Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
1972. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az úttörő szaktárgyi versenyek után Lezajlottak a tanulmányi versenyek, a legjobbak már javában készülnek az országos döntőre. Június 11—24 között Csillebércen dől el az elsőség 1 érdése. Az országos döntőn a tan- l tárgyi versenyek első helyezettjei vesznek részt, a több- fordulós verseny tapasztalatai azonban tanulságul szolgálhatnak a tanároknak, úttörővezetőknek, s azoknak a diákoknak is, akik most nem kerültek be a legjobbak közé. Lehet, hogy jövőre az általános iskolai vagy középiskolai versenyeken az ő nevüket olvashatjuk az elsők között. A versenyeket gondosan előkészítették, s mindent megtettek a kisebb-nagyobb súrlódások, reklamációk elkerülése érdekében. A feladatokat a Magyar Üttörők Szövetsége Szolnok megyei Elnökségének szakági szak- bizottsága állította össze Az egységes feladatok nemcsak az azonos szintű követelményeket biztosították, de bizonyos ‘ideiemben a tudásszint felmérését is lehetővé tették. Az egységes kép kialakulását azonban néhol zavarta az értékelésekben tapasztalt eltérés. A zsűrik egyes szaktanár tagjai ugyanis nem értékeltek mindenhol egységesen. Egyes jelentések csak a negatívumokat sorolták fel, mások csak a pozitívumokat emelték ki. A megfelelő tudásszintmérések alapja a tömegesség. A járási-városi szaktárgyi versenyeken 769 tanuló vett részt. Számtanból, oroszból és magyarból a hetedikesek és a nyocadikosok külön versenyeztek. A versenyzők kiválasztásakor még mindig voltak viták a tantestületekben. Egy úttörő csak egy, de legfeljebb két tárgyban versenyezhet. Ez a szabály igen helyesen arra ösztönzi az iskolákat, hogy minél több tanulót vonjanak be a versenybe, másrészt minden tárgyban a legjobbak versenyezzenek. Vannak azonban olyan diákok, akik több tárgyból egyformán jó teljesítményre képesek. A szaktanárok nem egyszer vitatkoztak azon, hogy melyik tantárgy versenyében induljon egy-egy jó tanuló. A nevezés önkéntes, ennek a szabálynak a megtartására is nagyobb gondot kellene fordítani. Előfordul ugyanis; hogy a második tárgyban már nem mindig saját akaratukból indulnak a versenyzők. A rendezők arra törekedtek, hogy a verseny a gyermekek számára legyen érdekes, élményekben gazdag esemény Sok volt a játékos, helyzetfelismerő, kísérletező, összefüggéseket felismerő feladat. A tanárok ezt nem fogadták egyértelmű elégedettséggel. Többen reklamáltak arra hivatkozva, hogy egy-egy kérdés, feladat nincs benne a tankönyvben, holott éppen az volt a cél, hogy a gyermekek a könyvtől elszakadva tudják alkalmazni ismereteiket. A járási-városi versenyekről 216 tanuló jutott a megyei dötőbe. A feladatokat erre a fordulóra is a szakági szakbizottság tagjai állították össze. A lebonyolításban nagyobb fennakadás nem volt, a verseny a szabályok szerint zajlott le A megyei fordulóban sok iskola tanulói vettek részt, s az első helyekre is egyaránt kerültek nagyobb és kisebb iskolák versenyzői, bizonyítva a kiegyensúlyozott tudásszintet. Több tantárgy első háromnégy helyezettje szaktáborozásban vesz részt. B. A. Tűnőben a néma berkek Zeneiskola Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson mindössze 8 éve működik zeneiskola, de csak négy éve önálló, korábban a szolnoki zeneiskola fiókja volt. Annak meg alig másfél éve, hogy Kodály -Zoltán nevét viselik. A felületes megfigyelő azt hihetné, hogy ezeknek a változásoknak pusztán formai jelentősége van. Akikhez eddig nem jutott el a törökszentmiklósi zeneiskola ió híre, azokat a most rendezett Kodály Zoltán zenei napok eseményei feltétlenül meggyőzhetik, hogy ez a kis intézet a méltán világhírű magyar zene-pedagógia legjobb útján jár. Megyei szolfézs-verseny, az Országos Filharmónia hangversenye, emlékülés a neves Ko- dály-kutató, Eősze László előadásával, Török Erzsébet népdal- és balladaestje... Ilyen rangos program az iskola rangiát is jelzi. Kodály nevét nem cégérnek vettük fel — mondja Meleg Károly igazgató. — Az a célunk, hogy az ő tanításának lényege legyen oktató- és nevelőmunkánk alapja. Ahogy ő megfogalmazta: „ének alapon történő hangszertanítással új énekre bírni a hangszereket: környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket”. — Hogyan valósítják meg ezt a nemes célt a gyakorlatban? — Igyekszünk a lehető legnagyobb gondot fordítani az előkészítésre, a zenei érzék az alapfokú készségek elsajátíttatására Ennek kiindulása az ének és a szolfézs. A zeneiskola jelenlegi gyakorlatában ritkaság; mi saját énekkart alakítottunk. Igen fontos instrumentális segédeszköz a furulya, ez az egyszerű népi eredetű hangszer. Kivétel nélkül minden növendékünk megtanul furulyázni, mielőtt véglegesen hangszert választana. A szokásos előképzés osztály előtt az idén először egy úgynevezett kis előképzőt indítottunk a 6—7 évesek részére. A maximális keretet kimerítve, 225 tanítványuk van. Harmincnál több előképzés, majdnem száz zongorista, harminchat hegedűs, tíz—tíz gordonkás, fuvolás, furulyás, trombitás és néhány klarinétos. A hangszereken kívül egy ilyen tantárgy is szerepel: collegium musicum, — Mi is ez tulajdonképpen? — Zeneirodalmi kurzus, ugyancsak újdonság a tantárgyunkban. Húszán látogatják, elsősorban középiskolások. Nemcsak azok, akik zenét tanulnak, hanem olyanok is, akik valamilyen hűnek csak egynegyedén ülnek a tanítványaim. Tehát a város, zene iránt érdeklődő felnőtt lakossága magáénak érzi az iskolát. Részt vállalunk Törökszentmiklós zenei életének megteremtésében, mert ez még tulajdonképpen nincs. A Filharmónia egyelőDe sokszor meg kell igazítani a kislány kezét, amíg a gordonkából bársonyos hangot simogat elő a vonó. (Orosz Sándor és növendéke Tigyi Zsuzsa.) mán felsőoktatási intézménybe készülnek, és tudatában vannak, hogy a zene éppúgy beletartozik az általános műveltség fogalmába, mint az irodalom vagy a képzőművészet. — A jelmondatként vállalt Kodály-idézetnek nagyon hangsúlyos része a „környezetre kisugárzó működés”. Képes-e erre máris az iskola? — Évente két-két tanári, illetve növendékhangversenyt adunk, mindig telt ház előtt, a művelődési központ nagytermében. Aminek igazán örülnünk kell: a háromszáz személyes nézőtérre nem vállalt felnőtt bérleti sorozatot. Iskolánk tartja kézben a művelődési központ felnőtt és ifjúsági zenekarát klubjának programszervezését és a két középiskola ifjúsági klubjának zenei rendezvényeit. Ezenkívül külterületen is (Surján, Bar- ta, Szenttamás, Ó- és Űjbállá) tartunk zenei ismeret- terjesztő előadásokat. Mindez öt kinevezett é' néhány óraadó tanár szorgalmát, ügyszeretetét dicséri. Ha így folytatódik tovább, a törökszentmiklósi zeneiskola hatósugarából eltűnnek a „néma berkek”. Sz. J. — N, Zs. Újfajta szintetikus szál A nyergesújfalui Magyar Viscosagyárnak, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnek, valamint a Magyar Kémikusok Egyesületének rendezésében szerdán megnyílt Siófokon az Európa Szállóban a második hazai vegyiszál szimpózium. A háromnapos tanácskozáson 180 hazai és külföldi szakember részvételével vitatják meg az egyik szinté- tikus szálfajtának, a poliak- rilnitrilnek kutatási, gyártási és felhasználási tapasztalatait. Az eddig ismert szin- tétikus szálak közül ez hasonlít legjobban a gyapjúhoz. Nagyon szép élénk színekre festhető. A belőle készült kelmék tartósak, könnyen és jól moshatók. A Nyergesújfalun épülő panüzemet — amely a negyedik és egyben legnagyobb hazai szintetikus szálgyár lesz — évi 4600 tonnás termelésre tervezték. Gépeink zömét — 3 millió dollár értékben — Olaszországból, a milánói Snia Viscosa cégtől vásárolták. Más külföldi gépgyáraktól és hazai üzemektől is vettek berendezéseket. Az új gyár a világ- színvonalnak megfelelő technológiával dolgozik majd. Bugaci légii elvételek A bugaci ménes a pusztában Még mindig gond az egészség- ügyi szakember utánpótlás Jónéhány tanácskozásra ültem már be várakozással teli, pezsgő érdemi vitára számítva, ami végül is se nem pezsgett, se nem volt érdemi, de még csak vita sem. Lehet, hogy nélkülözi a tudományos megalapozottságot az a következtetésem, miszerint minél kevesebb ember tanácskozik, a tanácskozás annál hasznosabb, annál érdemibb. Ezt a következtetést bizonyítja a megyei tanács kulturális ifjúsági és egészségügyi bizottságának tegnapi ülése is. Kevesen voltak és az első fél órában már kiderült, hogy valamennyien hozzáértő, lelkes szakemberek. Három napirendi pontja volt a szűk tanácskozásnak: a középiskolák és kollégiumok ellátottsága, az egészségügyi középkáder utánpótlás és az ifjúságpolitikai irányelvek érvényesülése a vendéglátó- iparban. A bonckés alá kerülő témák közül egyetlen egyet emelek ki; az egészségügyi középkáder utánpótlást, ami még mindig ellentmondásokkal terhelt és jónéhány megoldásra váró problémát jelent a megyében. Még mindig több mint száz üres állás várja a szakképzett védőnőket, ápolónőket, asszisztenseket, csecsemő- és gyermekgondozókat. Lakást, nővérszállást, magas fizetést nem ígérhetnek. Bár kétségtelen, hogy a bérrendezés után az addig nem egészségügyi területen dolgozó egészségügyi szakemberek ismét a szakmájukban helyezkedtek el, de a kórházaknak, rendelő- intézeteknek, bölcsődéknek még így is szakember gondjaik vannak. Biztosítani fogja-e az utánpótlást a megye két egészségügyi szakiskolája és a két szakközépiskolája (ahol az idén érettségiznek először a diákok). A válasz: 1975-ig több mint ezer egészségügyi szakembert képeznek a megyében és ezzel több mint valószínű megoldódik az utánpótlás. Feltéve, ha többségük a megyében és a szakmában dolgozik majd. A korábbi évek tapasztalata alapján ugyanis ötven, legjobb esetben hatvan százalékúk helyezkedett el a megye egészségügyi hálózatában, hangzott a bizottság tagjainak tényekre alapozott aggodalma. Mint ahogy az a bizottság egyik tagjának felméréséből kiderült, a megye egészség- ügyi szakiskolájában régen feltétel volt az érettségi. De ma már egyetlen érettségizett fiatal nem jelentkezik a szakiskolába. Az általános iskolát végzettek közül is csak a gyengébbek kérik felvételüket. A felvételi vizsga formális, a lemorzsolódás pedig több mint 50 százalékos. És annak ellenére, hogy a kétéves szakiskolába kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat és számtalan kezdvezményt kapnak a tanulók, az általános iskolások zöme a szakközépiskolába jelentkezik, vállalva a fárasztó utazgatást, vagy a méregdrága albérlet fizetését. Ehhez hasonló sok más még kérdőjeles jelenségnek kereste az okát és megoldását tegnapi ülésén a bizottság. Május 4-én kezdődik a vasutasok vetélkedője Hét megye versenyzői között kétszáz szolnoki (Tudósítónktól) A MÁV Budapesti Igazgatósága az idén is megrendezi a forgalmi dolgozók 12 fordulós szakmai vetélkedőjét. A nagyszabású versenyre hét megyéből több mint ezer vasutas nevezett és öt szakágban küzdenek az értékes díjakért. Jellemző, hogy az igazgatóság vezetői csaknem 150 000 forintot szavaztak meg a rendezvényre, illetve a legjobbak díjazására. A selejtezők május 4-én kezdődnek és július 21-én fejeződnek be. Közben a szolnoki állomáson június 12-én tartják az egyik részversenyt. A negyeddöntőkre szeptemberben kerül sor, majd október az elődöntők hónapja lesz. A döntő időpontja: november 4. A MÁV-nál tavaly rendezték meg először a szakmai ki mit tud-ot, s azon kiemelkedően szerepeltek a Szolnok megyei vasutasok is. A legjobb forgalmi szolgálattevőnek például a szolnoki Antal Tibor bizonyult, pontszámban messze megelőzve versenyző társait és csaknem 8 ezer forint értékű jutalmat kapott. Az idén is szép számmal neveztek Szolnok megyeiek a versenyre — körülbelül kétszázan —, s a jó felkészülés alapján ismét számíthatunk a megyében dolgozó vasutasok kiemelkedő szereplésére. A magyar szőnyeg világmárka Nemcsak Európa szinte “valamennyi országába, hanem a tengerentúlra, Észak- és Dél-Amerikába, sőt Japánba is szállít az idén Szőnyegeket az ÁRTEX külkereskedelmi vállalat. 1971- ben több mint 2 millió dollárért 400 000 négyzetméternyi szőnyeget szállítottak külföldre, s az idei export ezt előreláthatóan 15 százalékkal meghaladja. A klasz- szikus keleti mintájú perzsák mellett egyre többet értékesítenek a mai iparművészek tervei alapján készült modern szőnyegekből. Ma már valamennyi szövetkezet iparművészeti főiskolát végzett tervezőket alkalmaz. A fiatal művészeket távoli országokba is elküldik, hogy tanulmányozzák a lakberendezési kultúrát és tapasztalataikat később a tervezésben is hasznosítsák^ A bugaci pásztorkiállítás nádkunyhói és karámjai (MTI foto—Járai Rudolf felv. — KS)
