Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 16. Kokéin — Ópium — Heroin — Hasis — Marihuana Mákony- Mámor- Gyilkosság o Múlt és jelen Jogosan vár választ arra a kérdésre az olvasó, hogy az emberi történelem folya­mán mikor jelent meg a kábítószer egyike-másika. A kérdésre sokan keresték a választ, de hiába. Eredete a legendák és a mítoszok varázsködébe vész. Csak egy bizonyos: időt­len idők óta fogyasztja az ember, Űj-Guinea alig is­mert tájain, Brazília ősva­donjában, Délkelet-Ázsia és az óceániai elmaradott tör­zsek világában a legendák és mítoszok alkotják alap­ját még ma is a kábítószer­rel kapcsolatos rituáléknak. Thaiföld és Burma sziklás hegyvidékein még 1967-ben egy francia utazót — a bi­zalom jegyeként — meghív­ták a Szellemek hegyére, hogy ott „megkönnyebbül­jön az élet terheitől. Meg­adatott neki az a szerencse, hogy végig nézhette a mák­táncot. Tehát a mák ere­dete a kiindulópont, hiszen az ópiumtartalmú mákony az, amit őskorban már „él­vezett” az ember. Említet­tük már a 3300 éves vázát, amelyen máktok a díszítő­elem. Statius Thebais című eposzában leírja a Tiresza- isz-rituálét: a híres tébai jövendőmondó egy lángoló oltár füstje segítségével jó­solt. A homéroszi eposz, ré­gi feliratok, ókori történé­szek gyakran szólnak olyan növényekről, melyeket jog­gal tartunk a kábítószerek elődjeinek. Plinius már olyan kábító füveket említ, amelyeknek füstje pipán ke­resztül jut a szervezetbe — a római nádszál az ópium pipa őse. Az inkák között a kókalevélrágás vallásos köte­lesség volt —, a kókagom- bóc rágása nélkül tilos volt a szent hajlék megközelíté­se. Az egyik legrégibb írott dokumentum a „gyógyító gyomokról” egy Shen-nun császár idejéből származó kínai könyv. Más írott em­lékek is említenek kábító füveket. Az is ismert, hogy a svájci cölöpépítményeken máktokokat is találtak, de az is, hogy az i. e. VIII. századi Transzunt kikötővá­rosba Indiából a babilóniai birodalmon át karavánok szállították ezeket a termel- vényeket. Az irodalmi alkotások kö­zül, amelyik a legszebben és legpregnánsabban bizonyít­ja az ópium használatát, az Homérosz hatalmas eposza, az Odisszea. Az időszámí­tásunk előtti IX. században a „feledés italát”, egy ópiu­mos készítményt Meneláosz udvarában már tudatosan használtak. Nézzük meg mi is közelebbről a IV. ének­nek ezt a sokak által tanul­mányozott részét. A szöveg így szól: „Mást gondolt akkor Hele- né, Zeusz isteni lánya. Lop­va varázsos szert hintett, amit ittak, a borba, fájda­lom- és haragüzőt, mely fe­ledést hoz a bajra, minden­re. Ki ezt, miután keverő­be keverve lenyelte, aznap orcáján nem perdül végig a könnye, s még akkor sem, ha az apja, az anyja hal is* meg, vagy, ha a testvé­rét, vagy drága fiát a csa­tában érckeleváz veri át, s ő végignézi szemével. Zeusz lányának ily bűvös szere volt, okos ésszel elkészítve, amit Roludamna adott, fele­sége Thónnak, egyiptomi nő, hol a termőföld az ilyenben legdúsabb: sok a hasznos fű ott, és sok a gyilkos; és aki ott él, mind bölcs orvos a földi lakók közt, mert az egész nép a Paiéóntól szár­mazik ottan.” Mi derül ki ebből a szö­vegből? 1. Akkor már is­mertek egy „bűvös szert”, melynek „búfeledtető” ha­tása volt. 2. Homérosz csak úgy írhatta le a fenti soro­kat, hogy megfigyelhette a bűvös szer használóin a kö­vetkezményeket. 3. Ez a szer Egyiptomból származik. A szövegkutatók, az orvo­sok egy dologban megegyez­nek: ez a szer a mákból, tudományos nevén Papaver somniferumból, annak is a virágjában fellelhető kor­sóalakú tokjából származik. Ma már tudjuk, hogy ez a készítmény — ópium volt. Említhetünk még írásos emlékeket. Az i. e. V. szá­zadban Diagorász, majd az i. e. III. században Erá- szisztrátész óvja társait, hogy még altatónak se használják az ópiumot. Vergilius azt meséli el az Aeneisben, mi­ként pusztult el a sárkány Atlasz három lányának aranygyümölcsöt termő kert­jében, miután a kert pap­nője ópiummal kevert méz­zel etette meg a szörnyete­get. Az idő haladtával gyara­podnak a dokumentumok, amelyek arról tanúskodnak, hogy mind szélesebb és szé­lesebb körben terjed az ópi­um használata gyógyszerként is, kábítószerként is. A mák egyik legdivatosabb és legnagyobb hasznot hajtó növénnyé válik. Egy francia 1500 közepe táján Kis-Ázsiá- ban és Egyiptomban jár­ván, megdöbbenéssel írja: „Nincs olyan török, aki utolsó krajcárját is ne ópi­umra költené.” Az is köz­tudomású, hogy a kínaiakat tömegesen a XVII. század­ban a dohányzás megtiltása tette ópiumevőkké. A történelem sok-sok ki­válósága behódolt ennek az átkos szenvedélynek. (Ügy vélik, hogy annak a híres méregpohárnak nedve, amely kioltotta Szókratész életét, szintén tartalmazott ópiu­mot.) Feljegyezték, hogy az ókori Rómában Caligula, Claudius, Néró a „palota­gyógyszerének” nevezett ká­bítószert ittak. A híres Mar­cus Aurelius kedvenc itala, a teriac is ópiumot tartal­mazott. A XIX. század ele­jén Th. de Quincey író az ópiumevők gyönyöreit és kínjait le is írta. Kevesen tudják azt is, hogy a fran­ciák híres bíborosa, Riche­lieu — a Francia Akadémia megalapítója — sem volt mentes a kábítószerek élve­zésétől. Aztán az írók, fes­tők egész sora: Francis Thompson, Charles Baude­laire, Teophile Gautier, Ed­gar Allan Poe — és foly­tatható a sor Eugéne De- lacroix-val, Honoré Daumi- ere-rel, Gustav Flaubert-rel — kábítószert ettek. A drogszedők névsorából nem maradhat ki Rimbaud, de Appolinaire sem, vala­mint a már egyszer emlí­tett Edit Piai. A mai tizen­évesek bizonyára olvasták kedvenc könnyűzene-együt­tesük, a Rolling Stones egyik tagjának Bryan Jones-nak tragikus halálát, aki drog­tól kábultan saját villájának úszómedencéjébe fulladt. De szinte lehetetlen felsorolni azoknak az arisztokraták­nak, milliomosoknak, rende­zőknek, színészeknek neve­it, akik áldozatul estek és esnek ennek az átkozott szenvedélynek. És hol van­nak még a névtelen milliók? Ez a méreg az egész vilá­gon diadalmoskodott. Ol­vasmányélményeinkből tud­juk, hogy a világvárosok­ban gomba módra szaporod­tak el az ópiumbarlangok, nőtt a kokaint, a hasist él­vezők tábora, míg ma már kábítószerek szedik áldoza­taikat. (Folytatjuk) összeállította: Szabó Endre Következik: Statisztika hiá­nyában — becslések Szombati szemle a szolnoki piacon Primőr, primőr, primőr. Ezen a hét végén csak ezt ke­restük. Találtunk, de nem is kevés pénzért. A kéz, amelyik tartja, sokkal nagyobb, mint ez az új kara­lábé. Mégis, két forintnál olcsóbban el nem adták Sok fejessaláta volt és tsz-eladók már 50 fillérért is adtak egy fejet. A „maszekok” a szép tömött salátáért viszont még mindig 2—3,50 forintot kérnek! Az eredményesebb zeneoktatásért Jászszentandráson a belte­rületi általános iskolában sa­játos módszerekkel segítik a gyerekeket, hogy mind köny- nyebben sajátítsák el az alapvető zenei ismereteket. Az iskola 5. osztályától kö­telezően bevezetik a hang­szeres (furulya) és a zeneel­méleti oktatást, így eredmé­nyesebb lett az énektanítás. A zenei műveltség növelé­sét segítették azzal is, hogy a gyerekekkel rendszeresen résztvesznek operaelőadáso­kon (az iskola évente 30—35 operabérletet vásárol) továb­bá, hogy az évekkel ezelőtt megalakított zenei klubban a klasszikus és a modem ze­neirodalommal ismerkednek meg az iskola tanulói. Szakmunkásképző iskola épül Űj szakmunkásképző is­kola épül Szolnokon a Jó­zsef Attila u. 93. szám alatt, a volt AKÖV-telep helyén. Az építkezés három lép­csőben történik. Jelenleg a tizenkét tantermes iskola épül. amely október 1-re lesz kész. A továbbiakban egy műszakban dolgozó, százhúsz munkaheyes fém­ipari tanműhely, tornate­rem. és étkezdével együtt hatszáz személyes konyha létesül- Befejezésként két­száz személyt befogadó ta­nul óotthont építenek. Az új szakmunkásképző iskolává] megoldódik a ta­nulók mostani széttagolt korszerűtlen elhelyezése, rendezettebb, jobb körül- ménvek között tanulhatnak a fliatalok. Az építkezés összes költsége megközelíti a harminc millió forintot. Diagnózis Miért ideges a falusi em­ber? Egyáltalán idegesebb-e mint elődei voltak? Ezek­nek és a velük összefüggő kérdéseknek a felderítésére több mint tíz évvel ezelőtt hazánkban olyan jellegű ku­tatómunka indult meg* amely világviszonylatban is egyedülálló. Dr. Juhász Pál. egyetemi tanár, a II. sz. neurológiai klinika igazgatója elmond­ta. hogy a falusiak neuró­zisának felismerése és ku­tatása csak nagyon rövid múltra tekintett vissza. Tár­sadalomtudósok és gyógyító orvosok hosszú időn át azt a téves nézetet vallották, hogy a különféle idegrend­szeri megbetegedések kizá­rólag a városban élő. ma­gasabb műveltségű értelmi­ségi embereket fenyegetik. A gyakorlat azonban rácá­folt erre a szemléletre, mert egv bizonvos időszakban az ideggvóffvászati kezelésben résziesülő falusiak száma — a városiakhoz viszonyítva is — meglepően magas volt Ez a körülmény arra ösz­tönzött bennünket — mon­dotta Juhász professzor —, hogy á klinikai diagnóziso­kon kívül alapos helyszíni vizsgálódásokat is végez­zünk a falusi lakosság kö­rében és ilyen módon igye­kezzünk feltárni az ideg­megbetegedések okait. Elvtárs — elvtársnő A címül idézett összetéte­lekkel megnevezésként és megszólításként egyaránt igen gyakran élünk minden­napi életünk nyelvhasznála­tában. Vannak, akik azt ál­lítják, hogy az elvtársnő összetételre, ha megszólítás­ként élünk vele, nincs is szükség, mert az elvtárs szó egyedül is jól teljesíti, ezt a megszólító szerepet. Hogy erre a kérdésre he­lyes választ adhassunk, ér­demes röviden megrajzol­nunk a két összetétel fejlő­déstörténetét is. Eleinte az elvtárs összetétel kapott nyelvújítási szóként szere­pet, s nem jelentkezett az elvtársnő összetett szó. Már a XIX. században az ellen­zéki politikai élet nyelvhasz­nálatában a következő rokon értelmű szósorba illeszke­dett bele szavunk: elvbarát, elvrokon, elvtárs. Komoly politikai tartalmának meg­felelően Kossuth Lajos is hozzájárult ennek az össze­tett szónak közkeletűvé té­teléhez. Általánosabb érvé­nyű megszólításként is éltek szavunkkal a -társ utótagú összetételek társaságában: polgártárs, pályatárs, baj­társ, kartárs, munkatárs stb. A munkásmozgalom meg­erősödésével az elvtárs szó hivatalosabb színezetű meg­szólító nyelvi szerepet ka­pott. Az elvtársnő összetétel azonban ismét csak ritkán jutott ilyen nyelvi szerep­hez. A felszabadulás óta, kü­lönösen a női párttagok szá­mának megnövekedésével, egyre gyakrabban jelentke­zett szóban és írásban az elvtársnő összetétel is. Ele­inte csak a pártjellegű, ille­tőleg a munkásmozgalom szűkebb közösségében jutott nyelvi szerephez, ma azon­ban általánosabb társadalmi érvényű megszólításként is jogot nyert a használatra. Egymással baráti kapcsolat­ban nem lévő és ismeretlen nő megszólításaként, meg­nevezéseként is élünk ezzel az összetétellel. A kartárs, kartársnő, a szaktárs, szak­társnő szósorba jól illeszked­nek bele az elvtárs, elvtárs­nő összetételek is megneve­ző és megszólító szerepben egyaránt. A vegyes összeté­telű összejövetelek, gyűlések résztvevőit is bátran szólít­hatjuk meg ezekkel a for­mákkal: Kedves Elvtáisak! Kedves Elvtársnők! Különben az idegen nyel­vekben is ugyanezt a fej­lődést tapasztalhatjuk, s nem véletlen pl., hogy a né­metek nyelvhasználatában is két alakban (Genosse, Ge­nossin) vállal szerepet meg­nevezésként és - megszólítás­ként az elvtárs ér elvtársnő jelentéstartalmakat hordozó hangsor. Dr. Bakos József KERESZTREJTVENY Keleti közmondás Vízszintes: 1. A közmondás el­ső része (zárt betűk: S, N, N.) 14. Gyümölcs szárítása. 15. Fran­cia író egyik műve alapján ké­szült Bizet ..Carmen” operájá­nak szövegkönyve). 16. Hangot tompít. 18. ízeltlábú állat. 19. Római 955. 20. Északi férfi­név. 21. Kirakós kártyajáték. 23. Költőies indulatszó. 24. A Szovjetunióban élő nép. 25. A csodaszarvas regényének egyik hőse. 26. Római államférfi és történetinó. 27. ÁTI. 29. Tetőfedő vagy burkoló lap. 31. LT. 32. Egymásra helyez. 34. Bírák, ügy­védek, egyetemi tanárok öltözé­ke egyes országokban. 35. GU. 36. Fokozatosan ledörzsölődik. 38. Autószálló (motor és hotel szó rövidítése). 39. Nitrogén és fosz­for vegyjele. 41. Női lakosztály a mohamedánoknál. 43. Folya­dékkal tisztít. 44. Gépkocsi röv. 45. A szilícium vegvületei. 48. A juh hímje. 49. A cukrász dolgo­zik vele. 50. Világossá tesz. 51. Vékony, hosszú lábú madár. 52. Rosta közepe! 53. Széles körben ismert. 55. NDM. 56. Érez egy­nemű betűi. 57. Nincsen haj a fején. 58. Papírra rögzítem. 60. Faikor kisdiákok. 63. Olasz ze­neszerző (1801—35), kora egyik leéf i n n er>el f.ebb operaszerzői e. Függőleges: 1, A vízszintes 1. számú sor folytatása (zárt be-* tűk: U. E. N). 2. Hosszú, elől lekerekíted fekete férf’kebát,. 3. Rolti. 4 Kis házikó. 5 H’bá-Hk az. írásban 6 Község Komárom mesében 7. Kötőszó. R. fJpMrvé- di Munkaközösség. 9. Demokrá­cia. 10. Kemény és vegyi hatá­soknak ellenálló fém. 11. Mely személyek. 12. Omszk folyója. 13. Szem, tekintet van ilyen (mélá­zó, tétován néző). 17. Csünget. 21. Üjság. 22. Személyemről. 23. Bim?... 26. a földművelés isten­nője az ókori fiómaiaknál. 28. Ilyen növény például a burgo­nya. kukorica. 30. Szemmel ér­zékelem. 32. Hirtelen kibontako­zó támadás. 33. írást., rajzot el­tüntet, kigumiz. 37. Elegyít. 40. Kicsiny, parányi dolog. 42. fCos- suth-díjas állatorvos (József). 44. Olasz drámaíró (1707—93). 46. HU bázik. 47. Gyakori magyar csa­ládnév. 48. Erőltetett, kiagyalt verstermék. 53. Holland festő, a reális emberábrázolás legnagyobb mestere (Frans). 54. Otven szá­zaléka. 57. frti betűi, keverve. 58. ..Állás*» a labdarúgásban. 59. Római számok: 49 és 1000 61, BV. 62. Az FTC egyik csatára. 63. Bőr és kálium vegyiele. Beküldendő: a vízszintes 1. é9 a függőleges 1. számú soroto mesfeifése, április 20-ig. Múltheti rejtvényünk helyea megfejtése: Ne menj rózsám a tarlóra. Gyenge vagv még a sar­lóra. Ha elvágód kiskezedet. Ki süt nekem lágy kenyeret? KÖny^ vet nyert: Gonda Jánosné. Szol­nok. (A könyvet postán küldjük SZOT,NŐK MEGVET NEPT.AP REJTVE VVRZFt. VÉNYE. 1972. április 16. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents