Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

$ ■'■w­mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,— Ft XXIII. e\ f. 83. se. 1913. április 9., vasarnap. MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA Kinek jár a cím ? V alahol öt, tíz, tizenöt munkásernber — férfi, nő, bányász, vasas vagy szövő — a munkában össze­kerül: szervezetileg, műhely-beosztás vagy szalag­beosztás szerint, gépek vagy szerszámok hozzák össze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak ezt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy, vagy két év és ugyanez a kis csapat ember műhely, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közös­ségként szerepel és érdemeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt és azt mondja magáról: „szocialista brigád lettünk.” A kettő között csak egy jelzőnyi különbség van — de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a mun­kabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? E z a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocia­lista brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dolgozó egyik-másik mun­káscsoport legjobbjai. És nagyon rendes és tisztességes és jószándékú munkások százai, sőt ezrei dolgoznak nem­szocialista brigádokban, sőt, mindenféle brigádköteléken kívül. A különbség nem a rendes, a becsületes, a tisztes­séges magatartáson van — mert alapjában ez a munkás- osztály óriási többségére jellemző. Mitől szocialista a szocialista brigád? Most, hogy országos tanácskozásukra kerül majd sor, ez a válasz sokféleképpen megfogalmazódik és a közvéle­mény elé kerül. Jómagam is keresgetem a leglényegeseb­bet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát. Eszembe jut egy téli beszélgetés: szocialista brigád vezetőivel, brigádtagokkal tanácskozott — Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait Idézem őket: úgy gondolom nem ok nélkül. „Nálunk a szocialista közgondolkodás az elsőszámú fej­leszteni való.” T alán — teszem hozzá — itt kezdődik a brigádmoz­galom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár ál­lami, azaz szocialista tulajdonban és állhat az élen a szocialista állam kinevezte igazgató: és lehet abban a gyárban a pártszervezet és szakszervezet és jó munka­ügyi osztály és céltudatos személyzeti munka. Szocialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nem­csak normát teljesítenek — hanem valami többet adnak és másképp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező módon, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mondatot. Aláhúztam annakidején. Ezek az emberek megvannak: ezerszámra vannak meg és most a mozgalom továbblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem sza­bad plakátfiguráknak elképzelni, akik szüntelen a jövőt fürkészik és izmaik szakadatlanul dolgoznak. Milyen emberek* arra nézve ugyanerről a tanácskozás­ról egy apró emlék: az egyik brigád vezetője elmondta, hogy náluk az 1970-es nagy tél nem hozott termelési visz- szaesést, mert a vonaton, buszon bejárók a városban la­kóknál aludtak és így otthonuk volt egymásnál. Több ez a rokonsági segítségnél — ismerek családokat, ahol ez nem lenne ilyen természetes... Ugyanebben a brigádban a ta­gok egymás munkájáért vállalnak minőségi felelősséget, ami a bizalom magas foka egy üzemi közösségben! Bizo­nyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. M ert ha már továbblépésről beszélünk, ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a for­malizmustól ezt a jó és eredményes mozgalmat is félteni lehet. A papíroseredményekre törekvő üzemi ve­zetés nem ritkán produkál ..szocialista brigádokat” ott is, ahol a munkásközösség alkotó erői — még nem érték el ezt a fokot, és kirakateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fényes papírosé, fényképekkel és elhasznált mozijegyekkel teleragasztott, középkori kódexek kalligrafált betűivel teleírt albumszerű naplókat és a tablókat. Figyelmeztetni erre azért sem árt, mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szokás, ,.szóljunk idejében”, mielőtt bárhol... több lenne a „kirakatban,”, mint bent a „boltban”, azaz a mű­helyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és őszinte értékelése is: és ezt különben minden üzemben tudják a munkások. N em hiszem, hogy egy-egy brigád esetében bár­milyen ..felső szerv”, értékelő bizottság jobban tudhatja, jár-e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudja. Ennek a meg­ítélésébe ezért érdemes mindig bevonni a kollektívát — az elsőszámú illetékest. B. F. Rejtett tartalék a meddő oiajkutakban Az alföldi szénhidrogén- kutatás negyedszázada alatt, több ezer kutat mélyítettek le az olajbányászok. A ki­alakított kutak, mintegy 50 százaléka azonban nem szolgáltat olajat, vagy föld­gázt. A másfél—kétezer mé­ter mélységbe lehatoló fúró­fejek nyomán viszont érté­kes termálvíz buzogott a felszínre. A természet aján­dékát sok helyen okosan, gazdaságosan hasznosítják. A víztermelő kutak nagyob­bik része azonban le van zárva, hasznosítására eddig nem jelentettek be igényt. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem figyelembe véve az aszályos időjárást, a folyók sekély vízhozamát, kész lehetőséget biztosítani mezőgazdasági öntözésre, a vízellátás javítására. Eddig ezer lezárt kút geológiai vizsgálatát, mérését végez­ték el a Nyírségtől egész az Alföld déli részéig. A vizs­gálatok alkalmával máris száznál több olyan vizes ku­tat találtak, amely viszony­lag kevés anyagi ráfordítás­sal termelésbe állítható. Megfeszített munka az öntözővízért Acs brigád zsaluzza az üzemi híd feljáróját, az erőmű oldalánál „Jólenne még maradni néhány napig" Mezőgazdasági pályaválasztási úttörő szaktábor Tisza földváron Nagy várakozással figyelik az Alföld mezőgazdasági üze­mei a második tiszai vízlép­cső építését. Nem elbizako­dottan de elégedetten jelen­tik az építők: jó ütemben haladnak a munkákkal. El­készült az erőmű épülete, — amelyben már belülről az erősáramú villanyszerelők végzik a szereléseket. A duz­zasztómű pillérei állnak, a Ganz-MÁVAG hídépítő gyár­egységének dolgozói a duz­zasztó táblákat szerelik, il­lesztik. Tovább építik a ha­józó zsilip betonoldalait, e munkát rövidesen befejezik. A Tisza két oldalát a pil­lérek fölött üzemi híd köti majd össze, amelyet most építenek. Abádszalók, Tisza- derzs Tiszaszőlős határában nagyszámú földmunkagép dolgozik, erősítik a Tisza védtöltését, hogy a duzzasz­tott vizet szivárgásmentesen tudja tárolni. Ezzel egyidő- ben folytatják az alsó és felső szakaszon a Tisza új medrének kialakítását az al­só és felső átmetszéseket. Negyven úttörőt látott ven­dégül április ötödikétől nyol- cadikáig a tiszaföldvári Le­nin Tsz. A megye különböző iskoláiból érkezett gyerekek, főleg hetedikesek, megismer­kedtek a korszerű mezőgaz­daság jellegzetes szakmáival, meglátogatták a szövetkezet egyes üzemeit, felvilágosítást kaptak a mezőgazdasági szak­munkások élet- és munkakö­rülményeiről. Az úttörők a tiszaföldvári gimnázium kol­légiumában laktak, onnan jártak naponta a Lenin Tsz-be. A tábor megszervezését az úttörőszövetség megyei el­nöksége kezdeményezte. A cél ez alkalommal nem is a közvetlen pályairányítás volt, hanem a mezőgazdasági szak­mák szélesebb körű, újfajta propagandája a gyermekek közvetítésével. Valamennyiü- ket azzal a megbízással küld­ték el a táborba, hogy szor­galmasan jegyzeteljen, gyűjt­se a tapasztalatokat, ame­lyekről a szünet után a csa­pat, vagy a raj előtt számot kell adnia. A jól megtervezett és min­taszerűen lebonyolított prog­ramban az üzemlátogatások, beszélgetések mellett a szó­rakozásra, játékra is maradt idő. A sikert bizonyítja, hogy tegnap reggel sokan helye­seltek annak a gyereknek, aki kijelentette: „Jó lenne még maradni néhány napig”. Sokan éppen most határoz­ták el, hogy mezőgazdasági pályára mennek, vagy ko­rábba elhatározásuk még szi­lárdabb lett. A mezőgazdasági pályavá­lasztási úttörő szaktábort, — amely tudomásunk szerint az első volt nemcsak a me­gyében. de ' az országban is, egyúttal Kísérletnek is szán­ták a szervezők. — Nyáron ugyanis száz úttörő részvé­telével tíz állami gazdaság­ban rendeznek hasonló tá­bort a mostani tapasztalatok felhasználásával. A különb­ség annyi lesz. hogy oda már eleve olyan tanulókat hív­nak meg, akik mezőgazdasá­gi pályára készülnek, tehát e pályák népszerűsítése mel­lett a közvetlen pályairányí­tás nagyobb szerepet kap. B. A. Ma: Heti külpolitikai összefoglaló 2. old. „Lakna benne, aki így csináltatta!” (Kerekasztal beszélgetés a szolnoki tízemeletes házak­ról) 3. old. A pártvezetés korszerűsítése (Váczi Sándor a megyei párt- bizottság titkárának cikkso­rozata a vezetői munka mód­szereinek és stílusának tö­kéletesítéséről) Modarasi vázlatok a jo időről (Tiszai Lajos publicisztikája) Elkészült a Kunsági Hotel (Űj szálloda megnyitására készülnek Kisújszálláson) A sofőrmánia alkonya (Glosszánk a T-vezetőkről) Segítenek az üzemek és a termelőszövetkezetek (A város összefogásával böl­csőde épül Karcagon) 5. old. Meleg van (Kertész Gábor novellája) 6. old. A szolnoki képzőművészet története (Rideg Gábor cikksorozata) Költészet Napja 1972. 7. Old: Ki ölte meg Feltrinellit? (Egy olasz milliomos, híres kiadó kalandos életéről és titokzatos haláláról.) 9. old HÍItKK - TI DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍFiKK A népfront fővárosi küldöttértekezlete A Hazafias Népfront bu­dapesti küldöttértekezlete szombat délelőtt megkezdte munkáját a néphadsereg köz­ponti klubjában. Dr. Traut- mann Rezső, a budapesti népfront-bizottság elnöke adott tájékoztatást — kiegé­szítve a küldöttekhez eljut­tatott írásos jelentést — az elmúlt négy esztendőben végzett sokrétű munkáról. A küldöttértekezlet Együtt Budapestért! címmel felhí­vást adott ki a főváros egye­sítésének 100. évfordulója megünneplésére. Bővül a kötöttáruk választéka Az év elején munkába ál­lított NDK-gyártinányú gé­pein új fazonú, újfajta min­tázatú kötöttáruk tömeges gyártását kezdte meg a bu­dapesti Finomkötöttárugyár rákospalotai üzeme. E cik­kek jelentős része hiányt Pó­tol a piacon, kivitelében ve­tekszik a kisipari, kisüzemi termékekkel. Máris nagyon keresettek a bordás kötésű, melírozott. nyaknál „fűzős” női pulóverek, amelyekből az első nagyobb tételt — 30—40 ezret — a Szivárvány és a Centrum áruházakban hozták forgalomba. Móricz Virág a Jászságban A jászberényi járási-városi könyvtár meghívására 3 napra a Jászságba látogat Móricz Virág írónő, Móricz Zsigmond lánya. Az írónőt — és édesapját is — sok személyes kapcsolat fűzi a Jászsághoz. Móricz Zsigmond 1934-ben járt Jászberényben, ő írt előszót Kálmán Kata fotóművész Tiborc arca cí­mű albumához, amely szá­mos jászjákóhalmi embert ábrázol. Húsz évvel később, amikor a fotóriporternő új­ból járt a Jászságban, az új fotóalbumához Móricz Virág írt előszót. Az írónő április 10-én Jász- szentandráson és Jászapáti­ban találkozik olvasóival, kedden a jászberényi Vörös Csillag Tsz-be látogat, majd Jászjákóhalmán vesz részt író-olvasó találkozón. Szer­dán délelőtt a Hűtőgépgyár látja vendégül, este fél hat­kor a városi könyvtárban számol be az olvasóknak a Jászságban szerzett tapaszta­latairól. Román ipari építészeti kiállítás A TIT budapesti Bocskay úti természettudományi stú­diójában tegnap délelőtt Pas­calé Rutta, Románia építés­ügyi-építészeti és városren­dezési dokumentációs köz­pontjának műszaki igazgató­ja nyitotta meg a román ipa­ri építészeti kiállítást, ame­lyet a magyar partner, az építésügyi tájékoztatási köz­pont közreműködésével ren­deztek. Újtípusú oktatógép Mezőtúron Űjtípusú oktatógépet szer­kesztett Lévai Albert ad­junktus, a mezőtúri Felső­fokú Mezőgazdasági Gépé­szeti Technikum tanára. Az úgynevezett csúszóléces, elektromos rendszerrel mű­ködő oktatógép, az eddig is­mert típusoktól eltérően, nemcsak a felelet-választá- sos módszert alkalmazza, de használható 'a tanuló által megfogalmazott válasz elbí­rálására is, Úttörő munkásőrök találkozója Szombaton Pápán végétért az úttörő munkásőrök négy­napos találkozója, amelyet a Magyar Ütttörők Országos Szövetsége rendezett. Pápán 1965-ben elsőként alakultak úttörő munkásőr rajok és az eddigi munkájuk elismerését is jelzi, hogy a városban rendezték meg az első találkozót, amelyen 300 úttörő vett részt hazánk min­den részéből. A négynapos program során a találkozó résztvevői és Pápa város út­törői fáklyás felvonulást ren­deztek. A vendégek megis­merkedtek a város neveze­tességeivel, üzemeivel. Meg­tekintették a Petőfi kiállí­tást, a kék-festő és a hely- történeti múzeumokat, ellá­togattak a Bocsor István kollégiumba, ahol Petőfi cs Jókai tanultak. Majd bako­nyi túrán vettek részt és a döbrentei várnál járőrver­senyt rendeztek. íi V ís

Next

/
Thumbnails
Contents