Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

1972. május 17. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 7 LVASÖINK A közlekedési morálról építkezések ütemére, az alap­anyag-hiányra stb. Vajon milyen kifogást találnak most? Első gondolatra mindez nem tűnik nagy esetnek. Idézünk azonban az OTP le­veléből: „...Amennyiben a lakásba történő bejutást a fenti na­pon nem biztosítja, az esetben úgy tekintjük, hogy lakásá­ban — megadott észrevételeivel ellentétben — jogos szava­tossági meghibásodás nincs.” Gépkocsim rendszámának megjelölésével idézést kap­tam a megyei rendőrfőkapi­tányság közlekedési főosztá­lyától. Vajon milyen sza­bálytalanságot követtem el? — aggodalmaskodtam, útban a főkapitányságra. A rendőrségen egy-két jól időzített „rákérdezésével” megvilágosodott előttem minden. Előzés közben víz­zel lefröcsköltem egy mun­kába induló családot. A sér­tet"-. fél is részt vett ezen a megbeszélésen. Annak elle­nére, hogy a történtek kel­lemetlenül érintették őt és családját, kártérítési szándé­komat elutasította. Csupán arra kért; óvakodjak hason­ló szabálytalanságoktól. Ezúton is elnézést kérek a sértett családtól. A megyei közlekedési főosztály huma­nitását pedig köszönöm. Le­vontam az esetből a követ­keztetést. Cs. I. Tószeg Takarmány helyett — bosszúság Május 9-én a karcagi hántolómalomba mentem, ahol takarmányt szerettem volna vásárolni. A kapuban rengeteg ember várakozott. Sorszámot osztogattak, amelyhez még a személyi igazolványt is fel kellett mutatni. Legutóbb erre nem volt szükség, így nem is vittem magammal. Néhány, nevemre szóló levél volt nálam, meg aztán reménykedtem: majd csak akad ismerős, aki „igazol”. Volt is három, de ez nem volt elég. A válasz rideg volt és elutasító: Tessék hazamenni érte. Beletörődve a megváltoztathatatlanba, megkérdeztem, mire visszaérek az igazolvánnyal (messze lakom a malom­tól), lesz-e még takarmány. „Sajnálom, pont most írtam ki az utolsót” — hangzott a felelet. Amíg ugyanis én igazol- gattam magam, az utánam jövők elvitték az utolsó zsák takarmányt is. Még jó, hogy érdeklődtem. Ellenkező esetben loholhat­tam volna vissza — hiába — az igazolvánnyal. Mellesleg megjegyzem, kéthónapos csecsemőmet hagytam otthon egyedül, mert nem tudtam kire bízni. De ez sem hatotta meg a hántolómalom dolgozóját. Így hát takarmány helyett csak bosszúság jutott nekem. Hanák Sándorné Karcag Szívesen helyt adunk a karcagi hántolómalom azon kérdésünkre adott válaszának, hogy miért is kérnek vá­sárlóiktól személyi igazolványt?! (A szerk. megjegyzése.) Szavatossági felülvizsgálat Az idézetből kitűnik, hogy a „tét” bizony elég nagy... Az OTP-nél telefonon és személyesen is érdeklődtünk. A válasz: várjunk nyugod­tan, ott kell lenniük ... Ügy gondoljuk, ma már ilyen eszközökkel és ilyen hozzáállással nem lehet dol­gozni. A lakók munkájuk árán nemcsak kifogásolható lakást, hanem sok-sok bosz- szúságot is szereztek. Kilenc aláírás Szolnok Kutya dolog .; ^ Május 8-án, a Munkásőr úton, a járműjavító közelé­ben egy kutyát elütött egy autó. Szegény pára ott he­vert az úttest közepén. Há­rom nap elteltével felhív­tam a köztisztasági vállala­tot, ahol közölték: a kutya­tetem elszállítása nem ráiuk tartozik, talán az ÁUatife- hérje-takarmányokat Előállí­tó Vállalatot hívjam fel te­lefonon... Tekintettel arra, hogy a telefonok sem hi­bátlanok, ez nem sikerült. Na, majd a KÖJÁL! — gon­doltam. Rájuk sem tartozik — mondták —, hívjam fel a városi tanácsot. Ezután már csak telefo­nálgattam. Végül „eljutot­tam” az Állategészségügyi Állomáshoz. Csakhogy a „másik” számot kellett hív­nom. Végre jelentkeztek. „Igen, a mi részlegünkhöz tartozik, de az, aki ezzel fog­lalkozik, a Sashalmi úton lakik, kérem, értesítsék, és az elviszi a kutyát...” Szeretném megkérdezni, nekünk kötelességünk-e ér­tesíteni az illetékes dolgozót, mert ettől függetlenül mi értesítettük. Csupán az ille­tő a Jászságban tartózko­dott. Ez volt május 10-én. Amikor e sorokat írom, 16-a van, s a kutyus bőre még az úttest szélén hever, s „il­latozik”. A látványban min­den nap „gyönyörködik” üzemünk mintegy kétezer dolgozója, s mindenki, aki a Munkásör úton megfor­dul. Pintér Ferenc Szolnok „Előfordulhatott.; ** Március 15-én közöltük Sándor Jánosáé jászteleki olvasónk sorait „Minek a menetrend?” címmel, ugyan­is — panaszolta — a Szol­nok—jászberényi járat 10 perccel korábban indult el Jásztelekről. Kerekes Fe­renc, a VOLÁN 7. sz. Vál­lalat igazgatója ezzel kap­csolatban az alábbiakat kö­zölte: A Mátyás király út „A” épület III. lépcsőházának la­kói a május 8-án 13 órára meghirdetett szavatossági fe­lülvizsgálatra hiába várták a kivitelező vállalat és az OTP képviselőit. A lakók közül ki szabadságot kért, ki csúsztatott. A lényeg az, hogy 13 órára valamennyien otthon voltunk. A felülvizs­gálok azonban nem jöttek. Az történt ugyanis, hogy a II. lépcsőház lakói 8.30-kor várták a bizottságot. Amikor ott végeztek, megjelentek a III. lépcsőházban is. Itt azonban akkor még csak a családtagok voltak otthon, hisz még dél sem volt. Így hiába rohantunk haza 13 órá­ra. Az eset valamennyiünket felháborított. Eddig mindent ró lehetett kenni az építő­ipari kapacitásra, a lakás­Értesítjük ügyfeleinket és vásár­lóinkat, hogy Áruházunkat tatarozás miatt május 18-tól előreláthatóan 2 hónapig ZÁRVA TARTJUK Bizományi értékesítésre átadott té­telek ügyében Szolnok, Csarnok u. 10. sz. alatti bútor részlegünkben ügyfeleink rendelkezésére állunk. f j! BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V, II VÁLLALAT Szolnok, Kossuth L. u. 20, »•■■Az autóbusz személyzete tagadta, hogy a menetrendi időpont előtt 10 perccel előbb indultak volna el. Néhány perces különbség előfordulhatott — mondotta meghallga­tása során a menetrend betartásáért felelős kalauz. A menetrend pontos betartása a legfontosabb forgalmi követelmény, nem lehet még másodpercekkel előbb sem elindulni...” Tényleg koszosak Piszkosajt a szódásüvegek — írtuk május 4-én megje­lenő lapszámunkban. Kiss Tibor műszaki vezető, a Szolnak megyei Szesz- Üdí­tőital és Műjéggyártó Válla­lat mb igazgatója így rea­gált írásunkra: „...A bírálattal vállalatunk egyetért. Az utóbbi időben ezt magunk is tapasztaltuk, ezért az üvegszereléssel és mosással foglalkoztatott dol­gozóink létszámát emeltük. A minden töltés előtti tisz­títást jogszabály nem írja elő, de ez szükségtelen is. A vízkövesedés bakteriológiai szennyeződéssel nem jár, de esztétikai követelmény, hogy időnként szükséges azt eltá­volítani, illetőleg a vízköve- sedést megakadályozni. Az említett intézkedésen túl a most folyó rekonstrukció ke­letében — mely a III. ne­gyedévben befejeződik — külön vízelőkészítő berende­zést állítunk be, mely az alapvízben oldott sókat ab­ból eltávolítja, így megaka­dályozzuk a vízkő képződé­sét a palackokban. Addig is ismételten utasítjuk töltőin­ket, hogy a vízköves üvege­ket fokozott gonddal válo­gassák ki a töltés során és adják át tisztításra. Ezen utasításunk betartását ma­gunk is fokozottan ellenőriz­ni fogjuk.’’ ERKESZTöl M. G. Szolnok: Üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó táppénzének összege ugyan­annyi, mintha nem üzemi baleset következtében ke­rült volna táppénzes állo­mányba. Az Mt. 62. § (1) be­kezdése szerint a munkálta­tó a dogozónak munkavi­szony keretében okozott ká­rért teljes mértékben felel. A fenti rendelkezés alapján az üzemi balesetet szenve­dett dolgozó a munkáltató­jától kérheti a táppénz és az átlagkereset közötti külön­GITANACSADö Iránymutatás a szabálysértési törvény alkalmazásához Az új szabálysértési tör­vény végrehajtásáról megje­lent kormányrendelet egyes szabályainak helyes értel­me még a jogalkalmazók kö­rében is vitatott volt. Ezért az egységes s helyes gya­korlat kialakítása érdekében a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a közelmúltban el­vi állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás azon megálla­pításait, amelyek a lakos­ság figyelmére is érdemesek, az alábbiakban ismertetjük: A televízió bejelentéséről Rádiókészülék bejelenté­sével kapcsolatos sza­bálysértést az követ el, aki rádió, vagy televízió műsorvevő készülékét a megállapított határidőn be­lül nyilvántartásra a postá­nak nem jelenti be. A fenti határidőt a rádió- és televízió szabályzat 6. §-a állapítja meg, miszerint a rádió, illetőleg a televízió készülék tulajdonosa köteles készülékét annak beszerzé­sétől számított 8 napon be­lül a postának bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban azt a célt szol­gálja, hogy az új készülék használója a megállapított előfizetési díjat megfizesse. Ezért akkor is bejelentést kell tenni, ha a készüléket olyan személytől szerezték be, aki annak használatára már engedélyt kapott. Nem kell viszont ismételt beje­lentést tennie annak, aki régi készülékét eladja és helyette újat vásárol. A szabályzat rendelkezése szerint egy bejelentés alap­ján, az abban megjelölt he­lyen több rádió, illetőleg te­levízió készülék is üzemben tartható. Ennek megfelelően tehát az asztali-, a zseb-, a táskarádióhoz, a járművek­be helyezett hordozható rá­dióhoz nincs szükség újabb bejelentésre, ha az említett készülék tulajdonosa már rendelkezik rádió műsorve­vő bejelentéssel. Bejelentés szükséges azon­ban a járművekben beépí­tett, tehát tartósan rögzített, valamint a hétvégi üdülő­házakban állandó használat­ra szánt másik rádióhoz, il­letve televízióhoz akkor is, ha az előfizetőnek másutt pl. a lakásban már van beje­lentett készüléke. A horgász ne legyen feledékeny Ha a horgászó, halászó személy engedélyét nem tartja magánál, megszegi a horgászás módjára vonatko­zó rendelkezéseket és ezért cselekménye szabálysértés. A halászatról szóló törvé­nyes rendelkezés értelmében a területi engedélyt, továb­bá az állami halász-, vagy horgászjegyet a jogosult hor­gászás közben köteles magá- •nál tartani. E jogszabályi rendelkezés célja, hogy az ellenőrzések során a horgá­szás jogosultságát meg lehes­sen állapítani. Mindebből következik, hogy aki horgá­szás alkalmával engedélyét nem tartja magánál, e mu­lasztásával megszegi a ren­delkezéseket. Mivel a tör­vény a horgászás módjára vonatkozó szabályok meg­szegését is szabálysértéssé nyilvánítja, ezért a szóban- forgó mulasztás miatt a felelősséget meg kell álla­pítani. Ha a szabálysértési eljá­rás során az elkövető hitelt érdemlően igazolja, hogy az ellenőrzést megelőzően már rendelkezett törvényes enge­déllyel, a szabálysértési ha­tóság — mérlegelési ..jogkö­rében — mellőzheti a bün­tetés kiszabását. Ha azon­ban ugyanezen elkövető el­len hasonló szabálysértés miatt ismét feljelentés érke­zik a pénzbírság kiszabása már célszerű, állapítja meg az elvi állásfoglalás. A kivitelező is felelős Aki építésügyi hatóság en­gedélyéhez, vagy hozzájáru­lásához kötött, illetőleg be­jelentési kötelesség alá eső építésügyi, vagy bontási munkát engedély nélkül, vagy attól eltérő módon vé­gez, vagy a bejelentési kö­telességének nem tett eleget 5.000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. E szabálysértést az követi el, aki az építésügyi ható­ság engedélyéhez, vagy hoz­zájárulásához kötött építési, vagy bontási munkát enge­dély nélkül, vagy attól elté­rő módon végez. A törvényi tényállás fontos eleme tehát az építkezés engedély nél­küli, illetőleg az attól eltérő módon történő végzése. Eb­ből nyilvánvaló, hogy a szabálysértésért az építtető és a kivitelező egyaránt fe­lelős. Az építettő azért, mert engedély nélkül, illetőleg az engedélytől eltérő módon építkezett, a kivitelező pe­dig azért mert a szabályta­lan építést a jogszabályi ti­lalom ellenére végezte. Ha az eljárás során bizo­nyítást nyer, hogy az enge­délytől eltérő módon törté­nő építkezésről az építtető nem tudott, úgy a szabály­sértési felelősség kizárólag a kivitelezővel szemben ál­lapítható meg. Dr. Cs. I. bözet megfizetését. Ha a vállalat . ennek kifizetését megtagadja, úgy a dolgozó a vállalati munkaügyi döntő- bizottságnál terjeszthet elő munkaügyi panaszt. A fenti felelősség alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha bi­zonyítja, hogy az üzemi bal­esetet kizárólag a károsult, tehát baleseti sérült elhárít­hatatlan magatartása okozta. Sz. L. Törökszentmiklósi Az új szövetkezeti törvény rendelkezése szerint a szö­vetkezeti tag jogaival és kötelességeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tag­ja között keletkezett vita el­döntése a szövetkezeti dön­tőbizottság hatáskörébe tar­tozik. A panasz tárgyában annak beadásától számított 30 napon belül a szövetke­zeti döntőbizottság írásbeli határozattal dönt. A határo­zatban meg kell jelölni a további jogorvoslat lehető­ségét, módját és határide­jét is. i

Next

/
Thumbnails
Contents