Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
1972. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt az idei BXV (Folytatás az 1. oldalról.) podásunk 25 éves jubileumát. A kiállítás is bemutatja, milyen sok hasznos, új termék köszönheti létrejöttét, a magyar—szovjet műszaki, termelési és gazdasági kooperációnak. Beszélt arról is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése fokozza a nemzetközi vásárok jelentőségét. Magyarország rendszeresen részt vesz mintegy 40 nemzetközi vásáron és fővárosunkban is évről évre nemzetközi vásárt rendezünk. Dr. Bíró József megnyitó beszéde után a vendégek vásárban körsétára indultak, — melynek befejeztével dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a következőkben foglalta össze benyomásait, tapasztalatait: — A vásár az elmúlt évekhez képest tovább fejlődött, gazdagodott. Ez a folyamat indokolt és kívánatos, hisz a külkereskedelem jelentősége országunk gazdasági életében egyre növekszik. Az idei első négy hónap eredményei is azt bizontyítják, hogy az export dinamikusan fejlődik, örvendetes, hogy kapcsolataink a külföldi országokkal, vállalatokkal tovább bővültek, s a vásár újabb lehetőség a gazdasági kapcsolatok szélesítésére, — üzletkötések előkészítésére. Különösen a díjazott magyar termékek, de sok egyéb kiállított cikk is megüti a legigényesebb vásárló mértékét is, így számolhatunk azzal, hogy áruforgalmunk tovább bővül. Az idén számos újabb ki-' állító vesz részt a BNV-n, főleg a fejlődő országokból. Ez még értékesebbé, tartalmasabbá teszi kiállításunkat. Ugyanokkor a régi kiállítók pavilonjai is sokkal gazdagabbak. mint azelőtt. A külföldi kiállítók közül különösen a szovjet pavilon tartalmában és formájában is lényegesen gazdagabb, mint a korábbi években volt. E pavilon anyaga egyben azt is szemlélteti, hogy a KGST- országok integrációja előrehalad. Ezt demonstrálja több magyar pavilon is, különösen a gépipar kiállítása. Végül arra szeretnék még utalni, hogy hosszú évek vajúdása után a kormány határozatot hozott, hogy a vásár új helyre, a Mezőgazdasági Kiállítás területére települjön át. Jövőre még két részre osztva rendezik meg a vásárt: részben itt a Városligetben, részben új helyén. 1974-ben azonban már teljes egészében a Mezőgazda- sági Kiállítás területén rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, új felszerelésekkel, új keretek között. Jó és rossz hírek a Tisza Il-ről Még ebben a* évben mederátrágás Kiskörénél — Jövő évben kezdődik a duzzasztás — Időveszteség az öntozt.- telepek beruházási programjában Nemzetközi érdeklődés kíséri a nagy, magyar vállalkozást, a Tisza II és öntöző- rendszerének megvalósulását Mint lapunkban többször is írtunk már róla, a FAO, az ENSZ világélelmezési szervezete anyagiakkal és öntöző szakemberek országok közötti cseréjével egyaránt segíti. Kiskörén jól halad az építkezés, az építők ígérik, hogy jövőre kezdődhet a duzzasztás. A „hátországban”, szak- nyelven a vízlépcső hatás- területén, azonban korántsem ilyen nagy az igyekezet. Ezek tisztázására hívta össze tegnap Budapesten a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt az Országos Védnökségi Bizottság tagjait, az öntözésre kijelölt termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőit. Nyolc alföldi megye 32 üzemének vezetői együtt hallgatták meg: mi minden valósult meg eddig a kormány- programból. s melyek most a legsürgősebb teendők. Szolnok megye a legközvetlenebbül érdekelt ebben, így természetes, hogy sok ismerős arcot láttunk tegnap a tanácskozáson, köztük a tiszaföldvári Lenin, a kisújszállási Búzakalász, a nagy- révi Béke és Barátság Tsz szakvezetőit is. Az előadók arról szóltak, milyen következő nagy események elé néz a Tisza II. Még ebben az évben elzárják Kiskörénél a Tisza régi medrét, s az újba terelik a folyót. Ehhez roppant mennyiségű kő kell. Havonta 20—22 ezer tonna kő árad ezekben a napokban Kiskörére. Az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat például új bányát nyittatott Tarcalon. A meder elzárásáig 500 ezer tonna követ vár Kisköre. Ennek a helyszínre szállítása, beépítése óriási munka. A másik nagy lecke pedig: 1975-ig megépíteni 17 új. öntözőfürtöt. 20 ezer hektárnyi új öntöző telepeket. A kormányzat másfél milliárd forintot biztosított ebben az ötéves tervben az öntözésfejlesztésre. S amig Kiskörén — ha nem is maradéktalanul — szinte az ütemterv szerint haladnak, addig az öntözésfejlesztési programban csúszás van. Csak nem háromnegyedéves idő- veszteség, ahogy tegnap hallottuk. Ez ugyan még bepótolható — bár olyan felszólaló is volt, aki kétségbe vonta — de csak akkor, ha azonnal indul az öntözőtelepek tervezése. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. A tervezők ugyanis elkészítették a programot. de abban hagyományos kézi áttelepítésű öntözőrendszerekre gondoltak. A 32 tsz, állami gazdaság, alighanem jogosan a gépesített rendszerűhöz ragaszkodik. A kézihez ugyanis nincs ember. Olyannyira, hogy az már bizonyos, nem lesz elegendő szakmunkás sem az öntözéshez. Ezért eltérnek az eredeti elgondolásoktól, s most arra ösztönzik a gazdaságokat, hogy üzemi tanfolyamokon, betanított munkásokat képezzenek. — A szarvasi főiskola elkészítette erre a tankönyvet, a Tisza- vidék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda pedig most júniusban minden öntözésre kijelölt üzemet felkeres, nyilatkozatot kér, mennyi betanított öntözőmunkást tudnak biztosítani. Ilyen helyzetben érthető az üzemek ragaszkodása a gépi áttelepítésű öntözőrendszerhez. Jelenleg 16 öntöző géptípus üzemi próbái vannak napirenden. A kisújszállási Bűzakalász Tsz-ben például, amely modellüzem, vizsgáztatják a keletnémet önjáró és az izraeli vontatható berendezést. Ma még azonban senki nem tudja megmondani, végül is melyik típusú öntözőgépet fogjuk importálni, vagy itthon gyártani, s hogy azok menynyibe kerülnek. Ezekben gyorsan dönteni kell. Hiszen a tsz-ek és az állami gazdaságok csak ezek birtokában mondhatnak igent. s csak ezek után indulhat az öntözőtelepek tervezése. Amiben máris sok a pótolnivalót B. L. f A mérhetetlen Szikes síkon csak néhány fa és egykét tanya akasztja meg az ember szemét. A tanyák hajdan volt gazdáik nevét mindmáig őrzik. Pedig ez a határtalan határ már régen egyvilág: állami gazdasági terület. Nyáron mozgalmasabb erre az élet, most csendes és mozdulatlan. A gazdaság csicsetanyai kerületének úttalan útjait járjuk. Csak ott állunk meg, ahol a juhhodaly fehér fala visszaveri a most született, bágyadt napfényt. A volt Bazsó-tanván lusta, dologta- lan pulik Ugatása fogad. Aztán a juhhodályból előjön egv ember, akit Bodnár Lajosnak hívnak, aki ki- lencesztendős korától juhász, és aki most 52 esztendős. Látszik rajta, hogy örül a vendégnek. Bent a hodályban félhomály és fáradt meleg va". — Ilyenkor megnő a mariiig — mondja — nincsen se éjjel, és nappal. Ellenek a birkák. Es rendszerint sötéttel, este, éjszaka, hajnalban. Ülünk egy láda tetején, markunkba fordítva tartjuk a cigarettát, nézzük, hallgatjuk az állatokat. Aztán a másik sarokban, amelv homályba vész, mozgás támad. — Ez « huszas lesz — mondja az öre0 anélkül, hogy rám nézne. Utánalépkedek a puha szalmában. Fejem fölött a ki feszített drótról kelletlenül repülnek ed a verebek. A huszas, törzskönyvezett, négyesztendős merinói anyajuh. A bal fülében levő kis műanyag lapocskán a 682- es számot viseli. Már nyugtalan. Mozdul. jön-megy, helyet keres, és lábával úgy kapar, mint a lovak. Lefekszik a fal mellé, aztán feláll. tesz néhány ideges lépést. és ismét a fal védelmébe húzódik. És amikor először keservesen els'ria masát, a hodályban minden állat fölemeli a fejét, csend lesz. Amelyik birka közvetlen a közelében van, arébb húzódik, helyet ad. Lajos bácsi, a juhász ott áll fölötte és nézi. Figyeli — Türelmes állat a birka, egy hangot sem ad, mikor o nyakát vágják el, de ilyenkor kimondhatatlanul tud sírni, kiabálni, ordítani, — szól. Nézi még egv darabig, aztán letérdel az állat mellé jobb tenyerét ráteszi a nyakára. Talán nyugtatja. talán a kezével is érezni akarja, mikor kell az emberi segítség. Mert a juhász nemcsak gazdája a birkának, hanem bábája, orvosa is. A huszas egyre keservesebben sír, a juhász meg csak a kezével nyugtatja. Kínlódik az állat, és látom, a juhász is kínlódik. Pedig kilencesztendős kora óta. amikor először fogta kezébe a bojtárbotot sok ezer bárányt segített a világra. Szólok a juhászhoz, kérdezek tőle, de ő rám sem néz, Új kombájnok érkeznek Az elmúlt évihez hasonló, kiegyensúlyozott és választékában is megfelelő aratási - gépkínálatra számithatnak 1972-ben a mezőgazdasági nagyüzemek. Az aratáshoz a Szovjetunióból összesen 1370 SZK—4-es kombájnt rendelt az AGROTRÖSZT, s a nagyteljesítményű berendezésekből eddig 1120 már meg is érkezett. A szállítmányok legnagyobb részét közvetlenül a gazdaságokba irányítják. A kombájn-szállítmányok folyamatosan érkeznek és az aratásig valamennyi megrendelő átveheti az új gépet. A választék bővítésére a Német Demokratikus Köztársaságból 150, E—512 mintájú nagyteljesítményű kombájnt hoznak be. Komputer a kereskedelemben A Csongrád-Bács megyei Élelmiszer és Vegyipari Nagykereskedelmi Vállalat szakemberei, számítástechnikai szakértőkkel közösen, kidolgozták a fűszerek és más áruk — összesen , mintegy 8.000 féle cikk — elosztásának, szállításának, számlázásának komputeres módszerét. A sokféle árut mintegy 250 termelő cégtől szerzik be, s 4.500 bolt, vendéglő és más megrendelő között osztják szét. A feladat nagyságára jellemző, hogy naponta mintegy 30 000 számlatétel feldolgozásáról van szó. Az ország legnagyobb gyümölcsfa iskolája a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben van. Évente mintegy egymillió facsemetét értékesítenek. Képünkön, a meggyfa csemetéket gombakártevők ellen permetezik. A tsz az idén 1500 kataszlrális holdon termel kukoricát, ebből ezer holdon ebben az évben először géppel takarítják be a termést. Most kultivátorozzák a sorközöket. Megyénk építőiparában Is tanulság Jegyzetek a követelményről és a korszerűségről Az építőipar technikai színvonalának gyors ütemű növelésével kapcsolatos tervekről és lehetőségekről tartott nemrég sajtótájékoztatót dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese. A termelés szervezése a leíflőntosabb teendő — A termelésszervezés az egyik legfontosabb műszaki feladat — hangsúlyozta dr. Szabó János. Jó példaként idézte a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál elért szervezési eredményeket. Elsődleges követelmény Szolnok megye minisztériumi és tanácsi építőiparában is a termelés munkahelyi nem fa válaszol, mintha nem hallaná, mit mondok, mintha azt sem tudná, hogy ott vagyok, mintha azt sem tudná, hogy körülöttünk sok száz állat van, mintha azt sem tudná, hogy egy juh- hodályban vagyunk. Látszik rajta, hogy semmi másra nem gondol, csak a kínlódó anyajuhra és talán a bárányra. amelyik most születik. Az anyaállat már nem sír, nem kiabál. Teljes a csend a félhomályban. Az első hang, amelyre ismét életre kel a világ a hodályban, a most született bárány gyenge bégetése. Köröskörül az állatok, az anyajuhok és a bárányok már ugyanúgy mozdulnak, bégetnek, mint egy negyedórával ezelőtt. ugyanúgy élik egyhangú világukat. A juhász kézbe veszi a bárányt, odateszi a szalmában fekvő anyja mellé. Aztán feláll, megnézi a két tenyerét, nadrágjához dörgöli és ismét letérdel. Nem hallom, mit mond, de látom a szája mozgásából, hogy beszél. Később, amikor már ott ülünk megint a ládán, és figyeljük hogyan emelkedik négy remegő lábára a ho- dály legfiatalabb lakója, akszervozettségének javítása, az ehhez szükséges építési programok ütemszerű kidolgozása és végrehajtása. Az ily módon megalapozott munkaszervezés növeli a hatékonyságot. Ez lehet a gazdaságosság egyik fontos emelője is, amire nagy szükség van megyénk építőipari vállalatainál. A szervezettebb munka nemcsak a technikai berendezések hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, hanem alapvető módszere a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításának, a szocialista közgondolkodás formálásának. Ezért a minisztérium a szervezés fejlesztésének ügyét nemcsak gazdaságpolitikai, hanem nagy jelentőségű társadalompolitikai feladatnak is tekinti — hangsúlyozza a sajkor kérdezem az öregtől, mit mondott ott az imént, látom, hogy megértette a kérdést, de még nem válaszol, nem szól egészen addig. amíg a bárány lábra nem áll. A hodály félig nyitott ajtaját már elérte a napfény, be is szökken rajta. A bárány arra fordítja a fejét. a hirtelen lett világosságban semmi más nem látszik belőle, csak két zöldesen fénylő szeme. Ekkor mondja az öreg: — Nem mondtam én semmi különösebbet, csak amit mindig szoktam: Éljél, bar- csikám! Ülünk a ládán, szívjuk a cigarettát. Váratlanul szólal meg az öreg: — tMert így hívom őket. így nevezem, amikor a világra jönnek. Barcsikám. Ez jár ki mindegyiknek. Ennek is. A huszas sorszámú, törzskönyvezett, négyesztendős merinói anyajuh, bal fülében kis műanyag lapocskát, úgynevezett krotaliát visel, rajta a törzskönyvi számát: 682. Báránya, amely ott táblából körülötte, a 682/2 számot fogja viselni, amiből a per kettő jelenti, hogy 1972- ben született. Oravcc János . tótájékoztatóra készült előterjesztés. Azt a széles közvéleményt foglalkoztató kérdést is fejtegette dr. Szabó János, hogy meddig drágább, ami korszerűbb. A válasz lényege: nem csupán a bevezetés kezdeteitől, hanem az új technológiák országos bázisainak kiépítésétől számított évekre — a házgyári termékeknél mintegy 6—8 évre — is szükség van ahhoz, hogy a költségtényezők a hagyományos építési módok költségszintjére csökkenjenek. Ezt az időt rövidíthetjük azáltal, ha teljes körültekintéssel, idejekorán megteremtjük az Új technológia alkalmazásának valamennyi előfeltételét. Az előfeltételek megalapozása azonban sok, a minisztériumtól és vállalataitól is független — más irányítású és tanácsi — szerv hatékony közreműködésével biztosítható. Történetesen a házgyári építkezéseknél az ilyen feltételek egyik-másika — például a területelőkészítés — ma is nehézkesen valósul meg. A jövő a könnyűszerkezeteké Ezért kell nagyon alaposan — elsősorban a kohó- és gépiparban, a nehéziparban és a könnyűiparban az ipari hátteret kiépíteni — felkészülni a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazására. Ez nálunk a közeljövő legkorszerűbb építőipari technológiája lesz. A mai számítások szerint 80—100 százalékkal lesz drágább eleinte a hagyományos építési módnál, de az alkalmazásával járó előnyök — egy- egy könnyűszerkezetes épület elkészítési idejének rövidsége, az ilyen építés szakmai követelményeinek egyszerűsége — kétséget kizáróan a bevezetése mellett szólnak. Az ismert közmondással: amit elvesztünk a réven, megtérül a vámon, áll a könnyűszerkezetes építési módra és más korszerű technológiákra is. M. I.
