Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
1972. április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Alkotójuk isjneretlen Vasárnap óta fotókiállításra invitál a karcagi Déryné Művelődési Központ bejáratánál elhelyezett hirdetőtábla, kis aki valóban veszi a fáradságot, a központ II. emeleti nagytermében rá is találhat a képekre, lelkes és tehetséges amatőrök alkotásaira. Kétszáz fotó várja a látogatót, tablóra helyezve, minimális rendezői szándékkal felsorakoztatva. De ez talán nem is lenne még baj. Válogasson ki-ki kedvére belőlük, és rendezgesse őket a maga ízlése és szempontjai szerint. A baj ott kezdődik, hogy egyetlen kiállított fotó alkotójának nevét sem találni az egyes művek alatt. Csupán a képek címeit. — Anonim kiállítás! Létezik ugyan egy katalógusféle, amelyen a meghívott kiállítók név szerint és földrajzi hovatartozandóságuk szerint felsoroltatnak, de hogy ki, milyen képpen szerepel a kiállításon, abban sem található: a látogató számára így relytély és egyenlőre titok marad. Van tehát egy fotókiállítás Karcagon. A művészeti eseményt örömmel kellene nyugtáznunk, és mégis okunk bosz- szúságra van. A néző tanácstalanul és tájékozatlanul vándorol a tablók között, névtelenségbe burkolt fotók láttán. Nekem némi szerencsém volt. Vasárnap délután ráakadtam véletlenül Kaczur Pál ceglédi amatői-művészre, aki éppen a kiállításon tartózkodott. Sajnos, ő is csak saját fotóit tudta megmutatni. Ezek címeit azonban sebtiben lejegyeztem, és ezúttal közre is adom: Modern reklám, Moszkvai riport, Székelykapu, A Kreml télen. Planétás, Őrségváltás. Hat képnek tehát már megvan az alkotója. Most már csak a többi 194-ről kell kideríteni, hogy melyik kitől származik. De legjobb, ha ezt már maguk a rendezők derítik ki, és ha netán sikerülne, szépen kérem írják oda a képek alá. Márcsak azért is, mert ez annak a rendje, ez annak a módja. V. M. Konténer „főpróba ’ a szegedi pályaudvaron Szegeden a Tisza pályaudvar mintegy 30 millió forintos költséggel végrehajtott korszerűsítése során olyan nagyteljesítményű rakód ógjépeket helyeztek üzembe, amelyek lehetővé teszik 20 tonnás szállítótartályok mozgatását is. Így a főváros, majd Debrecen. Győr és Miskolc után Szeged is bekapcsolódhatott az országos konténeres szállítóláncba. Hétfőn tartották meg az új, gyors, gazdaságos és biztonságos áruszállítási módszer ,.főpróbáját”, s útnak Indították az első konténervonatot. Az egyik legnagyobb konténeres szállítónk a szegedi ruhagyár A vám. é pénzügyőrség országos parancsnokságának tájékoztatása szerint az afrikai és ázsiai országokban beviteli tilalom van érvényben a mákra, továbbá ígérkezik, a hétfői „főpróbán” is ez szerepelt a legtöbb áruval, a nagy tömegben készülő közületi, illetve munkaruhákat, öltönyöket továbbítja konténerben a megrendelőknek. A szállítmány így a berakástól számítva egy nap alatt rendedtetési helyére keiül. A rendszeres konténeres szállítók közé számít majd a szegedi gumigyár is, amely a gyártáshoz nélkülözhetetlen kormot erre a célra állandóan lekötött „korom konténerekben” továbbítja majd. Szegeden és környékén előreláthatólag mintegy 50 üzem és vállalat kapcsolódik be a konténeres szállításokba. fényérzékeny filmekre és papírokra. Ezért a parancsnokság felhívja a figyelmet. hogy akik ezekbe az országokba csomagot adnak fel, az említett cikkek kiküldését mellőzzék. Megalakult a DANUBIUS Kormányprogram írja elő gyógyvizeink idegenforgalmi fiasznosítását. Ezzel a céllal alakult április 1-én a belkereskedelmi miniszter rendeletére a Danubius szálloda és idegenforgalmi vállai a-t. Vezérigazgatója Pável Jánosné hétfőn sajtótájékoztatón ismertette az új vállalat terveit. A Danubius alapvető feladata a gyógyüdülő, szállók és fürdők üzemeltetése, gyógyászati szolgáltatások bevezetése és nyújtása. Ezen kívül a nemzetközi és a hazai idegenforgalmi keresletnek megfelelően, elsősorban gyógyvizekben gazdag területeken és környékükön, színvonalas szállodákat, éttermeket és egyéb vendéglátó helyeket is üzemeltet a vállalat. A Danubius a gyógy-ide- genforgalom kialakítására, fejlesztésére külön hálózatot hoz létre, a vállalat a beruházója a Margitszigeten valamint a Hévízen épülő gyógyszállónak és fürdőnek. Mindkét szálló építése a jövő év első negyedében kezdődik. A margitszigeti hatemeletes, 306 személyes szállót a volt Ybl fürdő helyén, az ősfák köré építik. A hévízi szálló 400 személyes lesz. Ezen kívül a Danubius építteti a budai várban a 320 szobás Budapest—Hilton szállót is. A három szálloda várhatóan az ötéves tervidőszak végén, legkésőbb 1976-ban nyílik meg. Az új beruházásokon kívül a Danubiusnak rövidesen saját bázishálózata Is lesz. hiszen a Hungar Ho- tels-tői átveszi a margitszigeti nagyszállót, a keszthelyi Helikon .Szállót, Hévízen és Badacsonyban pedig több kis szállót, éttermet, Eszpresszót. Az új vállalat létesítésével lényegében gazdája lesz az európaszer- fce keresett szolgáltatásnak, a hazai gyógy-ldegenft>rga- lomnak. kialakul az ehhez szükséges szervezet és szakképzett személyzet. A vám- és pénzügyőrség felhívása A mezőtúrt Dózsa György Gimnázium néhány év alatt csaknem teljes egészében szakközépiskolává alakult át (az új tanévben már nem is lesz gimnáziumi tagozat az iskolában). Az átalakulás sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági gépészeket képző gyakorlati oktatáshoz meglegyenek a gépek, szerszámok, szemléltető eszközök, s ez bizony nem kis összegbe kerül. 71—72-ben összegen 700 ezer forintot fordítottak, illetve fordítanak a gyakorlati oktatás műszaki fejlesztésére. A legfrissebb eredmények: egy korszerű eszközökkel felszerelt anyag- vizsgálati laboratórium és egy erőgépszerkezeti előadóterem, amelyben az összes gépmodell a tanulók kezemunkája. Jövőre hét újonnan felszerelt előadóteremmel gyarapodik az iskola. (Képünkön Nagy József gyakorlatvezető negyedikes tanítványaival egy új szerzemény, a szakításszilárdság vizsgáló előtt.) Mozgalmas hétvége Tiszaíüieden Szövetkezeti színpadok találkozója — Úttörők országos táborozása Régen volt olyan „kulturális vendégjárás” Tiszafüreden, a megye ebben a központtól távol eső, de szemlátomást fejlődő nagyközségében, mint az elmúlt hét szombatján és vasárnapján. Ugyanis a szövetkezeti irodalmi színpadok kétnapos találkozója még véget sem ért vasárnap — szombat délután kezdődött — amikor már újabb vendégek érkeztek; úttörők az ország különböző részeiből a Tiszai Titkok Tudományos Tudakozója úttörőakció pajtásrésztvevői. Színpadosok és táborozó úttörőik egymásnak adták a kilincset a szállást nyújtó kollégiumban. Áprilisnak ezen a szombatján és vasárnapján Kelet-Magyarország hét szövetkezeti színpada adott találkozót egymásnak. Valamennyi éltetője és fenntartója egy-egy ipari szövetkezet; az együttesek gerincét is szövetkezeti tagok, vagy azok családtagjai alkotják. Hogy erre a találkozóra éppen itt Szolnok megyében. Tiszafüreden, került sor, ez önmagában is elismerést jelent az évek óta tervszerűen és termékenyen irányított megyei szövetkezeti kultúrpolitikának és ugyanakkor biztatás a Tiszafüreden is egyre jobban kibontakozó szövetkezeti kulturális nevelőmunkának. A megye színpadjai közül ezúttal három mutatkozott be a találkozón. A mezőtúri, a jászberényi és az egészen frissen alakult tiszafüredi. A többiek a Nyírségből, Békésből érkeztek, illetve Szegedről jötték. A tájjellegű seregszemle a kölcsönös ismerkedés és tapasztalatszerzés céljait szolgálta. A rendezőszervek nem versengésnek, hanem bemutatónak szánták. Amely már csak azért is dicséretet érdemel, hisz köztudomású, hogy a versengésele alkalmával a győztes kivételével szinte mindenki tüskére lép és sértett félként távozik a verseny színhelyéről. Nos, itt erről szó sem lehetett. A tanulságok levonása mégis kézenfekvő volt. Lássunk néhányat közülük. örvendetes mindenekelőtt, hogy témaválasztás dolgában a szövetkezeti színpadok körében is uralkodó vonás a változatosságra, a sokszínűségre való törekvés. Erőszakoltan témában az úgynevezett szövetkezeti profil sehol sem jelentkezett. Bár hozzátehetjük, a szövetkezeti mozgalomnak vannak olyan, sajátosan izgalmas problémái, amelyeknek akár dokumentumműsor formájában, helyük lehetne egy-egy szövetkezeti színpad programjában Már csak azért is, mert ezeknek az együtteseknek a közönsége általában a szövetkezetek dolgozói; így bizonyára jól fogadnák az őket közvetlenül is érintő, elevenbe vágó műsor, — akár szatirikus hangvételű összeállítás — izgalmait. Láthattunk a bemutatón néger témájú versekből komponált, sok mozgásos montázst a jászberényiektől; abszurd színpadi játékot, Albee egy- felvonásosát halvány tolmácsolásban a szegedi miner- vásoktól; kedves játékot az örök témából, a szerelemről, melyet a tiszafürediek produkáltak; egy költői életmű, Ratkó József költészetének ismertetését szolid eszközökkel szolgáló versműsort, melyet a nagykállóiak hoztak magukkal; és emelkedett hangvételű, oratórikus ösz- szeállítást a teljes emberi élet vállalásának szépségeiről. Mezőtúr műsora stb. A témabeli változatosság elismerésekor azonban nem hallgatható el az egyes előadások túlságosan is öreges, nehézkes, olykor szenvedélymentes hangvétele. A túlzott komorság a szövetkezetiek tiszafüredi bemutatójában is ott kísértett. Ügy látszik, ők sem tudnak megszabadulni az irodalmi színpadok vissza-vissza járó kí- sértetétől. Több szenvedély, tisztább, keményebb, fiatalosabb tónusú színvallása a dolgoknak és megvallatása önmágunknak, ez lehetne az előrelépés útja. El kellene már végre egyszer és mindenkorra vetni az ódivatú, modoros színpadi pesszimizmust. Felszabadultabb légkört kell teremteni a színpadon, mert a nemes gondolatok csak ilyen színpadi környezetben kelhetnek szárnyra. Valahogy így fogalmazhatnánk meg tömören és röviden a bemutatót követó vita egyik fontos, alapvető tanulságát. Ismerkedni, tanulni, tapasztalatot szerezni jöttek Tiszafüredre a szövetkezeti színpadok és bizonyára nem is távoztak üres kézzel, sőt a rendező házigazdák, a vegyesipari ktsz, a művelődési ház, az ifjúsági klub és a KISZ összefogása révén körültekintő gondoskodásával a vendégeknek kellemes élményekben is részük lehetett. A füredi nevezetes Mis- ka-kancsó, amelyet búcsúzáskor Rente Ferenc tanácselnök adott át valamennyi csoportnak, ezekre a kellemes élményekre emlékeztethetik majd a találkozó résztvevőit. Négy együttes külön társadalmi díjban, tárgyjutalomban is részesült. Úttörő-fotósok Mikor e sorok megjelennek, a pajtások már javában dolgoznak, az első felvételek negatívjai talán már el is készültek. Mert miként Hatvani Istvánnétól és Sallós Gyulától előzetesen megtudtam — ők az országos táborozás fő szervezői és irányítói az Országos Úttörő Elnökség megbízásából — a Változó Tiszatáj nevet viselő országos úttörő akcióprogram első napján, azaz hétfőn az ide érkezett pajtások már vízitúrán vesznek részt, a Tiszára látogatnak és szemrevételezik a Tisza vadregényes árterületét. A négynapos táborozás kifejezett célja: a fényképezéssel foglalkozó úttörőket megismertetni a Tisza füredi szakaszának természeti szépségeivel és a változó táj csodáival. így a Tisza II. nagy átalakítási munkálataival. Tetten érni a táj változását és amennyiben lehetséges, meg is örökíteni belőle valamit A „főhadiszálláson” azt is megtudtam, hogy tizenhárom megye nyolcvanhat úttörőcsapata jelentette be részvételi szándékát a füredi akcióra. A pajtások önként vállalkoztak erre a felfedező útra és a térkép tanulságai szerint — ugyanis részletes haditerv készült erre az alkalomra — valóban a környék legszebb helyeit járják be. Tiszai halászokkal találkoznak munka közben, hogy a régi és a mai halászéletről vallassák őket. Bejárják a Tisza II. legfontosabb helyeit és egyetlen napra birtokukba vesznek egy lakatlan szigetet is, ahol új honfoglalóként közvetlenül ismerkedhetnek az ősi növényvilággal, ritka vízi- madarakkal, bakcsókkal, szürkegémekkel, számukra ismeretlen állatókkaL Nyolcvan-százéves fehér nyárfák várják a makói, a szentesi, a hódmezővásárhelyi, a Szolnok megyei pajtásokat A községben erre az alkalomra hat alkalmi laboratóriumot szereltek fel társdalmi ösz- szefogássaL Naponta itt hívják elő a kis fotográfusok felvételeiket S a táborozás summázataképpen pedig közös kiállításon számolnak be tiszai felfedezőútjuk legszebb élményeiről, legszebb pillanatairól. V. M. A tiszafüredi szövetkezeti színpad előadásának egyik mozgalmas jelenete KRESZ-vetélkedő gépkocsivezetőknek (Tudósítónktól) Megyénkben, sőt az országban is először rendezték meg a sütőipari vállalatok, a Szesz-Üdítőital és Műjég- gyártó Vállalat gépkocsivezetői vetélkedőjét vasárnap a Tiszaligetben. A délutáni órákban kezdődött az öt fordulós KRESZ vetélkedő, ötvenöt gépkocsi- vezető vállalkozott rá, elméleti és gyakorlati kérdésekre adtak választ A „játékosok” azt bizonyították, hogy alaposan felkészültek. A több éve dolgozó gépkocsivezetők mellett a fiatalok is beszálltak a játékba. A szigorú zsűri tíz vetélkedőt jutalmazott. Első helyezést ért el Magyar Balázs, a jászberényi Sütőipari Vállalattól, második helyezést kapott Deák Sándor, a szolnoki Sütőipari Vállalat gépkocsivezetője, a harmadik helyezés szintén a jászberényiekhez került Udvardi Pál révén. A zsűri nemcsak az egyéneket, hanem a vállalatokat is rangsorolta. Első helyezést kapott a szolnoki, második lett a karcagi, harmadik a jászberényi sütőipari vállalat és negyedik helyre került a Szesz-Üdítőital és Mű- jéggyártó Vállalat. V. K. Fejlődő iskolai műhely