanács kiskőrösi járási hivatala vállalta. A szülőház és a mellette lévő Petőfi irodalmi múzeum anyagának ismertetőjét, a kiskőrösi múzeumi kalauzt — szintén több nyelven —, a múzeumi központi propaganda iroda adja ki. A kiskőrösi jubileumi képeslapon Bozsó János kecskeméti festőművésznek a költő szülőházát ábrázoló festménye látható. Virágzik a tátorján Á gyógyító értelem Oj ismeretterjesztő sorosat első kötetét jelenteti meg •z idei könyvhétre a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó. A gyógyító értelem című kötet a természettudományos ismeretterjesztés újfajta, némileg szokatlan, de vonzó formájú megjelenése. A könyv, noha a gyógyító értelemmel foglalkozik, nemcsak az orvostudomány fejlődését tárja elénk, hanem annak társadalmi hatásait, összefüggéseit is, mint például a társadalom szerep« a betegellátásban, a beteggondozás, az öregekkel való foglalkozás. Mint az öt kötetre tervezett sorozat, e most megjelent kötet is antropocentrikus. Témája az ember és a természet, az ember és a társadalom, s ezek kölcsönhatása. A szöveg bőséges szemléltető anyagra támaszkodik — a 470 oldalas kötet fele kép, ábrák, grafikák. Bár az ábrák természetesen illeszkednek a szöveghez, önállóan is élvezhetők, informatívak. Olykor a humor eszközét, vagy a művész különleges látásmódját használják fél a téma kiegészítésére. A gyógyító értelem — amellett, hogy az orvostudomány legújabbkori eredményeit, korunk problémáit a múlt és a jövő tükrében ismerteti, szenvedélyesen boncolgatja századunk urbanizációs, kábítószeres veszélyeit, és megoldást, kiutat is keres, a veszélyek elkerülési lehetőségét kutatja. A Balaton északkeleti partvidékén, a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti dombon kinyitotta méz- illatú, fehéremyős virágját hazánk egyik legritkább növénye, a tátorján. A füves pusztaságoknak ezt a jellegzetes, kórószerű növényét — feltevések szerint — a honfoglaló magyarok hozták be. Mélyen a földbe nyúló gyökereit a korábbi századokban csemegeként fogyasztották az ország egyes vidékein. A Káspi-tenger vidékén honos tátorján — népiesen tatárfű — hazánkban már csak a Balaton partján található. A néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánított tátorján- mezőt bekerítve őrzik, s a tenyészhelyeket táblák jelzik. Pályázat lakóházak építésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közműfejlesztési célprogram bizottsága pályázatot hirdet a házgyári módszerrel épített lakóházak korszerű alapépítményének és közműcsatlakozásának megtervezésére. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást az ÉVM gazdasági hivatalában. Az elkészült terveket legkésőbb szeptember 25-ig kell elküldeni az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 260 ezer forintot irányoztak elő. AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikus képregénye 13 MVíLiin-v-------^--------xT —fi _________ 13. •— óriási! Szóval ön szakember? Maga a mi emberünk! Ha a feltalálói státusz helyett. — sajnos már be van töltve —. beéri a főkalkulátori pozícióval... Itt ugyebár a prémium is több... Nem is szólva a mellékesről,^ 14. Irinyi nem tudta ugyan, ml fán terem a prémium, s még inkább, hogy mi is az a főkalkuláció tulajdonképpen, amivel ezután meg keli keresnie a kenyerét, de már asszimilálódott annyira korunkhoz, hogy vállalta. így legalább befejezheti tervrajzait. Atkarághy fő-főkalkulátor — azonban ezt közönséges időlopásnak minősítette. „Maga csak ne gyufázzon!** —- mennydörögte. — ..Vegye tudomásul, hogy a kalkulációs tervet dekádlebontásban is pontosan teljesítem kell!,? (Folytatjuk) „Minek a rövidítése a h betű?” Egy olvasónk leveléből idéztük a címül adott kérdőmondatot. Néhány nappal ezelőtt egyik vidéki városunk utcáin megjelent plakáton ez a mondat is olvasható volt: „A nagygyűlés kezdete: 10h." Fiatal levélírónknak fejtörést okozott az idézett nyelvi forma. ószintén megírja, hogy nem tudja, „mit rövidít ez a h betű”. Azt is megkérdezi levelében, „tud e erről a rövidítésről helyesírási szótárunk”. Először második kérdésére válaszolunk. Helyesírási szótárunk nem tud erről a rövidítésről, s nem véletlenül. A h írásjegy a latin hóra szónak a rövidítése. A magyar nyelvben ennek a latin hangsornak az óra szó felel meg. A latin hóra hangsor szinte minden európai nyelvbe belekerült. Az olaszban a megfelelője: óra, az ófranciában: ore, a mai franciában: a heure, a németben: Uhr stb. A klasz- szikus latinban a szó elején ejtett h már az időszámításunk előtti III. század közepén eltűnt, illetőleg csak mint helyesírási sajátosság maradt meg, sah hangot nem ejtették. A magyarországi latinságban a hóra, hostia, Hadrianus, Helena hangsoroknak a magyar kiejtésben az ostya, az Adorján és az Ilona szavak felelnek meg. A nép nyelvében a Habakuk szó az Abakuk formában is jelentkezik. Azok, akik a klasszikus latint jól megtanulták az iskolában, a hóra hangsort is sokáig használták. Kódexeinkben, a latinos műveltségű emberek leveleiben ezért olvashatók gyakran ezek a nyelvi formák: „Azon napon és horán.” — „Mikoron az utolsó horán volna”. — „Csak egy hórás időre jött el”, stb. Arról is tudunk, hogy nagyapáink szóláskincsében is szerepet kapott a latin hóra szó. Csak két példát idézünk ennek bizonyítására: Rájött a bona hóra (rájött a bolondóra). Az öregebbek ajkán olykor még felhangzik ez a szólás is: „Se hóra, se minuta,” nincs időnk, semmire sem érünk rá). A h rövidítése ma már valóban elavult, mert az óra hangsort senki sem ejti hóra formában. A h helyett tehát helyesebb lett volna az ó (óra) rövidítés használata. Szinte hihetetlen, hogy néha egy-egy régi nyelvi forma mennyire megragad a nyelvhasználatban, s milyen nehezen adja át a helyét az újnak. Ezt a jelenséget szemlélteti, példázza a h rövidítésnek az újbóli jelentkezése is. Dr. Bakos József FILMJEGYZET u é b ■ ■ ■ I ■ 11 ■ ■ ff * ■ i ■ ■ ■ ■ ■ i ■ i n 11 * i v ír ■ ■ il 111 ■ ■ ■ ■■ Waterloo Szergej Bondarcsuk az olasz szovjet koprodukcióban készült Waterloo forgatásához fölhasznált egy tucatnyi nemzetközi szupersztárt, 50 történelmi szakértőt, 100 kosztümtervezőt, 400 táncost, 16 ezer katonát, 3000 hátas- és 4000 vontató lovat, továbbá rengeteg műanyag lovat, 10 kamerát és 5 helikoptert. Az elkészült mű a legteljesebb mértékben igazolja a fenti adatokat Hatalmas, látványos történelmi képeskönyvet kapunk, ami a régi díszes jubleumi emlékkönyvekre emlékeztet; olyanokra, amelyekben mindent és egyszerre akartak közölni, emberfeletti munkát öltek beléjük, de csaknem mozdíthatatlan méretük és súlyuk miatt alig-alig fellapozva terpeszkednek a könyvtárak polcain. A rendező pedig, úgy tűnik megfontolta magában a részletszépségei ellenére is túlságosan vontatottra sike- került Háború és béke tapasztalatait. A monumentalitás iránti vonzalmát ezúttal egy rövid idő alatt lejátszódó témához kötötte, s ez elbeszélő tempójának szokásos lassúságot is va- lószínűtlenül felgyorsította. Viszonylag kevés a filmben a Háború és békére jellemző üresjárat, ezúttal a néző egy pillanatra sem unatkozik. A konfliktusok szinte egymással csapnak össze, van egy méretben Visconti- éval vetekedő, de csaknem teljesen funkciótlan báli jelenet, továbbá a szubjektiv összetevők megmutatására egy hajszálvékony szerelmi szál, aztán egy komikus figura, afféle hősi korhely és egy teljesen valószínűtlen angol közkatona, akinek a legnagyobb csatazajban jut eszébe, hogy pacifista szentbeszédet tartson. Mindezeket az apró jeleneteket, legfőbb célja, a csataábrázolás feloldására használja a rendező meglehetős hatásossággal. A csata valóban lenyűgöző. Korrektebb, mint a trükkökkel agyonzsúfolt filmcsaták általában, noha a látványból sem enged. Lovasbravúrok, pirotechnikai csodák, szédítő lendületű légifelvételek. A történelem tulajdonképpeni mozgatóerőiből keveset sejtet a film, inkább a mechanizmus következményein csodálkozunk, mintsem beláthatnánk a szerke- tébe. Az igazi Bondarcsuk- kal. az Emberi sors alkotójával úgyszólván csak a film vége felé, az elnémult csatatér iszonyatát, a győztes Wellington kifosztott szomorúságát ábrázoló férfias lí- rájú képsorokban találkozunk. Néhány szót a színészi remeklésekről is szólni kell. Bondarcsuk Napóleont egyértelműen, sötéten ellenszenvesnek ábrázolta, a nagyság egykori hitelét is megtagadva tőle. Rod Steiger tökéletes szuggesztivitással adta vissza ezt a dekadens roncsfigurát. Eltúlzott mimikájával, jellegzetes gesztusaival minden bizonnyal tudatosan vont párhuzamot a császár és Mussolini alakja között. Még sikerültebb Christopher Plummer Wellington hercege, ez a száraz, elegáns, de olykor kamaszos zavartsággal gyengéd arisztokrata, aki a film megfogalmazása szerint egyszerre szakembere és gyűlölője a hadviselésnek. A kisebb szerepek közül kitűnő Dán O'Herlihy szenvedélyes Ney mar sail ja, Orson Welles ora- latag XVIII. Lajosa és főképp az időközben elhunyt Szergo Zakariadze, aki Blücher generálisként grúz létére is poroszabb a porosznál. Armado Nanuzzl opera*; tőr, mindenben hű tolmá- csolója Bondarcsuk rendezői koncepciójának. SI. A ' i