Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

XXI1L évt. 84. sz. 1972. április 11., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Esetek és nézetek A mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusát megelőző küldöttértekezleteken a gazdálkodás idő­szerű tennivalói mellett sok szó esett azokról a tudati tényezőkről, arrelyek napjainkban a közös gazdasá­gi — összességében egymillió háromszázezres — tagságá­nak gondolkodását, szemléletét jellemzik. A beszámolók summázata szerint az utóbbi években erősödött a közösségi tudat az emberekben, a régi, kisparaszti életformából hozott tulajdonságok, mint amilyen például az önzői beállítottság, fokozatosan háttérbe szorulnak, hogy helyet adjanak az új­nak, amely egymás megbecsülésére, a kölcsönös segítségre, az embereknek a végzett munka alapján történő megítélé­sére helyezi a fő súlyt. Jó ezt nyugtázni, s fontos is, több okból. Kétségtelen; a szövetkezeti élet eseményei azokat látszanak igazolni, akik nemcsak a gazdasági mutatókat látják, de észreveszik a dolgozó embert is a számok mögött. Nemcsak azt tartják számon, milyen pótalkatrészről kell gondoskodni, hogy ne álljon le a traktor, hanem az emberi gondolkodás és maga­tartással kapcsolatos tennivalókat is. Épp az ilyen indítékú megnyilatkozások hívják fel a figyelmünket arra, hogy a tudatformálás munkájában, milyen sok még az elvégezni- valónk. S zövetkezeti elnőfe ismerősöm panaszolja: „néha egyszerűen nem értem, mi történt egyik-másik emberrel itt nálunk. Ha a szomszéd gyerekén új ruhát lát. nem nyugszik, amíg a magáénak kétszer olyan drágát nem vesz. Ha valaki az utcában kicseréli a bútorát, addig jár utána, míg olyan új bútort talál, amilyen senki­nek nincs a faluban. Rálicitálni egy,'másra lakodalomban, házépítésben, kocsmai ivászatokon, olyan szokás lett, ami néha már riasztó. Főként, ami mögötte van: a pénz utáni hajsza. Egy olyasfajta szemlélet, ami a tárgyak megszer­zését tekinti az élet fő céljának, tartalmának. Persze, hogy tókor minden pénz kevés...” A többség helyesen értelmezi azt a viszonyt, hogy a tsz-tagok szövetkezetük dolgozói és tulajdonosai is egyben, vagyis a jogok és kötelezettségek összhangját helyesen érvé­nyesítik munkájukban. Mindemellett viszonylag sűrűn talál­kozunk a csak jogaikat hangsúlyozó szövetkezeti tagokkal, akik tulajdonosi mivoltukat félreértve, csak azt ismerik el, ami számukra kedvező. K önnyű lenne azzal nyugtatni magunkat; hiszen ezek a múltban kialakult tulajdonságok ittmaradt ismertetőjegyei, idővel majd elenyésznek. Nem fiyen egyszerű a dolog. Ez jutott eszembe, amikor az egyik szövetkezet közgyűlésén azt tapasztaltam, hogy a gyűlésre együtt érkező házaspárok a nagyterem bejáratánál elváltak egymástól, külön mentek a férfiak, külön a nők. Odabenn pedig a baloldalon a nők, jobboldalon a férfiak tömörültek, s az utóbbiak a gyűlés folyamán minden olyan javaslatot leszavaztak, amelyet a nők helyzetének könnyítésére ajánlott a vezetőség. Két szélsőséges példa? Meglehet. Mégis napjainkban történ­tek, történnek s egyedi jellegük sem teszi lehetővé, hogy ne fi­gyeljünk rájuk. De, ha kizárólag gyűléseken, netán a politikai oktatás közben foglalkozunk az ilyen és hasonló ügyekkel, alig hihetjük, hogy munkánk sikeres lesz. A közös gazdálkodás eredményei a széles közvéle­mény előtt nyilvánvalóak. Az anyagi és erkölcsi érdekeltség jó ösztönzői révén a szocialista mező- gazdaság évről évre nagyobb termelési értékkel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, ezzel is bizonyítva életképességét A tudatformálás azonban ilyen körülmények között is rend­kívüli fontosságú, hiszen ilyenirányú munkánk a szocialista termelőerők egészséges továbbfejlődését mozdítja elő. (K. U Kohó- és gépipari nemzetközi konferencia és kiállítás Megyénket a Hűtőgépeyár képviseli Egy hét múlva, április 17— 19 között rendezik meg a kohó és gépipari műszaki szellemi eredmények nem­zetközi konferenciáját A konferencia plenáris ülését a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében tartják a program első napján. A konferencián kívül a Kohó- és Gépipari Minisz­térium. valamint a KGM Műszaki Tudományos Tájé­koztató Intézet nemzetközi kiállítást is rendez. A kiállí­táson megyénkből a Hűtő­gépgyár vesz részt A nemzetközi kiállítás a Kertészeti Egyetemen, ápri­lis 12—19 között tekinthető meg. A rangos belföldi kiál­lítók mellett szovjet elekt­rotechnikai vállalatok, NDK- bell cégek, cseh, bulgár és norvég ipari vállalatok mu­tatkoznak be a magyar kö­zönségnek. Újabb fejlesztésre készül a SZIM karcagi gyára Tanácskoztak a szocialista szerződés aláírói Megelégedéssel nyugtázták az építkezésben elért hala­dást tegnap Karcagon, a Szerszémgépipari Művek gyá­rában tartott tanácskozáson a beruházásra költött szocia­lista szerződés aláírói. Köz­tük Csáki István a Központi Bizottság tagja, a megyei A három ütemben terve­zett építési feladatok közül példás igyekezettel oldották meg azokat, amelyek az első két ütemben múlt évi befe­jezéssel szerepeltek. így ad­ták át a termelést közvetve szolgáló létesítményeket, — amelyek elsősorban a mun­káskollektíva szociális igé­nyeinek kielégítésére hiva­tottak. Az egykori gépállomás jó Hétfőn rendkívüli ülést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyalta az ez évi MT-SZOT vörös vándor­zászló kitüntetések adomá­nyozására vonatkozó javas­latát, s azt közös jóváha­gyásra a Minisztertanács legközelebbi ülése elé ter­jeszti. Április utolsó napjaiban veszik át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándor- zászlaját, a Minisztertanács zászlaját, a kiváló vállalat és a kiváló szövetkezet ki­tüntetést az arra legérde­pártbizottság első titkára, aki dicsérettel mondta, hogy amikor a gyár mellett vitt el az útja, és „programon kívül is” megnézte az építőket, mindig szorgos munkában ta­lálta őket, Tarjáni Pál mű­vezető közvetlen irányításá­val. három éve lett a SZIM to­vábbfejlesztésére átvett gyá­ra, és dolgozóinak kezdettől fogva nélkülözniük kellett azokat a szociális vívmányo­kat, amelyeknek a tavaly felépült üzemi konyha-étte­rem, az öltöző-fürdő átvéte­lével jutottak birtokába. El­ismerésüket tolmácsolták ezert a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozóinak. mesebb vállalatok, szövet­kezetek. gazdaságok. Az MT—SZOT zászlót 51 vállalatnak, a Miniszterta­nács zászlaját 12 mező- gazdasági termelőszövet­kezetnek és 2 ipari szö­vetkezetnek adja At. A minisztériumok és a szakmai szakszervezetek elnökségei hasonló elvek alapján döntenek a kiváló vállalat kitüntetések oda­ítéléséről. E kitüntetéseket 260 vállalatnak, 24 mező- gazdasági és 13 ipari szö­vetkezetnek adják át. nagyvállalat sem tud előte­remteni. Emiatt érthető, hogy bizo­nyos határidő-eltolódással valósulnak meg a III. ütem létesítményei. A tanácskozás résztvevői amellett foglaltak állást, hogy — a szocialista szerződéshez híven — a le­hető legkisebb késedelem­mel fejezzék be a gyárfej­lesztés mostani szakaszát, a továbbit pedig körültekin­tően alapozzák meg, készít­sék elő. Bővül a munkaterület Helyeselték a Szerszám­gépipari Művek vezetőinek azt a döntését is hogy — a korábbi elgondolást módo­sítva — felújíttatják a le- mezlakatos-üzem épületét, s ezáltal jelentősen bővül a munkaterület. Ily módon le­hetővé válik, hogy a karcagi gyár 1975-ben hétszázötven dolgozónak adjon munkale­hetőséget. Mintegy másfél­szer annyi embernek, ameny- nyinek a foglalkoztatására vállalkozott a cég a most fo­lyó beruházás befejeztével. A Minisztertanács- és a SZOT-zászlók. valamint a kiváló vállalat és a kiváló szövetkezet kitüntetések oda­ítélésének módja egvébként a következő években meg­változik. Az egyik jelentős változás az. hogy a jövő­ben a vállalatok s szövet­kezetek pályázatot nyújt­hatnak be a kitüntetések elnyerésére, s természetesen azoknak a pályázatát fo­gadják el, akik az adott időszakban a legtöbbet tet­ték a gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításáért. Ma: A tudomány világából •ir Modern madarászok ☆ Mozgalmas hétvege Tiszafüreden Vasárnapi sporteredmények Együttműködési megállapodás Régi jó kapcsolatokra ala­pozva írt alá együttműködési megállapodást hétfőn a Köny- nyüipari Minisztériumban — Keserű Jánosné miniszter. —• valamint a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület képviseletében — Vég László elnök és Füsti Pál fő­titkár. V A textil- és textilruházati ipar rekonstrukciójáról ho­zott kormányhatározat kö­vetkeztében megnövekedett minisztériumi feladatok és a textilipar távlati fejleszté­sének tennivalói megkíván­ják, hogy a minisztérium és az egyesület együttműködése a jövőben szervezett formák között fejlődjék tovább. A most aláírt megállapodás ér­telmében a minisztérium egyebek között biztosítja, — hogy az egyesület tagsága kellő időben megismerhesse a közép- és hosszútávú fej­lesztési célkitűzéseket, kifejt­hesse a tervek főbb irányai­ra vonatkozó elképzeléseit Lehetővé teszi, hogy az ipar- fejlesztésnek. a textil- és a textilruházati ipar távlati fejlődésére is kiható fonto­sabb kérdéseit tárgyaló igaz­gatói és egyéb értekezlete­ken részt vehessenek az egye­sület képviselői is. A mi­nisztérium a jövőben javas­latokat készít az egyesület munkatervéhez. Szakértők­kel képviselteti magát az egyesület vitáin. Az egyesület többek között vállalta, hogy megszervezi a közép- és hosszútávú fej­lesztési célkitűzések társadal­mi vitáját Példás igyekezettel A harmadik ütemben A harmadik ütemben épü­lő üzemcsarnok és a nagy kazánház — beruházásának megvalósítását eredetileg idei határidővel tervezték. Ezzel zárulna a karcagi gyárfej­lesztés első szakasza. A to­vábbi a IV. öteves terv má­sodik felében esedékes újabb fejlesztési szakasz azonban a kazánház áttervezését tette szükségessé, s tervmódosítá­sokat követelt a fejlődés az új üzemcsarnoknál is. Mind­ez költségtöbbletet igényel, amelyet máról holnapra a Április végén adják át a Minisztertanács és a SZOT zászlóit Htm h tudósítások — ntiir.k — 11 uósíiások hihkk Rizstanácskozás Karcagon Az ország legnagyobb rizs­termelő tájterületén, a Nagy­kunságban a hét második felében megkezdik a víziga­bona vetését. A nagy mun­ka teljes megindulása előtt április 14-én országos tájte­rületi rizstanácskozást ren­deznek Karcagon. A több mint harminc nagy rizster­melő üzem és kutatóintézet, a vetőmagforgalmazó vál­lalatok, a vízügyi, a növény­védő állomás szakemberei részletesen megvitatják a rizstermelés és feldolgozás időszerű kérdéseit, foglal­koznak a terméshozam nö­velésének gyakorlati mód­szereivel, a termelés segíté­sét célzó kormányintézkedé­sek üzemi hatásával. Gyermekkönyv hónap Nyíregyházán Vasárnap Nyíregyházán megnyitották a nemzetközi könyvév alkalmából rende­zett Szabolcs-Szatmár me­gyei gyermekkönyv hónapot. A gyermekkönyv hónap al­kalmából sok író és könyv­tári szakember keresi fel a megyét, ankétokon, egyéb rendezvényeken találkozik és beszélget a gyermekiro­dalom helyzetéről, a megje­lent müvekről, igényekről, szülőkkel, olvasókkal, taná­rokkal. Tudományos diákkörök társadalmi szekciója A tudományegyetemek, a tanárképző főiskolák, a bu­dapesti műszaki egyetem és a testnevelési főiskola társa­dalomtudományok iránt ér­deklődő. mintegy 250 diák­jának és 50 tanárának rész­vételével megkezdte munká­ját a tudományos diákkö­rök tizedik, jubileumi or­szágos konferenciájának tár­sadalmi szekciója. Az egye­temi színpadon hétfőn tar­tott ünnepélyes megnyitón megjelent és felszólalt dr. Garam völgyi József műve­lődésügyi miniszterhelyettes és dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. A katonai tanács ülése Bukarestben Cséml Károly altábornagy, vezérkari főnök, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese vezetésével katonai kül­döttség utazott Bukarestbe, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülé­sére. Svéd építőipari műszaki napok Hétfőn a Technika Házá­ban megkezdődött a svéd építőipari műszaki napok eseménysorozata, amelyet a svéd—magyar kereskedelem­fejlesztő bizottság rendez a MTESZ, a Magyar Kereske­delmi Kamara és az Építő­ipari tudományos egyesület közreműködésével. Az ün­nepi megnyitót követően Lennart Rönmark, a göte- borgi műszaki egyetem pro­fesszora, a svéd építőipar jelenlegi helyzetét vázolta. A bruttó nemzeti jövede­lemnek körülbelül 18 szá­zalékát az építőipar terme­lése adja, s ennek 50 szá­zaléka lakásépítés, tavaly 110 000 új lakás készült Az építkezéseknek csupán 15— 2o százaléka történik előre­gyártott elemekből, nagyon magas azonban a hagyomá­nyos és a legkorszerűbb el­járások kombinációjának aránya. A svéd műszaki napok további programjában az építőipar részterületéről és az ott alkalmazott új eljá­rásokról tartanak előadáso­kat

Next

/
Thumbnails
Contents