Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 30j Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke ünnepélye­sen ellépett a moszkvai repülőtéren felsorakozott díszszázad előtt, majd Kijevbe utazott. Ezzel befejeződött az a szovjet— amerikai csúcstalálkozó, amelynek létrejötte, puszta ténye is elegendő ahhoz, hogy bekerüljön a történelmi króni­kákba is. E látogatás hosszabb távú hatásait csak a jövő dönt­heti el, pontosabban az, hogy Washington mennyire tartja magát nemzetközi horderejű döntéseiben a Moszkvában alá­írt okmányok betűjéhez és szelleméhez. Annyi már most biztos, hogy ezek az okmányok rendkívül jelentősek, még­hozzá jellegüknél fogva nemcsak a két ország, hanem az egész világhelyzet viszonylatában. Elmondhatjuk, hogy ezt a csúcstalálkozót jól készítették elő és a felek lépcsőzetesen, fokozatosan haladhattak a rész­megegyezésektől az általánosabb érvényű dokumentumok felé. A rész-megegyezések önmagukban is rendkívül fonto­sak. Nem szorul részletesebb magyarázatra, mit jelent szov­jet—amerikai, sőt nemzetközi viszonylatban akár a hadi­tengerészeti konfliktusok esélyeit csökkentő, akár a SALT- vonatkozású megállapodás, vagy hogy milyen távlatokat nyithat a két hatalmas ország kereskedelmi, orvostudományi vagy éppen kozmikus együttműködése. Mégsem túlzás kijelenteni, hogy még ezeknél a meg­állapodásoknál is fontosabbnak, mert általánosabb érvényű­nek tűnik a földkerekség két legerősebb országának kap­csolatait mintegy elvileg szabályozó dokumentum, amelyet szovjet részről Brezsnyev, amerikai részről Nixon írt alá. Egy ilyen okmány jótékonyan hathat az egész világhelyzetre és példaként szolgálhat más országok kapcsolataiban. Ezért hangsúlyozza a moszkvai záróközlemény, hogy a kapcsolatok alapelveiről szóló dokumentum új lehetőségeket nyit a Szovjetunió és az Egyesült Államok békés kapcsola­tainak fejlődése előtt. A záróközlemény méltatja a moszkvai egyéb megállapodásokat is és érzékelteti: jó folytatás esetén azokat újabb egyezmények követhetik. A moszkvai csúcstalálkozó a következetességet rugal­massággal kombináló szovjet külpolitika és a szocialista országok javára változó mai erőviszonyok következménye. Ezek a hosszú távon ható, a történelmet manapság meghatá­rozó tényezők nem változtatták meg az amerikai vezetés természetét, de arra kényszerít ették Washingtont, hogy köze­ledjék bizonyos létfontosságú realitásokhoz. Ami az elmúlt héten Moszkvában történt, ennek az igazságnak értékes ok­mányokban is rögzített kifejeződése volt. 300 gép bombázta a VDK területét — A népi erők újabb sikere Az amerikai légierő és a haditengerészet repülőgépei vasárnap ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. Mint a VNA hír- ügynökség hétfőn beszámolt róla, az amerikai repülőgé­pek több tartomány lakott területeit támadták. Súlyos károkat okoztak lakóházak­ban és gazdasági létesítmé­nyekben, közöttük a Nam Dan-i öntözőberendezések­ben. A bombatámadásoknak halálos és sebesült áldozatai Vannak. A VDK külügyminisztériu­ma hétfőn nyilatkozatban tiltakozott az újabb ameri­kai támadások miatt. Erélye­sen felszólította a Nixon- kormányt, hogy szüntesse be az észak-vietnami kikötők blokádját, a bombázásokat és az ország biztonságát és szuverénitását sértő összes cselekményeket. A vasárnapi légitámadások során a VDK légvédelme további két amerikai repülő­gépet lelőtt. A VDK légteré­ben megsemmisített ameri­kai gépek száma 3616-ra emelkedett. A saigoni amerikai pa­rancsnokság hétfő este kö­zölte, hogy 300 repülőgép vett részt a vasárnapi észak­vietnami bombázásokban. A jelentés szerint lézer-suga­rakkal irányított bombákkal öt hidat romboltak le Quang Binh tartományban. A hétfő estig eltelt 24 órában 436 va­dászbombázó támadott dél­vietnami területeket. A tengerparton fekvő — Phong Dien járásban a népi erők felszabadítottak három községet, összesen 13 ezer lakossal. A vallási viszály polgár- háborúhoz vezet Minden eddiginél koncent­ráltabb támadássorozatot haj­tott végre az ír köztársasági hadsereg ideiglenes szárnya hétfőre virradóra Belfast­ban különböző gazdasági lé­tesítmények ellen. A robban­tások nyomán az észak-ír fő­városban egész üzletsorok zártak be, a merényleteket az jellemezte, hogy a terro­risták minden alkalommal előre figyelmeztették a la­kosságot. A másik belfasti akció, amely vasárnap hat ember életét oltotta ki az Anderson Streeten, csak a katonaság és rendőrség szerint volt az IRA műve. A helyi katoli­kusok szerint protestáns ter­roristák helyezték el a po­kolgépet, mert ki akarják füstölni őket egy protestáns lakónegyedbe ékelődő és ka­tolikus lakta utcából. Írország Kommunista Párt­ja sürgeti, hogy haladékta­lanul hívják össze „minden antiunionista erő egység­konferenciáját, az észak-íror­szági polgárjogi harci szövet­ség égisze alatt, hogy vé­get lehessen vetni a vallási viszálynak, amely elkerülhe­tetlenül polgárháborúhoz ve­zet'’. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy véget kell vetni a bírói ítélet és vizsgálat nél­küli internálásoknak és ve­reséget kell mérni az anti­unionista erők megosztására irányuló kísérleteknek. Írország Kommunista Párt­ja demokratikus reformokat sürget Észak-írországban, mivel „régen megérett azok szükségessége”. MINDENFELŐL HELSINKI Helsinkiben ülést tartott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága. Megvi­tatta az időszerű politikai kérdéseket és a helyhatósági választásokra való felkészü­lést. KAIRÓ Vasárnap megtartotta első ülését az Egyiptomi és a Lí­biai Arab Szocialista Unió képviselőiből alakult nyolc­tagú bizottság, amelyet az­zal a feladattal bíztak meg, hogy két hónapon belül ké­szítse elő a két politikai szervezet egyesítését. A két politikai szervezet egyesítését az Arab Köztár­saságok Szövetségének kere­tein belül, az államszövetség alkotmányával összhangban határozták el. ISTANBUL Istanbul katonai kormány­zója, Fáik Turun tábornok vasárnap bejelentette, hogy ,,az anarchia gerincét sikerült megtörni”. A letartóztatások, a fegyveres ütközetek. — a fegyver- és lőszer-elkobzá­sok Turun szerint halálos csapást mértek arra a négy földalatti gerilla-szervezetre, amely Törökországban mű­ködik. ALGÍR Huari Bumedien algériai elnök vasárnap a libériái Monroviába repült, — hogy részt vegyen a guineai—sze­negáli konfliktus elsimításá­ra alakult afrikai békéltető bizottság ülésén. A békéltető bizottságnak az algériai elnökön kívül tagja a mauritániai. a mali, a kameruni, a libériái, a ni­gériai és az etióp államfő. MOSZKVA Ignatyij Novikov minisz­terelnökhelyettes vezetésével szovjet építész küldöttség utazott tapasztalatcsere cél­jából Kanadába. A delegáció a kanadai kormány vendége. RAVALPINDI Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök vasárnap 13 napos közel-keleti és afrikai körútra indult „az indiai— pakisztáni tárgyalások előké­szítése céljából”. Az elnök útja, amely összesen tizen­négy zömükben mohamedán lakosságú országot érint, — folytatása Bhutto januári kőrútjának. _ Belejeződtek a szovjet—amerikai tárgyalások A Kremlben hétfőn befe­jeződtek a tárgyalások Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, Alekszej Koszi gin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, valamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke között. A felek egyetértettek és megállapodtak abban, hogy aláírják „A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös kapcsolatok alap­jai” című dokumentumot. A felek megelégedésüket fejezték ki a tárgyalások és a beszélgetések fölött, ame­lyek eredményei kifejezésre jutottak a közölt és közlin- dő dokumentumokban, egye­bek között a szovjet—ame­rikai közös közleményben. Hétfőn röviddel két óra után (magyar idő szerint délben) a Kreml Vlagyimir termében aláírták a szovjet —amerikai kapcsolatokról szóló elvi nyilatkozatot. A Szovjetunió nevében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, amerikai rész­ről Nixon elnök írta alá a nyilatkozatot. Brezsnyev és Nixon délelőtt még tárgyalt egymással. A délutáni órákban fele­ségével és kíséretével Moszk­vából az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság főváro­sába, Kijevbe érkezett Ri­chard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Nixon Kijevben megko­szorúzta a második világhá­ború halottainak emlékmű­vét, majd részt vett azon a díszvarcsorán, amelyet az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és az Ukrán Minisztertanács adott tiszteletére. Ma délelőtt rö­vid városnézésen vesz részt, s ennek során meglátogat egy tudományos kutató in­tézetet. Az amerikai elnök ked­den, helyi idő szerint dél­ben utazik el a Szovjetunió­ból Iránba. Moszkvában szovjet részről Brezsnyev, az SZKP főtitká­ra, amerikai részről pedig Nixon elnök aláírta a két ir- szág kapcsolatait szabályozó alapclvekről kiadott okmányt. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Rogers £onnba érkezett William Rogers amerikai külügyminiszter hétfőn este Bonnba érkezett hogy részt vegyen a NATO ma kezdődő miniszteri tanácsülésén. Az amerikai diplomata ve­zetője repülőtéri nyilatkoza­tában a moszkvai csúcstalál­kozóról azt mondotta: ..Meg­győződésem, hogy jobb és békésebb világ alapjait rak­tuk le, ha végrehajtjuk a Moszkvában rögzített irány­elveket”. Az Egyesült Államok — folytatta a külügyminiszter — 1973-ban kész részt venni az európai biztonsági konfe­rencián. Ma: értekezik a NATO miniszteri tanácsa Ma kezdi meg kétnapos értekezletét a nyugatnémet fővárosban a NATO minisz­teri tanácsa. Az értekezlet előestéjén Conrad Ahlers, a nyugatné­met kormány szóvivője han­got adott meggyőződésének, hogy a NATO tavaszi ülés­szaka dönt az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia sokoldalú elő­készítéséről. „Az előkészítő tanácskozások ősszel kez­dődnek meg — jelentette ki —, de pontosan még nem lehet megmondani, hogy szeptemberben-e vagy pedig októberben”. A biztonsági konferencia Ahlers szavai szerint a jövő esztendőben valósulna meg. Ahlers kifejezte személyes reményét, hogy a biztonsági konferenciával párhuzamo­san megindulhatnak a tár­gyalások a fegyveres erők létszámának kölcsönös és ki­egyensúlyozott csökkentésé­ről. Ehhez kedvező ösztön­zést ad a SALT tárgyalások sikeres lezárása, — állapí­totta meg a szóvivő. Hétfőn délután előzetes tájékoztatót tartott a NATO ülésről Luns főtitkár is. Fidel Castro életrajza Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradal­mi kormányának elnöke. 1927. augusztus 13-án szü­letett az Oriente tartomány Biran (Mayari) helységében. Itt kezdte meg tanulmányait, amelyeket 1937-ben Havan­nában folytatott. A középis­kola befejezése után a ha­vannai egyetem jogi fakultá­sának hallgatója lett, s ak­tív résztvevője volt a diákok politikai harcainak. Egyete­mi tanulmányait 1949-ben fejezte be, majd rövid ideig magánügyvédi gyakorlatot folytatott. Később elnyerte a jogi doktori tudományos fo­kozatot. 1952. március 10-én, köz­vetlenül a batista katonai puccs után Fidel Castro tör­ténelmi jelentőségű okmányt terjesztett a Legfelsőbb Bí­róság elé: megbélyegezték a puccsot s büntető szankció­kat követeltek. 1953. július 26-án megszer­vezte a Moncada-laktanya elleni támadást 95 ifjú tár­sával. A támadás sikertelen volt, csak tizenheten marad­tak életben, ám az Alagran Piedra hegységben őket is elfogták, Batista emberei megkísérelték Castro meg­gyilkolását, elvtársai azon­ban a veszély láttán éhség- sztrájkot kezdtek, így életét sikerült megmenteniük. Fi­del Castrót elítélték, a mon- cadai hősök elleni per során mondta el 1953. október 16- án híres „A történelem fel fog menteni” című be­szédét. Castrót és elvtársait tízévi börtönre ítélték, s Pi- nosí; szigetére száműzték. A hatalmas erejű tiltakozó megmozdulások eredménye­ként kétéves kényszermunka után kiszabadult, de az or­szág elhagyására kényszerült. 1956. november 25-én a „Granma” parancsnokaként 82 társával elhagyta Mexikó Tuxpan kikötőjét s 1956. december 2-án az Oriente tartományban. Los Colora­dosnál (Belice) szállt partra. Érkezésük után három nap­pal az expedíciót fölfedezték és szétszórták Batista erői. Castro csak tizenkét embe­rét tudta magával vinni a Sierra Maestrába. ahol par­tizánháborút kezdett a dikta­túra ellen. 1957. január 17-én huszad- magával megtámadta a La Plata kaszárnyát, s itt arat­ta első győzelmét. 1958. feb­ruárjában megnyitotta a Frank Pais néven ismert második keleti frontot, ezt testvére, Raul Castro vezet­te. Fidel Castro ezt követően a sziget nyugati részének el­foglalását tűzte ki célul: augusztus 21-én a Camilio Cienfuegos vezette „Antonio Maceo” oszlop El Saltóból, az Ernesto Che Guevara pa­rancsnoksága alatt levő „Ci- ro Redondo” oszlop pedig Las Mercedesből kezdte meg előrenyomulását. Miután a forradalmárok elfoglalták Santa Clarát, 1958. december 31-én Castro parancsot adott partizánjainak: Előre Havan­nába! Előrenyomulás közben elfoglalták Santiago de Cu- bát. Fidel Castro 1959. janu­ár 8-án mondta el történel­mi jelentőségű beszédét Ha­vannában, s ezzel mintegy megkoronázta a forradalom győzelmét. 1959. február 16-án lett a forradalmi kormány elnöke s a szocialista forradalom egy­séges pártjának — amely 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet — megalakulása, 1952 óta első titkára. 1959 májusában egy latin­amerikai utazás során Fidel Castro részt vett 21 állam bizottságának Buenos Aires­ben tartott ülésén, 1960-ban ott volt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, 1963 áprilisában és 1964 januárjában a Szov­jetunióba látogatott, 1971 no­vemberében pedig Chilébe, Peruba és Ecuadorba uta­zott. Fidel Castro a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend kitün­tetettje. Összeült az Olasz Kommunista Párt KB-a Héf'őn délelőtt — a már­ciusban rendezett milánói kongresszus óta első ízben — összeült az Olasz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága. Az együttes ülésen, amelyen Enrico Berlinguer főtitkár elnököl, részt vesznek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai és a tartományi párt- bizottságok titkárai is. A napirend: „az OKP kez­deményezési és harci felada­tai a május 7-i parlamenti választások után”. Előadója Alessandro Natta. a Politi­kai Bizottság tagja, a párt parlamenti csoportjának új vezetője. Az ülésen egyben kinevezik a KB új osztályve­zetőit. Összeesküvés Ugandában Az ugandai rádió hétfői bejelentése szerint az ország­ban összeesküvést lepleztek le, amelynek résztvevői a hadsereg tisztikarának tagjai közül kerültek ki. Idi Amin ugandai elnököt idézve a rádió közölte- hogy elfogták egy izraeli titkos- szolgálati ügynöknek — az ugandai hadsereg egyik tiszt­jéhez. valamint a megdöntött Obote- kormány egyik tagjá­hoz írt levelét, amely szoros összefüggésben van az ügy­gyei. Az elnök kijelentette, az összeesküvés „zavart kel­tett az országban”, — arról azonban nem nyilatkozott, — vajon célja a kormány meg­döntése volt-e? Eredményesen működő közép vállalat pályázatot hirdet több éves vezetői gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZMÉRNÖKÖK részére GYÁREGYSÉG IGAZGATÓI közgazdasági végzettségű, szervezésben jártas szakember részére SZERVEZÉSI OSZTÁLYVEZETŐI, valamint anyaggazdálkodásban jártas szakember részére anyagosztály helyettesi beosztás betöltésére. A pályázatot: „Gépgyártás” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Moszkvai okmányok

Next

/
Thumbnails
Contents