Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
Í9TZ. fftgjus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 RIPORTSOROZAT AZ tijÍTÓMOZGALOMRÓL •• Kedv - Ötlet - Haszon 0 Legutóbb azzal fejeztük be. hogy a gyár vezetői nem valami bőkezűen bánnak az újítókkal. Erről beszélt Cser- n,j Pál. a vasszerkezeti üzem vezetője is, aki aranykoszorús újító. — Mi kell az újításhoz? Téma, képzettség és megfelelő anyagi elismerés. Nos, én már vagy öt esztendeje nem adtam be újítást. Miért? Amíg a technológiai osztályon dolgoztam, bőven akadt téma. Az üzemben kész tények előtt állunk, az ujítómozgalom. Egyre kevesebben Mozgalom ? Gyári méretekben lehet mozgalomról beszélni akkor, amikor mind kevesebben, ma már mindössze negyven—ötvenen, foglalkoznak újítással? A dolgozók nagy számú részvétele nélkül beszélhetünk egy üzemben újítómozgalomról? Az ország egészét tekintve persze igen. Ugyanakkor a statisztikai adatok arra is figyelmeztetnek, hogy az újítómozgalom mind kevesebb „ötletgyárost” vonz, tömörít. 1967-ben 169 ezer, 1968-ban már csak 97 ezer és 1971-ben 91 ezer dolgozó javasolt újítást az országban. Tény, hogy az úrjító- mozgalomban résztvevők száma az utóbbi években tendenciózusan csökkent. Ahol alaposan „leüli...“ A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban alaposan „leült” az újítómozgalom. A hatvanas években, pontosabban 1968-ig az újítások- száma évi 200—300 között változott. Azóta évről évre kevesebb lett, 1970-ben elérte a mélypontot, mindössze huszonöt volt. Az utókalkulált gazdasági megtakarítás is permanensen, csökkent. 1967-ben 1,1 millió forintot, 1970-ben pedig már csak 200 ezret számolhattak él az újítók. Ugyanebben az időszakban a műszaki szervezési intézkedésekből elért megtakarítás 2.5-ről 6,2 millió forintra nőtt. Az újítómozgalom Botrányos szállodazárás Berekfürdőn Nemrég olvashattuk, hogy a Balatonnál valamennyi szálloda megnyitotta karri it. fogadja vendégeit. Azt viszont már régebben hallottam, hogy az egyetlen berekfürdői szállodát bezárták, nem fogadott vendeget a tavasszal. sőt , bizonnyal majd nyárön sem. Hacsak... De hadd mondjam előbb, hogy a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat vezetői zárták be a szállodát, mivel az a eég tulajdonában van. A KÖJÁL arra kötelezte a céget, csináltasson a télen-nyáron üzemeltetett szállodában két folyóvizes mosdót, hogy a vendégek a legelemibb higiéniai igényeiket Ezúttal nem járt el — legalábbis a nyilván .sság előtt úgy a cég, mint tavaly, amikor ugyancsak Berekfürdőn, nyári szezonban azt írta ki a cukrászdára: ..KÖJÁL miatt zárva!” De Harangi Ferenc nem túl régen még úgy nyilatkozott: a KÖJÁL rendelte el a szálloda bezárását is. mivel nincs meg a két folyóvizes mosdó. Am a vállalat igazgatójának a megnyilatkozása sem minősíthető különbnek. mint Harangié. Tóth Jenő ugyanis Karcag város egyik vezető testületének ülésén kijelentette: ő nem felelős az ellátásért, azért a tanács felelős. A testület, amely a Jásznáncs idő spekulálni, gyártani kell és kész. Anyagilag is rosszabbul jár az ember, mint azelőtt. .Meg gátlásai is vannak, mert a pénzt a részesedés.! alapból kapja. Végül a képzettségről. Szakmunkástudással alig lehet beleszólni ezekbe a gépekbe, vagy éppen jelentős technológiai módosítást javasolni. Végső fokon rosszabbak a feltételek, mint azelőtt, ezért gyengébbek az eredmények, ezért torpant meg Aprítógépgyári szemlénk végállomása a szakszervezeti bizottság irodája volt. Molnár Lajos titkár véleményét is kikértük. A következőket mondta: — Meggyőződésem, hogy az újítómozgalom az átmeneti megtorpanás ellenére jó úton halad, gazdaságilag eredményesebbé vált. Hiba lenne engedni a követelményekből pusztán azért, hogy szebben, fessen a statisztika. Azonban az eddiginél jobb üzemi propagandára van szükség, többet kell törődnünk az újítókkal. Azt szeretnénk elérni, hogy a szocialista brigádok versenyének mind szervesebb része legyen, az újítómozgalom. mondhatni lényegtelen szerepet játszik a gyárban. Mi ennek a magyarázata, kérdeztük Bíró Sándor főmérnöktől. — A konstrukciós változtatások magas fokú műszaki tudást, hosszas kísérletezést és nem kis költséget igényelnek. Ezért a viszonylag alacsony képzettségű munkások egyszerűen nem tudnak mit újítani. Ahhoz, hogy a vállalat piacképes maradhasson, döntő tényező gyártmányainak megbízhatósága. Ennek érdekében egy-egy konstrukciós módosítást hosszas vizsgálatok előznek meg, amelyeknek költségkihatása magasabb lehet, mint kielégíthessék olyankor is, ha az időjárás ezt a fürdőben nem teszi lehetővé. Minthogy a cég. e kötelezettségnek nem tett eleget. a KÖJÁL megbírságolta Harangi Ferencet, a vállalat karcagi körzeti vezetőjét, mire ő — az igazgatóval egyetértésben — bezárta a szállodát, majd sorra-rendre visszautasította mindazokat a kérelmeket, amelyek szobafoglalás iránt érkeztek. Nagykun Vendéglátónak a városban (Berekfürdő is ide tartozik) végzett munkáját értékelte, s ezzel kapcsolatos terveit vitatta volna meg, méltán utasította vissza ezt a magatartást. S ugyanilyen joggal ítéli el a berekfürdői szálloda bezárását is, amely a nyári szezon előtt már-már botrányos visz- szatetszést kelt. Magyar István egy újításból eredő haszon, A minőség védelme érdekében óvatosabbak lettünk. A fizikai munkások technológiai jellegű újításait viszont anyagilag nem tudjuk megfelelően dotálni. Azelőtt könnyebb dolgunk volt, hiszen például bizonyos ideig normakedvezményt adhattunk. De ez a lehetőség megszűnt. A munkások mondják Az üzemben a munkásokkal is szót váltottunk. Dombóvári Dezső lakatos: — Most valahogy visszahúzódtak az emberek. Azt mondják, nem éri meg újítással foglalkozni. — És magának? — Hát egyszerűen elgondolom, hogy így jobb lesz valami, aztán már csinálom is. Azelőtt előbb az újítási irodára mentem. Pozderka Lajos, a szereidé főművezetője: — Az újítások megvalósítása olyan hosszadalmas adminisztrációval jár, hogy elveszi az ember kedvét. A normakedvezmény az jó volt. A munkás naponta érezte, érdemes volt gondolkodnia. M. Kovács József brigádvezető : — Régebben félévenként két-három újítást is beadtam. Akkor jól fizették. Most 800 forintot kaptunk hatan. Egyénileg nem igen érdemes újítani. De a brigádvállalásban, benne van, hogy újítunk, hát kitalálunk valamit. Mészáros Sándor szocialista brigádvezető: — A bürokrácia nagy, a pénz viszont kevés. Tudja hogy van,? Az ember kjót- lött valamit és lett egy kis pénze. A jó szakembert mindig mozgatja, hogyan lehetne valamit okosabban, könnyebben megcsinálni. De kinek van. kedve állandóan irodázni. Ha meg nem szólunk és rájönnek, még büntetést is kap az ember a normacs'alásért. Bíró Sándor és a munkások álláspontja a lényeget tekintve nem tért el egymástól. Az ujítómozgalom gyáron belüli pangásának okait mindkét fél világosan látja. A főmérnök: — Az újítási feladatterv témáinak többségét csak a műszakiakkal összefogva oldhatják meg az üzem munkásai. Valahogyan meg kellene mozdulnia a fizikai gárdának a saját szakmájában, hiszen abban segíthet, amihez a legjobban ért. Ha rajtam múlna, visszaadnám a munkásoknak a normakedvezményt, és egyszerűbb adminisztrációs eljárást vezetnék be. A sok apró technológiai módosítás, ha egyenként elbírálva nem is sok megtakarítást hoz, de együttesen jelentős termelékenységjavító tényezővé válik. És ezt a lehetőséget néni szabad kiengedni a kezünkből. Csabai Béla, az üzemi pártszervezet csűcsvezetősé- gének titkára ezeket mondta nekünk: — Az újítómozgalorr.nak nemcsak anyagi jelentősége van. Politikailag is fontos ez a mozgalom. A munkások termelési aktivitásának egyik érdemi kifejezője, hogy tehetségüket, szaktudásukat milyen mértékben állítják a technikai haladás, az üzem műszaki fejlődésének szolgálatába. Ha a munkás azt mondja „nerr, érdemes” gondolkodni. újítani, akkor azon kell gondolkodnunk, miként teremtsünk olyan feltételeket, hogy érdemes legyen. Ezzel a felfogással maradéktalanul egyetérthetünk. Fábián Péter (Folytatjuk) „Városszeretétünkét alkotó munkával bízón YÍtsuk" (Folytatás az 1. oldalról.) úton a száz személyes óvoda és ugyanott őszre kész lesz a hatvan személyes bölcsőde is. Két évre terveztük, de már az első évben felépült a három, egyenként 800 négyzetméter alapterületű ABC áruház. Felavathattuk május elsején a kiállítási csarnokot. Feladatunk volt a tißzaligeti sportkombinát felépítése, várhatóan ezt is teljesítjük. Erre az időre szóló előirányzatunk az Ady Endre út teljes kiépítése, előre láthatólag ez is teljesül. Időre elkészül a 38to/napi kapacitású kenyérgyár. Tavaly a tanácsi beruházások értéke meghaladta a 300 milliót, az idén 250 millió forint a tervünk. E nagy összegű beruházásokhoz a lakosság is hozzájárult: tavaly 17 ezer ember 10 millió forint értékű társadalmi munkát végzett Szolnokon. Ismertette, hogy a jelenlegi, a beruházási piacon lévő feszültség milyen gondokat okoz a városépítésben. Ezek közé tartozik: elhúzódik a felszíni vízmű építése, amelyre pedig már 1975 —76 táján szükség lett volna. Egy-két évvel eltolódik a kisgyepi lakótelep építésének kezdése is. A központi állásfoglalások ellenzik a magasházak építését. Így azok sorsa bizonytalan, de bizonytalan az is, hogy ebben az ötéves tervben, megkezdődhet-e a vásárcsarnok és a fedett sportcsarnok építése. Mindenki egyetérthet a tanács állásfoglalásával, mely szerint a tervezett lakásokat és gyermekintézményeket meg kell építeni. Felépül azonban a nyolc tantermes vízügyi szakközépiskola, százhúsz személyes kollégiummal, bővül a közgazda- sági szakközépiskola, a kereskedelmi szakmunkásképző iskola. Elkészül a 150 ágyas száll óda, a vízügyi székház, a Zagyva-parti és a VII. kerületi orvosi rendelő, a nyomda. Megkezdődik a gyermekváros, a megyei kórház, az új megyei művelődési ház létesítése. Remény van egy nagy iparcikk áruház építésére is. Felszólalásában ismertette, hogy a 900. évforduló tiszteletére már eddig milyen jelentős felajánlásokat tettek a különböző üzemek, vállalatok dolgozói. Kérte, hogy a városépítő munkából minden szolnoki ember vegye ki részét. — A jubiláló városnak ország-világ előtt kell majd bemutatni mit tett a lakosság a városért. El kell érni. hogy az aktivitás ne csak abban nyilvánuljon meg, hogy fennen hangoztatjuk mit kellene tenni másnak. Városszeretetünket alkotó munkával bizonyítsuk. Az előadásokat vita követte. Az első hozzászóló Vörös Ferenc, az ÉPSZER Vállalat Lenin szocialista brigád vezetője volt, aki többek között javasolta, a szocialista brigádok szervezzenek kommunista szombatokat ** az így keresett pénzt siánlják fel a jubileumi emlékmű építésére. A 900 éves Szolnokért legeredményesebben dolgozókat a jubileumi évfordulón válasszák meg a város díszpolgárának. A jubileumi intézőbizottság bocsásson ki sorsjegyeket Pelikán névvel minden esztendőben. A dijakról a város vezetősége gondoskodjon. a befolyt pénzt viszont fordítsák a város fejlesztésére. A Lenin szocialista brigád nevében felhívással fordult a város valamennyi szocialista brigádjához. hogy csatlakozzanak felajánlásukhoz, a brigád kommunista szombatokat szervez és a keresett összeget Szolnok fejlesztésére ajánlják feL Fehér József a Volán 7. sz. Vállalatának gépkocsivezetője, a Táncsics aranykoszorús szocialista brigád vezetője felszólalásában többek között ismertette, hogy vállalatuk fiataljai a jubileumra külön tervet készítettek, s abban rögzítették: hozzájárulnak az ifjúsági park létesítéséhez, s a tanács által kijelölt helyekről mintegy 240 ezer forint értékű földet szállítanak el. Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta:, a jubileumi ünnepségnek egyben méltó politikai demonstrációnak kell lenni, ami bemutatja a múltat, de egyben a jelent és a jövőt is. Az évfordulóval kapcsolatban tulajdonképpen nem új dologról van szó, fő feladatunk a negyedik ötéves terv feladatainak teljesítése. Többek között elmondta, hogy a megyei tanács is szeretne hozzájárulni az ünnepségekhez. így többek között bemutatkozó kiállítást rendeznek a fővárosbkn a megye mezőgazdasági és ipari fejlődéséről. Kiss Ferenc, a Tiszamenti Vegyiművek szb-titkára miközben a város szociálpolitikai gondjairól szólt, elmondta, hogy jövőre ötven személlyel bővítik üzemi óvodájukat. Beszámolt arról is, hogy dolgozóik többsége anyagiakkal is hozzájárul a jubileumi emlékmű emeléséhez, ugyanakkor kérte, Az időszerű várospolitikai feladatokat ismerteti Csorna Kálmán hogy a jubileumi emlékbizottság a befizetések lebonyolítására tegye meg a szükséges intézkedéseket. Kelemen Béláné városi úttörőtitkár 6 ezer kisdobos és úttörő nevében mondta el. hogy az általános iskolások különböző akciók — „úttörők Szolnokért, mi megyénk, a mi városunk” — szervezésével járulnak hozzá a város szebbé tételéhez. „Legszebb állampolgári erény a szocialista hazaíi- ság” — idézte a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalásából Beké- nyi Istvánná, a népfront városi titkára. Hangsúlyozta, hogy ennek jegyében dolgoznak a jubileumi előkészületek során is. Fő feladatuknak a tömegek aktivizálását tartják. Lakatos Lajos, a városi KISZ-bizottság titkára elmondta, hogy nyilvános városi KISZ-bizottsági ülésen vitatták meg és fogadták el a felkészülés programját. A fiatalok vállalták százezer facsemete elültetését — 17 ezret már elültettek — 300 személyes úttörőtábor és ezer személyes ifjúsági park felépítését. „Az elhangzottak után nem könnyű újat mondani, új tennivalókat javasolni” — mondta felszólalása kezdetén Csáki István és elismeréssel szólt a városi pártbizottság, a városi tanács jubileumi ünnepségeket előkészítő eddigi tevékenységéről. Hangsúlyozta: a megyei pártbizottság helyesli és támogatja eddigi munkájukat, sőt a megyei párt- végrehaj tóbizottság tárgyalja majd a város fennállása 900. jubileumával kapcsolatos tennivalókat és segíteni akarja a további munkát, hogy méltóképpen emlékezzen meg a város, a megye, a testvérváros lakossága a nagy évfordulóról. — A város 900 éves történelme lényegesen gazdagabb annál, mint amennyi írásos emlékeinkben ránk maradt — mondotta a továbbiakban. — Törekednünk kell. hogy feltárjuk a város történetét. Kérünk mindenkit vegyen részt ebben a kutató, gyűjtő munkában, hogy az így felszínre került anyagot közkinccsé tegyük. Beszélt arról is: a legfontosabb most, pontosan meghatározni, hogy ezekben az években mii akarunk tenni, milyen célokat akarunk elérni. Nem mindebben kedvezőek a körülmények az ünnepi készülődéshez, mondta és itt példának említette a jelenlegi nagy beruházási gondokat. Vannak elengedhetetlenül fontos létesítmények, amelyeket fel kell építenünk az évfordulóra. Ilyen a megyei művelődési ház, a jobb sportolási lehetőségekhez szükséges objektumok. ..Ezekért külön akciókat, külön erőfeszítéseket kell kibontakoztatni” / — javasolta. Elmondta, hogy a város ipari munkásai az évforduló tiszteletére plusz munkákat vállalnak, de ahhoz segítőtársakat is várnak. Segítsenek a város lakói és segítsenek azok is, akik itt születtek de most az ország más vidékén élnek. Szólt arról is, hogy a kezdeményezések, vállalások után most, már kezdődjék a konkrét munka, helyesebben szólva, már el is kezdődött. Nem akarunk újat feltalálni, a X. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáért dolgozzunk! A város vezetőinek kell nagy felelősséggel a nem könnyű konkrét szervező munkát irányítani, hogy a lelkes felajánlások tétekké, eredményekké váljanak. Az aktíva Sípos Károly zárszavával ért véget. V. V.—Z. A. Az aktivaülés elnöksége: Sípos Károly megnyitóbeszédét mondja
