Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

1972. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mélyszántás o Riportsorozat a Középtiszai Állami Gazdaságból Bota Mihály hallgatta a cimboráit, csak annyit mondott csendesen. — Szegény apám mindig úgy tett, jól vesd meg az ágyadat íiam, jól alszol majd benne. A tehenész 1953-ban kezd­te meg ezt az ágyvetést. — ötvenhárom október 25- én leszereltem a katonaság­tól. Az pénteki napra esett. Hétfőn már hajtottam a gaz­daság lovait. Azóta egyhuz- tomban itten. Cselédember volt Bota Mi­hály, míg be nem vonult ka­tonának. A gazdaságban megismert egy jóravaló nap­számos lányt. j — Egy évig még árendá- ban laktunk. A feleségem takarított az irodán. Ketten húztuk a kocsit, jobban ment. Vettünk magunknak egy kunyhót. Szolgálati lakást kaptak Erzsébet-majorban. Jött a két gyerek, sokat dolgoztak. Megvették a szép nagy há­zat Tiszaderzsen, berendez­ték bútorokkal, tévével. A tehenész jól keres, három és fél ezret havonta. A gyerekek tanulnak, a tehe­nész — két fejés között — a szőlőben kapálhat feleségé­vel. — A sajátja? — A fiamé. Neki vettem meg házhelynek, előre. Majd a lányomnak is meglesz, ha odaér. I —Szépen, jól él a tehe­nész, sok munkája után. Ró­zsa Ferenc, a tiszaszentim- rei kerületi párttitkár is. Ta­valy vendéget kísért körül az új tehenészeti és sertés- szaktelepen. A látogató hec- celte: — Ügy köpsz minden ada­tot, mintha szakember len­nél. Rózsa Ferenc magyarázta: — Az is lettem, törzsállat- tenyészlő. Hat elemim volt nekem is. Kijártam a 7—8 általánost, tanyáról jártam be esténként. Utána jött a kétéves gazd ásziskola, aztán a számviteli képesítő, köz­ben egy három és egy öt hó­napos pártiskola. Techniku­mi érettségit tettem Karca­gon, levelezőn. Most meg es­ténként három órára felhú­zom a csörgőt, készülök a főiskolai felvételire. Kell, mert nehéz szakma a törzs- állattenyésztőé. Amellett, hogy húsz esz­tendeje párttitkár. Nagyon lekötött társadalmi munkás. Együtt jártuk a szentim­Aranykoszorús kamarakórusok Jászberényben Vasárnap az aranykoszo- rús kamarakórusok találko­zójával folytatódtak Jászbe­rényben a Székely Mihály zenei napok. A találkozó al­kalmából a világhírű opera­énekes nevét viselő általá­nos iskolában hangversenyt rendeztek a megye 10 arany­koszorús kamarakórusanak közreműködésével. A hangverseny után a ka­marakórusok Bardos: Nap­fényes utakon kórusmű kö­zös éneklésével tisztelegtek az iskola bejáratát díszítő Székely Mihály emléktábla előtt. Az egyesített kórust Rá- polthy Viktor megyei szak­felügyelő vezényelte, rei lakótelepet. A sorháza­kat, ahogy az állami gazda­ságiak nevezik. A virásregyásos,li­getes major mögött, a müüt menti erdő mellett 29 család otthona a lakótelep. Sorban: állatorvos, karbantartó, trak­toros, agronómus, tehenész, rakodó, kerületvezető, agrár­mérnök, kanász, tejkezelő és így tovább. Egy kis szanató­rium ez, nagy kertekkel, gazdasági udvarokkal. Itt la­kik a párttitkár is. Fenyő­fák, virágok, szépen ápolt növények a lakás előtt. Az övé a legszebb porta. Rózsa Ferenc megáll előtte. — Vak nem vezethet vi­lágtalant. — Hogy értsem? — Ügy, hogy még ez is gond. Rendben legyen a kert, mert különben prédikáció lenne a munkám. A prédikáció szóra nevet­nek a körülállók. Korábban a párttitkárokat lelkészeknek hívták. De most nagy bajban vannak, valóban van a gaz­daságnak lelkésze. Utolsó napomon mentünk be Sza­kács András szakszervezeti titkárral a fordítói irodába. Szolgálatkész, szemüveges férfi ugrott fel a kiterített szótárak mellől. — Kozányi Tibor. Mit pa­rancsol uram? — Azt hallottam, hogy na­gyon érdekes életútja van. — Meglehetősen. Ha ugyan annak mondatik. Legyen szerencsém. Megálmodtunk egy dél­utáni időpontban. Aztán alig értem el a buszt, nem tud­tam a találkára elmenni. A műfordító történetét így csak másodkézből ismertem meg. Annyit ugyan tőle hallot­tam: — Igen kérem, én 9 évig pap voltam. Katolikus lelkész. Kiugrott, elment bányásznak. Ügy tu­dom, onnan hozta el a gaz­daság fordítónak és tolmács­nak. Jönnek a szovjet, a né­met, a román, a lengyel, az angol, a francia gépek. A gépek jönnek, de idegen­nyelvű használati utasítások­kal, vagy későn érkező mű­szaki fordítással. Akkorra már a gazdaságban rég dol­goznak is velük. Nagy műszaki könyvtá­ruk van, járatnak külföldi szaki oly óiratokat. Kozányi Tibor lefordítja azokat. A szakvezetőknek kötelező el­olvasni a friss fordításokat. Továbbá nagy idegenforgal­ma van az üzemnek, a gaz­daság 43 ezer holdas vadre­zervátumának. Jön a nyugat­német vadász, itthagy ne­gyedmillió forintot. Eddig alig értettek velük szót. Az igazsághoz tartozik, hogy kezdetben idegenkedve fogadták a gazdaságiak Ko­zányi Tibort. Pap volt. — Két év alatt megsze­rették az emberek a vasszor­galmú Tibi bácsit — közli a szakszervezeti titkár. Külön­ben már társadalmi megbí ■ zatása is van, szakszervezeti bizalmi. Tiszaszentimrén ismertem meg a volt lelkész történe­tét, ahol Rózsa Ferenc párt­titkárral sétálgattunk a la­kótelep előtt. Ahol azt mondta Rózsa Ferenc a ma­ga példájáról. — Senkit nem biztathatok olyasmire, amit magam nem csinálok. Amióta fiatal fejjel kivált a cselédsorból mindig tanult. — Nagyon nehéz. A fele­ségem mosónő itt a kerület­ben, három gyerekem van. Nehogy azt higgye valaki, nekem nem lenne jó tévézni esténként. Még az se igaz, hogy népszerű lenne a ta­nulás. Mert ahogy a főisko­lára jelentkeztem, volt aki tűnődött: kinek a helyére pályázik Rózsa? Sent? lére. De... Ten­gerdi János sertéshizlaló még a taggyűlésen is felállt annak idején: nincs az az is­ten, hogy én még egyszer iskolába járjak, mint a gye­rekek. A taggyűlés határoza­tára mégis befejezte az ál­talánost, most a marxista— leninista középiskolán vizs­gázott. Ügy indultak a ma­jorbeliek, mint Rózsa Ferenc. Hat elemivel, meg annyival se. Csorba Mihály is csak öt­tel. — Együtt kezdtünk Misá­val is, summás gyerek volt. Mindig piszkáltam őket, le­gyetek már urak a saját igénytelenségeteken emberek. Egyik summástársamtól meg is kaptam: mondd már meg, hogy mire jó az teneked, ha én tanulok? Nem nekem jó, hanem neked, meg a csa­ládodnak — mondtam. Any- nyiban nekem is, hogy öröm, ha a mi fajtánk viszi vala­mire. (Folytatjuk) Borzák Lajos A kétarcú Szolnok (Foto: Nagy Zsolt) Nőtt a lakossáo bevétele Többet költöttün A fogyasztói árak alakulása 1971-ben 1971-ben megyénkben az előző éveket — sőt valame­lyest az országos átlagot is — meghaladó mértékben nőtt a fogyasztói árszínvo­nal. A munkásoknál és a szellemieknél, valamint a mezőgazdasági és kettős jö­vedelműeknél majdnem azo­nosan alakult a fogyasztói árindex; 2.6 illetve 2.5 szá­zalékkal emelkedett 1970-hez képest. Igényesebbek lettünk Ez azonban nem jelentette az életszínvonal romlását, ugyanis a fogyasztói árindex nemcsak az árak változását, hanem a fogyasztási szerke­zet eltolódását is mutatja az értékesebb, színvonalasabb termékek felé. A kereslet ilyen jellegű eltolódását a jövedelmek — az áraknál jóval nagyobb mértékű — emelkedése teszi lehetővé. A lakosság főbb bevételei 1971-ben 12 százalékkal ma­gasabbak voltak, mint 1970- ben, ezen belül a bérek és bérjellegűek 7 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékos a takarékbe­tétállomány 17 százalékos növekedése a lakosság élet- körülményeinek javulását mutatja. A munkás-, szellemi ház­tartásoknál az árindex 2.6 százalékos növekedését fő­ként az idényáras cikkek és a szolgáltatások jelentős ár­színvonal-növekedése idézte BORSODI SOR Rövidesen megkezdődik a termelés a Bőcsön épülő Borsodi Sör és Malátagyárban, ahol évente egymilliókcttőszázezer hektoliter sört készítenek majd. Képünkön: Az épülő gyár tőszomszédságában elkésziiltcka gyár dolgozóinak lakóhazai (MTI Totó — Blassa Ferenc felv, — K.S) elő. Ezzel szemben a fűtés­nél és a háztartási ener­gia-fogyasztásnál csökkenés mutatkozott, s ez már évek óta tapasztalható. Az élelmiszerek együttes árindexe 102.8 százalék volt, az 1970. évi 99.8 százalékos­sal szemben. Az alapvető élelmiszerek ára azonban a vizsgált időszakban sem vál­tozott. A legnagyobb mértékben az idényáras cikkek árszín­vonala növekedett. Az 1970. évi 1.7 százalékos csökkenés­sel szemben 1971-ben 8.6 százalékkal drágábbak vol­tak ezek a cikkek, s köztük is főként a burgonya és a gyümölcsfélék ára emelke­dett jelentősen. A zöldség­féléknél az előző évhez ké­pest mérséklődött az áremel­kedés. E cikkek magas árszínvor nalának kialakulásában dön­tő szerepet játszott a gyen­gébb termés, valamint a ter­melési költségek jelentős emelkedése. Nem szabad vi­szont figyelmen kívül hagy­ni, hogy az utóbbi években, különösen a zöldségfélék fo­gyasztásának a szerkezete megváltozott, a primőr ter­mékek mennyiségének növe­kedésével. Ezeknek az átlag­ár« pedig magasabb, mint a később már tömegesen kap­hatóké. A főbb idényáras cikkek közül a baromfifélék olcsóbbak lettek. A ruházati cikkek fogyasz­tói árszínvonalának növeke­dése — az előző két évihez képest — mérséklődött, és nem érte el az országos nö­vekedési ütemet sem. Me­gyénkben 2 százalékkal, or­szágosan 2.6 százalékkal emelkedett az árszínvona­luk. Tavaly sok divatos és drága női, férfikabát, vala­mint kötöttáru került az üz­letekbe. Ez nagymértékben közrejátszott az árszínvonal említett alakulásában. Jelen­tősebb árnövekedés mutat­kozott a női és gyermek fel­ső kötöttáruknál, a kabátok­nál és a lábbeliknél. A drá­gább cipők nagyobb válasz­tékban voltak kaphatók az üzletekben. Ezzel szemben jól hatott a harisnyafélék árának nagyobb mértékű, a férfiingek és a női fehérne­műk árának kisebb arányú csökkentése. A vegyes-iparcikkek ár­színvonala — a ruházati cik­keiéhez hasonlóan — 1971- ben mérsékeltebben nőtt, mint az előző két évben. Az átlagnál jobban emelkedtek a bútorok, valamint a lakás­textil, ágy- és asztalneműk árai. Tapasztalható volt a tanszerek, könyvek s a pi­pereszappanok árszínvonalá­nak növekedése. Az építő­anyagoknál 1971-ben is ér­vényesült az áremelkedési tendencia, de összeségében még a 2 százalékot sem érte el. Mérséklődtek viszont a rádiók és az értékesebb la­kásfelszerelési cikkek árai. Lakbérek és szolgáltatási árak A szolgáltatások 107.1 szá­zalékos árindexét főleg a lakbérek emelése idézte elő. 1970-hez képest több mint másfélszeresére növekedtek a lakbérek, de nagy részük még megtérült a lakosság­nak. Emelkedtek a szórako­zással kapcsolatos kiadások is ugyanakkor azonos szin­ten maradtak a mosás, vegy- tisztítás költségei. A mezőgazdasági és kettős jövedelműek fogyasztói ár­színvonalának alakulásában lényeges szerepet játszik — élelmiszerek vonatkozásában — a saját termelésű áruk arányának csökkenése, ugya­nis ez a fogyasztásuk bizo­nyos mértékű drágulását je­lenti. A ruházati és a ve­gyes-iparcikkek. valamint a fűtés, világítás árszínvonala megközelítőleg azonosan ala­kult, mint a munkás-szel­lemi rétegnél. A szolgálta­tási kiadások növekedése vi­szont kisebb mértékű volt (3.4 százalékos), mert a szó­rakozással kapcsolatos árak növekedése kevésbé hatott a háztartásokra. összességében megálla­pítható. hogy az árszínvonal növekedése nem jelentette a vizsgált rétegek életkörül­ményeinek romlását, hiszen — mint már említettük — a bevételek nagyobb arány­ban nőttek. Jelentősebb ár­emelkedés pedig csak né­hány cikknél mutatkozott, s főként a fogyasztási szerke­zet megváltozása befolyá­solta az árszínvonal kialaku­lását, ugyanis évről-évre igé­nyesebbek a vásárlók. Szabó Rudolfné közgazdász KSH megyei igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents