Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

1972. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tanácstörvény szellemében Feoyvernek a megye tizennyolc nagyközségének egyike. Ezt a rangot 1970. augusztus 20-án kapta meg a település. A nagyközségek közé sorolás nemcsak azt jelenti, hogy lakosságszá­mával, gazdasági helyzeté­vel, kulturális, intézményi ellátottságával érdemelte ki ezt a rangot, hanem azt is, hogy a községi, pontosabban a nagyközségi tanácsnak a korábbiaknál lényegesen nagyobb feladatai lettek, nagyobb önállóságot kapott és azzal együtt a felelős­sége is megnövekedett. Ve­gyük példának az egyes ta­nácsi hatáskörök ellátását. Sok olyan új hatáskör ke­rült hozzájuk — számszerű­leg több mint 160 — amely­nek döntő többségét koráb­ban a járási tanács látta el. Hosszan lehetne sorolni ezeket az újonnan megka­pott munkaterületeket. Csu­pán megemlítünk néhányat közülük. Ilyen az I. fokú szabálysértési, építésügyi, népművelési-oktatási, keres­kedelmi hatáskörök. Ezeken belül az anyakönyvi felada­toknál a kiskorúak házassá­gának engedélyezése, a hon­védelmi családi segélyek megállapítása, a népművelés szakmai irányítása, a közü- letek elhelyezése, kiskeres­kedőknek, kisiparosoknak működési engedélyek kiadá­sa és visszavonása, a költ­ségvetési üzem fenntartása és működtetése, telekügy, munkaközvetítés, tűzrendé­szet, mezőőrök kinevezése, vízügyi, közlekedési felada­tok ellátása, a méltányossá­gi adótörlés és így tovább. A megnövoüsedeSt feladatok ellátásához három új státuszt kaptak — mű­velődési felügyelői; szabály­sértési és általános igazga­tási ; mezőgazdasági előadói állásokat — és egy általános adminisztrátort. Ám az ak­kori alacsony bérszínvonal miatt nagy volt a fluktuá­ció: emberek jöttek, embe­rek mentek, a „törzsgárdá­nak”. a tanács vezetőinek nagyon sok energiájába ke­rült az újabbnál újabb munkaerők betanítása. Te­hát, amikor a tanácsi mun­ka színvonalának emelése kellett volna, hogy követ­kezzen, ők még szinte a kezdetnél tartottak. Tavaly az új tanácstör­vény megjelenése hatalmas változást hozott Fegyveme- ken is. A járási tanácsok — amelyek minden kétséget kizáróan nagy munkát vé­geztek, betöltötték az állam- apparátus' életében hivatá­sukat, de a tovább fejlődés akadályozói lettek volna — megszűntek. Helyesebben járási hivatalokká szerve­ződtek. Az átszervezés kö­vetkeztében megszűnt állá­sok bérét a nagyközségi, községi tanácsok kapták meg. Így például Fegyver- neken míg 1970-ben 1468 forint volt az átlagbér, ta­valy, a tanácstörvény meg­jelenése után 2025 forint lett Ezzel sikerült megálla­pítaniuk a nagy fluktuációt, sőt 1971. augusztus 1-re minden státuszt betöltötték szakmailag megfelelően kép­zett emberekkel. Az új tanácstör­vény újabb hatásköröket is adott a nagyközségi ta­nácsoknak. Hozzájuk került az általános iskolaigazgatók, a körzeti orvosok, költség- vetési üzemvezető állású dolgozóinak kinevezése: mű­velődési intézmények létesí­tése, megszüntetése és így tovább. Kérdés: hogyan tudják el­látni ezeket a megnöveke­dett feladatokat? Bagdi László vb-titkár véleménye szerint: „jelentősen gyorsult az ügyintézés, érvényesül a rendelet szelleme, ott intéz­zék az ügyeket, ahol azok jelentkeznek.” A pozitív ha­tás talán az I. fokú építési hatósági jogkör gyakorlása közben érződik legjobban, legközvetlenebbül. A lakos­ság e területed érzi legin­kább annak előnyét, hogy e feladatokat — mint az épí­tési és lakhatási engedélyek kiadása — helyben intézik a tanácsnál. Közvetlenebb lett ezáltal is a tanács kap­csolata a lakossággal. Ugyanez vonatkozik a rend­kívüli segélyek, a kiskorúak házasságkötésének engedé­lyezésére is. A helyi tanács ismeri legközvetlenebbül az ött élő lakosság helyzetét, szinte családonként az egyes emberek gondjait, örömeit. Formális lenne, ha ilyen és ezekhez hasonló ügyekben a járási vagy a megyei ta­nácsnál döntenének. És, ho<fV a megyei ta­nács és annak végrehajtó bizottsága, a vb-vezetők tudják milyen nagy hord­erejű a nagyközségek taná­csainak hatásköri önállósá­ga mind a lakosság, mind a helyi tanács szempontjából, bizonyítja: a megyei tanács vb elnöke élve jogával az idén egyes végrehajtó bi­zottsági jogköröket átadott a nagyközségi tanácsok vb tit­kárainak, természetesen be­számolási kötelezettség mel­lett. Ilyen például az „elő­irányzat módosítási jogkör”, amely a tanácsi gazdálko­dást gyorsította meg. A sok eredmény mellett természetes az is, hogy van még finomítani való a ren­delkezéseken. Csupán pél­dának említjük, bár nem nagy dolog, de figyelmet érdemel: munkajogi szem­pontból a nagyközségi ta­nács dönt az iskolaigazga­tók, körzeti orvosok ügyé­ben, mégis a jutalom alap­képzés mindkét ágazatban a járási hivatalnál van. Oda terjeszti föl a nagyközségi tanács javaslatát, ott tár­gyalják meg — mindez fö­lösleges munkának tűnik. Annál is inkább, mivel vi­szont a bérmegtakarításból származó jutalmakat a he­lyi tanács adja. Ä2 sem lenne talán feleslegesen elvégzett mun­ka, ha megvizsgálnák a me­gyében, hogyan lehetne még inkább egyszerűsíteni egyes tanácsi eljárásokat, például a telekmegosztásnál. Hogyan lehetne csökkenteni a jelen­leg még nagymérvű adat­szolgáltatási kötelezettséget. A nagyközségi tanácsok például minden félévben és év végén jelentést küldenek a járási hivatal pénzügyi osztályának, amelyben min-, den ágazat adata elemzően szerepel. Ennek ellenére kü­lön jelentést kér tőlük az egészségügy, a művelődés, az igazgatás. Bérezési visszásságok is vannak még, amelyeken se­gíteni az országos szervek feladata. Ma például a költ­ségvetési üzem technikusa (akinek önálló tervezői jo­gosítványa is van) 3200 fo­rint fizetést kap havonta Fegyvemeken. Ugyanakkor a tanács építési előadója, aki általános felügyeleti jogkört lát el a költségvetési üzem fölött csak 2000—2200 forintot kaphat. Vagy: az általános iskolaigazgatók havi fizetése 3600—4000 fo­rint körül van; aki a tanács­nál e területet irányítja csak 2900 forintot kaphat. Fegyvemeken a művelődési felügyelő ha tanítana — egyetemi végzettsége van — körülbelül 3500 forintot ke­reshetne. Nos. ilyen bérdif­ferenciák mellett érthető ha ma még továbbra is meg­oldásra váró gond az ele­gendő szakember biztosítá­sa, vagy ott tartása a nagy­községi tanácsoknál. EoT azonban bizonyos, az elmúlt év bebizonyította: a nagyközségi tanácsok be­csülettel végzik megnöveke­dett feladataikat, az új ta­nácstörvény e vonatkozás­ban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Varga Viktória EX LIBRIS MEZŐTÚR „A Török Tőrösvárat és Szolnokot megvévén, a kol­légiumért sokat szenved a város, de mégis einem bo- csáttya. kölcségével és javai­val oltalmazza, szaporíttya úgy annyira, hogy Debreczen Városában is szép Gymnasi­um fundáltaték, Oskola Mes­terét innen hordották esz­tendőként.” A tizenhatodik század kö­zepéről származik ez a föl­jegyzés a mezőtúri reformá­tus egyház iratai közül. Nem sokkal azután íródott, hogy Túri Szabó Lukács és Túri Sánta Jakab reformátorok megalapítót Vk a híres me­zőtúri kollégiumot. Határo­zott büszkeség érződik a sorokon, s úgy tűnik, hogy az elődök áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen a maga korában őrs? í >;os je­lentőségű mezőtúri kollégi­um jogutoda, a Dózsa György gimnázium és szakközépisko­la ma is neveli, oktatja az ifjúságot Az intézettel együtt megért immár majdnem négy és fél évszázadot a könyvtár is, amely az ország egyik leggazdagabb és leg­becsesebb ritkaságokkal büszkélkedő középiskolai könyvtára. — Melyek a gyűjtemény különösen értékes darabjai? — érdeklődtünk őri Zoltán­ná tanárnőtől, a könyvtár vezetőjétől. — Kétszáz olyan kötetünk van, ami a tizennyolcadik századnál régebbi és belső címlapjukon ott a felirat: „EX libris scholae M. Tu- riensis.” Ezek főként korabeli tudományos és oktatóköny­vek. Jellemző az akkori is­kolavezetés felvilágosult né­zeteire, hogy meglepően ma­li jú olvasó az öreg bibliotékában. Kunos Kornélia má­sodikos gimnazista. gas a matematikai, fizikai, csillagászati és más termé­szettudományos munkák aránya. De természetesen ta­lálunk klasszikus irodalmat és bölcseletet is, Homérosz, Arisztotelész és a latin auk­torok műveit. A legrégibb egy olasz humanista törté­nelmi műve, 1556-ból. A régi kötetek könyvművészeti re­mekművek, a legjobb ve­lencei, amsterdami, krakkói, lipcsei tipográfusok műhe­lyeiben készültek, gyönyörű bőrdomborításos, fémdíszes és fa borítólapokkal. Még néhány kódex-irhába kötött könyvünk is akad. — És a közelebbi múlt könyvtermése? — Megtalálhatók az első magyar folyóirat, a Minde­nes Gyűjtemény füzetei, 1789-től. Minden száma meg­van az Arany János szer­kesztette Koszorúnak. Itt sorakoznak a Nyugat, a XX. század évfolyamai. Ismét a tanári kar haladó szellemét bizonyítja, hogy a Tanács- köztársaság idején kiadott Munkáskönyvtár sorozat szá­mos darabja bekerült és itt maradt az intézetben, pél­dául Marx és Engels több műve Garami Ernő és Welt- ner Jakab fordításában. — Mezőtúron egy időben volt önálló könyvkiadás is. Tükröződik-e ez a könyvtár állományában? Számos kötetünk a he­lyi Török, illetve a Corvina kiadóvállalat gondozásában jelent meg, a legtöbbjét itt nyomták a Dolesch és Braun- féle nyomdában. Ritkaság­nak számítanak ezek közül a túrkevei születésű költőnő, Nagy Emma kötetei és az Ady által is melegen mélta­tott Farkas Antal forradal­mi ihletésű alkotásai. — Hogyan alakult az év­századok során a könyvtár állománya? — Pontos adataink, sajnos, csak 1895-től kezdve vannak. Ekkor 4253 kötet volt a ta­nári és az ifjúsági könyv­tár együttes állománya. 1940- ben a kötetszám meghalad­ta a 12 ezret, de sajnos a háború igen nagy pusztítást végzett a könyvek között. Jelenleg 18 600 kötetünk van, s ennek körülbelül egyh ar­mada az utóbbi tíz év be­szerzése. Minthogy az isko­lában szakközépiskolai ta­I! ,\ s í I 1 i I A Is U I THESAVRVS ervditionis SCHOLASTIC V, v>v» «• ólíeiíjl«!', oXkttv. 8VC.ll VI’ ül, ci: U A 8.11, OKAI Vll OiO. RAS (,f .V13XO Tó í t Oft fc$ íi imi-ij-tw-i» A X I) !? 1 1 < s f Vlimi t« i.t s i x« i -C amu o. t <p. If| ’•- - .*.:s.*sr ! Az iskolai ismeretek kin­csestára. Basilio Fabri tizen­nyolcadik századi, hatalmas méretű tankönyvének famet­szettel díszített belső cím­lapja. gozat létesült néhány éve, sőt a tervek szerint teljes egészében szakközépiskolává alakulunk, az utóbbi idők állománybeszerzése jelentős részben a mezőgazdasági gé­pészeti és műszaki szak­könyvek beszerzésére irá­nyul. Ebből nincs öröksé­günk, mi szeretnénk örök­séget hagyni az utánunk jö­vőkre. A középiskolai könyvtárak általában évi háromezer fo­rintot fordíthatnak állomá­nyuk fejlesztésére. Csupán az igazgatóság leleményessé­gén múlott, hogy a múlt év­ben tízezret sikerült könyv- vásárlásra költeni. Az ilyen értékes bibliotéka, mint a mezőtúri, megérdemelné, hogy megkülönböztetett tá­mogatásban részesüljön. Na­gyon kevés az a heti öt óra is, amit jelenleg Őri Zoltán­ná a könyvtárra fordíthat. Ez az idő a kölcsönzésre is szűkösen elegendő. állo- mányrendezésre, katalogizá­lásra pedig úgyszólván sor sem kerülhet. Az áldatlan állapot talán a jövő tanév­ben megváltozik, az igazga­tóság őri Zoltánnét főfoglal­kozású könyvtárosként szán­dékszik foglalkoztatni. Erre lehetőséget’ nyújtanak a Művelődésügyi Minisztérium tavaly kibocsátott iskolai könyvtárfejlesztéssel kapcso­latos irányelvei. És főként: megérdemlik a könyvtár hagyományai. Sz. J. — N. Zs. Megnyílt jászberényi szerkesztőségünk Lapunk történetének jelen­tős állomásához érkeztünk tegnap délelőtt, megnyílt el­ső kihelyezett szerkesztősé­günk Jászberényben, a Le­hel Vezér tér 29. szám alatt. Arról korábban már tájé­koztattuk olvasóinkat, hogy lapunk munkatársa — Illés Antal — állandóan Jászbe­rényben tartózkodik és fel­adata a városból, a járásból rendszeresen hírt adni meg­történt eseményekről, mind­arról a szorgos munkáról, amivel a Jászság lakói sző­kébb pátriájuk építésén, gazdagításán, saját sorsuk szebbé tételén dolgoznak. A tegnapi napon pedig meg­nyílt a Szolnok megyei Nép­lap jászberényi szerkesztősé­ge is. A városgazdálkodási vállalat jóvoltából rekord­idő alatt készült el. Hétköz­napokon reggel nyolctól dél­után fél ötig, szombaton nyolctól déli egy óráig nyit­va áll a szerkesztőség ajtaja, várja olvasóinkat. A cikkek írásán túl foglalkozik hirde­tések felvételével — közüle- tektől és lakosságtól egy­aránt — felvesz lapmegren­deléseket és foglalkozik pa­naszügyek intézésével is. Szeretnénk, ha olvasóink együtt örülnének velünk e számunkra fontos esemény­nek és ha jászsági olvasóink közül minél többen keresnék fel jászberényi szerkesztősé­günket. Összejátszott a kisiparossal IIat ezer forint egy aláírásért — Hamis talarozási számla Az ügy főszereplői: Né­meth Béla 31 éves technikus és partnere Kiss Béla kis­iparos, aki szintén nem veti meg a jó üzletet. Tavaly ősszel történt. He­ring József, a MEZŐGÉP Vállalat megbízásából felke­reste Németh Bélát, a jász­berényi városi tanács vb költségvetési üzemvezetőjét. Üj gépet akartak beállítani, s az ehhez szükséges beton alapozási munkát a költség- vetési üzemmel elvégeztet­ni. Németh előbb tétova, ha­tározatlan választ adott, de végül is nem vállalta el a munkát, mondván: nekik nem kifizető. De mindjárt hozzá is fűzte, hogy ismer ő egy kisiparost, akinél ér­demes próbálkozni. Jó üzlet Németh hamarosan meg is jelent egyik munkatársával, kovács Bélával Kiss Béla kőművesnél. Nem tud­tak megegyezni. — Sok a munkám, kevés az ember, — közölte velük a kisiparos és visszautasítot­ta az ajánlatot. Németh azonban nem hagy­ta annyiban. Néhány nap múlva újra jelentkezett a kisiparosnál, ezúttal Hering József társaságában. Németh most már igazi „bizniszt” ajánlott a kőművesnek. — Csak a kivitelezési szer­ződést kell megkötni. A töb­bi az én dolgom. A munkát majd az én embereim vég­zik. Hát ha „csak” egy szerző­désről van szó ...! Szóval, az ellen már nem volt kifogása a kisiparosnak. November 9-én aláírták a felek a meg­állapodást, mely szerint Kiss Béla november 25-i határ­idővel elvállalta a gép ala­pozását A vezető utasítására Németh Béla a kisiparos­sal leadminisztráltatta, a költ­ségvetési üzem dolgozóival — a cég nyersanyagából — pedig elvégeztette a betono­zási munkát. Munkabérüket természetesen az üzemnél számfejtették. A bérkifizeté­si jegyzéket Németh ellen­őrizte, s a több mint 4.300 forint kifizetését is ő engedé­lyezte. Ez még nem minden. A munka végeztével a meg­rendelő 18.200 forintot átu- f talt a kisiparos számlájára. Ezután jött az osztozkodás: hatezer a kőművesnek az aláírásért, négyezer Hering- nek és háromezer Kovács­nak, ötezer pedig Németh- nek, az értelmi szerzőnek a bravúros szervezésért. A közös üzleten kívül Né­meth még jónéhány magán­akciót is lebonyolított, eb­ben az időben. Mint a sa­játjával, úgy rendelkezett az üzem gépkocsijával, magán utazásainak költsége termé­szetesen az üzem kiadásait növelte. A kétezer forintos kiagyalt tatarozási számla — aminek beszámításával lakbérhátra­lékát a jászjákóhalmai ta­nácsnál kiegyenlítette — is előkerült a széleskörű népi ellenőrzési bizottság vizsgá­lata során. A kisiparossal kötött üzlet ugyanis hamarosan avatat­lan fülekbe jutott, nem sok­kal utána pedig közérdekű bejelentés érkezett a népi ellenőrzési bizottsághoz. Így derültek ki Németh kisebb- nagyobb gazdasági manőve­rei. A NEB feljelentése után februárban az ügyészség vet­te kezébe a nyomozást. Már­cius végén Németh Béla el­len csalás és hűtlen kezelés, Kiss Béla ellen pedig magán­okirathamisítás miatt vádat emeltek. Hering Józseffel és Kovács Bélával szemben a nyomozást megszüntették. A bírósági tárgyalásra azonban még nem kerülhet sor. A NEB a megszüntető ha­tározat ellen panaszt nyúj­tott be. A megyei főügyész­ség döntésétől függ, hogy a két segítőtárs milyen minő­ségben vesz részt majd a tárgyaláson. K. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents