Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 9. Az álarcok terme Edvard Grieg-díj Norvégiában díjat alapí­tottak, amelyet Edvard Gri- egről, a nagy norvég zene­szerzőről neveztek el. A dí­jat, amelynek összegét 5000 norvég koronában állapítot­ták meg, minden évben a ze­neszerző születésnapján, Jú­nius 15-én ítélik oda. Ebben a kitüntetésben a fiatal nor­vég Zeneszerzők és Grieg éle­tének és munkásságának ku­tatói részesülnek. A jutal- mázöttak emlékérmet is kap­nak. AZ Edward Grieg díját a „Troldhaugen Alap” létesí­tette. Ennek jövedelme a Grieg-lakóház belépési díjai­ból adódik. Gondos helyreállítási mun­ka eredménnyé képpen régi fényét kapta vissza a dél- csehországi Krumlov város híres várkastélya. A várost egy 1253-ból származó okirat említi először: beszámol a folyó felett emelkedő kőerő­dítmény állapotáról. A krum- lovi várat néhány évvel az okirat keletkezése előtt épí­tették fel; a 16. században reneszánsz kastéllyá alakí­tották át, amely körül bájos városka épült fel, — ma a túristák kedvelt találkozó­helye. A várhegy lábánál épült város és maga a vár a XVIII. században került az érdeklődés ,,bűvkörébe” ek­kor lett a Schwarzenberg hercegi család rezidenciája. A vár ura, Jozef Adam Schwarzenberg gyakran megfordult a császári udvar­ban — prágai és bécsi palo­tájában pedig gyakran gyűlt össze VI. Károly császár és Mária Terézia idejében a birodalom sok nagynevű személyisége. Krumlovban is sokan és sokszor megfordul­tak, hogy részt vegyenek a családi esem ények ünnepsé­gein. A kastély és környéke bálák, vadászatok és szín- pompás ünnepségek színhe­lye volt. Ezek az ünnepsé­gek egyre nagyobb területet igényeltek, ezért a kastély ura nagyszabású építkezésbe kezdett. Nemcsak a kertet, az óriási parkot bővítette, hanem téli lovardát létesí­tett, a kastély kartjét fran­cia mintára rendeztette be, megépítette a Beliária nevű bájos nyárilakot, gazdagon feldíszítetté a kastély kápol­náját és új színházépületet emeltetett. Legnagyobb büszkeségé az ' új díszterem volt, amelyet több helyiség e"vbeolvasztá- sávál alakítottak ki a máso­dik várudvar épületének el­ső emeletén. Különleges fal­festmények sorakoztak a te­remben. ezek annakidején egész Európa bámulatát ki­vívták. A freskók után a ter­met az Álarcok Termének nevezték el. A falfestménye­ket Josef Lederer festőmű­vész készítette. A falakra 125 álarcos alakot festett: az olasz és francia vígiátékok tipikus alakjait. Vadászok, kertészek, kínai mandarinok. SDanvol hidalsók. török ja­nicsárok, jókedvű parasztok, katonák, ostort pattogtató oostakóCsisok, egy nallost félelmetes eevkedvűséggel szorongató hóhér, enyelgő szerplmesnárnk — a való élet és a képzelet világának ..eleven” alakjai sorakoztak fel a falakon. Az egyik fal­részen festett falusi csoDOrt bámulja tágranyílt szemek­kel az uraság mulatságát. Egy festett náholyban kár- tvacsata zajlik, a szemben lévő falon pedig egy zene­kar játszik — hangtalanul. A terem Olyan benyomást kelt. mintha nem lennének falai. A képeket az ügves festőművész két síkban he­lyezte el és így különös táv­latot. plaszticitást adott a festett jeleneteknek. Igv nél- dául lefestett egy erkélyt, amelyről a terem fölé hajol néhány álarcos alak, az er­kély alatt pedig álarcos férfiak és nők csoportjai szó­rakoznak. A terembe veze­tő aitót a hercegi család személyi testőrségének két fal "afestett tagja „őrzi”, ko­rabeli egyenruhában. Nemcsak az Álarcok Ter­me, hanem az egész kastély múzeum lett, amely az épí­tészet jellegzetes jegyeivel együtt a XVIII.- század las­san kihunyó báli hangulatát is őrzi és ezzel ejti rabul a látogatót. Az első álarcos­bált 1748-ban tartották az Álarcok Termében. •— még néhány évtized telt él és a Pchwarzeftberg kastélyba már nem jött el ä francia főnemesség... A legszebb emlékmű Egy év múlva Lengyelor­szágban, a Varsó környéki Miedzylesiében megindul a Gyermekegészségi Központ építése. A hatalmas objek­tumot teljes egészében em­lékműnek szánják, a máso­dik világháborúban elpusz­tult és a hősies harcokban elesett lengyel gyermekek iránti kegyelet jelképének. A központ építésének teljes költsége 500 millió zloty, s a tervek szerint 1978-ban adják át rendeltetésének. Hét évvel ezelőtt, 1965-ben Ewa Szelburg-Zarembina írónő felhívással fordult a lengyel társadalomhoz, töb­bek között ezekkel a sza­vakkal: „A gyermekek, akik szenvedtek és meghaltak Csak azért, mert ezen a föl­dön születtek és azok a gyermekek, akik szenvedtek és meghaltak azért, mert védelmezték nemzetük sza­badságát és becsületét — kapjanak mindannyian tő­lünk, élőktől egy emléket, amely megtestesíti örökké élő emlékezetünket.” Az írónő felhívása nyo­mán vita bontakozott ki: milyen formában róhatjuk le legmegfelelőbben a len­gyel gyermekek iránti ke­gyeletet. Ekkor született a javaslat: az emlékműnek szánt gyermekegészségi köz­pont létesítése. Egy hatal­mas kórház, ahol harc fo­lyik majd a halállal, a szen­vedéssel és a rokkantsággal. a gyermekek egészségéért. 1968 februárjában, már a Kórház Társadalmi Bizott­sága megalakulásának nap­ján beérkezett az első ado­mány az e célra nyitott bankszámlára. Az adomá­nyozók a munkában és ál­dozatkészségben mindig pél­daadó bányászok voltak: 10 000 zlotyt fizettek be a gyermekegészségi központ számlájára. A Lengyel Építészek Szö­vetsége pályázatot hirdetett a központ urbanisztikai­építészeti tervére, díjakat és kitüntetéseket azonban nem helyezett kilátásba. A pályá­zók számára a legnagyobb jutalom az a lehetőség volt, hogy a bírálóbizottság ter­vüket megvalósításra érde­mesnek tartja. A győztes terv szerzői varsói építész- mérnökök: Andrzej Boltuó, Jacik Bolechowski és And­rzej Zielinski. A három szerző elképzelé­se szerint a gyermekegész­ségi központ egy magasépü­letből és a körű löte fekvő pavilonokból fog állni, együttes légköbméterszáma 150 000 lesz. A kórházat fel­szerelik a legkorszerűbb műszerekkel és terápiái be­rendezésekkel. A központ­ban gyógyítani fogják a gyermekkori fejlődési rend­ellenességek és daganatok legsúlyosabb eseteit. Az építkezés társadalmi bizottságának adataiból ki­derül, hogy ez év januárjá­nak végén a központ bank­számlájának állása a követ­kező volt: több mint 105 millió zloty, a külföldön élő lengyelektől befutott 263 000 dollár, valamint 60 millió zloty értékű tárgyi ado­mány. EZ annyit jelent, hogy a bizottság megalaku­lásának napjától a gyermek­egészségi -központ építésére naponta átlagosan 70 000 zloty. 180 dollár és kb. 40 000 zloty értékű tárgyi adomány érkezett be. VÉGTELEN = SÍNEKEN A Szovjetunióban a nyolcadik ötéves tervidőszakban 3700 kilométernyi, új Vasútvonalát, körülbelül 200Ó kilomé­ternyi második sínpárt és az ipari, valamint a mezőgazda- sági vállalatokhoz vezető több mint három és fél ezer kilo­méternyi bekötővágányt építettek. A villamos- és Diesel­vontatásra átállított vasútvonalak hossza a múlt év végén 111 000 kilométer volt. Még nagyobb munkálatok várnak a közlekedési épí­tőkre a kilencedik ötéves tervben. Hol fognak vezetni az új vasúti fővonalak? Villamosítják a Bajkálontúli Vasút Karimszkaja állomás és a Petrovszkij gyár közötti szakaszát Kelet-Szibériá- ban. (APN foto) A Szovjetunió, területét tekintve, a világ legnagyobb országa. A szárazföld egy- hatodát foglalja el. Éppen erre a körülményre hívta fel a figyelmet Roman An­pilogov, a Szovjetunió köz­lekedés-építésügyi miniszté­riumának kollégiumi tagja. — A természeti kincsek­ben mérhetetlenül gazdag ország gazdasága az Októbe­ri Forradalomig rendkívül eg, enetlenül fejlődött Mindössze ötvenegynéhény esztendő alatt a gazdasági forgalomba sikerült bekap­csolni a Szovjetunió keleti kerületeinek igen gazdag energia- és nyersanyagforrá­sait. Az Ural-hegység kőlán­cán túl hatalmas nehézipari bázisok jelentek meg. Nyu­gat- és Kelet-Szibéria az or­szág hatalmas gazdasági kör­zetévé fejlődött. Ez java­részt annak köszönhető, hogy kiépítették az ország távoii szegleteit a központtal ösz- szekötő vasútvonalak több tízezer kilométerét. A termelő erők elhelyezé­sének tökéletesítésében két­ségtelenül új szakasz lesz a jelenlegi (1971—1975) ötéves terv. Tizenegy évvel ezelőtt adott először kőolajat a Tyu­Segítség az arab országoknak A Szovjetunió 1971-ben — az előző évek gyakorlatának megfelelően — következete­sen bővítette gazdasági kap­csolatait és együttműködését az arab országokká.’. A ko­rábban létesített 17C nagyü­zemhez 1971-ben újabbak csatlakoztak: Irakban mező- gazdasági gépgyát létesült, az EAK-ban Bányászati és Kohászati Egyetem nyitotta még kapuit. Szovjet- .lgíri megállapodást írtak alá két egyetem építéséről és egy ko­hászati üzem bővítéséről. menyvidéki (Szibéria) saurr.i lelőhely. 1972 végén a tyu- meni és a torhszki területek­ről kerül ki a Szovjetunió­ban kitermelt kőolajmennyi­ség egynegyede. A földgáz kitermelésének mennyiségét tekintve pedig ez az arány­lag kis kerület olyan szintre emelkedik, amelyen még tíz évvel ezelőtt az egész Szov­jetunió állt. A Tyuineny és Szurgut közötti 700 kilométer hosZ- szú vasúti fővonal elő fog­ja segíteni, hogy a szovjet emberek kiaknázzák ezeket a természeti kincseket, hogy birtokba vegyék Nyugat- Szibéria rengetegeit- hogy létrehozzák a fa komplex feldolgozását végző ipari központokat, hogy kifejlesz- szék a fakémiát és a vele kapcsolatos iparágakat. A szibériai vasútvonalak­ról Jurij Csernobajev, a minisztérium uráli és szibé­riai igazgatóságának helyet­tes vezetője beszél. — A vasútvonal jelentős szakasza a Tyumenyt Szur- guttal összekötő pálya. Hasonló gyors ütemben folyik egy másik fontos fő­vonal épftése. Ez az Üszty— Ilim-i vízierőmű építkezésé­nek színhelyére vezet. E Húsz év múlva a japán atomvillai.ytelepek összes ka­pacitása elérj a 120 millió kilowattot. Helyhiány miatt azt tervezik, hogy tengeren is bei_..deznek ilyen telepe­ket. Az egyik tervezet sz— rint, két atomerőmű-reak­tort — mindegyik 1 milli> kilowattos lesz — tengeren úszó hajón helyeznek el. Egy másik tervezet szerint a vtl- lanytelepeket víz alatt, el­vasútvonal jelentőségét csak növeli, hogy múlhatatlanul szükség van az irkutszki te­rület északnyugati részében lévő igen gazdag erdőségek és vasérclelőhelyek komp­lex kiaknázására. Egyébként Szibériában az egész teher­szállításnak több mint 90 százalékát vasúton bonyolít­ják le. Nagy szerepük Van a vas­útvonalaknak Kazahsztán­ban is. A közép-szibériai fő­vonal itt kapcsolódik a dél­szibériai fővonalhoz. A terv szerint befejezik a Bejnyeu— Kungrad közti 400 kilométer hosszú vasúti pálya lefekte­tését, amely újabb összefcbt- tetést biztosít Közép-Ázsia és az ország középső kerüle­te1 között. Szibériából még egy vas­útvonalat fognak lefektetni, de már nyugati irányban. Ennek a 200 kilométer hosz- szú pályának a megépítésé­vel befejeződik a dél-szibé­riai fővonal létrehozása. Ez­zel lényegesen megrövidül az az út. amelyen a szállít­mányok az Uraiból eljutnak az ország nyugati kerüle­teibe. Mihail Golman, a minisz­térium Műszaki Főigazgató­ságának helyettes vezetője a vasútvonalak villamosítá­sáról beszél. — 1972 elejére a Szovjet­unióban a Villamosított vasútvonalak hossza már meghaladta a 35 000 kilomé­tert — mondotta. — Ez több, mint egyharmada a külföldi országok összes vil­lamosított vasútvonalainak. A már meglévő fővonala­kon a villamos vontatásra való átállással kapcsolatos munkálatok —o Cs ütemben folynak. Hamarosan sok út­vonalon megindulnak a vil- lanymozdönyok, a Kauká­zusban és -Közép-Ázsiában, a Kóla-félszigeten és az lírai­ban. A tervidőszakban kö­rülbelül 23 Ö09 kilométernyi vonalon - rendszeresítik a diszpécser-irányt^st és az automatikus térközbiztosí­tást. Erre egyebek között a Csita—Vlagyivosztok, Haba­rovszk— Komszomolszk. Har­kov—Brjanszk—Jelec, Omszk —Tyumeny útvonalon kerül sor. A fővonalak átbocsátóké­pességének növelése végett párhuzamos vágányokat fek­tetnek le. Erre ott kerül sor, ahol a forgalom különösen feszített: az Ural európai részének kerületeiben és Szibériában. A legutóbbi jelentésekből kitűnik, hogy a kilencedik ötéves tervidőszak első esz­tendeje sikeresen zárult. Több. mint 460 kilométernyi új vasútvonal, több mint 862 kilométernyi párhuza­mos vágány épült. 40 szá­zalékkal több, mint 1970- ben. Villamos vontatásra 1191 kilométernyi útszakaszt állítottak át. Vlagyimir Szinyedubszkij (APN—KS) süllyesztett hajókon kell be­rendezni. Mindegyiken 1 millió kilowatt teljesítőké­pességű reaktor, turbina és transzformátor épülne. A ha­jókat 15—20 méter átmérő­jű alagutakkal kötnék össze, a villanytelep kiszolgálása és karbantartása végett. Aa atomenergiával működő vil­lanytelepeknek a parttal va­ló összeköttetését szinté» alagút segítségével valósíta­nák meg. ti 820 u lom vUUuty telepek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents