Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

1972. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 •^N^postajflböi LVASolNK Luxus a leltározás? Nem! Szükséges rossz. A boltvezetők és az eladók sem nagyon örülnek neki, mar­osak azért sem, mert sok időt és fáradságot igényel, amíg minden ismét a helyére ke­rül. De a vásárlóknak sem öröm! Rohanok hétfőn reg­gel a boltba, kellene gyorsan egy kaszafenőkő. Az ajtóban megtorpanok: „Leltár miatt zárva!” Nincs mit tenni, lel­tározásra szükség van. Mégis megkockáztatom: iparcikkboltban, amelyből csak egy van községünkben (mintegy félmilliós készlet­tel), hétfőtől szombatig, azaz Emberséges, gyors intézkedés Gondolom, az AKÖV illetékeseit éppen olyan váratla­nul érte a Kolozsvári felüljáró hirtelen lezárása, mint az utasokat. Sajnos, a Landler Jenő úton a gyalogos közleke­dés még jó időben sincs biztosítva, nem beszélve arról, hogy akik a felüljáró közelében laknak, még rosszabb hely­zetben vannak. Az AKÖV vezetői mérlegelték a körülményeket és a le­hetőségeket. Segítettek rajtunk. Kérésünkre az élelmiszer- boltig (ahol meg is tudnak fordulni a kocsik) közlekedte­tik az autóbuszokat. Azt hiszem, sokunk nevében köszön­hetem meg az emberséges, gyors intézkedést. Molnár Ferencné Szolnok Vigyázzunk jobban a pénzre! Munkakörömből eredően sok pénz fordul meg a ke­zemben. A pénz jó dolog, ezt mindannyian tudjuk; ezért szerezhetünk meg ma­gunknak minden szükséges jót. Igaz, megdolgozunk ér­te. Esőben, melegben, hideg­ben mennünk kell, teljesíte­nünk kell feladatunkat. Mi­re megkapjuk a fizetést, már eltervezzük; mit ve­szünk, esetleg mennyit te­szünk félre jelentősebb dol­gok vásárlására, nyaralásra. Tehát egyrészről vigyázunk a pénzre. Vigyázunk, hogy jus­son is, maradjon is. Arra viszont már nem ügyelünk annyira, hogy a pénz épségét megóvjuk. Szo­morúan. tapasztalom; né­melyik tízes—húszas, de még ötvenes is tintás, olajos, rú- zsos. Egyik-másiknak hi­ányzik egy csücske, egy da­rabkája. Van, amelyik a harmonikához hasonlít. Job­ban kellene óvnunk a papír­pénzt! P. J. Szolnpk Jászberényi „kommentár” Május 11-cn a szolnoki Vöröscsillag úton egyik bér­házról közöltünk fényképet. Némelyik erkélyen — ahogy mondani szokás: „csendélet”, azaz, száradó ágynemű, mi­egymás... „Hasonló képet Jászbe­rényben is lehetne készíteni — írta dr. Horgosi Ödön. — A Szövetkezet út 5. sz. ház lakói is hasonló megoldásra kényszerülnek. Akár csak a szolnokiak, tulajdonképpen nem a városképet akarják rontani az erkélyen ruhát szárítók. Kényszerűségből vá­lasztják ezt a megoldást: tud­niillik nincs a lakásban ak­kora helyiség, ahol teregetni lehetne, s nincs a lakóház­ban mosókonyha, szárító­helyiség! A Szövetkezet út 5. sz. alatt 44 lakás van. Az (állítólag) tervezett szárító­ból garázsok lettek! Érthetetlen, hogy a szárító és a mosókonyha kimaradt a tervből, a garázsok pedig mint külön bérlemények a községgazdálkodási vállalat hasznát, külön jövedelmét je­lentik! Felvetődött ez a kér­dés a lakógyűlésen is, de megnyugtató választ nem kaptunk. Nem tudjuk, mi az előírás: mit kell biztosítani egy össz­komfortos házban, de az bi­zonyos, hogy mosókonyha, szárítóhelyiség, lomkamra nem áll rendelkezésünkre, s mindez nagyon hiányzik. Vé­leményünk szerint a garan­ciális javítás előtt a még igénybe nem vett vagy más célra használt garázsokból ki lehetne alakítani a szárí­tóhelyiséget, mert ha meg­nyílik az új utca, az új híd a Zagyván, nem kelt jó be- nyontóst a fehérneműkkel, pelenkákkal „feldíszített” la­kóház. Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy három gyerekkel — mint nekünk van — mennyi a mosnivaló, s milyen gondot okoz ennek a szárítása...” Ünnepség a véradók tiszteletére Május 25-én a Vöröske­reszt helyi szervezete a gim­názium dísztermében ünne­pélyes gyűlést rendezett a helyi véradók tiszteletére. Dr. Székely Jánosné megnyi­tó szavai után a gimnázium1 kamarakórusa szórakoztatta a vendégeket. Emelte a rendez­vény színvonalát, hogy meg­jelent dr. Hajdú Irén főor­vosasszony is. a Vöröskeresz­tes induló szerzője, aki 50 évvel ezelőtt ebben a gimná­ziumban végzett. ' Dr. Kun Ákos megyei főor­vos a véradás fontosságáról, életmente/ szerepéről tartott tanulságos előadást. Nálunk példamutató a véradás és jól szervezett a vöröskeresz­tes munka. Ez több hozzá­szólásból is kiderült. Külö­nösen megható volt azoknak a felszólalása, akiket koráb­ban vérátömlesztéssel men­tettek meg az orvosok. Végül díszoklevéllel tün­tették ki és megvendégelték az életmentő véradókat. Donkó Ottó Jászapáti május 22-én reggeltől május 27-én záróráig leltározni — bizony luxus! És éppen má­jusban, kapálás, kaszálás ide­jén. Azt hiszem, hogy amikor sok milliós árukészlettel ren­delkező üzletek szinte egyik napról a másikra (olykor es­tétől reggelig) készen vannak a leltárral, a Tiszaörs és Vi­déke ÁFÉSZ vezetőségének is meg kellett volna találni a módját annak, hogy ne tartson egy hétig a tiszaigari iparcikk boltban a leltá­rozás. K. J. Tiszaigar Az ellátásért felelősek vagyunk ... Május 21-i lapunkban a cserkeszőllői fürdőről írt munkatársunk. Édenkerthez hasonlította. „Virágok, jól gondozott parkok. Színpom­pa, ami felett a varázslatos forró víz simogató, lágy il­lata lebeg... a fürdő harmó­nia-oázis...” — írta. Azután azon kesergett: „...nem mu­lasztottunk mi nagyot az el­múlt évtizedben, hogy nem épült szanatórium, SZOT- üdülö a csodálatos kutak mellé?” És sorolta, mi le­hetne itt, ha .. t ha .. Ha volna pénz, sok-sok pénz, ami esetleg hamar megté­rülne ... A cikk címe ez volt: Kesergés Édenért. A cserkeszőllői fürdő cso­dálatos vizének hírét halló vendég csak egyszer — főleg vasárnap — jön ide. Ugyanis meleg ételhez alig juthat, de az egyetlen korszerűtlen élel­miszerboltról is az a hír jár­ja: vasárnap nem lesz nyitva... Szarvák János, a Kunszent- márton és Vidéke ÁFÉSZ fő­könyvelője a következőkről tájékoztatta szerkesztősé­günket : „Bizonyos vonatkozásban az írás szövetkezetünk mun­káját is említi... Tagadhatatlan tény, hogy a vendégek el­látása Cserkeszőllőbcn — különösen vasárnap — megol­datlan. A legnagyobb gondunk, hogy ha napos vasárnap van, négy-ötezer vendég is érkezik, hétköznapokon viszont csak néhány száz. A vasárnapokra való felkészülés tehát nehézkes, és fejlesztési alap hiányában a konyhát sem tud­juk tovább növelni. Mindezen tények mellett is arra törekszünk, hogy a lehetőségeken belül a legjobb ellátást biztosítsuk. Érezzük, hogy ezért elsősorban a mi szövetkezetünk a felelős...” A levélből megtudtuk, hogy az étteremnek már van szakácsa, biztosították a ki­segítő felszolgálókat, az ud­varost, a jegelőt. Néhány héten belül elkészül egy új pavilon is, amelyben tejet és tejterméket árusítanak. Az élelmiszerbolt vasárnapi nyit- vatartásával azonban nem kecsegtetnek. Nyáron tíz órán át tart nyitva az üzlet. A vasárnapi munka helyett nem tudnának szabad napot adni a bolt dolgozóinak. És végül egy ígéret: a vasárnap is nyitvatartó büfék áruellá­tásánál figyelembe veszik ezt, s azon lesznek, hogy az ellátás a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen. ERKESZTSI L. S. Szolnok: Aki állatot tart, felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. A kártérítés általános szabálya szerint aki másnak kárt okoz. köteles azt meg­téríteni. Mentesül a felelős­ség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvár­ható. A bíróság a kárért fe­lelős személyt rendkívül méltánylást érdemlő körül­mények alapján a felesség alól részben mentesítheti. Ha tehát bizonyítani tudja, hogy veteményes kertjében a szomszéd galambjai kárt okoznak, forduljon kárigé­nyével a szolnoki járásbíró­sághoz. Nem tanácsoljuk, hogy a galambok ellen udva­rára mérget szórjon. Ismeretlen levélíró jeligé­re: A levelében említett 30 ezer Ft nem hitelelengedés, hanem szociálpolitikai ked­vezmény. A magánerőből történő lakásépítés fokozása érdekében a 7/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet az állami támogatást szociálpolitikai alapra helyezte. Tanácsi ér- tékesítésű lakások vásárlásá­nál, valamint telepszerű többszintes lakásépítések ese­tében gyermekenként 30 ezer forint, más családtag után személyenként 20 ezer forint a szociálpolitikai kedvez­mény. Egyedi, többszintes la­kóház építésénél gyermek és családtag után egységesen 20 ezer forint. Családi ház épí­tők azonban szociálpolitikai kedvezményben nem része­síthetők. Énnek ellensúlyo­zására a családi ház építők részére nyújtott kölcsönök pénzügyi feltételeit a koráb­biakhoz képest kedvezőbben állapították meg. E kedve­zőbb szabályok is csak az 1971. július 1-e után aláírt kölcsönszerződésekre vonat­koznak. Sz. S. Mezőtúr: Az állam­polgárok lakás- és üdülőtu­lajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 3. §-a szerint egy személy, illetőleg egy család lakás- és üdülőtulajdonának mértéke egy lakás és egy üdülő. Ha ingatlanát az arra illetékes hatóságok üdülőnek tekintik, úgy azt megtarthat­ja. Ellenkező esetben legké­sőbb 1973. december 31-ig értékesítenie kell, vagy a tu­lajdonjogot másként átru­házni. Az elidegenítésre vo­natkozó kötelezettség alól a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága a jogszabályban meghatározott esetekben és időre — ezirányú kérelemre — felmentést adhat, illetőleg az elidegenítésre előírt fenti határidőt meghosszabbít­hatja. Gl TANÁCSADÓ A pedagógusok munkaszerződésének módosítása Munkajogi szabály, hogy a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést csak kö­zös megegyezéssel módosít­hatja. A pedagógusok mun­kabérének megállapításáról szóló 210/1971. (M. K. 12) MM.—Mü. M. számú utasí­tás értelmezésénél több he­lyen felvetődött, hogy a munkáltató a pedagógus munkaköre, illetőleg szemé­lyi alapbére megváltozásá­nak mely eseteiben hajt­hatja végre az átsorolást egyoldalú intézkedéssel és mely esetben minősül a munkakör- vagy bérválto­zás a munkaszerződés mó­dosításának. Az egységes elbírálás érdekében a Mun­kaügyi Minisztérium szak- folyóirata iránymutató cik­ket közölt, amelynek fonto­sabb megállapításai az aláb­biak: A dolgozó munkaszerző­dését akkor kell módosíta­ni, ha az abban foglalt fel­tételek megváltoztak, tehát ha a dolgozó munkakörét megváltoztatják, vagy sze­mélyi alapbérét csökkentik, továbbá ha más telephelyre helyezik át. A munkaidő mértékének, a munkavi­szony időtartamának meg­változtatása is a szerződés módosítását jelenti. A más telephelyre való áthelyezés a munkaszerződés módosí­tását igényli akkor is, ha a dolgozó munkaköre és személyi alapbére változat­lan marad. Telephelynek kell tekinteni az összefüggő települést, például a szerve­zetileg egységes oktatási in­tézmény egy telken vagy egy háztömbben lévő épü­leteit. Nem minősül külön telephelynek, ha az oktatási intézményt egy községen belül két vágj) több épü­letben helyezték el, felté­ve. hogy a különálló részle­geket egy igazgató irányít­ja és a különálló épületek a község belső területén vannak. Megegyezéshez kötött szerződésmódosítások A munkaszerződés módo­sításának egyik esete, ha megváltozik a dolgozó mun­kaköre. Pedagógus esetében az alábbi feladatkör-válto­zások minősülnek munka­körváltozásnak : a) az intézmény vezetői például igazgatói, igazgató- helyettesi, » vezető óvónői feladatkörben, a tagozat ve­zetői, valamint egyéb ve­zetői pótlékkal díjazott, ve­zetői feladatra való beosz­tás, illetőleg a beosztás megszüntetése; b) az iskola felső tagoza­tán működő pedagógusnak az alsó tagozatra, illetőleg az alsó tagozatról a felsőre való beosztása; c) az iskolai tanítást el­látó pedagógusnak az in­tézmény szervezetébe tar­tozó valamely otthonba (diákotthonba, napközi ott­honba stb.) történő beosz­tása. E munkakör-változásokat a munkáltató csak a peda­gógussal történt megegye­zés alapján, áthelyezési ha­tározattal hajthatja végre. Az áthelyezés részletes fel­tételeit, s a megegyezés té­nyét célszerű előzetesen jegyzőkönyvbe foglalni és a munkáltatói határozatban erre a közös megegyezésre kell utalni.. Ez esetben a pedagógust a panaszjogára sem szükséges figyelmez­tetni. Az egyoldalú átsorolás lehetősége A működési pótlékkal dí­jazott, de az előbbiekben nem említett oktató-nevelő tevékenységek nem jelente­nek alapvető változást a pedagógus munkakörének ellátásában, mert a pedagó­gus alapvető munkaköri tevékenységen felül végez valamely többletmunkát. — Például ellátja az osztály- főnöki tennivalókat, vagy az étkezés szervezését, a tanulószoba vezetését. Ezek­ben az esetekben a vezető a munkaszerződés módosí­tása nélkül egyoldalú intéz­kedéssel elrendelheti a ki­egészítő tevékenységre való beosztást, illetőleg a peda­gógus beosztásának meg­szüntetését. Ugyanígy jár el akkor is az igazgató, ha speciális feltételek megvál­tozása folytán kell intéz­kednie. Például meg kell szüntetnie a fertőzési pót­lékot, mert a pedagógus munkaidejének csak har­minc százalékát tölti fertő­zés veszélyének kitett mun­kahelyen, vagy osztályfőnö­ki, s menzavezetői többlet- munka esetében. Mindezekben az esetek­ben a vezető átsorolási ha­tározatában intézkedik a megfelelő pótlék megálla­pítása és folyósítása, illetve annak megszüntetése iránt. A munkakörváltoztatást je­lentő bércsökkentés egyol­dalú munkáltatói intézke­déssel csak fegyelmi hatá­rozat alapján hajtható vég­re. A pedagógus törzsfize­tése fegyelmi határozattal sem csökkenthető a bér­csoportjának alsó bértételét el nem érő összegre. Dr. Cs. I. Vállalatok, intézmények, mezőgazdasági üzemek figyelem! Május 31-én nyitjuk meg az új szerszám és kisgép lerakat unkát Szeged, Madách u. 18. sz. alatt éx3 Raktáron: KÉZISZERSZÁMOK FORGÁCSOLÓ-SZERSZÁMOK KISGÉPEK Óriási választék! VA| | A| Rendkívül nagy raktárkészlet biztosítja az igényeket! Most vásároljon fiú és íéríi íehér inget 50 százalékos árengedménnyel A CENTRUM PAVILON ÁRUHÁZBAN, SZOLNOK, SÁGVÁRI KRT. 59/A. PIACTÉR. Férfi fehér ing Fiú fehér ing regi ar: 162,— Ft 75,50 Ft engedményes ár: 81,— Ft 37,75 Ft MINDEN IDÉNYBEN VEGYE IGÉNYBE A CENTRUM PAVILON ÁRUHÁZÁT SZOLNOK, PIACTÉREN.

Next

/
Thumbnails
Contents